A kegyelmi botránnyal induló közéleti hullámvasút az elmúlt másfél évtized talán legizgalmasabb időszakává tette a 2024-es évet. A botrányba belebukott az államfő és az igazságügyi miniszter, létrejött egy új ellenzéki erő, a kormánypárt pedig nehezen tud mit kezdeni a helyzettel, hogy a politikai eszköztára egyre hatástalanabb az új kihívóval szemben. A korrupciónak persze ez sem parancsolt megálljt, így a K-Monitornak 2024-ben is volt dolga bőven. Erről próbálunk most röviden beszámolni.

A kegyelmi botránnyal indult politikai átrendeződést tetézték az egyre romló gazdasági adatok, két éve nem látott mélyponton járt az euró árfolyam, fagyos hangulatban zajlott a magyar EU elnökség és elveszni látszódnak komoly EU-s források támogatások. Mindeközben uniós és amerikai választások zajlottak, folytatódott az orosz-ukrán háború és a kormány erre hivatkozva a veszélyhelyzeti kormányzást is tovább hosszabbította. Még hangosabb lett a mantra a szuverenitásról és a gazdasági semlegességről, miközben még több orosz gázt vásárolt az ország és kínai hitelért is folyamodott. Legalább Magyarország is hitelezővé vált! Csádnak hitelezett az állam 200 millió euró értékben, nulla százalékos kamatlábbal.

Ebből is látszik, hogy nem járt mindenki rosszul. Tiborcz István jelentős adókedvezményekkel élhetett kérdéses műemlék felújításai után, Garancsi István érdekeltsége hatalmasat kaszált az akkumulátorgyárak építésével, és Mészáros Lőrinc is megmásfélszerezte a vagyonát. Folytatódik az állami vagyon magánalapítványokba szervezése is, a már működő kekvák pedig tízmilliárdokat zsebelnek be a neki adományozott MOL és Richter részvények után. 

A Vodafone tavalyi megvásárlása után a reptér állami kézbe kerülésével súlyos milliárdokért újabb stratégiai fontosságú infrastruktúra került a kormány közelébe. Eközben a vasút fenntartása minden eddiginél nagyobb krízishelyzetbe került, a sínhálózat és mozdonyok úgy látszik csak a közlekedni próbáló lakosság számára bírnak stratégiai jelentőséggel. Az is kiderült, hogy közútépítésre 16 ezer milliárd forintot is költhet a magyar állam a Mészároshoz köthető autópálya-koncesszió után úgy, hogy decemberre Orbán Viktor kijelentette, hogy a magyar állam nem lesz képes finanszírozni a pályaudvarok felújítását, ezért 99 évre bérbe adná a területet magánfejlesztőknek.

Civilek a korrupció ellen

A K-Monitor 2024-ben megújult stratégiáját követve azon dolgozott, hogy nehezebb legyen eltéríteni Magyarországon a közpénzeket, az állampolgárok tájékozódhassanak a hatalmat gyakorlók döntéseiről, beleszólhassanak ezekbe, és fejlődjön a demokratikus közigazgatás eszménye, elsősorban a magyar önkormányzatokban. Folytattuk a Korrupcióellenes Munkacsoportban és uniós operatív programok monitoring bizottságaiban való részvételt, illetve a jogállamisági eljáráshoz kapcsolódó, konkrét korrupcióellenes intézkedések kikényszerítésére és a bürokratikus folyamatok közérthetőbbé tételére irányuló munkát. Sokat dolgoztunk azon is, hogy fontos információkhoz jusson a nyilvánosság: idén is számos dolgot tőlünk tudhattatok meg és adatpereink, elemzéseink nyomán. Emellett helyi szinten szisztematikusan dolgoztunk az átláthatóság és a társadalmi részvétel erősítése érdekében, támogatva a progresszív, tenni akaró helyi szereplőket.

Számokban, mit tettek le az asztalra a K-Monitor korrupciófigyelői a 2024-es évben:

• Közel 500.000 látogatója volt a közpénzes - korrupciós adatbázisunknak
• Csaknem százezren töltötték ki az EU-s és főpolgármesteri választásra készült Voksmonitorunkat
• 60 adatigénylést nyújtottunk be és 8 új pert indítottunk titkolózó állami szervek ellen
• 23 ezren mondák el a véleményüket különféle településeken a Partimap kérdőívünk segítségével. Az eszközt a BKK is használta.
• Több, mint 400 alkalommal szerepeltünk ügyeinkkel, témáinkkal a sajtóban
• 10%-kal átláthatóbbá váltak a felmérésünk következtében az ellenőrzött önkormányzatok

Önkormányzati helyzetjelentés 2024

A kormány évről-évre egyre szűkebbre szabja az önkormányzatok mozgásterét. Ennek a 2024-es fejezetére már lehetett következtetni a K-Monitor által kiszúrt 2023 végi, pénzügyminisztériumi dokumentumból, amely szerint minden eddiginél komolyabb megszorítást tervez a kormány az önkormányzati szektor feladatainak finanszírozásánál. 

