Belváros-Lipótváros elmulasztotta feltölteni szerződéses adatait a Kormány által uniós nyomásra létrehozott átláthatósági portálra, ezért a K-Monitor bejelentéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH). A bejelentés bizarr eredményre vezetett. A NAIH töröltette azokat a szerződéseket, amiket a Belváros késedelmesen, de feltöltött az átláthatósági portálra. Pedig a baj nem a túl sok, hanem a túl kevés közzétett adattal van: a magyar önkormányzatok például csak részlegesen kell feltöltsék ide a szerződéseiket - más közpénzköltő szervek pedig egyáltalán nem.

Idén májusban a K-Monitor bejelentéssel fordult a NAIH-hoz. A bejelentés szerint a belvárosi önkormányzat annak ellenére nem töltött fel adatokat az új átláthatósági portálra, az úgynevezett Központi Információs Közadat-nyilvántartásba, hogy a feltöltési határidő már február végén lejárt. 

Jogalkalmazási abszurdum

A K-Monitor a bejelentésben két szervet is bepanaszolt: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Polgármesteri Hivatalát és magát a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatát. A NAIH a mulasztás miatt eljárást indított, az eljárás azonban bizarr eredményre vezetett.  

Az eljárásban a Belváros elismerte, hogy hónapokig egyáltalán nem töltött fel adatokat, állítása szerint adminisztrációs hiba miatt. Amiket feltöltött, azok viszont nem a polgármesteri hivatal által kötött szerződések, hanem az önkormányzat által kötöttek voltak.

A Polgármesteri Hivatal végül a határidőhöz képest több mint három hónappal később, júniusban töltött fel helyes adatokat, azonban olyan adatokat, amik viszonylag régen, 2022 novembere előtt keletkeztek. 

Válaszul a NAIH szeptemberben az önkormányzat vonatkozásában az eljárást megszüntette, mert az államháztartási törvény szerint az önkormányzat nem, csak a Polgármesteri Hivatal költségvetési szerv. Azaz csak a hivatal nevében kötött szerződéseket kellett volna feltölteni, az önkormányzat nevében kötötteket nem. A Polgármesteri Hivatal vonatkozásában a NAIH érdemben foglalkozott a bejelentéssel és megállapította, hogy a hivatal jogsértően járt el. 

Jogsértést azonban a hatóság nem azért állapított meg, mert a belvárosi Polgármesteri Hivatal hónapokkal a határidő után töltött fel adatokat, hanem azért, mert az “önkormányzat” helyett töltött fel adatokat, és egy olyan időszakra vonatkozóan, amikre még nem vonatkozik az új központi nyilvántartás. Erre tekintettel a NAIH felszólította az állami szervet a szerződéses adatok törlésére.  

A K-Monitor bejelentése rámutat a törvény azon hiányosságaira, amik konkrét esetekben akadályozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. A központi nyilvántartásban közzétételi kötelezettséggel rendelkező szervek köre ugyanis jóval szűkebb, mint a közpénzfelhasználó szervek köre. 

Ahogy a belvárosi bejelentés is megmutatta, nem csak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, az MNB, állami vagy önkormányzati cégek, köztük olyan hatalmas közpénzköltők, mint a Digitális Kormányzati Ügynökség és a Magyar Turisztikai Ügynökség esnek ki a költségvetési szervek rostáján, de több ezer önkormányzat is. Az “önkormányzat” az államháztartási törvény szerint ugyanis nem költségvetési szerv, hanem ún. törzskönyvi jogi személy, így nem köteles az új átláthatósági portálon közzétenni adatokat. 

Nehéz elképzelni, hogy a kormány ne direkt üresítette volna ki ennyire az új adatbázis tartalmát, pedig a kereshetetlen tartalom így is komoly akadálya volt, hogy bárki érdemi kimutatásokat készítsen a portálon közzétett adatok alapján. Miközben a kormány folyamatosan arra panaszkodik, hogy milyen politikai okok miatt nem akarja az Európai Bizottság kifizetni Magyarországnak az uniós pénzeket, ez a példa is jól mutatja, hogy a kormány a legalapvetőbb minimumot sem teljesíti az uniós források átlátható költése érdekében.

Az újonnan létrehozott Központi Információs Közadat-nyilvántartás egy online adattár, ahova közpénzfelhasználó szervek adatokat kötelesek feltölteni, amiket aztán egy a kormány által fenntartott honlapon nyilvánosan közzétesznek. A NAIH azt ellenőrizheti, hogy a közzétételre kötelezett szervek feltöltöttek-e a törvény által előírt közpénz-felhasználási adatokat a nyilvántartásba. Tudj meg többet erről itt!