Korrupcióellenes szervezetként 2023-ban is volt dolgunk bőven: követni a közpénzek útját, rámutatni visszaélésekre, segíteni az egyre szűkülő nyilvánosságban az információhoz jutást, illetve alternatívát mutatni a hatalomgyakorlás kirekesztő és tekintélyelvű módjával szemben országos és helyi szinten. Munkánkkal nem maradtunk magunkra, sokan segítették a K-Monitort önkéntesként és adományokkal is, amit ezúton is köszönünk. Visszatekintés a 2023-as évre és közösségünk erőfeszítéseinek összefoglalója.  

Folytatódó orosz-ukrán háború és pedagógustiltakozás, még a fideszes frakcióvezető aranyhalaiig is elérő száguldó infláció és a rezsiárak, tömeges intézménybezárások, a vármegye elnevezés bevezetése, a kormányfőnek nekirongyoló jegybankelnök – már az első néhány hét után sejthettük, hogy eseményteli év lesz 2023 a magyar közéletben. 

A választási kiköltekezés után hiába került rossz formába a magyar gazdaság, és hiába rogyott be gyakorlatilag azonnal a december legvégén a Parlamentet megkerülve módosított költségvetés, a Kormány folyamatosan jött elő ambiciózusabbnál ambiciózusabb tervekkel, amelyekről nem igazán beszélt a választási kampányban. Az EU-val vívott harcok miatt 2023-ban alig jöttek EU-s pénzek, a beígért korrupcióellenes intézkedés lényegében leálltak, csak az igazságügyi reformok terén történt az évvégére előrelépés, és történt meg formálisan a támogatások blokkolásának részleges feloldása.

Ám miközben a tanárbérek kapcsán az Unióra és az ellenzékre mutogatott a Kormány, Lázár János pedig megkapta az elmúlt évek beruházási ígéreteinek módszeres elkaszálását feladatként (amihez még néhány vasútvonal bezárását is hozzácsapta), a magyar gazdaságból politikai-szabályozási eszközökkel kifacsarható gigaügyletekkel nem lassítottak, a magántőkealapokba rejtett és nem rejtett Fidesz-közeli mesés vagyonok pedig tovább növekedtek. Az állam januárban százmilliárdokért megvette a 4iG nevű telekomcég számára a Vodafone-t, folyamatosan tárgyal a reptér megvásárlásáról külföldi befektetőkkel, a 35 éves sztrádakoncesszió után koncesszióba adta a hulladékgazdálkodást az ágazatot erőszakosan maga alá gyűrő MOL-nak, amelynek menedzsmentjével a NER lényegében összefonódott az elmúlt években.

Miközben a vasúti közlekedés látványos összeomlásokat produkált, és lefújták a korábbi évek fejlesztéseit, belengettek egy gigantikus vasútfejlesztési csomagot, amihez NER-es vállalkozók már elkezdtek kavarni a járműiparban. Folyamatosan érkeznek Magyarországra az alacsony hozzáadott értékű, jelentős környezeti költségekkel bíró távol-keleti akkumulátorgyárak, az év végén pedig megtudtuk, hogy Soroksáron valamilyen ipari beruházás készül Tiborcz István frissen szerzett telkein, fél Kelet-Pestet pedig egy “Maxi-Dubajjá” alakítanák, közel-keleti befektetőkkel, konkrétan azokkal, akik néhány éve egy hasonló projekttel szétbombázták Belgrád értékes vízpartját, megváltoztatva a teljes városképet. Fura, hogy mindezek ellenére mégis egy kelet-magyarországi lombkoronasétány lett a magyar rendszerszintű korrupció körülkacagott szimbóluma idén.

A uniós pénzek befagyasztásával egyidőben az értelmetlen, korrupt beruházások szimbólumává vált a lomb nélküli lombkoronasétány, amit a nyírmártonfalvai polgármester épített fel. (fotó: Átlátszó.hu)

A kétharmados felhatalmazás és a folyamatosan fenntartott veszélyhelyzeti jogkörök miatt a látványos, a napirendet uraló kormányzati bemondások bármiféle társadalmi egyeztetés nélkül mennek át, jellemzően valamelyik keleti szövetségessel kötött gógyis ügylet eredményeként. Aztán vagy lesz belőlük valami, vagy vakvágányra kerül a dolog (Belgrádi vasút, Paks), vagy egyszerűen lekerül a napirendről néhány milliárd forint elköltése után (lásd Fudan Egyetem, Centrumkórház, HÉV-felújítás, vagy a Nemzetközi Beruházási Bank, amiből végül idén kilépett az ország). Ahogy tavaly jeleztük, szűk esztendők jönnek, de a NER továbbra is dinamikusan gyártja le azt a látványvilágot, amiben mindenre van pénz – akár az Unió nélkül is.

Mivel a magyar Parlament működése merőben formális, az ellenzék képtelen érdemi ellenállást kifejteni, a nyilvánosság pedig irányított, a közpénzek sorsával és a kormányzat tényleges döntéseivel kapcsolatos vitáknak egyre kevesebb a tere. A közéletet a patrióta érzelmek (labdarúgás), a Kormány – jellemzően külpolitikai témájú – kampányai uralják (az első félévben a “szankciók”, a másodikban Ukrajna, Soros Alex és Ursula von der Leyen, és mindenekelőtt az USA közvetlen beavatkozásának tulajdonított ellenzéki kampányfinanszírozás). Belpolitikaként olyan szimbolikus ügyek maradnak, mint L. Simon László menesztése vagy Tóth Gabi válása. A fenti, sok száz milliárdos projektekről és olyan témákról, mint az egészségügy átalakítása, jellemzően oknyomozó munka eredményeként vagy kiszivárgó információk miatt tudhatunk egyáltalán.

