Idén is január 31-én éjfélkor hozza nyilvánosságra az Országgyűlés Hivatala az országgyűlési képviselők által leadott vagyonnyilatkozatokat. A vagyonnyilatkozati szabályok viharos évet tudhatnak maguk mögött. A kormánytöbbség 2022-ben többször is variált azzal, hogy a döntéshozóknak miről is kell a nyilvánosság előtt nyilatkozniuk. A vagyonnyilatkozatok térképén pedig egy új szereplő is megjelent: az Integritás Hatóság.

Fotó: parlament.hu

Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi szabályait az Országgyűlési törvény határozza meg. Ez a törvény írja elő, hogy a képviselőknek milyen gyakran kell nyilatkozni, a nyilatkozatnak mit kell tartalmazni, és azt is, hogy a szabályok megsértése esetén mi történhet egy képviselővel. 

A szabályokat 2022-ben több körben módosították. Nyár elején előbb az európai parlamenti képviselők nyilatkozati nyomtatványát másolta le a magyar kormány. Az Európai Bizottságnak fricskának szánt jogszabály-módosítás jelentősen csökkentette a nyilatkozatban megadandó információkat. Teljesen eltűntek a vagyonelemek, pontos jövedelmi adatok helyett jövedelmi sávok megadása vált kötelezővé, eltűntek volna a rokonok is, évi rendszeresség helyett pedig csak akkor kellett volna a képviselőknek megosztani az adatokat, ha indokoltnak tartják. Az első körben elfogadott változat visszásságaival mi is foglalkoztunk.

Mivel 2022 nyarán a kormány nem tett érdemi lépéseket az Európai Bizottság által megindított jogállamisági eljárás során, az ősz folyamán a kormány és a Bizottság közötti tárgyalások intenzívebbé válásával az “Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” elfogadott jogszabályok száma is megnőtt. A felfokozott jogalkotási tempó az Országgyűlési törvényt is érintette, amelynek tartalma tavaly június óta hat alkalommal változott. A vagyonnyilatkozati rendszer a változtatások során lényegében visszatért a sokat kritizált régi rendszerhez, csak további átláthatósági problémákat szedett fel magára, miközben megőrizte a rendszer hibáit és hiányosságait is.

Mik az aktuális szabályok?

A törvény szerint képviselőknek mandátumok felvételét követően, majd azt követően minden évben január 31-ig, majd a mandátum végén kell nyilatkozniuk.

Régi-új szabály, hogy a képviselőknek a vagyonnyilatkozatához csatolniuk kell a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekének a vagyonnyilatkozatát is. A képviselők nyilatkozatai nyilvánosak, a családtagokéba viszont csak a politikusokból álló Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be. Azonban ők is csak akkor, ha a megindítják a vagyonnyilatkozati eljárást.

Vagyonnyilatkozati eljárást a Mentelmi Bizottságnál bárki kezdeményezhet, azonban a Bizottság nem köteles az eljárást automatikusan megindítani. Az eljárás megindításának feltétele minden esetben, hogy a kezdeményezője konkrétan megjelölje azt a tényt, ami hiányzik vagy valótlanul lett megadva. Mivel a rokonok esetében a nyilatkozat nem nyilvános, a nyilvánosság tagjai legfeljebb találgathatnak, hogy milyen tény hiányozhat vagy szerepelhet valótlanul a politikusrokonok nyilatkozataiban.

Ha a Bizottság mégis megindítja az eljárást, a vagyonnyilatkozatok tartalmát ellenőrizheti. Eljárás nélkül azonban fel serm merül, hogy a Bizottság ellenőrizze az adatok helyességét, teljességét.

Ha az eljárás megindul, a képviselő még mindig korrigálhatja tévedését és bejelentheti a valós adatokat. Bár a törvény szerint végső esetben a Bizottság kezdeményezheti a mandátum megszűnéséhez vezető összeférhetetlenség kimondását, ilyenre aligha kerül sor, mivel az eljárás ezen szakaszára a képviselők kijavítják nyilatkozatukat.

