A sajtó gyakran ír a Nemzeti Kommunikációs Hivatal kommunikációs megbízásairól, amelyeket egy hatalmas keretszerződés révén rendre a "kék plakátos" Balásy Gyula haveri cégei nyernek el. Ebben az írásban a kommunikációs keretszerződések kistestvérének járunk alaposabban utána - a rendezvényeknél szintén Balásy cégei az egyedüli befutók. Bemutatjuk, hogyan szervezte meg papíron egy hét alatt a haveri cég a pápalátogatást több milliárd forintnyi közpénzből. A közbeszerzési csoda oka az a korrupciós kockázatoktól hemzsegő keretrendszer, amely monopolhelyzetet biztosít a kék plakátos Balásy Gyula cégeinek, és átláthatatlanná teszi az elszámolást. A posztból az is kiderül, hogy a pápalátogatás még csak nem is a legnagyobb költségű rendezvény volt az elmúlt negyedévből.
A K-Monitornál fontosnak tartjuk, hogy ne csak a rendszerszintű korrupció kirakósának egyes darabjait mutassuk meg napról napra, de a nagy képet is. Ezért írunk blogunkon részletesebb esettanulmányokat, amelyekben bonyolultabb ügyeket rekonstruálunk esettanulmány-szerűen. Legutóbb azt mutattuk meg, hogyan csinált egy, Rogán Antal kabinetfőnökéhez, a Schadl-ügyben is megjelenő Nagy Ádámhoz köthető cég Balaton-parti szállodát a végrehajtók és a magyar állam támogatásával.
Közbeszerzési színjáték, 3 felvonás (dráma/komédia)
I. felvonás: a nagy tervező mindenre gondolt
A Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló, vele egy épületben működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) évek óta pontosan ugyanazt a sémát alkalmazza az állami rendezvényeknél, amit a kommunikációs szerződéseknél. Egy óriási keretösszegű beszerzésre hirdeti meg a közbeszerzési eljárást, aztán e keretösszeg kimerüléséig a központi beszerzések alkalmazására kötelezett szervek, amikor rendezvényt szerveznének, az NKOH-t keresik meg, aki a nevükben gyorsan és ütemesen lebonyolítja a keretszerződés alapján az eljárást. Ez azt jelenti, hogy a Hivatal egy ún. írásbeli konzultációs eljárást folytat le az eredeti közbeszerzés nyertesével, majd lényegében postafordultával nyertest hirdet, ami nem meglepő annak fényében, hogy az eredeti keretszerződést csak egy ajánlattevővel kötik meg. Neki az írásbeli konzultáció során csupán arra kell figyelnie, hogy nehogy rosszabb ajánlatot adjon meg, mint amivel az eredeti közbeszerzési szerződést megnyerte. Sima ügy!
A központosított, keretszerződés alapján lebonyolított közbeszerzéseknek valóban előnyük lehet a gyorsaság és a rugalmasság, ugyanakkor értelemszerűen korlátozzák a versenyt, és korántsem biztos, hogy az adott beszerzéssel kapcsolatban a legjobb árakat lehet vele elérni. Ennél jóval modernebb eszközök is állnak az ajánlatkérők rendelkezésére, ha egyszerre szeretnék élvezni a gyorsaság, a hatékonyság és a verseny nyújtotta előnyöket (alacsonyabb ár, az állami munkák több helyre terelésével nem torzul a piac stb.) Lehet több ajánlattevővel is keretszerződést kötni és adott esetben újranyitni a versenyt, vagy keretszerződés helyett dinamikus beszerzési rendszerben bonyolítani a közbeszerzéseket, amely még az új szereplőknek is lehetőséget nyújt a későbbiekben az ajánlattételre. A Kommunikációs Hivatalt – amely kötelezően intézi többek közt lényegében az összes kormányzati szerv – kommunikációs, szervezetfejlesztési, illetve a rendezvényszervezési feladatait, úgy tűnik, nem igen hatották meg a közbeszerzés terén fújó új szelek, továbbra is kitartóan köti a soktízmilliárdos keretszerződéseket egyetlen ajánlattevővel. Beszédes, hogy amikor EU-s pénzről van szó, ez a modell nem működik, ott már nem fogadható el az egy ajánlat. Ha magyar adóforintokról, akkor igen.
