Másfél év pereskedés után a Külügy kénytelen volt elárulni, hogy Orbán Viktor 2021 nyári - családi nyaralásnak tűnő - római útja kapcsán mennyi útiköltségről volt tudomásuk. A K-Monitor adatigénylése alapján indított per a Kúriáig jutott, amely ítéletében hatályában tartotta a jogerős ítéletet, így a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kellett adni, hogy mekkora útiköltség merült fel a Magyar Honvédség gépének használatát is magába foglaló út során. Ez volt az az út, ami felhívta a nyilvánosság figyelmét a kormány utazási gyakorlatára, amelynek költségét a mai napig titkolják.
A Külügy által az ítélet nyomán kiadott 0 Ft-os útiköltség nyílt beismerése annak, hogy a honvédségi gépek kormánytagok utazásaira történő használata átláthatatlan, felelősségi rendszere elszámoltathatatlan. A Külügy ugyanezen perbeli közléséből ugyanis kiderült, hogy a miniszterelnök 631.610 Ft-ot fizetett be a Külügynek családtagjai római utazása kapcsán.
Honvédség Travel: átláthatatlan költségek
A kormánytagok körében gyakorlattá vált a Magyar Honvédség állományába tartozó légi járművek használata nem katonai célú utazások esetén is. A sajtó rendszeresen számol be arról, hogy a kormányfő, a külügyminiszter vagy éppen a Novák Katalin köztársasági elnök merre utazik a honvédségi gépek használatával.
Annak ellenére, hogy a honvédségi utaztatás domináns gyakorlattá vált, a katonai gépeket igénybe vevő kormányzati utazások költségvetési háttere továbbra is átláthatatlan. Hiába kerül sor ugyanis közpénz felhasználásra, a kormányzati szervek általában azzal hárítják el az utazási költségekkel kapcsolatos kérdések megválaszolását, hogy nem kezelik az adatokat. Mindegyik érintett szerv tagadja, hogy nyilvántartaná a közpénz felhasználást, holott nyilvánvalóan nyoma kell lennie annak, hogy mely szervnél és milyen összegben kerül sor a közpénz felhasználására. Pedig a géphasználat nincs ingyen.
A tisztánlátást nem segítette, hogy 2022 novemberéig, az új honvédségi törvény hatályba lépéséig nem volt kifejezett jogszabályi alapja annak, hogy polgári tisztviselők a honvédség állományába tartozó gépeket használjanak nem katonai utazási célból. A szabályozást tehát utólag hozzáigazították az Orbán-kormány gyakorlatához. A szabályozás hiányosságairól korábban már részletesen beszámoltunk.
Az adatok megismerését azért tartjuk fontosnak, mert a közpénzek felhasználásának átláthatónak kell lennie: az átláthatóság biztosítja ugyanis, hogy a polgárok ellenőrizni tudják, hogy nem élnek-e vissza az adófizetők pénzével.
Alaptörvény 39. cikk
(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
A “római út”: mégis van ingyenebéd?
2021 nyarán azután fordultunk adatigényléssel a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, hogy Orbán Viktor kormányzati tisztviselőkkel és családjával egy honvédségi gépen utazott Rómába, ahol a 444 olvasói családi étkezésen is lefotózták feleségével és fiával. A Külügy egyáltalán nem válaszolt az útra vonatkozó kérdéseinkre, ezért pert indítottunk. A pert elsőfokon részben, másodfokon pedig teljesen megnyertük.
A jogerős ítélet ellen a Külügy nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. A minisztérium azzal érvelt, hogy bár Orbán Viktor a Külügynek fizette be családjai utazása okán felmerült költségeket, a Külügy nem tartja nyilván a költségeket, mivel a minisztérium csak a polgári repülőkre vett repjegyek költségeivel foglalkozik, katonai gépekkel nem. Az eljárás során ugyanakkor a minisztérium egyetlen esetben sem jelölte meg, hogy ha ők nem tudják, hogy mennyibe került az út, akkor miért kaptak befizetést a kormányfőtől, annak mi a jogalapja, illetve azt sem, melyik másik állami szerv kezeli az adatokat.
A legfelsőbb bírói fórum nem fogadta el a minisztérium érveit és az adatok közlésére kötelezte a Külügyet:
“A Kúria az Alkotmánybíróság jogértelmezése alapján egyetértett a másodfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy az alperes adatkezelője a II. keresetben megjelölt közérdekű adatoknak. Ezt igazolja, hogy a miniszterelnök befizetésére vonatkozóan csatolt, zártan kezelt dokumentum szerint az utazási költség befizetése nem a Magyar Honvédség, hanem az alperes számlájára történt, továbbá tartalmazza az annak alapját képező számla sorszámát is.” (2023. június 14. napján kelt, Pfv.IV.20.156/2023/6. számú ítélet, Indokolás [29] bekezdés) [Az ítélet itt olvasható el.]
Hiába a Kúria döntése, a Külügy tovább titkolózik
Már a Kúria ítéletét követően, 2023 júliusában ismét adatigényléssel fordultunk a Külügyminisztériumhoz. Adatigénylésünkben azt kértük a minisztériumtól, hogy úti cél feltüntetésével küldje meg nekünk, hogy 2023-ben a miniszterelnök saját és családtagjai utazása okán utazásonként mekkora összeget fizetett be a minisztériumnak.