És erre erősített rá az iparűzési adó rendszerének átalakítása, amely hatására a helyi iparűzési adó egy részét a járási fejlesztési alapokba irányítják, majd megpályáztatják. Az intézkedést arra hivatkozva hozták, hogy segítse a szegényebb járások fejlesztését, várhatóan azonban inkább egy újabb eszköz, hogy az ellenzéki önkormányzatok mozgástere szűküljön, a kormány pedig még nagyobb beleszólást kap abba, hogy egyes települések mekkora forrásokhoz jutnak. Mindeközben láthatjuk, hogy pont az önkormányzati szinten történnek a legizgalmasabb kísérletek arra, hogy átláthatóbbá, emberközelibbé és hatékonyabbá tegyék a közigazgatást. Nem véletlenül szúrja a kormány szemét, minden olyan település, ahol egy-egy - akár Fideszes - polgármester a központitól eltérő hangnemben és közpolitikai célok mentén dolgozik, nem ritkán a helyiek megelégedésére.

Éppen ezért tartjuk kiemelten fontosnak mi is az önkormányzatiság erősítését és az önkormányzati jó kormányzás támogatását. Az elmúlt évek ugyanis megmutatták, hogy azokon a településeken, ahol az önkormányzat vezetését a puszta hatalomgyakorlás helyett a kormányzás minőségének a fejlesztése foglalkoztatja, belátható időn belül érdemi eredmények érhetőek el, legyen szó az állampolgárokkal való kapcsolatok erősítéséről, innovatív fejlesztésekről, átláthatóságról vagy a hivatalon belüli szemléletváltásról.

Ezért is volt fontos téma a 2024-es tevékenységeink között a június 9-i önkormányzati választás, amelyet megelőzően elindítottuk a Nyitott Önkormányzatok kezdeményezésünket, de folytattuk az Ez a Minimum! Programot is. Az Átlátszóval a témában podcast sorozatot indítottunk és összeszedtük a legfontosabb irányelveket az etikus önkormányzati kampányhoz. Az év második felében már a helyi demokráciát erősítő eszközeinkre fókuszáltunk, fejlesztettünk a Partimap és a Közérthető Költségvetés applikációnkat, együttműködtünk más civil szervezetekkel a költségvetési átláthatóság kapcsán, tréningeket tartottunk, és november végén konferenciát szerveztünk a helyi demokrácia legfontosabb kérdéseinek megvitatására az új önkormányzati ciklus indulásának apropójából.

Ez a minimum!

Az Átlátszóval és a Transparency International Magyarországgal közös Ez a Minimum! program, amelyhez 2019-ben több olyan képviselő is csatlakozott, akiből polgármester lett, jó sok településen kiindulópontként szolgált a helyi átláthatóság erősítésére. Az önkormányzatok átláthatóságát vizsgáló tavaszi felmérésünkből kiderült, hogy azokban az önkormányzatokban javult inkább az átláthatóság, amelyek csatlakoztak a programhoz, viszont az is látszódott, hogy a legtöbb ilyen önkormányzatnál is bőven van még hova fejlődni. Az Ez a Minimum! szempontrendszere továbbra is rendelkezésre áll a jelöltek - és az átláthatóságot vizslató civilek - számára, hogy ez alapján fejlesszék az önkormányzatuk adatközzétételét. Természetesen ahogy minden program, úgy az Ez a minimum! is felülvizsgálatra szorul időről időre, ezért idén megkezdődött az Ez a minimum! módszertanának frissítése.

Jelentős előrelépést tudtak felmutatni a részvételiség területén is az elszántabb önkormányzatok, akik számos innovatív megoldást alkalmaztak az elmúlt évek során, nem ritkán a K-Monitor szakmai anyagait is használva. Széles körben elterjedt a részvételi költségvetés, de népszerűvé váltak más eszközök is, mint például a közösségi gyűlés. Ezzel együtt még nem történ meg helyi szinten a széleskörű demokratikus áttörés, a jó példák inkább csak szigetszerűen működnek, és néha az is felmerül, hogy az ilyen projekteket megszorításokra hivatkozva lassítsák, vagy leállítsák. Fontos feladat a jövőre nézve, hogy ezek tovább finomodjanak és kialakuljanak azon csatornák és fórumok, amelyek segítségével - a gazdasági kihívások ellenére - tovább terjedhetnek.

 Így teljesített a vizsgált önkormányzatok a legutóbbi Ez a minimum! felmérésen

Úgy tűnik, az Ez a Minimum! projekt valós hatással bír nemcsak az önkormányzatok hozzáállásának formálásában, hanem a civilek igényeinek alakításában is. Idén a CKA segítségével 13 pest megyei településen összefogtak a civilek és létrehozták a CKA Pest megyei Civil Térségi Hálózatot, hogy nagyobb átláthatóságra szólítsák fel az önkormányzataikat - a munkában mi is segítettük őket. Ugyan a 13 önkormányzatból végül csak hatnál történtek kisebb-nagyobb változások a nyár elejéig, a kezdeményezés mozgatórugója lehet jövőbeli hasonló kampányoknak, valamint formáló erejű a helyi közösségekre nézve, hogy azok elvárják, sőt, kikényszerítsék az önkormányzatok átláthatóbb működését.