Igencsak beszédes volt az is, amikor idén februárban megjelentek a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer eredményei: a kérdőívből ugyanis az derült ki, hogy a Kommunikációs Hivatalt tényleg nem különösebben érdekli, hogy mit mennyiért szerez be. A többi központi beszerző szervvel szemben például nem végeznek előzetes piacfelmérést, nincs módszertanuk a a piaci szereplők előzetes piacelemzésbe történő bevonására, sőt, fogalmuk sincs, hogy a piaci árakhoz képest nagyjából mennyi megtakarítást érnek el a központi beszerzés alkalmazásával, a becsült érték meghatározására pedig a korábbi, szintén egyszereplős szerződések árait alkalmazzák.
dr. Lenkei Mirtill az NKOH elnöke 2015-ös létrehozása óta. Lenkei korábban dolgozott műsorvezetőként a Magyar Televíziónál is. Később az V. kerületi önkormányzati kábeltévét, a City TV-t vezette Rogán Antal polgármestersége idején.
Van még egy csavar: az NKOH jellemzően a keretszerződés alapján nem magát a konkrét beszerzési eljárást bonyolítja le, hanem pusztán egy újabb, “kis” keretszerződésre irányuló beszerzést, ez alapján bocsátja ki a megrendelő szervezet az úgynevezett egyedi megrendelőket (ami adott esetben már tartalmazza például, hogy a 2023. évi Nagyon Fontos Állami Ünnepséghez többek között 1500 székszoknya és 83 közepes méretű virágdekoráció kell ennyiért és ennyiért) . Így saját bevallása szerint az NKOH azt sem tudja igazán, hogy hány ilyen egyedi megrendelőt bocsátanak ki az állami szervek és mit vásárolnak meg ténylegesen. A “nagy” keretszerződés alapján létrejött “kis” keretszerződésekről a közbeszerzési értesítőben negyedévente tesznek közzé értesítőket, de az EKR egy kevésbé ismert menüpontjában általában hamarabb is elérhetőek a szerződések és az adatok. Az egyedi szerződéseket, amik alapján a tényleges teljesítés történik, viszont sehol nem teszik közzé, vagyis a közvélemény számára is kibogozhatatlan, hogy ténylegesen mennyi közpénzt fordítottak az egyes intézmények a rendezvényeikre.
Adódik a kérdés: ha ennyi mindent nem tud az állami Hivatal, akkor milyen értékelési szempontok alapján bírál el, illetve hirdet meg egy közbeszerzést – és ez a kellemetlen érzés nagyon is jogos. A nagy, több tízmilliárdos szerződések megkötésére irányuló hirdetményekben ugyanis az ajánlattevőktől bizonyos termék- és szolgáltatáskategóriákra, esetleg különböző szakemberek és juniorok díjaira, esetlegesen elérhető kedvezményekre kérnek összehasonlítható díjkategóriákat, majd ezeket súlyozzák. Ugyanakkor az logikailag is kikövetkeztethető, hogy ezzel a módszerrel egy ilyen komplex és változatos beszerzési tárgy, mint mondjuk a rendezvényszervezés esetén elég rizikós lehet a ténylegesen legjobb ajánlatot kiválasztani adott esetben több évre előre és kizárni a versenyt.
Egy egyszerűbb példával magyarázva: “A” cég 100, “B” cég 200 forintos díjjal számolja el a székszoknyákat, a virágdekorációkat pedig “A” cég 100, “B” cég pedig 20 forintos díjjal. Ha az ajánlatkérő azt feltételezi, hogy a következő évben a keretszerződésből 10 székszoknyát és 10 virágdekorációt kell finanszíroznia, akkor az egyszerűseg kedvéért 10-es súllyal szerepeltetheti ezt az ajánlatkérésben, vagyis “A” cég az összesen 2000 forintos ajánlatával nyer a közbeszerzésen “B” cég 2200 forintos ajánlatával szemben. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez utólag is jó megoldásnak bizonyul, mert ha a megrendelők úgy döntenek, hogy idén mégse annyi székszoknyát (csak mondjuk 5 darabot), hanem inkább még több virágdekorációt (15-öt) szeretnének, akkor kiderül hogy összességében utólag “B” cég ajánlata sokkal kedvezőbb (1300 forint) lett volna.
Ténylegesen annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az ajánlattevőknek egy táblázat alapján termékkategóriákra – pl. catering vagy ‘Kordonok és kerítések’ vonatkozóan kell összehasonlító árat megadniuk, ez azonban a valóságban csak azt jelenti, hogy még egy kör torzító súlyozás kerül a rendszerbe). Érdemes belegondolni abba is, hogy egy ebben a rendszerben évek óta monopolhelyzetet élvező ajánlatkérőnek beható ismeretei lehetnek a súlyok és az igények tényleges felmerülésének a viszonyáról, így a felülsúlyozott elemeket olcsóbban, az alulsúlyozottakat drágábban megadva összességében igen drága nyertes ajánlatot is képes megadni, szemben azokkal, akiknek nincsenek ilyen belsős információi.