A minisztérium augusztusi válaszában ismét megtagadta az adatok kiadását. A Külügy ez esetben is azzal érvel, hogy nem kezeli az adatokat, azaz nincs nyoma a külpolitikáért felelős minisztériumnál annak, hogy a kormányfő mekkora összeget fizetett be akkor, amikor a - házastársán túl - más családtag is elkísérte hivatalos útjára. A kormányzati utazások átláthatóbbá tétele kapcsán Hadházy Ákos országgyűlési képviselő sem járt több sikerrel.
A nagy nulla
Úgy tűnik, hogy a Külügy a bíróság ítélete ellenére is következetesen tartja magát ahhoz, hogy nem kezeli a honvédségi géppel kapcsolatos útiköltségeket. Az újabb adatigénylésünk után a Külügy eleget tett a Kúria ítéletének és közölte, hogy tudomása szerint mennyibe került Orbán Viktor római útja: 0 Ft.
Azaz ez az az összeg, ami a Külügy szerint a náluk rendelkezésre áll utazási költségként. Tehát annak ellenére, hogy Orbán Viktor a Külügynek fizette be a családtagjai útiköltségét, a Külügy szerint nincs tudomásuk arról, hogy mekkora volt a római út útiköltsége.
Ha elfogadjuk a Külügy állítását, hogy fogalmuk sincs, mennyibe kerül az út a honvédségi géppel, akkor az a szomorú helyzet áll fenn, hogy saját működési szabályzata szerint a miniszterelnök külföldi útjait szervező KKM Protokoll Főosztály úgy hozott döntést arról, hogyan utazzon Orbán Viktor, hogy nem mérlegelte - hiszen nem is tudta - mennyi pénzbe kerül a katonai gépek igénybevétele.
Ám ahogy arra a Kúria is hivatkozott, az SZMSZ alapján inkább arra lehet következtetni, hogy a Külügynek tudnia kell az útiköltségről, hiszen a Protokoll Főosztály ott meghatározott utaztatási feladatai nemcsak a nemzetközi polgári légiforgalomban való utazásra vonatkoznak, a Főosztály nem csak a polgári repülés esetén gondoskodik a miniszterelnöki protokollkeret felhasználásáról, végzi az ezzel kapcsolatos elszámolásokat.
Ha a költségeket valamelyik másik állami szerv "nyelte le", a légitaxit a nap végén úgy is az adófizetők fizették Orbán Viktor és családtagjai számára. Érdemes hangsúlyozni, hogy ebben az esetben - ahogy a későbbi, pisai, családi indíttatású "technikai landolás" esetén - szó sincs kiemelten fontos államérdekről. Nem egy fontos diplomáciai találkozóról volt ugyanis szó, Orbán egy keresztény-konzervatív politikai dzsemborira ruccant át, közvetlenül horvátországi nyaralására ment érte a honvédségi gép.
Rejtőzködő adatkezelők ellen megoldás lehet a Tromsoi Egyezmény
Magyarország 2009-ben írta alá és hirdette ki az ún. Tromsoi Egyezményt. Az Európa Tanács által életre hívott egyezmény 2020 decemberében lépett hatályba, így ekkortól alkalmazandó Magyarországon is.
Az Egyezmény 5. cikkének 2. bekezdése szerint ha a közhatalmi szerv nem rendelkezik az igényelt közérdekű adatot tartalmazó irattal, vagy nincs hatásköre arra, hogy az adatigénylést teljesítse, akkor – ha ez lehetséges – az adatigénylést meg kell küldenie a hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez, vagy az igénylőt tájékoztatnia kell arról, hogy mely hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez fordulhat.
Az Egyezmény értelmezésével a római út ügyében a bíróságok is foglalkoztak. A másodfokú bíróság indokolása szerint:
“Az Info tv. (...) az adatkezelő részére aktív kötelezettségeket ír elő az Alaptörvényben biztosított jog érvényesülésének biztosítása érdekében. Ezt deklarálja az Info tv. 32. §-a, ami általánosságban a közérdekű adatok kezelői kötelezettségévé teszi a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását. A 30. § (3) bekezdésében egyedi adatigények esetében az adatigény megtagadásának esetében értesítési és indokolási kötelezettséget ír elő. Ez utóbbi kötelezettség magába foglalja az Egyezmény 5. cikk 2. pontja második fordulata szerinti eljárást is.” (Fővárosi Ítélőtábla, 2.Pf.20.647/2022/8/II., [59] bek.)
Tehát ez azt jelenti, hogy ha egy állami szerv arra hivatkozással tagadja meg az adatok kiadását, hogy nem rendelkezik a kért adattal, akkor legalább tájékoztatnia kell az adatigénylőt arról, hogy melyik más állami szervnél vannak az adatok.
Hiába a Kúria döntése vagy az Egyezmény 5. cikke, úgy tűnik, hogy a Külügyminisztérium továbbra sem kívánja megosztani a nyilvánossággal, hogy milyen költségekkel jár a honvédségi gépek családi célú használata.
Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?
Támogasd a K-Monitort!
Címkék: utazás per külügyminisztérium átláthatóság honvédelmi
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Tesz vesz XVI. · www.kkbk.blog.hu 2023.08.31. 12:49:49
nagyon fontos, mégha bele is fárad az értelmes ember időnként a tehetetlenségbe