Nyitott önkormányzatok

A minimumprogramon túllépve a K-Monitor Nyitott Önkormányzat néven indított új programot 2024-ban, amelyben arra kértünk polgármesterjelölteket, hogy tegyenek konkrét, kifejezetten a ő településeiken releváns, számonkérhető vállalást azzal kapcsolatban, hogyan teszik átláthatóbbá, elszámoltathatóbbá, az állampolgári részvételre nyitottabbá önkormányzatukat. Az OGP szakértőivel márciusban workshopot szerveztünk önkormányzati döntéshozóknak a nyílt kormányzás alapelveiről és lehetséges kezdeményezésekről, egy kiadványban pedig összeszedtük a legfontosabb követendő irányelveket. Idén eddig 40 polgármesterjelölt tett vállalást, akik közül 7-en nyertek mandátumot. Közülük Terézváros (Budapest VI.) polgármestere, Soproni Tamás az Airbnb-szavazással már meg is valósította vállalását, ahol a kerületiek véleményét helyi népszavazásban kikérve megszűntették a rövidtávú lakáskiadást a kerületben.  

Nem teljesen független a munkánktól az sem, hogy már az alakuló ülésén tárgyalta az önkormányzati átláthatóság kérdését a fővárosi közgyűlés, konzultáció indult a fővárosi átláthatóság fejlesztéséről, és határozat is született számos olyan reform megvalósításáról, amelyek a K-Monitor is sürgetett. Jövőre azon is fogunk dolgozni, hogy mindez tényleg megvalósuljon.

Az önkormányzatokat érintő munkánk során egy 4 részes podcast sorozatot is készítettünk az Átlátszóval, ahol meghívott hivatali vezetőkkel, önkormányzati szakértőkkel, civilekkel valamint polgármesterekkel jártuk körbe az átláthatóság és részvételiség témaköreit. 

Helyi demokrácia

Közösen Monitorozunk projektünk a végéhez közeledik, ezért az év végével a helyi partnereinkkel végzett tevékenységekről is szeretnénk beszámolni. Az együttműködések mind a helyi részvétel és átláthatóság köré épültek, és a K-Monitor valamelyik digitális eszközének a felhasználásával valósultak meg.

A projektek résztvevői beszélgetnek tapasztalataikról a K-Monitor november konferenciáján

• Kecskemét: A Kecsup.hu hírportállal egy Közérthető Költségvetést készítettünk, amely a város költségvetését mutatja be infóvizualizáció segítségével. Ezenkívül Kecskemét uniós fejlesztéseinek adatait is feldolgoztuk és térképre tettük a közúti fejlesztéseket. A közös célunk az volt, hogy fontos, de komplex helyi témákban is kellő információhoz jussanak a kecskemétiek. 
• Veresegyház: A Tavirózsa Egyesület a K-Monitorral közösen először egy agglomerációs közlekedési fórumot szervezett. A városvezetés koncepciója a közlekedésről az egyesület véleménye szerint autóközpontú volt, amely végül az egyesület munkájának hatására több gyalogos és kerékpárosbarát elemmel egészült ki. A második együttműködésünk során a Partimap alkalmazásunk segítségével térképeztük fel a Fenyves, a Pamut-tó és az Álomhegyi-tározónál, hogy milyen kisebb fejlesztésekre lenne szükség. 
• Gárdony: Az Alba Natura Civil Alapítvány számára szintén Partimap kérdőívet készítettünk. A projektjük célja az volt, hogy az önkormányzati érdekérvényesítés során a lakosság kisebb, helyi fejlesztésekkel és kimondottan a helyi zöldfelületekkel kapcsolatos igényeit képviselni tudják.
• Debrecen: Az Alternatív Közösségek Egyesületével (AKE) Voksmonitort fejlesztettünk, amelyek fontos helyi témákban segítette a választói orientációt az önkormányzati választások előtt. Aztán dolgozunk AKE-vel a Piac utca újratöltve projekten is, amelyben a Partimap segítségével térképeztük fel Debrecen egyik fontos utcájának fejlesztési lehetőségeit.

A projektek nem csak a konkrét ügyek szempontjából voltak hasznosak, de erősödtek az együttműködő civil szervezetek technológiai és kommunikációs kapacitása, illetve a K-Monitor is fejleszteni tudta informatikai eszközeit a partnerek valós igényeire építve. A visszajelzések alapján a projekt legfontosabb eredménye, hogy az offline és online jelenlét hatékony kombinálásával a résztvevők sikeresen alakítottak ki új kapcsolatokat a helyi lakossággal, bővítették önkéntes és támogatói bázisukat, építve ezáltal a helyi demokratikus közeget, vitakultúrát, a részvételiségre irányuló alulról jövő igényt. 

A fenti tevékenységek összekötése és összefoglalása gyanánt kétnapos konferenciát szerveztünk novemberben végén Helyi demokrácia a gyakorlatban címmel, amire különböző önkormányzati vezetőket, civil csoportokat, valamint hazai és külföldi szakértőket hívtunk, hogy megvitassuk a nyitott, átlátható és részvételiségre épülő önkormányzatok kiépítéséhez szükséges részleteket. A konferencia résztvevői között volt Karácsony Gergely főpolgármester, a fővárosi frakciók képviselői, Érd, Terézváros és Zugló polgármesterei, a már említett hazai civil mozgalmak képviselői és partnereink Lengyelországból, Litvániából, Csehországból, Szlovákiából, Romániából, Bulgáriából, Szerbiából és Szlovéniából.