A K-Monitor 2023-ban is olyan ügyekkel foglalkozott, amelyekről egy demokratikus ország közélete szólna. Szakmai munkánkban új feladatot jelentett a Korrupcióellenes Munkacsoportban és uniós operatív programok monitoring bizottságaiban való részvétel, illetve a jogállamisági eljáráshoz kapcsolódó, konkrét korrupcióellenes intézkedések kikényszerítésére és a bürokratikus folyamatok közérthetőbbé tételére irányuló munka. A folyamatnak köszönhetően az EU-s pénzek tekintetében ugyan születtek értékelhető reformok, a hazai források azonban továbbra is szabad prédái maradtak a rendszerszintű korrupciónak. A jelenlegi feltételek között a legtöbb ilyen ügyben a nyilvánosság megteremtése az első lépés: idén is számos dolgot tőlünk tudhattatok meg, adatpereink, elemzéseink nyomán. Emellett helyi szinten szisztematikusan dolgoztunk az átláthatóság és a társadalmi részvétel erősítése érdekében, támogatva a progresszív, tenni akaró szereplőket. A szervezet eközben új operatív igazgatóval bővült, új stratégiát fogadott el. 

Idei témáink – ezeket tőlünk tudhattátok meg

Amikor az állam egyre kevesebb információt oszt meg a működéséről még nagyobb szükség van azokra az újságírókra és civilekre, akik megmutatják mindazt, amit a hatalom szeretne elrejteni előlünk. Idén kezdtünk el mélyebben foglalkozni azzal, hogy kik is dolgoznak a Kormánynak, mivel a korábban nyilvános személyügyi híreket a NER elrejtette, szakminisztériumok és felelős szakminiszterek nélkül pedig alig látszik, hol készülnek a fontos döntések és kik felelősek azokért. A politikai tanácsadók listájáért perelnünk kell, azt viszont így is kiszúrtuk, hogy a Spédert és Juhász Péter lejárató anyagokkal elhíresült TV2-es Kunfalvi Nóra immár a Rogán féle Kabinetirodában dolgozik. 

Továbbra is kitartóan monitorozzuk, hogyan veszti el az állami vagyon köztulajdon jellegét, vagyis milyen csatornákon kerül magánszereplők irányítása alá nemcsak a befizetett adónk, de az elmúlt évtizedekben felhalmozott értékeink is. A választás előtt jelentős értéket szerveztek ki politikaközeli magánalapítványokba, de a folyamat nem ért véget 2022-ben. Pár napja hívtuk fel rá a figyelmet, hogyan kapott meg két jövedelmező állami céget Lázár János ménesbirtok-alapítványa indoklás nélkül. A miniszter végül reagált, cinikusan annyit mondva: ha nem hozzá és közfeladatot ellátó alapítványához kerülne az állami tulajdon, idővel csak privatizálnák. Lázár egyébként képviselőként meg is szavazta az ingyenes vagyonátadást saját alapítványának.

Ez persze csepp a tengerben: feltártuk, hogy 1000 milliárd forint felett van az elmúlt öt évben csak a Vagyonkezelőn keresztül elajándékozott állami vagyon. Az állam mellett kinőtt alapítványi világot persze továbbra is az adófizetők finanszírozzák, ez előresorolt tétel a költségvetés tervezésekor. Így miközben az állami kulturális-oktatási alapintézmények roskadoznak (értékes üdülőik eladására kényszerítené őket Nagy Márton miniszter), a Mathias Corvinus Collegium fejleszt. Ráadásul a Kormány tisztességtelen módon nem nyilvános határozatokban is támogatja a névleg közfeladatot ellátó alapítványokat. Ha nem pereskedünk, ez nem derült volna ki. Nem hagyjuk, hogy az alapítványi világban a közpénz magánvagyonná konvertálódjon. Mi túrtuk ki, hogy még a Médiahatóság elnökének is van egy alapítványi kifizetőhelye, mi mutattunk rá az abszurditásra, hogy Varga Mihály miniszterként az általa vezetett Óbudai Egyetemet támogatta meg (azóta EU-s nyomásra távozott), de foglalkoztunk azzal a fura helyzettel is, amikor a Kormányból távozó Palkovics László egyszerűen magával vitte a fél minisztériumát a győri alapítványba, ahová beültették.

A sport továbbra is prioritást élvez. Mi írtuk meg, hogy a Villamosművek a rezsiválság közepette milliárdokkal támogatja a Fradit egy olyan sportaréna névszponzorálásával, amelyet az állam épített százmilliárd forintból, majd ingyen átadta a Kubatov Gábor vezette klubnak. Azt is mi találtuk meg a költségvetés több ezer oldalas mellékletében, hogy az államosított, veszteséges Nemzeti Sportot az adófizetők azzal tartják fenn, hogy 10 ezer példányban ingyen járatják a nyomtatott újságot közintézményekbe, sportszervezeteknek. Ennél rendszerszinten egy súlyosabb tétel, hogy a Kormány átláthatatlanul kiemeltnek minősített néhány sportakadémiát, amelyeket innentől stabil, sok milliárdos apanázzsal lát el. Talán kitalálható, hogy a legtöbb pénzt, évi 5,6 milliárd forintot a felcsúti fociakadémia kapja fontos régiós feladatainak ellátására. Mi írtunk róla elsőként.

fotó: Orbán Viktor FB oldala

A céges és civil szervezeti beszámolókban is szoktunk kutakodni, segítve a sajtó munkáját. Sajtóadatbázisunkat felhasználva olyan, korábban kipattant ügyeket követünk, amelyekkel ma már nem igazán foglalkozik senki. Így találtuk, hogy 18 munkavállalóval tovább ketyeg a vadászati világkiállítás projektcége, amely rengeteg drágán vásárolt eszközét kellett leírja a pénzégető rendezvény után. Évek óta nyomon követjük a Városi Civil Alap költéseit is: a Norvég Alap kinyírása után létrehozott állami alapot a Kormánypárt saját helyi kádereinek kampányfinanszírozására használja. Idén decemberben bemutattuk, hogy a teljes összeg 40%-a (1,5-2 milliárd forint) mehet csak ezen a csatornán fideszes kampánszervezeteknek az önkormányzati választás előtt. Az összes többi magyar civil szervezet (hagyományőrzők, iskolai alapítványok, sportszervezetek, állatmenhelyek) osztoznak a fennmaradó 60%-on. Mi írtuk meg, hogy milliárdos pénzmozgás volt a Kormányinfón is feltűnő Hernádi Zsolt MOL-vezér és a honvédelmi miniszter között – ennek részletei azóta sem tisztázottak. Szintén mi találtuk, hogy Mészáros Lőrinc cége közvetlenül támogatja a Fidelitast. Mi hívtuk fel a figyelmet arra is, hogy Mészáros veje, Homlok Zsolt a válás után cégeivel földbe állt. Mi jeleztük először, hogy Tiborcz István üzlettársától 244 milliárdért megvesz az állam egy zuglói beruházást – ebből aztán Hadházy Ákos helyi képviselő csinált ügyet. Mi hívtuk fel a figyelmet arra, hogy közbeszerzés nélkül, 50 milliárdért építik a csengeri börtönt. 

