2021-ben azért fordultunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, mert az újonnan létrehozott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok nem tettek eleget a közzétételi kötelezettségeiknek. Idén Belváros-Lipótváros mulasztását jelentettük be, már az EU által kikényszerített új átláthatósági hatóságra támaszkodva. Bejelentéseink bizarr eredményre vezettek. Miközben a KEKVA-k egyre több közpénzt nyelnek el, az ügyünkben a hatóság két év alatt sem döntött, az új átláthatósági hatósági eljárásban viszont töröltette a belvárosi szerződéseket a kormány által létrehozott új átláthatósági portálról.

Miután a rendszerszintű jogállamisági problémák miatt az Európai Bizottság 2022 áprilisában ún. feltételességi eljárást indított Magyarországgal szemben, a kormány számos vállalást tett a problémák orvoslása érdekében. A vállalások részeként módosították az információszabadságról szóló törvényt és a kormány létrehozta a Központi Információs Közadat-nyilvántartást, valamint bírságolási jogkört adtak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH). A bírságolás lehetősége újdonság, mivel a NAIH eddig csak adatvédelmi ügyekben szankcionálhatott, átláthatósággal kapcsolatos bejelentések esetén nem.

Mit ellenőrizhet a NAIH? 

Az újonnan létrehozott Központi Információs Közadat-nyilvántartás egy online adattár, ahova közpénzfelhasználó szervek adatokat kötelesek feltölteni, amiket aztán egy a kormány által fenntartott honlapon (Kif) nyilvánosan közzétesznek. A NAIH azt ellenőrizheti, hogy a közzétételre kötelezett szervek feltöltöttek-e a törvény által előírt közpénz-felhasználási adatokat a nyilvántartásba.

Kiknek kell feltölteni adatokat a Kif-re?

A törvény szerint nem minden közpénzfelhasználó szerv köteles adatokat szolgáltatni, erre csak az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési szervek kötelesek. Így például nem szükséges adatokat szolgáltatniuk 

• közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (Pl. Mathias Corvinus Collegium Alapítvány)
• az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságoknak (Pl. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.)
• Magyar Nemzeti Banknak. 

Ezek a szervek azonban változatlanul kötelesek a törvény 1. mellékletében meghatározott ún. Általános közzétételi lista szerinti szervezeti, tevékenységre vonatkozó és gazdálkodási adatokat közzétenni.

Mikor léphet fel a NAIH hatósági eszközökkel? 

Az új szabályok szerint a NAIH akkor léphet fel hatósági eszközökkel, akkor indít átláthatósági hatósági eljárást, ha egy költségvetési szerv nem vagy hiányosan tölti fel a közzéteendő adatokat a Kif-re. Ha nem költségvetési szervről van szó, akkor erről nem lehet szó.

Látható tehát, hogy a NAIH eszközei élesen különválnak annak függvényében, hogy egy szerv költségvetési szervnek minősül-e vagy sem. A nem költségvetési szerveknek kevesebb kötelezettségük van és abban az esetben is, ha ezeknek nem tesznek eleget, a NAIH csak udvarias levelet küldhet nekik vagy a felügyeleti szervüknek a jogsértés megszüntetése érdekében. Ha nem történik változás, a NAIH bírósághoz fordulhat. Ilyenre azonban tudomásunk szerint nem került még sor.

Az eljárást bárki kezdeményezheti és nem kerül pénzbe. A bejelentő azonban a hatósági eljárásban nem lesz ügyfél. Ez azt jelenti, hogy ügyféli jogai nincsenek, nem élhet az iratbetekintés jogával és nem fordulhat később bírósághoz. A bejelentőnek csak arra van joga, hogy tájékoztatást kapjon az eljárás megindításáról és lezárásról. 

Két, átláthatósággal kapcsolatos bejelentés

2021-ben átnéztük az összes KEKVA honlapját és megállapítottuk, hogy a KEKVA-k többsége nem tett eleget az általános közzétételi kötelezettségének. Emiatt még az év novemberében a NAIH-hoz fordultunk és kértük, hogy a NAIH vizsgálja meg a KEKVA-kat.

Bejelentésünk óta eltelt két év alatt a NAIH érdemben nem válaszolt a bejelentésünkre. A NAIH hallgatása nem jogszabálysértő, mivel a törvény nem határoz meg határidőt a vizsgálatra, így lényegében bármennyi ideig is eltarthat, amíg a NAIH valamiféle következtetésre jut a jogsértés kapcsán. Mivel a KEKVA-k nem költségvetési szervek, esetükben az új átláthatósági eljárás nem kezdeményezhető, marad tehát a várakozás a NAIH válaszára.

Idén májusban ismét bejelentéssel fordultunk a NAIH-hoz. Bejelentésünket azonban már az új átláthatósági hatósági eljárás szabályai alapján tettük a belvárosi önkormányzattal szemben, mivel az önkormányzat annak ellenére nem töltött fel adatokat a Kif-re, hogy a feltöltési határidő már február végén lejárt.

Bejelentésünkben jogi értelemben két szervet is bepanaszoltunk: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Polgármesteri Hivatalát és a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatát. 

A NAIH bejelentésünk nyomán megindította az átláthatósági hatósági eljárást, az eljárás azonban bizarr eredményre vezetett. 

Az eljárás során a NAIH intenzív levelezést kezdett a polgármesteri hivatallal, amely a NAIH bírsággal való fenyegetés hatására elismerte, hogy hónapokig egyáltalán nem töltött fel adatokat, állítása szerint “adminisztrációs hiba” miatt. Amiket feltöltött, azok viszont nem a polgármesteri hivatal által kötött szerződések, hanem az önkormányzat által kötöttek. A polgármesteri hivatal végül a határidőhöz képest több mint három hónappal később, júniusban töltött fel adatokat, azonban olyan adatokat, amik viszonylag régen, 2022 novembere előtt keletkeztek.

Válaszul a NAIH szeptemberben az önkormányzat vonatkozásában az eljárást megszüntette, mert az államháztartási törvény szerint az önkormányzat nem, csak a polgármesteri hivatal költségvetési szerv. Azaz csak a polgármesteri hivatal nevében kötött szerződéseket kellett volna feltölteni, az önkormányzat nevében kötötteket nem.

A polgármesteri hivatal vonatkozásában a NAIH érdemben foglalkozott a bejelentéssel és megállapította, hogy a polgármesteri hivatal jogsértően járt el (NAIH-5558-12/2023).

A jogsértés azonban nem abban állt, hogy a hivatal hónapokkal a határidő után töltött fel adatokat, hanem abban, hogy az önkormányzat helyett töltött fel adatokat, és egy olyan időszakra vonatkozóan, amikre még nem vonatkozik az új központi nyilvántartás. Erre tekintettel a NAIH felszólította a polgármesteri hivatalt a szerződéses adatok törlésére.

Összegezve, Belváros-Lipótváros késve, de felöltötte az önkormányzat által kötött szerződések adatait, valamint a polgármesteri hivatal 2022-as szerződéseit, azokat azonban a jogszabály miatt a polgármesteri hivatalnak törölnie kellett volna. 

Az önkormányzat azonban úgy tűnik, hogy ignorálja a NAIH döntését. A polgármesteri hivatal mellett az önkormányzat profilja továbbra is szerepel a Kif-en elérhető profilok között és továbbra is elérhetők az önkormányzat által június 20-án feltöltött adatok. A polgármesteri hivatal sem törölte le a júniusban - feleslegesen - feltöltött szerződéses adatokat.