A fővárosi frakciók képviselői

Önkormányzati választások - kampányetika

Régi probléma, hogy országos és önkormányzati szinten egyaránt elterjedt gyakorlat a hivatali erőforrások kampánycélra való felhasználása. Miután jogszabályi szinte nem várható érdemi változás, fontosnak tartottuk, hogy legalább kimondjuk azokat a sztenderdeket, amelyekhez ragaszkodnia kéne minden jelöltnek, aki komolyan veszi az etikus kormányzat. Ennek érdekében szempontrendszert állítottunk fel a törvényes és tisztességes kampány folytatásához, összeszedtünk néhány rossz példát, monitoroztuk a megkérdőjelezhető gyakorlatokat valamint kérdőívet készítettünk, amiben érintettek olyan esetekről mondhatták el a véleményüket, amik a "szürke zónába" tartoznak, ezzel segítve munkánkat. Szeretnénk, hogy legalább a vita elinduljon arról, hogy mit tekintünk etikus kampánynak, amely egy jövőbeli szabályozás kialakítását is segítheti.

Antikorrupciós munka 2024-ben

Korrupcióellenes szervezetként idén is bőven akadt dolgunk: követni a közpénzek útját, rámutatni visszaélésekre, segíteni az egyre szűkülő nyilvánosságban az információhoz jutást, illetve alternatívát mutatni a hatalomgyakorlás kirekesztő és tekintélyelvű módjával szemben országos és helyi szinten. 

Korrupcióellenes munkacsoport

Továbbra is tagjai vagyunk az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportnak, mert azt gondoljuk, hogy minden lehetőséggel élni kell, amely javíthatja a korrupcióellenes fellépés kereteit. Mindezt konstruktív - kritikus szemlélettel tesszük. Az Átlátszó és a Transparency International Magyarország képviselőivel egyetértésben idén sem szavaztuk meg a Korrupcióellenes Munkacsoport éves jelentését. Álláspontunk szerint a jelentés nem ad valós képet a Magyarországi korrupciós problémákról és nem tartalmaz elég ambiciózus vállalásokat. Hiányoltuk a magyarországi korrupciós helyzettel történő valós szembenézést, problémának tekintették, hogy a jelentés említést sem tesz több kiemelt korrupciós kockázatról, mint amilyen a pártfinanszírozás, a kampányköltések, a vagyonnyilatkozatok, vagy éppen a közérdekű bejelentők helyzete, kifogásolták hogy számos fontos korrupcióellenes jogszabályt, mint amilyen a bejelentővédelmi törvény, egyeztetés nélkül fogadott el kormány parlamenti többsége. A TI-Magyarországgal egyúttal különjelentést készítettünk, amelyhez a Munkacsoport további öt civil tagja csatlakozott és mindaz olvasható, ami kimaradt a Korrupcióellenes Munkacsoport 2023-as éves jelentéséből. 

Jogállamisági jelentés

Az EU-s feltételességi mechanizmus mellett más EU-s folyamatokat is követtünk. Az EU – mindenki számára nyitva álló – társadalmi egyeztetési folyamatában partner szervezetekkel közösen részt vettünk az EU-s jogállamisági jelentéshez folytatott nyilvános konzultációban. A civilek közös anyaga részletesen foglalkozik azzal, hogy Magyarország továbbra sem képes biztosítani az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét, az intézményi kapacitást a korrupció elleni küzdelemben, valamint a szankciók gyengeségére vonatkozóan. Az Európai Bizottság július végén publikált jelentésében a következő megállapításra jutott: Magyarország nem tett előrelépést a lobbitevékenységre és a forgóajtó-jelenségre vonatkozó átfogó reformok elfogadása és a vagyonnyilatkozatok rendszerének további, a hatékony ellenőrzést és végrehajtást biztosító megerősítése tekintetében valamint még nem tett előrelépést a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, vádhatósági eljárások és jogerős ítéletek terén felmutatandó komoly eredmények tekintetében. Összességében a korrupciós fejezetben a Bizottság jelentése nagyrészt megerősíti a mi tapasztalatainkat.