Folyamatosan frissítjük a politikai kapcsolatokkal rendelkező turisztikai helyek térképét, a NER Hotelt. Három év működés után közel 400 étteremről, szálláshelyről és egyéb idegenforgalomi üzletről mutatjuk meg, hogy tulajdonosa politikai kapcsolatokkal rendelkezik. Az oldalt idén angolra is lefordítottuk, így már a Magyarországra érkező külföldiek számára is könnyen ellenőrizhető, hol cseng a kassza egy vacsora vagy szállásfoglalás után. A projektről idén vezető nemzetközi lapok is cikkeztek.

Évek óta figyeljük a költségvetés alakulását, és készítünk az állam helyett közérthető szemléltetést az adatokból. Ennek köszönhetően bukkantunk rá arra, hogy tavaly év végén az Erasmus-pénzek leállítása előtt a Kormány már tervezett a pénzek hazai forrásból való pótlásával. Kutatómunkánk hatására cáfolni lehetett a kormánytagokat, akik korábban azzal handabandáztak, hogy “nem tudták”, “félreértés történt”. Végül értesülésünket a Parlamentben egy államtitkár is megerősítette az RTL-nek. Költségvetési adatok és kormányzati háttéranyagok alapján adatvizualizációt készítettünk az elkaszált beruházásokról, rámutattunk a költségvetés rejtett, a Parlamentet kikerülő megszorítócsomagjára, és folyamatosan küldtünk kérdéseket az Országgyűlés költségvetési bizottságának, amelyekről olykor kifejezetten hosszan tárgyaltak is a képviselők. 

Mélyebbre ástunk akkor is, amikor kipereltük a Várban 100 milliárd forintért épülő új pénzügyminisztériumi épület hatásvizsgálatát. Az év egyik legnevetségesebb dokumentumát nem csoda, hogy megpróbálták eltitkolni, az ugyanis úgy mutatja ki, hogy a presztízsberuházás és a költözés jó pénzügyi döntés, hogy eleve adottnak veszi az épület megépültét, és ezt követően vizsgálja meg: maradjon-e ott üresen, vagy akkor már költözzön be a tárca. Ennyit arról, hogy nem megalapozott, tanulmányokkal alátámasztott döntéseket hoz a Kormány! Az év végén a Kormányon belül nagyot bukó Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan konszolidált könyvelő-fazon, de az egyetemi alapítvány és a – részben volt szobatársa által felhúzott – Szentháromság téri épület mellett egy harmadik ügyben is lebuktattuk. Kipereltük ugyanis, hogy 800 millió forint támogatást adott egy olyan üzletembernek, akitől balatoni nyaralóját vette. A költségvetési hiány elszabadulása közepette úgy tűnik, privát simlikre mindig jut idő.

Idén nagyot vállaltunk, amikor úgy döntöttünk, a K-Monitorra jellemző, adatalapú kutakodásból kilépve feldrónozzuk a Balatont, hogy látványos képeken bemutassuk, hogyan építi szét Füredet és Tihanyt a szabadjára engedett profitérdek és a NER közpénzzel is támogatott nyomulása.  Innovatív, bebarangolható drónfotóinkat százezrek látták. Ha hozzájárulnál, hogy jövőre is készítsünk ilyen anyagot, támogasd a Panorámát!

A füredi kemping egykor és a Panoráma 2023-as drónfotóin. Gyerekzsivaj helyett luxusszálloda csak felnőtteknek, homokos part és csúszda helyett beton és kő: a kemping területe a töredékére csökkent.

Az év egy másik, látványos K-Monitoros ügye volt, hogy végigvittük a pert Orbán Viktor korábbi kormánygépes utazása ügyében. Orbánt és családtagjait magánprogramjukon vette fel Horvátországban a honvédség repülője, arról azonban nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy ez mennyibe került az adófizetőknek. A pernek hatására, hogy – egy vélhetően átgondolatlan szóvivői közleményhez igazítva a valóságot – Orbán Viktor elkezdett fizetni – tisztázatlan szabályok alapján – családtagjai utazásáért. Az utakat szervező Külügyminisztérium (és egyetlen más minisztérium) sem vállalta fel, hogy elárulja, pontosan mennyibe is kerülnek ezek a kormánygépes utak. Az ítélet nyomán kiadott 0 Ft útiköltség azt az abszurd helyzetet tükrözi, hogy személyi védettségére és honvédelmi jogszabályokra hivatkozva kormánytagok szabadon használhatják magáncélra a tízmilliárdokért vett és üzemeltetett gépeket. A per nyomán az RTL Klub megkérdezte a kormányfőt, ha a Külügynél 0 Ft költségről tudnak, mi alapján fizetett be több mint 600 ezer forintot a minisztériumnak. Havasi Bertalan sajtófőnök erre annyit válaszolt: Orbán annyit fizetett be, amennyit kellett.