II. felvonás: egymásra talál az állam és a rendezvénypiac Mészáros Lőrince
Az NKOH az első nagy, kimondottan rendezvényszervezéssel foglalkozó, 30 milliárd forint keretösszegű beszerzését még 2019-ben indította, ezen az akkor még állami kézben lévő Antenna Hungária Zrt. nyert – némileg meglepően, hiszen nem sokkal korábban jelentek meg egyáltalán a rendezvényszervezési piacon. Az állami kommunikációs kampányokat ekkoriban már letarolta egyetlen magántulajdonú cégcsoport. A kiírás feltételei ekkoriban az alapvetően műsorszórással foglalkozó állami cégre voltak szabva, és kész szerencse az is, hogy a másik ajánlattevő érvénytelen ajánlatot nyújtott be.
Ám már ekkor feltűnt kapacitást biztosító alvállalkozóként három Balásy Gyula-cég is, a kommunikációs szerződések nyerteseként egyre inkább prosperáló Lounge Design Kft. és New Land Media Kft., valamint az akkor még Moonlight Event Kft. néven futó kisebb rendezvényszervező cég. Látszik tehát, hogy bár formailag külön keretszerződés szabályozta (és korlátozta egy szereplőre) a piaci versenyt a kommunikációs kampányok és az állami rendezvények tekintetében, Balásy Gyula cégei - akiknek a kék plakátokat is köszönhetjük - mindkettőben régóta jelen vannak. Az Antenna egészen 2021 végéig a már ismertetett metódus szerint szervezte a rendezvényeket állami partnereknek – de ekkor már lényegében eldőlt, hogy a cégben egy sajátos tőkeemeléssel, és némi kormányzati segédlettel egy másik kedvenc NER-vállalkozó, Jászai Gellért fog tulajdont szerezni, aki nem nyomul ebben az üzletágban.
Az NKOH 2021. december 13-án írta ki az új rendezvényszervezési keretszerződésre irányuló, ezúttal 50 milliárd forintosra taksált közbeszerzési eljárást midössze tíz napos ajánlattételi határidővel. (Tény ugyanakkor, hogy októberben már közzétettek egy előzetes tájékoztatót.) Elérkezett hát Balásyék színpadra lépésének ideje.
Érdekesség, hogy a szűkre szabott feltételek mellett sikerült még egy indulónak érvényes pályázatot benyújtania, ez pedig nem volt más, mint a Roxer Kft., amely arról nevezetes, hogy készségesen el szokott indulni a kommunikációs keretszerződésekért folyó versenyben is, de valószínűleg őszinte sajnálatára mindig rosszabb ajánlatot nyújt be, mint Balásy Gyula cégei. Néhány kisebb NKOH-os konc azért neki is jut, többek között ők szervezik a Nemzeti Védelmi Szolgálat antikorrupciós képzéseit. (Ezt talán tényleg túlzás lett volna Balásyra bízni, bár korrupció elleni szemléletformálást már végeztek). A Roxer 53 milliója ebben a körben aprópénznek számít.)
A cég vezetője az ismert volt televíziós/borász, Rókusfalvy Pál, akit 2022 bormarketingért felelős kormánybiztossá neveztek ki. Ez már csak azért is furmányos, mert ebben a minőségében egyrészt azzal a Magyar Turisztikai Ügynökséggel dolgozik együtt, amely korábban a cégeinek többszáz millió forint értékben ítélt meg támogatást, no meg nem mással, mint a legnagyobb konkurenssel, a Balásy-féle New Land Mediával, ugyanis a bormarketing stratégiával kapcsolatos komplex ügynökségi feladatokat az NKOH kommunikációs szerződése alapján Balásyék végzik. Bajban lehet a New Land Media, ha nem akarja, hogy az üzleti vetélytárs megismerje a részletes ártábláit, hiszen ott ül a megrendelői székben, sőt alá is írja a szerződést. Ahogy látni fogjuk, az üzleti titkok "kiszivárgásától" való félelem csak az adatigénylőkre terjed ki, erre a meglehetősen visszás helyzetre nem. Ha ennyi nem lenne elég a fura összefüggésekből, tegyük még hozzá, hogy a Roxer Kft.-nek és a rendezvényszervezési pályázaton a Moonlight Eventnek alvállalkozóként bedolgozó Valton Sec Zrt.-nek közös érdekeltsége is van (ez a 2019-ben alapított, egyelőre nem túl aktív GO for Sport Events)
A "kihívó" Roxer Kft. ajánlata tehát a 2021-es rendezvényszervezési pályázaton nem bizonyult elég jónak, és a papírformának megfelelően a Moonlight Event futott be, egy negyedik Balásy-féle céggel, a Visual Europe-pal karöltve. Alvállalkozóként a már az Antenna Hungáriával bizonyított (és most már amúgy is házon belüli) cégeket, a New Land Mediát és a LOUNGE DESIGN-t (ezek a cégek kaszálnak tízmilliárdokat az állami propagandakampányokkal) , valamint az NKOH szervezetfejlesztési keretszerződéseit hasonló sikerrel nyerő p2m Consulting Kft-t és a VALTON-SEC-et jelölték meg. Az ajánlatok elbírálásáról szóló hirdetményt a pályázóknak 2022. január 24-én küldték meg, szerződékötési moratóriumnak pedig a 2022. február 3.-i dátumot jelölték meg.