Bizottsági ügyek

A TOP Plusz monitoring bizottságban 2023 még jelentős részben arról szólt, hogy felülvizsgálják a már addigra meghirdetett felhívások értékelési szempontrendszerét (kiválasztási kritériumok), 2024 viszont már inkább a végrehajtás jegyében telt. A megyei kereteknek már több mint 50%-a “elkelt”, vagyis támogatói döntés van rá, miközben a Budapestnek szánt forrásokból még csak három felhívás került megnyitásra és még nincs támogatási szerződéssel rendelkező pályázat. Kértük, hogy legközelebb, amikor az intézményrendszer kezdeményezi a megyei programok módosítását, arról az MB-tagok értesüljenek, részletes tájékoztatást kértünk arról, hogy a megvalósuló projekteknél a kedvezményezetteknek milyen beszámolási kötelezettségeik vannak, hogyan néz ki a fenntartási időszak ellenőrzése - ezeknek az eredményét még várjuk. A TOP Plusz kapcsán megtörtént az első programmódosítás idén, ami a költségvetés minimális, kb. 1,5%-os átcsoportosítását eredményezte, viszont segített előkészülni a félidei módosításra, amit a magyar kormánynak 2025 március 31-ig kell benyújtania az Európai Bizottság felé. A legnagyobb előrelépés, hogy bepillantást nyertünk a területfejlesztési projektek támogatásának rendszerébe, ahol a minisztérium (irányító hatóság) és a megyék közösen döntenek arról, melyik pályázatok kapnak támogatást (az ún. döntéselőkészítő bizottságokban). Miközben a döntéshozásnak ez a része nagyrészt formális, inkább egy gigantikus kipipálós feladat, aközben egy korábban teljesen fekete doboz nyílt ki, ami némileg nehezíti, hogy ezen a ponton politikai preferenciák érvényesüljenek szakmai szempontok helyett. A döntéshozás ilyen szintű átláthatósága ráadásul lehetővé teszi, hogy beazonosítsunk pályázatokban kockázati tényezőket, javaslatokkal segítve az intézményrendszert a potenciálisan problémás pályázatok kiszűrésében - de ez már a jövő év feladata lesz. 

A többi operatív program monitoring bizottságában résztvevő civil szereplőkkel folytattuk a korábbi együttműködést és tudásmegosztást, aminek kapcsán közös feladatként jelöltük meg, hogy foglalkozzunk azokkal a kiemelt projektekkel behatóbban, amikre a legtöbb uniós forrás elmegy, miközben tartalmi rálátása és befolyása a monitoring bizottságoknak jelenleg ezekre minimális. 

Jogi ügyek

Idén 8 új ügyben indítottunk pert közérdekű adatokért. Ezek közül 3 pert jogerősen, 2 pert nem jogerősen megnyertünk. Stratégiai lépés volt, hogy idén már nem csak saját ügyünkben segítettük a közérdekű adatokhoz hozzáférést, hanem civil és újságíró partnereinknek is. Romhányi Balázst, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetőjét abban segítettük, hogy kutatásához hozzájusson a MÁK nyugdíjfolyósítási adataihoz, de képviseletet nyújtunk a Népszavának és a Magyar Hangnak is, hogy hozzájussanak olyan információkhoz, amelyeket az állam titkolni próbál.

Napi szinten kommunikálja a Kormány, illetve az egészségügy szereplői, hogy milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az egészségügyben tapasztalható problémákat kezeljék. Közben mégis nőnek a várólisták, továbbra is súlyos a forráshiány és egyre terjeszkedik a teljesen átláthatatlanul működő magánszektor. Valószínűleg jobban értenénk a folyamatokat, ha nyilvános lenne az egészségügy átalakítása alapjául szolgáló titkos tanulmány, amelyet a kormány számára a Boston Consulting Group készített. Nem beszélve arról, hogy szakmai vita is folyhatna a tervezett intézkedésekről is. A K-Monitor 2021 óta küzd azért, hogy megtudjuk, mi áll a BCG által készített dokumentumban, egyelőre hiába. A BM ellen 2023-ban indított perünkben másodfokon ugyan nyertünk, de a Kúrián sajnos megfordították az ügyet, így ebben a perben az Alkotmánybíróság döntését várjuk. Egy külön szálon bepereltük a tanulmányt író BCG-t is, sőt az Alkotmánybíróság után Strasbourgig mentünk az üggyel, mivel a Kormány továbbra sem hajtotta végre az Alkotmánybíróság 2020-as döntését, ami szerint biztosítani kellene cégek perelhetőségét annak érdekében, hogy tájékoztatást adjanak. Ennek hiányában a cégek megtehetik, hogy ignorálják a törvényi kötelezettségüket, hiszen úgysem lesz következménye. Ez persze egy globális tanácsadó cégtől nem a legjobb üzenet, mégis fontosabb volt számukra, hogy jóban legyenek a kormánnyal, mint az átláthatóság.

Izgalmas fordulatokat vett a Bajnai-kormány egyik kormányülésének összefoglalója és annak mellékleteiért lassan három éve folyó perünk, ugyanis a jogerős ítélet ellenére sem kaptuk meg a Kormányirodától az összes igényelt dokumentumot. Miután a végrehajtás rendben megindult, 2024 tavaszán váratlanul keresetlevelet kaptunk a bíróságtól: a Miniszterelnöki Kormányiroda a K-Monitor ellen indított pert, a végrehajtás megszüntetése iránt. A minisztérium tehát olyannyira kitartott amellett, hogy nem léteztek a törvény által előírt mellékletek, hogy a végrehajtás megszüntetése érdekében az adatigénylőt perelte be. Így lettünk alperesek a saját ügyünkben, és így voltunk kénytelenek védekezni egy olyan ügyben, amit eredetileg mi indítottunk. Végül a végrehajtási perben sem fogadták a Kormányiroda érveit: a pert ismét első-, majd másodfokon is megnyertük 2024 októberében, így közel három évvel az adatigénylés benyújtását követően tovább folytatódik majd a végrehajtási eljárás a kormányülések mellékleteiért. 