Egy másik idei perünk a Végrehajtói Kar ellen zajlott, amit meg is nyertünk. Tavaly indult, de még idén is bukkantak ki kemény részletek a Kormány legmagasabb köreiig mutató Völner-Schadl ügyről. A tájékozódást egy aktával és a nyomozati anyagok alapján felrajzolt kapcsolati hálóval segítettük. Perünk nyomán részletes esettanulmányokkal tudtuk bemutatni, hogyan kapcsolódik össze Nagy Ádám – Rogán Antal bizalmasa, kabinetfőnöke – és a Végrehajtók. Az “eredeti tőkefelhalmozás” a rendszerváltás maffiakapitalizmusát idézi, ahol Nagy és egy strómanja lényegében a semmiből csinált meg a végrehajtókon és egyéb, Rogánhoz köthető állami szerveken keresztül, azok által támogatva egy több milliárdos balatoni szállodaberuházást. Bemutattuk, hogy a Kar egy, a székházánál is nagyobb irodakomplexumot bérel egy Nagy Ádámhoz köthető szereplőtől mind a mai napig, a kiperelt szerződés szerint pedig még évekig fizetnie kell az évi százmilliókra rúgó összeget az előnytelen szerződését. Ezzel párhuzamosan Nagy Ádám cégeiben folyamatosan jelennek meg százmilliós összegek osztalék formájában. Az ügynek egyelőre nincs következménye, Nagy Ádámék siófoki szállodája jövőre megnyitja kapuit, Nagy a Vodafone igazgatóságában ül.

Schadl György lábbilincsben és a Louis Vuitton luxusmárka cipőjében a bíróságon. Részlet a Telex videójából. (2023. február)

A fentieken túl idén is folyamatosan szemléztük a sajtót, adatbázisunkban könyvtárszerűen gyűjtve a közpénzekkel, közhatalmi döntésekkel kapcsolatos ügyeket. 15 éves sajtóadatbázisunk idéntől már az internet archívumra hivatkozva is elő tudja hívni a visszaélésekről szóló cikkeket, a halott linkeket pedig folyamatosan pótoltuk, hogy egyetlen ügy se tűnjön el a süllyesztőben, ha például egyik napról a másikra bezárnak egy lapot. Az adatbázisban idén legtöbbet a szigeten verekedésbe keveredő Habony-rokonra, Szetlik Gergőre, a Balaland tulajdonosára, Szepesi Richárdra, az újra aktivizálódó Borkai Zsoltra és a láthatatlan cégével százmilliókat kereső Szijjártó-Nagy Szilviára, a külügyminiszter feleségére kerestetek. Több száz személyi, intézményi adatlap, ügyleírás újult meg, és önkénteseink láthatatlan munkájának hála idén 2100-nál is több cikket vittünk fel, ezzel átlépve az 50 ezres bűvös határt. Köszönjük! 

Nap, mint nap adatokkal dolgozunk, ezt a gyakorlati tudást azonban megosztjuk másokkal is: az év során civil szervezeteket és kezdeményezéseket mentoráltunk annak érdekében, hogy ügyesebben bánjanak az adatokkal és hatékonyabban használják ezeket az érdekérvényesítő munkájuk során. Tavasszal az ELTE Survey statisztika mesterszakos hallgatói részvételével rendeztünk hackathont civil szervezetek témáiból, illetve tartottunk adatvizualizációs workshopot Bátorfy Attila és Uroš Krčadinac vezetésével is. Technológiai-adatbázis alapú támogatással mentoráltuk a Periféria Központ, a Járókelő.hu, az EMMA Egyesület és az Utcajogász egy-egy projektjét. Szerveztünk workshopot újságírók számára is, annak érdekében, hogy megismerjék a közérdekű adatokhoz való hozzáférés új szabályait, és azt, hogy miként lehet kikényszeríteni azokat. 

Közbeszerzések

A közbeszerzési rendszer az egyik legnagyobb közpénzpumpa, évi 4000 millárd forintot meghaladó összegben jutottak az elmúlt években közbeszerzéseken keresztül magáncégek állami, önkormányzati megrendelésekhez és megbízásokhoz. A közbeszerzések kapcsán kiemelten is foglalkoztunk az idén a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal, amely minimális értékhatár nélkül gyakorlatilag az egész közszféra számára bonyolít le közbeszerzéseket. A megbízások döntő többségét óriási (kommunikációs, szervezetfejlesztési vagy rendezvényszervezési) keretszerződésekből finanszírozzák – ezeknek a közbeszerzési eljárásoknak csak egyetlen nyertese van, kontrollrendszer, vagy költséghatékonysági vizsgálat viszont egyáltalán nincs. Több alkalommal is felhívtuk a figyelmet az ebből adódó anomáliákra, például arra, hogy akár egy délután alatt is el lehet nyerni egy 3,5 milliárdos szerződést. 

A rendezvényszervezés területén új céget hozott létre az állam: a Nemzeti Rendezvényszervezési Ügynökséget – hogy pontosan milyen célból, az nem világos, hiszen a hatáskörébe tartozó rendezvények közbeszerzéseit továbbra is az Ügynökség felettes szerve, az NKOH intézi, és – egy rapid írásbeli ajánlatkérés után – (természetesen alvállalkozók bevonásával) Balásy Gyula cégei nyerik meg. A kormányrendelet-tervezethez kapcsolódó társadalmi egyeztetésen javasoltuk, hogy az ügynökség tegyen közzé hatástanulmányokat és költségterveket, illetve nyilvántartást a támogatásokról, kifizetésekről, közreműködőkről, azonban javaslatainkat a Kormány sablonválasszal söpörte le az asztalról. 

A rendezvényszervezési keretszerződéssel kapcsolatban közérdekű adatigénylési pert indítottunk, amelyet első fokon megnyertünk. A per jövőre másodfokon folytatódik. A papíron mindössze két hét alatt megszervezett pápalátogatás példáján keresztül pedig részletesen bemutattuk az NKOH gyakorlatából eredő súlyos visszásságokat.

Az ország egyik leggazdagabb embere a néhány év alatt verseny nélküli állami munkákkal tízmilliárdos vagyont felhalmozó Balásy Gyula. Balásy ügyleteivel nemcsak a versenykorlátozó kiírás bűzlik – az idén vele készült emlékezetes 444 interjú alapján mindenki eldöntheti, így néz-e ki egy önálló piaci szereplő, vagy inkább egy, a Rogán Antal vezette kommunikációs holdudvarnak falazó strómanról van szó.

Hosszú, többfelvonásos pereskedés után jutottunk hozzá ahhoz a listához, amely a COVID-alatti közbeszerzési eljárások alól – az egészségügyi vészhelyzetre hivatkozva – mentesített beszerzéseket tartalmazza: ezeknek mára teljes költsége is megdöbbentő, mintegy 722 milliárd forint. Az adatokat részletesen az Átlátszó dolgozta fel. 