A tavalyi év eleje meglehetősen mozgalmas lehetett Wolf Diánának, az Antenna Hungária rendezvényszervezési üzletága akkori vezetőjének. Hátra volt még ugyanis az antennás szerződések utolsó pakkjának megkötése, január 24-én a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, az NSÜ NKft-vel és február 3-án a Várkapitánysággal, február 7-én pedig a Volánbusszal kötött keretszerződést, ezek közül az utolsó, 200 milliós szerződést végül meg is szüntették. Hogy erre miből volt pontosan keret, az nem teljesen világos, hiszen az elméletileg 12 hónapos, bár meghosszabbítható, 30 milliárd+ÁFA keretösszegű szerződésből a negyedéves tájékoztatók szerint addigra már 58 millárdot szerződtek le. Bár elméletileg nem kötelező a megrendelők keretösszegeit teljes egészében elkölteni, az általunk eddig megismert esetekben erre mindig sor került.
A február 7-ei nap azonban a tartogatott még aláírnivalókat: Balásy Gyula, a Moonlight tulajdonosa ugyanis e napi hatállyal megszerezte a kisebbségi tulajdonos üzletrészét, azonmód taggyűlést tartott (immár egyedüli tulajdonosként), visszahívta tisztségükből az addigi ügyvezetőket, és kinevezte a helyükre az egészen addig az Antenna Hungária nevében eljáró Wolf Dianát (aki ugyaneznap nyilatkozott az összeférhetetlenségről, aláírásmintát és elfogadónyilatkozatot produkált, illetve frissen kinevezett cégvezetőként intézkedett a céges papírok beadásáról is.) A bíróság másnapra jogerősítette az ügyvezető személyében történt változást, így február 8-án Wolf Diána már alá is írhatta a nyertes ajánlattevő, a Moonlight Event 50 milliárdos, 12 hónapra szóló közbeszerzését –hogy ez utóbbi valóban így történt-e, azt sajnos nem tudjuk ellenőrizni, ugyanis az EKR szerződéstárából, ahova a közbeszerzési törvény ellentmondást nem tűrő szabályai szerint minden közbeszerzési szerződést fel kellene tölteni, ez a keretszerződés épp hiányzik.
* Eljárásjogilag ez azért nem mindegy, mert a változás közzététele csak két nappal később történt meg. Ennek megpróbáltunk közérdekű adatigényléssel utánajárni, végül is mégiscsak egy közbeszerzési szerződésről van szó, de megdöbbenésünkre a Nemzeti Kommunikációs Hivatal határidő-hosszabbítás után azt válaszolta, hogy az adatigénylésünket iratbetekintés útján szeretné teljesíteni, értsd: nem kapunk róla másolatot, hanem befáradhatunk a Garibaldi utcába, és telefonjaink, kép- és hangrögzítő eszközeink leadása után betekinthetünk az iratokba. Papírt, tollat és ceruzát biztosítanak, tehát legalább nem kell Grabowsky-memóriával rendelkezni. Ez meglehetősen sajátos megoldás egy közpénzes, közbeszerzési eljárás során megkötött szerződés esetén, aminek amúgy mindenki számára elérhetően fent kellene lennie az interneten egy központi adatbázisban, ezért nem is éltünk a lehetőséggel (majd a bíróságon ütköztetjük érveinket).