Fotó: Németh Dániel / 444

Új szereplő - az Integritás Hatóság

2023 áprilisától új szereplő jelenik meg a magyar vagyonnyilatkozati rendszer térképén. A 2022 novemberében felállított új államigazgatási szerv, az uniós pénzek védelmére létrehozott Integritás Hatóság “feladatainak ellátása során” számos állami szereplő vagyonnyilatkozatát ellenőrizheti és jogosult lesz vagyonnyilatkozati eljárásokat kezdeményezni. Hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre nem látható. Mivel a Hatóság hatáskörei kizárólag az uniós pénzek védelmével kapcsolatosak, elvileg a vagyonnyilatkozatokok ellenőrzési lehetősége is csak az uniós pénzek kontextusában merülhet fel.

A hatóságot szabályozó jogszabály különbséget tesz az állami szereplők két csoportja között. A közjogi tisztségviselők első csoportja esetében a Hatóság a vagyonnyilatkozati eljárás kezdeményezése előtt, saját maga ún. vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárást folytathat le. Hogy mit jelent ez vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárás, milyen eszközei vannak a Hatóságnak a vizsgálódás során, a jogszabály (jelenleg) nem határozza meg.

A második csoport esetében nem vizsgálódhat, csak kezdeményezheti az arra illetékes szerv eljárását. Ez utóbbi csoportba tartoznak az országgyűlési képviselők is. 

Külön csoportot képeznek azok, akik nem tartoznak egyik előbbi csoportba sem, de az uniós pénzek felett javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési jogosultságuk van. Ilyenek például a közbeszerzési eljárásokban vagyonnyilatkozattételre kötelezettek. Az ő esetükben is csak ellenőrzést kezdeményezhet a Hatóság, de vizsgálódni nem vizsgálódhat.

Az új szabályok szerint tehát a Hatóság nem vesz el hatásköröket más szervektől, a vagyonnyilatkozatok tisztasága kapcsán az első csoport esetében feltáró, a másik két csoport esetében pedig eljárást kezdeményező szerepe lehet.

A kezdeményezési jogán túl a Hatóság még egy ponton érintett a vagyonnyilatkozati rendszer kapcsán. A Hatóság a törvény szerint két jelentésben is foglalkozni köteles a vagyonnyilatkozati rendszerrel. A 2023. június 30-ig elkészülő éves integritási jelentésében az antikorrupciós hatóság a törvény szerint köteles lesz áttekinteni a magyar vagyonnyilatkozat-rendszert. 2023. december 31-ig pedig eseti jelentést készít, amelyben áttekinti a magyar vagyonnyilatkozat-rendszer szabályozási kereteit és működését, ideértve annak hatályát és ellenőrzési folyamatát is.

Kép: Németh Dániel/444

A problémák

Az olvashatóság 2023-ban is kihívás

Továbbra is a képviselőkön múlik, hogy kézírással vagy géppel töltik ki a nyilatkozatukat. A kézi kitöltés gyakran olvashatatlansághoz vezet, a szkennelt dokumentumok feltöltése pedig akadályozza a megadott adatok kereshetőségét. Ugyan a Kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi pénzek reményében vállalta, hogy a vagyonnyilatkozatokatnak egy elektronikus, digitális formátumú rendszert állít fel, február elsején továbbra sem kerülhető el, hogy újságírók, érdeklődő polgárok időt fektessenek abba, hogy kisilabizálják, hogy mire gondolhatott a képviselő a nyilatkozat kitöltésénél.

Az ingatlanok láthatatlanná válhatnak

A régi szabályozás nem tett különbséget ingatlanok között: mindent fel kellett tüntetni, ami a képviselő tulajdonában állt. Az idén bevezetett szabályok szerint viszont már nem meg kell megjelölni a képviselő, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok kizárólagos használatára fenntartott ingatlant. Így a nyilvánosság elől elrejtve maradnak a képviselők otthonát adó ingatlanok. Hogy miként ellenőrizhető, hogy melyik ingatlan szolgál a képviselők és rokonaik “kizárólagos használatára,” a jogszabály nem határozza meg. Az új szabály azért is indokolatlan, mert a korábbi szabályokhoz hasonlóan a most megadandó ingatlanoknál is elég mindössze a települést megjelölni, ahol az ingatlan fekszik. Az ingatlan azonosítását lehetővé tevő pontos cím vagy helyrajzi szám megadása nem kötelező, így aligha lenne azonosítható, hogy egy-egy képviselő hol lakik vagy éppen hol kapcsolódik ki nyaralójában.