 Az általunk kibányászott adatok alapján szintén az Átlátszó dolgozta fel azoknak a megbuherált közbeszerzéseknek az esetét, amelyeken nyilvánvalóan alkalmatlan cégek és egyéni vállalkozók tömege tett kamu ajánlatot az esélytelenek nyugalmával: ezeknek az ajánlatoknak csak annyi célja volt, hogy a pályázók behúzhassák az uniós átalánytámogatást – ez az ügy sajnos szomorú látleletet ad a hazai közbeszerzési kultúráról.

Egy fájdalmas döntést is hoztunk 2023-ban. Nem frissítjük a létrehozása pillanatában szinte egyedülálló civil közbeszerzési monitorozó platformot, a redflags.eu-t, amelyet a TI Magyarországgal működtettünk. A döntés oka, hogy az EU megváltoztatta a rendszer által használt TED-es adatforrást, és csak sokmilliós informatikai fejlesztéssel tudtuk volna hozzákapcsolódni az új API-hoz. A döntésnek más oka is volt: az EU nyomására a Kormánynak immár kötelezően használnia kell a hasonló funkciókkal bíró Arachne rendszert, illetve az Integritás Hatóság is fejleszt a miénknél jóval több erőforrásból hasonló programot. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mi nem elemezzük a jövőben a közbeszerzéseket, csupán más eszközök segítségével tesszük azt.

Európai uniós eljárások 

2022 fordulatot jelentett abból a szempontból, hogy az uniós döntéshozók ingerküszöbét is elérték a magyarországi korrupciós folyamatok, illetve a hatékony korrupcióellenes fellépés hiánya. Ezért a tavalyi év végén a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusi és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásait is (részben) befagyasztották. A pénzcsapok megnyitása érdekében a Kormány számos intézkedést fogadott el, jogszabályokat módosítottak, új intézményeket is hoztak létre. Tavaly ígéretet tettünk arra, hogy szorosan követni fogjuk a reformok végrehajtását, és mindent megteszünk azért, hogy kihozzuk a maximumot ebből az eljárásból. Ezért is jelentkeztünk az RRF Monitoring Bizottságba és a Korrupcióellenes Munkacsoportba – és maradtunk tagok mind ez idáig, pedig nem volt könnyű. A Munkacsoport márciusban tárgyalta az első jelentést – ezt azonban nem tudtuk jó szívvel megszavazni. Sajnos a papírforma valósult meg a Kormány jelentésre adott válaszában is: a civilek által felvetett, ambíciózusabb javaslatok ugyanis nem találtak értő fülekre.

Idén áprilisban más civil szervezetekkel közösen, novemberben pedig önállóan, részletesen elemeztük a korrupcióellenes intézkedések végrehajtását és a Helyreállítási Terv mérföldköveinek teljesülését, eközben rámutattunk, hogy számos intézkedés maximum formálisan teljesíti a célkitűzéseket – vagy épp még úgy sem. Az egyes reformok végrehajtása számos kívánnivalót hagyott maga után, ezeket külön is elemeztük:

• A vagyonnyilatkozatok kapcsán felhívtuk a figyelmet arra, hogy az új szabályozás az ingatlanok és a jövedelem tekintetében szűkebb körben rendeli el a közzétételt, mint a korábbi, évtizedeken keresztül alkalmazott vagyonnyilatkozat. Ráadásul sem megbízható ellenőrzési mechanizmus, sem szankciórendszer nem került bevezetésre, pedig ez is a Kormány ígéretei között szerepelt.
• Fél év után elemeztük a megújult társadalmi egyeztetés tapasztalatait: valóban számos jogszabály tervezete felkerült az erre dedikált kormányzati aloldalra. Ugyanakkor embernek kell lennie a talpán, aki a számok és rövidítések, a technikai módosítók rengetegében megtalálja az őt érdeklő tervezetet, és ahhoz is veszi a fáradtságot, hogy be is küldje a véleményét – ráadásul a nagy semmiért, hiszen a statisztikák szerint a Kormány a javaslatok 99%-át kikukázza. 
• Többször írtunk az új kormányzati oldalról, amelynek az lenne a célja, hogy átfogóan, adatbázisszerűen lehessen vizsgálni a közpénzes kiadásokat: amellett, hogy felhasználhatóság szempontjából az egyik legbosszantóbb adatbázis lett a KIF, és a létrehozásáról szóló jogszabály is elég lyukacsos: számos, igen csak sok közpénzzel gazdálkodó szervezet, mint amilyenek például a köztulajdonú gazdasági társaságok, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, de akár maguk az önkormányzatok is, egyáltalán nem kötelezettek a közzétételre.
• Mivel a proaktív információszabadság továbbra sem érvényesül Magyarországon megfelelően, továbbra is alapvető eszköze marad a sajtónak és a civil szférának a közérdekű adatigénylés. Ezért közérthető tájékoztatót készítettünk a 2023-ban hatályba lépő új adatigénylési szabályokról. Jelentésben értékeltük még a 2023-ban hatályba lépő új adatperes szabályokat. Arra jutottunk, hogy a bíróságok eljárása jelentősen felgyorsítja az adatokhoz hozzáférést, az új szabályok azonban számos csapdát is rejtenek az adatigénylők számára.
• Értékeltük a büntetőeljárási törvény antikorrupciós reformját is. 170 feljelentést elutasító és nyomozást megszüntető határozat átolvasása után megállapítottuk, hogy az Európai Bizottságnak ígért reform a gyakorlatban egyelőre nem hozott változást, az új eszköz hatására egyelőre nem jutott el több büntetőügy bírósági szakaszba.
• Írtunk a politikai funkcionáriusokkal telenyomott közérdekű vagyonkezelő alapítványokról is: többezer egyetemi hallgató és egyetemi kutató issza a levét annak, hogy a Kormány nem hajlandó jogszabályban korlátozni a politikai kinevezettek álláshalmozását
• Közreműködtünk egy nemzetközi jelentés elkészítésében, melyben összevetettük tíz közép- és kelet-európai tagállam RRF költéséhez kapcsolódó közzétételi gyakorlatát. Magyarország nem szerepelt jól az összehasonlításban, a nyolcadik helyre futott be a pontozásos értékelés alapján – kifejezetten gyengén szerepelve az adatok letölthetőségét, felhasználóbarátságát értékelő szempontok esetében. Az Open Spending EU nemzetközi koalíció tagjaként egy villámriport elkészítésében is részt vettünk, ahol az RRF-ből forráshoz jutó 100 legnagyobb kedvezményezettel kapcsolatos nemzeti adatközlést értékeltük. 