Nem szeretjük a betekintéseket
Gyorsan terjedő káros gyakorlat, hogy az adatgazda szervek a másolat kiadása helyett betekintést ajánlanak fel – van, hogy az eredeti adatigényre válaszul, máskor a már jogerős ítéletben rögzített másolatkiadást akarják így megkerülni. Fontos kiemelni, hogy az információszabadságról szóló törvény explicit rendelkezik arról, hogy az igénylő másolatot kaphat az igényelt adatról, vagyis ehelyett a betekintés biztosítása semmiképp sem tekinthető az adatigénylés teljesítésének. Az adatkezelő mindössze annyiban és akkor térhet el az igényelt formában való teljesítésétől, ha az aránytalan nehézséget jelent, de ez semmiképp sem jelenti azt, hogy a másolat kiadását (ne adjisten fényképezőgéppel vagy mobiltelefonnal a másolat készítését) törvényes ok híján meg lehetne tagadni – ez pusztán annyit jelent, hogy egy többszáz oldalas dokumentumot papíralap helyett interneten is meg lehet küldeni. Még abszurdabb az a jelenség, amikor a betekintés alkalmával már eleve nem eredeti, hanem másolt dokumentumokat raknak az adatigénylő orra elé – ebben az esetben azért elég nehéz azzal érvelni, hogy a másolat készítése vagy kiadása aránytalan nehézséget okozna.
Február 14-én egy kicsivel nyugodtabb időszak jöhetett Wolf Diánának, ugyanis aznap visszavonta képviseleti jogát (és feltehetően munkaviszonyát is) az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatója - legalább már nem okozott gondot, hogy melyik sapkájában tárgyaljon az NKOH-val -. Február 16-án már el is kezdték költeni az új keretszerződést a Moonlight Event (azóta Lounge Event) és a Visual Europe nevében. 2023. március 29-ig 83 egyedi keretszerződést kötöttek, összesen 65 milliárd forint értékben. Kérdések merülhetnek fel ezzel kapcsolatban is: 2023 júliusában az eredetileg 12 hónapra szóló, 50 milliárd forintos keretösszegű szerződés a jelek szerint még mindig fut, legalábbis a legutóbbi negyedévben is újabb milliárdokat költöttek belőle – 2023 II. negyedévében közel 34 milliárd forintot. Az állami céget egy piaci cégre leváltó, őket évekre a teljes állami szektor rendezvényszervező munkáira évekre bebetonozó folyamat tehát lezajlott, az állami rendezvények megbízásai innentől közvetlenül áramlottak a haveri cégcsoporthoz.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár és Wolf Diana, a Moonlight Event Kft. vezetője az augusztus 20-ai Szent István-napi programsorozat biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs első ülésén a Miniszterelnökség Kossuth téri épületében 2022. augusztus 1-jén Fotó: Bruzák Noémi / MTI
III. felvonás: A gép forog, az alkotó pihen, jöhet a pápa!
Általában a Közbeszerzési Értesítőben, illetve az EU-s TED-en negyedévente, egy összesített tájékoztatóban jelennek meg az egyes közbeszerzési keretszerződések alapján elnyert szerződések (illetve az NKOH esetében a keretszerződések alapján elnyert keretszerződések), de az EKR vonatkozó menüpontjába, ha néha kicsit érthetetlen, olykor változatos struktúrában is, már hamarabb felkerülnek az eljárások adatai.
Május közepén így szemet szúrt a lakonikus “383/2023/NRÜ/Pápalátogatás-rendezvényszervezés” elnevezésű szerződés, már csak azért is, mert izgalmasnak tűnt, hogy hogyan szervez meg a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ), egy alig pár hónapja felállt intézmény, egy ilyen komoly eseményt. Az Ügynökség eleve a Nemzeti Kommunikációs Hivatal alá tartozik, nem világos, hogy erre a funkcióra miért kellett egy külön céget létrehozni, mivel a rendezvények koncepciójáról eleve a Kabinetirodán döntenek, és a kapcsolódó beszerzéseket is az NKOH bonyolítja. Az egy ajánlatos keretszerződéseknek egy nagy előnye biztosan van az ajánlatkérő szempontjából, és az, ahogy azt tisztáztuk már, semmiképp sem az ár, hanem az idő. Korábban Balásy kommunikációs szerződései kapcsán már találkoztunk olyan esettel, amikor az írásbeli konzultáció kiküldésétől számított pár órán belül vissza is érkezett a NKOH-tól az ajánlat, másnapra pedig már a 3,5 milliárdos papíron is ott volt az aláírás (a közbeszerzési dokumentáció internetes közzétételéhez viszont már csaknem három hónap kellett). A pápalátogatással kapcsolatos szerződéseknél is épp a gyorsaság keltette fel a figyelmünket.