Sokat dolgoztunk azon is, hogy minél többen éljenek a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetőségével. Az év folyamon két webinart tartottunk civileknek és újságíróknak az adatigénylés fortélyairól, illetve workshop szerveztünk olyan ügyvédeknek akik adatperekben szoktak civil szervezeteket és a sajtó képviselni. Tapasztalatainkról és tippjeinkről rendszeresen beszámoltunk a blogunkon és egy új honlapot is indítottunk arról, hogy miként lehet hozzáférni állampolgárként az állam működése során keletkező (közérdekű) adatokhoz.

Még több ügy

Több mint hatvan blogposztban számoltunk be jogszabály módosításokról, értékeltük különféle közintézmények teljesítményét, mutattunk rá visszás közpénzköltésekre és adtunk tájékoztatást közérdekű ügyekről.

Segítettünk Fazekas Sándor és Bánki Erik Fideszes képviselőknek, hogy kijavítsák hibás vagyonnyilatkozatukat, és részletesen bemutattuk, hogy miként üresítette tovább a vagyonnyilatkozati rendszert a kormány, miközben az intézkedéseket reformként találta az EU felé. 

Bemutattuk a 2023-as év legdrágább állami rendezvényeit, mindet Balásy Gyula érdekeltségei szervezték. Az értelmetlen közpénzköltések követése során frissítettük a az elszúrt EU-s beruházásokról szóló térképünket is. 

 Rogán Antal és Balásy Gyula

Az állam közreműködésével zajló giga felvásárlásokat és eladásokat bonyolító állami cégtől, a Corvinus  Befektetési Zrt-től azt kértük, hogy tegye közzé a 500 millió forintot meghaladó tranzakcióinak listáját. A Corvinus elutasította az adatigénylésünket arra hivatkozva, hogy az adatok üzleti titkot képeznek és nem is elérhetőek az általunk kért formában. A K-Monitor ezt követően pert indított a Corvinus Zrt. ellen, majd az első tárgyalást követően kiadta a Corvinus Befektetési Zrt. a K-Monitor által áprilisban igényelt tranzakciós adatokat, vagy legalábbis egy részét. 

A szuverenitásvédelem szép példájaként a magyar kormány korábban Kína kérésére titkosította a Budapest-Belgrád vasútvonal építésével kapcsolatos hitelszerződést. Most újabb abszurd fordulatot vett a kétséges megtérülésű beruházás eltitkolása a magyar emberek elől. Megmutattuk, hogy egy átláthatóságot korlátozó jogszabályra hivatkozva titkolná el a MÁV a beruházás telekkisajátításain dolgozó józsefvárosi fideszes ügyvéd irodájával kötött szerződést. A K-Monitor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, kérve, hogy vizsgálják meg az esetet, és szólítsák fel a MÁV-ot a jogsérelem orvoslására - az eljárást követően pedig pert indítottunk. 

Egyáltalán nem érhető el átfogó információ, hogy a kormánynak kik adnak tanácsot és mennyiért, ezért a K-Monitor még 2023-ban az összes minisztériumtól kikérte, kik és milyen összegért adnak tanácsot a kormánynak. A minisztériumok először úgy tettek, mintha nem értenék az adatigénylést, majd megtagadták a tanácsadók listájának kiadását. Ezt követően a K-Monitor itt is a NAIH-hoz fordult, a hatóság pedig megerősítette: a politikai tanácsadók listáját nyilvánosságra lenne szükséges hozni. A NAIH állásfoglalására támaszkodva itt is perre vittük a dolgot.

Értékeltük a Kormány EU-s nyomásra létrejött 2024-2025 közötti Korrupcióellenes Stratégiáját és rámutattunk arra is, hogy a kormány csendben kivette a korrupcióellenes stratégiájából a magántőkealapok átláthatóságát javító intézkedéseket. 

A kegyelmi botrány után a K-Monitor közérdekű adatigénylésben kért adatokat az Igazságügyi Minisztériumtól arra vonatkozóan, hogy 2013 óta milyen jellegű kegyelmi kérvényeket ellenjegyzett az igazságügyi miniszter. A tárca elutasította az adatigénylésünket, ezzel bizonyítva, hogy statisztikai adatok szintjén sem kíván átláthatóságot teremteni a témában. Egy másik fontos témában az ÁSZ-ról pattantunk le: 

Ahogy arra az atlatszo.hu is felhívta a figyelmet, egy jogi kiskapunak köszönhetően gond nélkül áramlik a közpénz választásokon induló, vagy akár kormánypárti politikusokkal együttműködő, támogató civil szervezetekhez. Mivel a közpénzfelhasználás ellenőrzésének legfontosabb szerve az Állami Számvevőszék, közérdekű bejelentéssel fordultunk az ÁSZ-hoz és kértük, hogy ellenőrizze a Miniszterelnökség által finanszírozott szervezeteket. Az ÁSZ válasza szerint nincs szó jogszerűtlenségről, így tennivaló sincs az ügyben.