A szigorúbb uniós fellépés hatására, de látszólag a normál ügymenet részeként 2023-ban több olyan civil szervezetet meghívott a Kormány a 2021-2027-es programozási időszak monitoring bizottságaiba, akiknek korábban nem lett volna esélye résztvenni ezeken a fórumokon. Így például a K-Monitor bekerült a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP Plusz) monitoring bizottságába, ahol fő céljaink, hogy egyrészt a pályázatok minél objektívabb és transzparensebb szempontok alapján kerüljenek elbírálásra, másrészt pedig ellenőrző szerepet töltsünk be a megyéket is fontos szerephez juttató területi projektkiválasztási rendszerben. A TOP Plusz monitoring bizottságon belüli munka mellett a K-Monitor fontos szerepet vállalt a különböző monitoring bizottságokba újonnan bekerült civil szervezetek munkájának koordinálásában, a tudásmegosztás elősegítésében. A civil együttműködés szándéka, hogy 2024-ben a tágabb nyilvánosság számára is hozzáférhetőbbé és közérthetőbbé tegye, hogyan is zajlik az EU-s pénzosztás és mit tehetnek a civil szervezetek és az egyszeri állampolgárok a pénzköltés nagyobb átláthatóságáért. A témában végzett munkáról itt fogunk a jövőben tájékoztatást adni.

A jogállamiság eljáráson és a Helyreállítási Terven túl más EU-s folyamatokat is követtünk. Az EU – mindenki számára nyitva álló – társadalmi egyeztetési folyamatában partnerszervezetekkel közösen véleményt adtunk az éves jogállamisági riporthoz – anyagainkat a megjelent riportban számos alkalommal idézték, szervezetünk neve 22-szer szerepel a dokumentumban. A riport rámutatott, hogy Magyarország elmaradásban van az előző évi ajánlások végrehajtásásval. Hasonlóan, partnerszervezetekkel közösen készítettünk tájékoztató anyagot a Magyarország ellen folyamatban levő 7-es cikk szerinti eljárással kapcsolatban.

Hosszabb interjút adtunk a Szabad Európának a kampányfinanszírozásról. A 444-en címlapos interjúnk is volt idén.

Természetesen azokkal a korrupció szempontjából fontos témákkal is foglalkoztunk, amelyek nem köthetőek szorosan a folyamatban levő, EU-s forrásokat érintő eljárásokhoz: A TASZ-szal és a TI Magyarországgal közösen véleményeztük például a régóta várt új bejelentővédelmi törvényt, amely sajnos nem felelt meg a várakozásainknak – sőt, véleményünk szerint az uniós irányelvnek sem. Utóbbi miatt a TI Magyarországgal közösen az Európai Bizottság figyelmét is felhívtuk a kötelezettségszegésre. 

Elemeztük és elmagyaráztuk az EU politikai hirdetésekre vonatkozó rendelet-tervezetét, nemzetközi workshopot tartottunk róla, és ajánlásokat fogalmaztunk meg az átláthatóbb és tisztább kampány és pártfinanszírozás érdekében. Jövőre azt is megnézzük, hogy mit hoz az új rendelet a gyakorlatban. Az uniós támogatások átláthatóságáról és elemzéséről sem feledkeztünk meg: teszteltük az új uniós pályázati weboldalt, és hosszú évek hagyományait folytatva részletes elemző cikkben mutattuk be a hazai és uniós agrártámogatások elosztását és a fő kedvezményezetti köröket.

Hogy ne csak mindig a rosszul működő dolgokról legyen szó, hozzájárultunk az Európai Bizottság által kiadott korrupcióellenes jógyakorlatokat bemutató kézikönyv elkészítéséhez is. Egy tanulmányban bemutattuk, hogy a NAV által bevetett eszközök hatására az áfarés Magyarországon húsz százalékról öt százalék környékére csökkent. Tud a Kormány, ha akar: ha több a bevétel, többet lehet kipumpálni a klientúrának.

Jogi ügyek

Idén kilenc pert indítottunk azért, hogy közérdekű adatok nyilvánosságára kerülhessenek. 2023-ban nem csak állami szerveket, hanem közpénzeket felhasználó magáncégeket is elkezdtünk számonkérni. A beperelt vállalatok között volt a MOL és a Boston Consulting Group is. A kilenc perből hatot megnyertünk, így nyilvánosságra kell hozni, hogy milyen kormányhatározatokat hozott a Bajnai-, majd az Orbán-kormány 2010 és 2012 között. Szintén elértük, hogy a Miniszterelnöki Kormányiroda kiadja, hogy milyen finanszírozási döntéseket hozott a Kormány a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében. 

A tavaly indított pereink közül hat záródott le 2023-ban. Minden tavalyról átnyúló pert megnyertünk. Ezek közül kiemelkedik a Visit Hungary ellen indított perünk. A másfél évig húzódó per után a Visit nem csak kénytelen volt megküldeni nekünk a szerződéseit, de végre honlapján eleget is tett azoknak a közzétételi kötelezettségeknek, amiket az elmúlt években elmulasztott. A másfél évig tartó eljárás rámutatott, hogy a Visit tudatosan húzta el a határidőket, hogy késleltesse azoknak a szerződéseknek a kiadását, amiknek a főbb adatait egyébként már évek óta ki kellett volna raknia saját honlapjára.

Hiába nyertük meg tavaly a Kúrián a Miniszterelnöki Kormányiroda elleni perünket, a Kormányiroda csak részben adta ki 2009-es kormányülések dokumentációját. Ezért végrehajtást indítottunk a minisztérium ellen.