Bár csak február végén vált teljesen hivatalossá a magyarországi pápalátogatás április 28 és 30 közötti időpontja, de az azért az NRÜ-től és a NKOH-tól is kicsit ráérősnek tűnt, hogy csak április 12-én szóltak arról a Lounge Eventnek és a Visual Europe-nak. Az EKR-ben közzétett adatokból kiderült, hogy a nettó 4.840.905.811 forintos szerződést valóban csak április 14-én írták alá. Ez annak fényében is extrán rövid időnek tűnik egy komplex rendezvényszervezés megvalósítására, hogy 2023 augusztus 20-i tűzijáték szervezésére például már egy nappal hamarabb, április 13-án megkötötték a szerződést.
Szerettük volna látni, hogy hogy zajlik egy ilyen expressz gyorsaságú állami ügyviteli folyamat, amikor két hét alatt kell egy komplex pápalátogatást rendezvénnyel, szentmisével, találkozókkal, biztosítással, programokkal, műsorokkal együtt levezényelni, ezért július elején közérdekű adatigényléssel fordultunk az NRÜ-höz, hogy másolatban megkapjuk a szerződés mellékleteit, az egyedi megrendelőket és a teljesítésről szóló beszámolót (a pápa elvégre már több mint egy hónapja elrepült). Az NRÜ a 15 napos válaszadást megtoldotta még 15 nappal, majd azt ajánlotta, hogy betekinthetünk az iratokba – természetesen a személyes és az üzleti titoknak minősülő adatok kivételével. Ez ismét csak érthetetlen: egyrészről, ha kitakarják a másolatból az üzleti titkokat, akkor különösen nem áll fenn semmilyen törvényes indoka a betekintésnek a másolat kiadása helyett, másrészről a 15+15 napos szabály nem arra vonatkozik, hogy a tisztelt Adatkezelő szerv eldöntse, hogy mégis mit válaszoljon az adatigénylőnek, hanem az adatigénylést is eddig az időpontig kell teljesíteni vagy megtagadni. Ez azért is fontos szabály, mert az adatigénylőnek a 15+15 naptól kezdve “ketyeg az óra”, ha bírósághoz akar fordulni. Bár ahogy fentebb írtuk, ódzkodunk a betekintésektől, most mégis győzött a kíváncsiság.
A dokumentumok legvaskosabbikát sajnos csak kívülről tekinthettük meg (létezik), ez maga az árajánlat, amelynek az egészét üzleti titoknak nyilvánította az ajánlattevő. Erre megfelelő indoklás mellett a közbeszerzési törvény lehetőséget ad. Mégis érdekes volt azt olvasni, hogy az Ajánlattevő jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné az árajánlat nyilvánosságra hozása arra tekintettel, hogy annak nyilvánosságra kerülése esetén “az ajánlattevő várható kötelezettségeinek teljesítésére lehetne következtetni”. Azt ugyanakkor készségesen elhisszük, hogy a benyújtott árajánlat nyilvánosságra kerülése az “Ajánlattevő gazdasági versenyben elfoglalt pozícióját veszélyeztetheti, gyengítve ezzel piaci helyzetét.” Az ajánlattevő mindemellett attól is tartott, hogy amennyiben az alvállalkozói ismerik meg illetéktelenül az árajánlatát, akkor alkupozícióba kerülhetnek (!), és az a veszély is fenyeget, hogy illetéktelenek “együttesen vagy külön-külön lobbitevékenység mellett dönthetnek Ajánlattevő hátrányára”. Lényegében az egész dokumentum arról szól, hogy ha árverseny lenne (de mint tudjuk, nincs), akkor romlana a Balásy-féle cég piaci pozíciója.
A továbbiakban kizárólag a betekintésre biztosított dokumentumok alapján próbáljuk meg rekonstruálni azt a két hetet, amíg a Lounge Event és a Visual Europe a magyarországi pápalátogatáson dolgozott.