Két hete felhívtuk rá a figyelmet, hogy egy törvénymódosítás következtében a MOL-Új Európa Alapítványnak új közfeladatként foglalkoznia kell épített kultúrával kapcsolatos építményfenntartással és üzemeltetéssel is, és tulajdonába kerül a Snétberger Központnak otthont adó felsőörsi ingatlanegyüttes is. Ez nagyjából annyit tesz, hogy a kastélyfenntartást végül mégiscsak végső soron részben közpénzből, az elherdált közvagyon osztalékaiból és az állampapírok kamataiból kívánná megvalósítani az állam.

Jónéhány témában komolyabban is elmélyedtünk

Azt követően, hogy az Európai Bizottság Magyarországgal szemben megindította az ún. feltételességi eljárást és az Európai Tanács 2022 decemberében felfüggesztette az országnak szánt uniós forrásokat, a magyar kormány számos jogszabály módosítását kezdeményezte, hogy az Unió jogállamisági aggályait eloszlassa. A jogállamisági aggályokra adott válaszként elfogadott jogszabályok az információszabadságról szóló törvényt is érintették. A módosítások fokozatosan, 2022 októberétől 2023 márciusáig léptek hatályba. Annak érdekében, hogy kiderüljön, mennyit értek a reformok, tanulmányt készítettünk az információszabadság helyzetének alakulásáról a 2022 óta eltelt időszakban.

Miután a kormány 2024 elejétől egész egyszerűen megszüntette a tényleges tulajdonosi adatbázis nyilvános hozzáférési felületét, elemzést készítettünk arról, hogy milyen nehézségekkel szembesül az, aki szeretne utánajárni annak, hogy ki áll például egy közpénz milliárdokat elnyerő cég mögött.  

Két évvel azután, hogy a magyar kormány 2022 októberében az Európai Bizottság nyomására megerősítette a társadalmi egyeztetés intézményét, elemeztük, hogyan változott meg Magyarországon a társadalmi egyeztetés gyakorlata. Rámutattunk, hogy a látszólagos előrelépés formálisnak tekinthető, a jogszabálytervezetek közzététele többnyire viszonylag késői fázisban történik meg, amikor már bőven beindul a kormányzati jogalkotó gépezet. Ennek ellenére látható, hogy számos szervezet és állampolgár szívesen élne a részvétel lehetőségével - vagy tart igényt arra, hogy a protestálását ezen a módon is kifejezze. Mi is közéjük tartozunk, elmondtuk a véleményünket például a kekva-törvény módosításáról és az infotv-t érintő jogszabálytervekről is. 

A prágai CEELI Intézettel és nemzetközi partnereinkkel részt vettünk egy regionális információszabadság felmérésben is, amelyben információt szolgáltattunk arról, hogy milyen lehetőségei vannak annak, aki közérdekű adatokhoz szeretne hozzájutni Magyarországon.

Digitális eszközökkel a demokrácia megújításáért

2024-ben is azon dolgoztunk, hogy az ingyenesen hozzáférhető, közérdekű, saját fejlesztésű alkalmazásaink még inkább felhasználóbarátabbá és hatékonyabbá váljanak. 

Informatikus gyakornokunk és a Spreadmonitor Kft. segítségével tovább fejlesztettük a K-Monitor legrégebbi eszközét, a népszerű cikkadatbázist, ami már mesterséges intelligencia segítségével keresi, kategorizálja és címkézi a sajtó korrupcióról, közpénzköltésekről beszámoló cikkeket. Ez lényegesen hatékonyabbá és pontosabbá teszi a cikkek gyűjtését és adatbázisba rendezését. A másfél évtizede működő sajtóarchívumot az idei évben 470 ezren látogatták meg, legnépszerűbb tartalmainkról lásd az alábbi ábrát.

A 2024-es európai parlamenti választásra a K-Monitor összegyűjtötte az induló pártok szakpolitikai nézeteit, valamint a KohoVolit segítségével egy új Voksmonitor kérdőívet készített, amely lehetőséget nyújtott a kitöltők számára, hogy összevessék saját szakpolitikai nézeteiket a pártok álláspontjaival. Az idei EU-s Voksmonitor összesen 40 kérdést tartalmazott, amelyek az uniós intézményekre, az EU szakpolitikáira, a belső piacra, a kohéziós politikai kérdésekre és a szociális ügyekre összpontosítanak. Az alkalmazást június 9-ig, a választás napjáig több mint 60.000 felhasználó töltötte ki, az eredményeket a Vox Populi választási kalauz elemezte. Ezzel párhuzamosan a főpolgármester választásra is készült Voksmonitor, amelynek érdekessége, hogy kiderül, hogy a két állva maradó jelölt programja rendkívül közel van egymáshoz. 

Új szűrőket és export funkciót kapott a magyar országgyűlési vitákat feldolgozó oldalunk, a Parldata, melynek célja, hogy átláthatóvá és kereshetővé tegye az országgyűlési jegyzőkönyveket. A fejlesztésnek köszönhetően már lehetőség van konkrét keresőszóval (pl. témakörök, törvények) keresni a viták szövegében vagy képviselők, frakciók, vitatípusok (pl. törvényjavaslatok, napirend előtti felszólalások) alapján szűkíteni a találatokat adott időintervallumban. A találatok konkrét hivatkozást adnak az egyes viták szövegére vagy kivonatára.