Elveszítettük viszont azt a két pert, amit egészségügy átalakítása ügyében készített titkos tanulmány megszerzése miatt indítottunk. A tanulmányt készítő Boston Consulting Group perében a bíróság azért szüntette meg az eljárást, mert a Kormány 2020 óta nem módosítja azt az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek megjelölt jogszabályhelyet, ami miatt a BCG-hez hasonló cégek álláspontja szerint nem perelhetők bíróság előtt. Az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordultunk és kértük, hogy a testület határozzon meg alkotmányos követelményeket addig is, amíg az Országgyűlés nem módosítja megfelelően a törvényt. Ugyanezekért az adatokért a Belügyminisztériumot is bepereltük. A bíróság indítványunkra meghallgatta Jenei Zoltán akkori országos kórházi főigazgatót és Kincses Gyulát, a MOK elnökét. A pert végül azért vesztettük el, mert a bíróság szerint a tanulmány döntéselőkészítő irat, és annak nyilvánosságra kerülése felszínes következtetésre adna okot a polgárok körében. A döntés ellen fellebbezést nyújtottunk be, így az ügy 2024 januárjában szintén a Fővárosi Ítélőtábla előtt folytatódik.

Nem csak közérdekű adatkiadási perekben voltunk aktívak. Összeférhetetlenség miatt cégbírósághoz fordultunk Rogán Antal már említett kabinetfőnöke, Nagy Ádám ügyében, aki kabinetfőnöksége mellett még a Vodafone igazgatóságának a tagja is. A cégbíróság arról tájékoztatott minket, hogy törvényességi felügyeleti eljárást indít az ügyben. A Belvárosi Önkormányzat ügyében pedig a NAIH-hoz fordultunk, mivel az önkormányzat semmilyen adatot nem töltött fel az idén létrejött Központi Információs Közadat-nyilvántartásba. A bejelentésünk abszurd eredményre vezetett. A jogszabály hiányossága miatt végül a NAIH eltávolította az önkormányzattal azokat a szerződéseket, amiket a Belváros végül késve mégis feltöltött. 

Saját ügyeink mellett másoknak is segítettünk. 2023-ban jogi képviseletet biztosítottunk Romhányi Balázs kutatónak, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetőjének, aki képviseletünkkel végre megkapja a Magyar Államkincstártól azokat az nyugdíjfolyósítási adatokat, amik a kutatásához szükségesek. 

Társadalmi részvétel és helyi demokrácia 

Az országos ügyekre fókuszáló, széles nyilvánosság számára végzett oknyomozó-tájékoztató munka és a hagyományos antikorrupciós szabályozási eszközök erősítéséért hazai és uniós színtéren végzett szakértői-érdekvédő munka mellett a K-Monitor tevékenységének harmadik lába a helyi demokrácia erősítése. Itt a helyi politikai és civil szféra elkötelezett, ügyek mentén dolgozó progresszív szereplői számára nyújtunk segítséget, fejlesztünk eszközöket, termelünk tudást.

Továbbra is a magyar demokrácia megújításának kiemelten fontos színtereként tekintünk a helyi politikára, ahol a jó kormányzás és az állampolgári részvétel normái fejleszthetőek, számonkérhetőek.

Országszerte tucatnyi előadás, tréning és webinárium mellett, amelyekre szakmai témáinkban (átláthatóság, részvételiség, költségvetési gazdálkodás) időt szakítottunk, igyekeztünk átfogó - reális képet mutatni a helyi ügyeket is meghatározó országos folyamatokról. Idén zárult nemzetközi kutatásunk, amelyben cseh, lengyel és román partnerekkel vizsgáltuk, hogyan használták a COVID-járványt régiószerte az önkormányzatiság gyengítésére. Ez a folyamat sajnos nálunk ment a legmesszebb – ennek kutatásunkkal is szépen alátámasztott példája volt, ahogyan januárban a Kormány – hónapok várakozása után – a normatív szempontokat félretéve osztott pénzt a be nem kalkulált, megsokszorozódó működési költségekre. A Főváros a mai napig nem kapott kompenzációt. A 2024-es választásokra ráfordulva jó szívvel ajánljuk kutatásunkat azoknak, akik szeretnék érteni, mire választunk polgármestereket. Talán egyszer azok a javaslataink is előkerülhetnek a fiókból, amelyek egy újragondolt, ellenállóbb önkormányzati rendszerről születtek. A helyi önrendelkezés aláásása talán a helyi kontroll alól “kiemelt” beruházásoknál a legláthatóbb – a kiskapuzás megszüntetésére Lázár János ígéretet is tett, de hiába fogalmaztunk meg szempontokat, úgy tűnik, a Kormányba visszatérő minisztert egyelőre a helyi közösségek helyett sokkal jobban érdekli saját hatalmának kimaxolása. Szintén idei abszurd találmány a “köz nélküli közmeghallgatás”, ami ellen mi is igyekeztünk fellépni.

A nagy kép felvázolása mellett konkrét eszközökkel is segítettük a helyi ügyekért dolgozó, érdekvédő szereplőket. Aktívan részt veszünk a részvételi demokrácia eszközeiről szóló párbeszédben az ezzel kísérletező önkormányzatokkal, civilekkel. Rendszeresen írunk olyan, itthon ismeretlen lehetőségekről, mint az egyetemi polgárok bevonása az intézmény költségvetésének megalkotásába, vagy szólunk hozzá szakmai vitákhoz, mint a Főváros részvételi eljárásainak kialakítása (utóbbi esetben a Főváros Nyitott Budapest munkacsoportjában is rendszeresen elmondjuk javaslatainkat, általában látható eredménnyel). Idén elindult Közösen Monitorozunk! programunk, amiben 5 vidéki helyszínen helyi szereplőkkel új, innovatív módszereket fejlesztünk ki arra, hogyan lehet adatokat gyűjteni, és azt helyi ügyekben felhasználni, legyen szó kiürülő belvárosról, túlépítésről vagy a parkolási helyzet normalizálásról. Az adatalapú érdekérvényesítésről idén egy két napos műhelyeseményt is szerveztünk, ha érdekel, hogy lehet adatokról érdekesen kommunikálni, nézd vissza!