A szerződéshez mellékelt műszaki leírásból kiderült, hogy szerencsére a Rendezvényszervező Ügynökség előre dolgozott, április 14-én többé-kevésbé már tudták, hogy hol fogják tartani a rendezvényt, legalábbis a műszaki leírásban nevesítették a Kossuth Lajos teret, a Puskás Arénát és a Szent István Bazilikát is, a többi helyszínre – természetesen az NRÜ-vel egyeztetve – a műszaki leírás szerint a rendezvényszervező cég tesz javaslatot. A leírás szerint a látogatás időtartama 3 nap, építéssel és bontással együtt 20 nap, ezen belül lényegében a színpadépítéstől kezdve a cateringen, hang- és videótechnikán, bútorok és szakemberek (tolmács, VIP-kísérő stb.) biztosításán keresztül a PR-ügynökségi feladatokat mindent a Lounge Event és a Visual Europe csinál, alighanem húzós napoknak jönnek. Persze ez még csak keretszerződés, az “igazi munkát” majd akkor kell kezdeni, ha a konkrét megrendelés megérkezik. Érdekes módon egy hétig mégsem történt semmi – de ez persze egy olyan profinak meg se kottyan, mint Balásy Gyula, aki nem csak szerződni tud rekordidő alatt, de úgy tűnik, komplex rendezvényt szervezni is.
Épül a rendezvényhelyszín a Kossuth téren - ezt a rendezvény 2,5 milliárd Ft-ért szervezték, de hivatalos iratok alapján alig egy héttel korábban rendelték meg. fotó MTI/Koszticsák Szilárd
Az egyedi megrendeléseknél csak a megrendelt szolgáltatásokat és a végső összesített árakat láthattuk, az egységárakat és a mennyiségeket nem, úgy tűnik ezek megosztása is fenyegető árversenyt idézne elő. Az első egyedi megrendelés csak 2023. április 21-én futott be, de rögtön egy nagyobb csomagra: kiderül, hogy a pápa egy hét múlva landol a reptéren, és programja lesz a Papp László Sportarénában, a Bazilikában, a Sándor-Palotában, ezen kívül a Karmelitában is: szervezni kellene színpad- és hangtechnikát, bútorzatot, dekorációt, szállítást, B-kategóriás könnyűzenei előadóművészt. Az egész kevesebb mint egy milliárdból kijön. Ha ez megvan, nincs pihenés, ugyanis április 24-én egyszerre négy megrendelő fut be: egyrészt ugye szervezni kellene a pápalátogatás sajtóját (leginkább a Mediaworks-höz tartozó felületeken és az Origón, 15% ügynökségi díjért) 64 millió forintért. Sietni nem kell túlzottan, elég 26-án elkezdeni költeni a pénzt, sokan talán már úgyis értesültek korábban az eseményről. Másrészt itt az egész esemény teljes körű biztosítása – hangtechnika, világítástechnika, VIP-kísérők és többek közt lassan szállást sem ártana foglalni: még négy nap a pápalátogatásig, abba bele kell, hogy férjen, az egész pedig alig kerül többe, mint 1 milliárd forint. Két további helyszínen is lesznek programok, ide is kell program, zene, dekoráció, világítás, hang, bútorzat, rámpa, technika, szállítás, de ez aprópénz, 294 millió. A végére hagyjuk a Kossuth téri szentmisét, ami a színpadépítéssel, a hang és világítástechnikával, kivetítővel, programmal, közvetítéssel, de ez csak hat nap múlva lesz, bőven van idő az NRÜ igényeit teljesíteni. Itt tényleg sok a tennivaló, 2,5 milliárd forint értékben.
A teljesítésről szóló beszámolókból kiderül, hogy a Balásy-cégek nemcsak szupergyorsan, de nagyon precízen is hajtották végre a megrendelő utasításait, ugyanis lényegében azonos végösszeg jött ki, mint a megrendelőkben. A szöveges beszámoló alig tartalmaz többet mint a pápalátogatásról szóló cikkek, például nem igazán derül ki, hogy konkrétan mi az, amit ebből a Lounge Event vagy a Visual Europe csinált vagy szervezett, viszont kapunk rengeteg fotót a pápáról, ami tényleg bizonyíthatja a netalántán kétkedő megrendelőnek, hogy valóban Budapesten járt a pápa, és nem egy kamu eseményre költöttek el 4.840.905.811 forintot. Azaz 4.852.496.192-t, mert egy picit több lett a vége.
Lehet, hogy van, akinek úgy rémlik, hogy a Kossuth teret már akkor részlegesen lezárták és ott a színpadot építeni kezdték, amikor még meg se száradt a tinta a szerződésén.