Fejlesztettük a Figyusz nevű alkalmazásunkon is, amely különféle állami oldalak tartalmát vizslatja friss információkért a felhasználókat érdeklő témákat keresve. Idén a bírósági határozatokkal bővült a rendszer. Jövőre újabb tartalmak felöltése várható.

Sokat dolgoztunk a Partmap alkalmazásunk fejlesztésén is. A Partimap egy interaktív, térképes alapú közösségi tervezést és részvételi döntéshozatalt segítő eszköz. A 2024-ben fejlesztett új funkciók lehetővé teszik például a feltételes kérdések alkalmazását és bővültek a visszajelzési lehetőségekkel. A Partimapot használta a BKK a körúti biciklisávos felméréséhez, valamint a pesterzsébeti, újpesti és újbudai felmérésekhez is használták.

Kisebb javításokat végeztünk a Közérthető Költségvetés appon, amelyet több önkormányzat is frissített annak érdekében, hogy a helyi lakosság számára bemutassa gazdálkodását. A legtöbb információt Terézváros és Józsefváros osztotta meg.

Digitális fronton másokkal is együttműködtünk. A Periféria Központtal közösen hoztuk létre és frissítettük az önkormányzati bérlakásszektort bemutató interaktív honlapot, amely immár a 2016-2023-as adatok alapján világít rá többek közt a bérlakások számának jelentős csökkenésére és az alacsony karbantartási kiadásokra. 

Adatvizualizációkkal segítettük a Periféria Központon keresztül a Lakhatási Minimum kampányt, valamint az Emma Egyesület programját.

A gépház jelenti

A fenti tevékenységek mögött sok munka és egy lelkes közösség áll: nyolc munkatárssal, három gyakornokkal,  tucatnyi önkéntessel, több száz adományozóval és sok ezer követővel dolgoztunk idén is egy átláthatóbb, demokratikusabb Magyarországért, ahol a közpénzek útja átlátható és ahol tényleg a fontos dolgokra költik azokat, mint a közösségi infrastruktúra fejlesztése, az oktatás vagy az egészségügy. Sőt, azért is dolgoztunk, hogy  legyen az állampolgároknak közvetlenebb beleszólása abba, hogy mire mennek az adóforintok, és hogyan alakítják helyben az ügyeiket.

2025-ben fogja betölteni a K-Monitor a 18. évét, és úgy látjuk, a missziónk relevánsabb, mint valaha. Folytatjuk jövőre is az érdekérvényesítő munkát EU-s, országos és helyi szinten, azaz olyan szakpolitikai elemzéseket, ajánlásokat készítünk, amelyek erősítik a korrupcióellenes fellépés intézményi és jogi kereteit, és segítik a jogállamiság megmaradt részeinek megőrzését, érvényre juttatását. Ezentúl folytatjuk jogi érdekképviseleti tevékenységünket, például a információszabadság pereinket, annak érdekében, hogy kikényszerítsük a jogszabályok betartását, alkalmazását és segítsünk más civil csoportokat, újságírókat, akiknek nincsenek ilyen kapacitásaik. Másrészt tovább erősítjük azon tevékenységeinket, amelyek helyi szinten, helyi közösségek érdekében zajlanak, azzal a céllal, hogy hozzájáruljunk Magyarország alulról építkező demokratikus megújulásához, és támogassuk olyan jógyakorlatok megteremtését és elterjesztését, amelyek segítik az állampolgárok részvételét a helyi döntéshozatalban és azt, hogy megszülessenek, illetve megerősödjenek a jó kormányzás csírái az önkormányzatokban.

Hisszük, hogy ezekre az alapokra, az ilyen munka során megszülető tudásra, gyakorlatokra és közösségekre épülhet a jövő demokratikus Magyarországa. A két irányhoz kapcsolódóan továbbra is fogunk konkrét ügyekkel és nagyobb, átfogóbb témákkal is foglalkozni, és gondoskodni róla, hogy az eltitkolt állami információk nyilvánosságra kerüljenek. Jövőre is szeretnénk sokat dolgozni a térségbeli civil partnereinkkel: tanulni tőlük és megosztani velük tapasztalatainkat.

2025-ben is építeni fogjuk a technológiai eszköztárunkat, hogy hatékonyabban, látványosabban dolgozzunk fel és mutassunk be adatokat, fontos információkat. Mindeközben arról sem feledkezünk meg, hogy a nagy technológiai cégek gyakran legalább akkora befolyással bírnak az életünkre, mint az államok, így az ő működésüket is átláthatóbbá kell tenni, hatalmukat pedig korlátok közé kell szorítani. 

Munkánkat idén is számos szervezet támogatta, így 2024-ban is bő százmillió forintból gazdálkodtunk. Legnagyobb támogatóink a Sigrid Rausing Trust, a National Endowment for Democracy voltak, de kaptunk támogatást a prágai CEELI Intézettől, a Holland Nagykövetségtől és az EU CERV programjából is. Magánszemély támogatóinktól összesen nagyjából 6 millió forint adományban és 1%-os felajánlásban részesültünk, amit ezúton is köszönünk