Magyarországon a parlamenti nyilvánosság tere folyamatosan szűkül. A közvetítéseket már nem közvetítik TV-ben, sőt, a közmédián kívül minden más médiát, újságírót kiszorítottak az ülésteremből. Így kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a felszólalások minél egyszerűbben hozzáférhetőek legyenek. Erre a célra hoztuk létre a K-Monitor keresőprogramját.
A kereső a parlament.k-monitor.hu oldalon érhető el.
A K-Monitor önkéntes programozói által most megújított, folyamatosan frissülő program célja, hogy minden érdeklődő állampolgár könnyen és gyorsan jusson a keresett információkhoz, amelyre a Parlament hivatalos oldalán található kereső nem igazán alkalmas. Így az érdeklődésnek megfelelően akár települések, képviselők vagy kulcsszavak, témák kapcsán lehetséges a parlamenti felszólalások áttekintése.
A keresőben egyszerűen lehet az 1990 utáni összes felszólalás között kutatni, a szavak időbeli előfordulását ábrázolja is a keresőeszköz. Kedvcsinálónak mutatunk pár érdekes példát!
Háború és béke a parlamenti felszólalásokban
2022 februárja óta semmi nem tematizálja úgy a közéletet, mint az orosz-ukrán háború. Ezt a háború szó előfordulása is igazolja, amelynél az 1990 óta eltelt összes említés több, mint egyharmada a háború óta eltelt időszakból származik. De nem csak a háború, a béke szó előfordulása is megsokszorozódott az orosz-ukrán háború kitörése óta. A háborúpárti és békepárti szavak 2010 után most hangoztak el újra a Házban, több mint százszor.
Az infláció elszabadulásával az infláció kifejezés használata is visszatért a T. Házba:
Érdekesség, hogy a kormánypárti szómágia új varázsszava, a felelősség hárítására megalkotott "háborús infláció" szóösszetétel 2022 előtt sosem hangzott el a házban, azóta viszont 129 alkalommal, a legtöbbször a válaszadásra kijelölt parlamenti államtitkárok (Tállai András, Dömötör Csaba) részéről. Az ellenzéki oldal szómágiája ("orbáni infláció") jóval kevesebbszer, mindössze 58-szor hangzott el a házban.
További érdekesség, hogy a COVID előtt erőteljesen feljövőben lévő zöld topik a válságokkal némileg háttérbe szorult. Ezt mutatja a klímaváltozás szó említésszámának grafikonja is.
Migráció, Brüsszel és az LMBTQ-lobbi
A parlamenti felszólalások követik a közélet aktuális témáit, így minden sokszor ismételt hívószó megjelenik közöttük. A migráció témakörének felfutását is felfedezhetjük a parlamenti felszólalásokban, mostanában viszont lecsengő időszakban vannak az ehhez köthető kifejezések. A Brüsszel szóra keresve viszont azt találjuk, hogy kisebb megszakításokkal, de növekvő népszerűségnek örvend a parlamenti felszólalások között 2015 óta. Az LMBTQ és a gender szavak pedig 2019-ig gyakorlatilag ismeretlenek voltak, de azóta, különösen a 2022-es népszavazást megelőzően megugrott az említésszámuk.
A rezsi és rezsicsökkentés témák 2013-as tetőzése után a 2022-es rezsicsökkentés-csökkentés idején kerültek elő többször a parlamenti felszólalások között.
Ugyanakkor nem ez az egyetlen hívószó, ahol megfigyelhető az időszakos népszerűség, példának hozható még a “magyar családok”, a “keresztény értékek”, a "dollárbaloldal" vagy éppen “Soros György” is.
Vannak olyan témák, amelyek egyértelműen hozzárendelhetők egy politikus felszólalásaihoz: a politikusbűnözéssel kapcsolatos felszólalások majdnem felét Novák Elődnek köszönhetjük, ő összesen 110-szer említette a kifejezést, a második legtöbb előfordulás ennek csekély részét, 14 felszólalást jelentett. Olyan szavak is előfordulnak, amelyeket egynél többször még nem használtak a felszólalásokban. Ilyen például a “píszí” kifejezés, amelyet egyedül Semjén Zsolttól hallhattunk, és tőle is csak egyszer, 2015-ben.
Néhány hasznos tanács a kereső használatához
Amennyiben nem egy szóra, hanem szóösszetételre szeretnénk keresni, úgy a két szót idézőjelbe kell tenni egymás után, például “Soros György”. Ha pedig több különböző szóra vagyunk kíváncsiak, akkor az OR kifejezést kell a keresett szavak közé illeszteni: migráns OR migráció. Hasznos funkció még, hogy egy kifejezésre rákeresve azt is listázza az oldal, hogy melyik képviselőhöz, hány alkalommal köthető a használata.
Szerintetek hányszor használhatták a Parlamentben a “parizer” szót? Többször, vagy kevesebbszer volt szó róla az elmúlt 30 évben, mint a nők százezreit sújtó menstruációs szegénységről? Ha megvan a tipp, keressetek rá a szavakra a parlament.k-monitor.hu keresőjében!
Ha találtok valamilyen érdekességet, akkor írjátok meg kommentben!
Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?
Támogasd a K-Monitort!
Címkék: parlament adatok infografika
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.