Bár kétségkívül szórakoztató elképzelni, ahogy a Lounge Event és a Visual Europe munkatársai kapkodva rohangálnak fel-alá hétfőn, hogy megszervezzék a pápai szentmisét vasárnapra, valószínűbb, hogy a közbeszerzéshez kapcsolódó dokumentumok dátumozásával nem stimmel valami, vagy pedig az történt, hogy a Balásyék-cégeken lényegében csak “átfolyatták” a mások által már kitalált és leszervezett rendezvényelemek kifizetését. Bár ezekért a munkákért több milliárdos osztalék landol Balásy Gyula zsebében, nem úgy tűnik, hogy a a monopolhelyzetű haveri cég közbeiktatása nélkülözhetetlen volna az állami rendezvények megszervezéséhez. Verseny híján, a titkolt árajánlat mellett úgy, hogy kevesen szerveztek még pápalátogatást Magyarországon, nehéz lenne számszerűsíteni, mennyivel károsíthatta meg ez a magyar adófizetőket. De ez az eljárás, amely - mint bemutattuk - néhány sportesemény kivételével minden magyar állami rendezvényt jellemez a pápa látogatásától az atlétikai VB-n át a mezőgazdasági expókig, nem látszik teljesíteni a közpénzekkel kapcsolatban elvárható gondosság követelményét.
Posztunk megjelenése napján tette közzé a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a 2023 II. negyedévében kötött rendezvényszervezési szerződéseit. Az értesítő szerint összesen nettó 33,9 milliárd Ft-ot költöttek rendezvényekre különböző állami szervek április és június között. A pápalátogatás csak a harmadik legdrágább szerződés volt ebben a körben. A TOP 10:
- Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség: „Rendezvényszervezési és komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a 2023. évi Szent István Napi programsorozat kapcsán - nettó 10 096 062 992,- Ft + Áfa
- Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség: A World Athletics Championship Budapest 2023 rendezvényszervezési és kommunikációs ügynökségi feladatainak ellátása - 7 258 245 614,- Ft + Áfa + 30% opció
- Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség: „Komplex rendezvényszervezési és kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása Őszentsége Ferenc pápa látogatásához kapcsolódóan - 4 840 905 811,- Ft + Áfa
- Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség: „Rendezvényszervezési és komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Budapesti Demográfiai Fórumhoz kapcsolódóan a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. részére” - nettó 3 837 980 000,- Ft + Áfa
- Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség: „Komplex rendezvényszervezési feladatok ellátása Magyarország és Budapest nemzetközi ismertségének és hírnevének erősítését célzó program vonatkozásában a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség részére” - nettó 1 442 313 367,- Ft
- Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség: „Rendezvényszervezési feladatok ellátása az Államalapító Szent István ünnepe alkalmából tartandó tűzijáték kapcsán. 1 400 000 000,- Ft + Áfa
- Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség: „Komplex rendezvényszervezési és a kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása Magyarország történelmi és kulturális értékeinek az európai kultúrába ágyazottságának kiemelésével történő népszerűsítése érdekében - nettó 865 708 878,- Ft + Áfa
- Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség: „A 2023. évi felnőtt női kézilabda EHF Bajnokok Ligája négyes döntőjének rendezvényszervezési, kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása - 803 149 606,- Ft + Áfa
- Belügyminisztérium: „Rendezvényszervezési feladatok ellátása a VII. WHO Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia kapcsán a Belügyminisztérium számára, 2023” - 532 141 760,- Ft + Áfa
- Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. (az Alapjogokért Központ mögött álló cég): Rendezvényszervezési feladatok ellátása - nettó 460 000 000,- Ft + Áfa
Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?
Támogasd a K-Monitort!
Címkék: esettanulmány átláthatóság antikorrupció adatigénylés nkoh
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Működésben a "Lex Titkos Külföldi Biznisz": fideszes ügyvéd szerződését titkolnák külügyi érdekből
-
Aranyáron bérel aligha kihasznált irodát a Végrehajtói Kar Nagy Ádám strómanjától
-
Újra megpróbálták eltitkolni: fű alatt támogatja vagyonátmentő alapítványait a Kormány
-
Változatlanul bíróságra járhatunk majd a közérdekű adatokért
-
Antikorrupciós törvényjavaslatok: intézményépítés rohamléptekben - a K-Monitor gyorselemzése
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Motorogre 2023.08.23. 16:25:47
Vagy mennyi a várható katéter és sztomia-szájadék szükséges a következő 36 hónapban.
De a Kbt. előírja és lehetőséget ad a megfelelő beszerzési eljárás és szerződés alkalmazását a közpénz hatékony felhasználásának biztosítására: mindezért az ajánlatkérő szervezet vezetője felelős. Van rapid kontroll is: Közbeszerzési Hatóság.
A súlyszámok az értékelési szempontok (pl. ár, minőség, szállítási határidő) között differenciálnak.