2019-ben indított Ez a Minimum! önkormányzati átláthatósági programunk vállalásainak számonkéréséért folyamatosan küzdünk. Idén az önkormányzati vagyonkezelőket értékeltük (10%-al több adat került közzétételre felmérésünk hatására), jövőre pedig érkezik a 30 nagyváros cikluszáró értékelése, amelyből kiderül, betartották-e az ígéretüket az ellenzéki polgármesterek, hogy átláthatóbb közéletet teremtenek. Egyedi megkeresésekre több önkormányzatnak is segítettünk helyi átláthatósági szabályok megalkotásában.

2023-ban tovább fejlesztettük az ingyenesen elérhető digitális eszközeinket. Továbbra is tucatnyi önkormányzat használja Közérthető Költségvetés alkalmazásunkat, PARTIMAP térképes kérdőívünk segítségével pedig több mint 10.000 ember mondta el idén a véleményét több tucatnyi felmérés keretében. Idén angolul, spanyolul és litvánul is elindult az oldal, amelyen Törökországban, Szlovéniában és Paraguayban is készítettek már helyi ügyekben kérdőívet az emberek. A legjobban persze a hazai projekteknek örülünk: a PARTIMAP segítette Veresegyház, Vecsés, Fót és Bács-Kiskun Vármegye közlekedési tervezésének társadalmasítását is. A PARTIMAP egy ingyenes, bárki számára használható kérdőívfelület amin a klasszikus kérdéstípusok mellett - magyarul egyedülálló módon - térképen is választ kérhetsz a kitöltőidtől, összegyűjtve egy szomszédság, választókerület vagy város problémáit, igényeit, meglátásait. Próbáld ki te is!

A gépház jelenti 

A fenti tevékenységek mögött sok munka és egy lelkes közösség áll: tíz munkatárssal, legalább ennyi önkéntessel, több száz adományozóval és sok ezer követővel dolgoztunk idén is egy átláthatóbb, demokratikusabb Magyarországért, ahol a közpénzeket nem a jachtokon, vagy medencés palotákká alakított présházakban dorbézoló klientúra markolja fel, hanem jut a tényleg fontos dolgokra, mint az oktatás vagy az egészségügy. Sőt, azért is dolgoztunk, hogy  legyen az állampolgároknak közvetlenebb beleszólása abba, hogy mire mennek az adóforintok, és hogyan alakítják helyben az ügyeiket. Jövőre a K-Monitor fennállásának 18. évébe lép, és úgy látjuk, a missziónk relevánsabb, mint valaha. Ezért 2023-ban sokat foglalkoztunk a szervezet megerősítésével is. Új stratégiát készítettünk a következő három évre és létrehoztuk az operatív vezetői munkakört, amellyel kettévált a szervezet szakmai, illetve operatív irányítása. Ettől azt reméljük, hogy szakmai munkánk tervezettebb, láthatóbb és eredményesebb lesz, a kollektívánkban pedig fejlődik a hatásmérés, a tudásátadás, a műhelymunka és javul a munkaszervezés és munkaterhek eloszlása. 

Az új stratéga eszköztárunk megerősítése mellett két fő csapást jelöl ki számunkra: Egyrészt folytatjuk az érdekérvényesítő munkát EU-s, országos és helyi szinten, azaz olyan szakpolitikai elemzéseket, ajánlásokat készítünk, amelyek erősítik a korrupcióellenes fellépés intézményi és jogi kereteit, és segítik a jogállamiság megmaradt részeinek megőrzését, érvényre juttatását. Ezentúl folytatjuk jogi érdekképviseleti tevékenységünket, például a információszabadság pereinket, annak érdekében, hogy kikényszerítsük a jogszabályok betartását, alkalmazását és segítsünk más civil csoportokat, akiknek nincsenek ilyen kapacitásaik. Másrészt tovább erősítjük azon tevékenységeinket, amelyek helyi szinten, helyi közösségek érdekében zajlanak, azzal a céllal, hogy hozzájáruljunk Magyarország alulról építkező demokratikus megújulásához, és támogassuk olyan jógyakorlatok megteremtését és elterjesztését, amelyek segítik az állampolgárok részvételét a helyi döntéshozatalban és azt, hogy megszülessenek, illetve megerősödjenek a jó kormányzás csírái az önkormányzatokban.

Hisszük, hogy ezekre az alapokra, az ilyen munka során megszülető tudásra, gyakorlatokra és közösségekre épülhet a jövő demokratikus Magyarországa. A két irányhoz kapcsolódóan továbbra is fogunk konkrét ügyekkel és nagyobb, átfogóbb témákkal is foglalkozni, és gondoskodni róla, hogy az eltitkolt állami információk nyilvánosságra kerüljenek. Erősítjük a technológiai eszköztárunkat is, hogy hatékonyabban, látványosabban dolgozzunk fel és mutassunk be adatokat, fontos információkat. Mindeközben arról sem feledkezünk meg, hogy a nagy technológiai cégek gyakran legalább akkora befolyással bírnak az életünkre, mint az államok, így az ő működésüket is átláthatóbbá kell tenni, hatalmukat pedig korlátok közé kell szorítani.

Munkánkat idén is számos szervezet támogatta, így 2023-ban is bő százmillió forintból gazdálkodtunk. Legnagyobb támogatóink a Sigrid Rausing Trust, a National Endowment for Democracy és Nyílt Társadalom Intézetek voltak, de kaptunk támogatást a prágai CEELI Intézettől, a German Marshall Fundtól, és az EU CERV programjából is. Magánszemély támogatóinktól összesen nagyjából 6 millió forint adományban és 1%-os felajánlásban részesültünk, amit ezúton is köszönünk! Az 1%-os támogatásokból valósítottuk meg a NER balatoni terjeszkedését bemutató Panoráma projektünket. 

Munkánkkal kapcsolatos kritikát, észrevételek, ötleteket mindig örömmel veszünk.

Írjatok nekünk és kövessétek, támogassátok a K-Monitort 2024-ben is!