Konkrét összegek helyett jövedelemsáv

Bár üdvözlendő lépés volt, hogy nem csak az aktuális, de az elmúlt 3 év jövedelmeiről is nyilatkozni kell, a nyilatkozat aligha segít eligazodni a képviselők pénzügyei között. A politikusoknak már nem kell konkrét összegeket megadni, elég magukat egy X-jellel besorolni egy ötfokozatú jövedelemsávba. Ez főleg a magasabb jövedelmeket segít elhomályosítani.

Nincs valódi ellenőrzés 

Ugyan 2023-ban új szereplőként megjelenik az Integritás Hatóság, de egyelőre nem látni, hogy a hatóság megoldaná a régóta fennálló problémát: azt, hogy valójában a vagyonnyilatkozatoknak nincs valódi ellenőrzése. Hiába áll a Magyar Állam rendelkezésére egyre több közhiteles, elektronikus nyilvántartás, sem a képviselőkből álló Mentelmi Bizottság, sem a NAV nem ellenőrzi, hogy a képviselők hiányosan vagy valótlan tartalommal adják-e le nyilatkozatokat. 

A hatékony ellenőrzés hiányát az Európai Bizottság 2022-es éves jogállamisági jelentésében, valamint az Európa Tanács által létrehozott Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) 2020-as jelentésében is kifogásolta. 

Nincs valódi szankció

Nem csak az ellenőrzés hiányzik, de a szabálytalanságoknak sincs valódi következménye. Ugyan az Országgyűlési törvény szerint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos mulasztás akár a mandátum megszűnéséhez is vezethet, erre sosem kerül sor, mert a képviselők lebukásuk esetén egyszerűen csak korrigálják vagyonnyilatkozatukat. 

Ugyanilyen problémák terhelik a kormánytagok vagyonnyilatkozatait is, mivel a minisztereknek az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint kell kitölteni nyilatkozataikat. A valódi következmények hiányát jól mutatja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyári vagyonnyilatkozatának története. A miniszter nyilatkozatában véletlenül feltüntette, hogy felügyelőbizottsági tagsága van egy cégben. Hiába volt a tagság jogszabály szerint összeférhetetlen a miniszterséggel, bejelentésünk nyomán nem történt semmi, a miniszter egyszerűen csak lemondott tagságáról és törölte a céget a nyilatkozatából. Hogy miniszteri kinevezését követően több hónapon keresztül egyidejűleg miniszterként és FB-tagként is fizetést vett fel, sem a Nagyot kinevezésre javasló kormányfőt, sem pedig az Országgyűlés Mentelmi Bizottságát nem foglalkoztatta.

A kormány az uniós helyreállítási pénzek reményében egyébként vállalta, hogy 2023 harmadik negyedévéig a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia és Cselekvési Terv keretében konkrét intézkedéseket tesz egy “hatékony, arányos és kellően visszatartó erejű szankciórendszer” bevezetése érdekében.

A K-Monitor a TI Magyarországgal közösen már lassan egy évtizede követeli, a vagyonnyilatkozati rendszer reformját. A képviselők és kormánytagok nyilatkozatain túl ugyanis problémás a rendszer az önkormányzati képviselők, polgármesteres esetében is, csak úgy, mint az állami vállalatok és egyéb kockázatosnak tekinthető közfeladat ellátásához kapcsolódó pozíció esetében. Ha az EU komolyan veszi a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos problémákat, akkor lesz még pár kör a vagyonnyilatkozati rendszerrel. Máskülönben bejött Orbánéknak a bravúr, sikerült az antikorrupciós intézkedések álcája alatt tovább rontani a vagyonnyilatkozati rendszer átláthatóságán. 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort adományoddal!