Javíttattuk tucatnyi kormányzati vezető vagyonnyilatkozatát, mert nem voltak képesek elsőre szabályosan kitölteni a jövedelemnyilatkozatukat. A kormányzati vezetők szövegértési problémái miatt még február 4-én fordultunk az Országgyűlés mentelmi bizottságához, a többség ennek hatására javított, de a miniszterelnök nem volt köztük. Frissítés: válaszolt a levelünkre a mentelmi bizottság.

A február 20-án elérhető képviselői vagyonnyilatkozatok alapján tizenkét országgyűlési képviselő, aki egyben kormányzati vezető, kiegészítette a januári leadást követően a vagyonnyilatkozat B-részét jelentő jövedelemnyilatkozatát, Vitályos Eszter, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Orbán Viktor viszont továbbra sem korrigálta azt. Következményekkel természetesen egyiküknek sem kell számolnia, a propaganda és a miniszterelnök által Európa legszigorúbbnak vélt vagyonnyilatkozati rendszere ugyanis egyáltalán nem szigorú. Ahogy az eltitkolt ingatlanok és családi vagyonokért, úgy a hibás kitöltésért sem jár semmi szankció, ha később korrigálják azokat.

Fake news 2018-ból. A rendszer azóta csak rosszabb lett.

A vagyonnyilatkozati szabályok 2022-es reformja során változott a jövedelemnyilatkozat tartalma is, ennek jelenleg három része van. Az elsőben a képviselő a mandátumát megelőző funkcióiról kell, hogy beszámoljon. Ennek az volna az értelme, hogy látszódjon, hogy volt-e bármi olyan munkája, tisztsége a képviselőséget megelőzően, ami miatt összeférhetetlenségi kockázatok merülhetnek fel. Például, hogy a képviselőségét megelőzően külföldi tulajdonú sörgyáraknak lobbizott, majd a parlamentben adókedvezményt szavaz a sörgyártóknak. A kormányzati vezetők komoly szövegértési problémákkal küszködnek, ugyanis ebben a részben láthatóan összevissza keverednek korábbi és jelenlegi állami és egyéb tevékenységek, így Orbán Viktor is itt tüntette fel, hogy miniszterelnök, illetve Vitályos Eszter is úgy gondolta, hogy itt kell feltüntetnie, hogy államtitkár. A mentelmi bizottság időközben beérkezett válasza is lényegében erre hivatkozik. Hargitai János (KDNP), elnök szerint "a megjelölt adattartalom megállapítható a képviselő vagyonnyilatkozatában, amely egyértelmű és hiteles tájékoztatást nyújt. Ebből kifolyólag a kezdeményező által kifogásolt hiányosság nem áll fenn."  A vagyonnyilatkozat ettől még hibás, ugyanúgy mintha felcseréli valaki az igazolványában a címét és a nevét. Valódi összeférhetetlenségről nyilván nem beszélhetünk, de úgy látszik, a miniszterelnöknek és a kormányszóvivőnek is gondot okoz beismerni, hogy elszúrta, és a látszat kedvéért kijavítani a vagyonnyilatkozatát. Másokkal nem ilyen elnéző a kormány. 

Nem jönnek ki az évszámok

Semjén Zsolt idén elsőre teljesen elfeledkezett erről a részről, ezért február elején kiegészítette a nyilatkozatát.

 Semjén Zsolt kiegészítette

A jövedelemnyilatkozat második részébe kellene beírni a jelenlegi állásokat a képviselőségen kívül, például hogy valaki miniszterelnök, vagy valamelyik minisztériumban államtitkár vagy kormánybiztos, vagy óraadó tanár egyetemen, esetleg őstermelő. Az összeférhetetlenségi szabályok miatt ez a rész nagyon sok képviselőnél üres, köztük vannak azok a kormányzati vezetők, akik egyszerűen nem voltak képesek helyesen kitölteni a vagyonnyilatkozatukat. Pedig a miniszterek többségének azért sikerült megugrania ezt a belépőszintet. 

 Gulyás Gergelynek nem okozott gondot

Elbukott viszont:

Budai Gyula (szankciókból fakadó kihívások miatt szükséges gazdaságvédelmi intézkedésekért felelős miniszteri biztos, Külgazdasági és Külügyminisztérium)

Farkas Örs (polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár, Miniszterelnöki Kabinetiroda)

Farkas Sándor (parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes, Agrárminisztérium)

Hornung Ágnes (otthonteremtés finanszírozásához kapcsolódó pénzügyi folyamatok szabályozásának felülvizsgálatáért és egyszerűsítéséért, valamint a lakossági állampapír stratégia megújításának koordinációjáért felelős kormánybiztos)

Illés Boglárka (kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkár, Külgazdasági és Külügyminisztérium)

Koncz Zsófia (családokért felelős államtitkár, Kulturális és Innovációs Minisztérium)

Nacsa Lőrinc (nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Miniszterelnökség)

Óvádi Péter (állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos)

Valaki, aki mindenkinél jobban tudja

Soltész Miklós (egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Miniszterelnökség)

Szabó Tünde (Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos)

Vargha Tamás (parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes, Honvédelmi Minisztérium)

Zsigó Róbert (parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes, Kulturális és Innovációs Minisztérium)

A harmadik rész az alkalmi bevételekről szól, itt szerepelt tavaly, hogy Orbán Viktornak könyvírásból bevétele származott:

Nyilvánvalóan apróságnak tűnik a legalább tizenöt kormányzati vezető által elkövetett hiba ahhoz képest, hogy tudjuk, a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok sokszor köszönőviszonyban sincsenek egy képviselő valós anyagi helyzetével, mégis jól mutatja, hogy a rendszer a legapróbb és legártalmatlanabb részeiben is rossz és működésképtelen. Azt is látjuk azonban, hogy számos kormányzati vezető még arra sem veszi a fáradtságot, hogy a vagyonnyilatkozat azt a részét helyesen töltse ki, amelybe főleg olyan adatokat kellene beírnia, amelyek nyilvánosan is elérhetőek, és bárki által ellenőrizhetőek. 

Mivel ezt semmilyen állami szerv nem teszi meg, idén, ahogy az elmúlt években is, az állam feladatát ezen a területen is civilek és újságírók látják el. Nem véletlenül zavarja a kormányt ennyire, hogy vannak, akik számonkérik őket.

Itt írtunk részletesen az aktuális vagyonnyilatkozati rendszer legnagyobb problémáiról, és az Integritás Hatóság reformjavaslatairól.

Tavaly Bánki Erik és Fazekas Sándor vagyonnyilatkozatát javíttattuk.

A közösségi térképezés és adatgyűjtés olyan eszközök, amelyek segítségével a helyi lakosok aktívan részt vehetnek a településük jövőjét érintő döntések formálásában azzal, hogy térképes kérdőívünk segítségével kikérik a helyi lakosság véleményét egy-egy ügy esetében. 

A PartiMap használatával Gárdonyban, Debrecenben és Veresegyházon ezt a célt kívántuk elősegíteni, különös figyelmet fordítva olyan területekre, mint a zöldfelületek használata, a közlekedés és az általános térhasználati szokások. A következőkben bemutatjuk, hogyan zajlik egy PartiMap projekt, hogyan működött a Közösen Monitorozunk!  projektünk során és mire érdemes figyelni az alkalmazásakor.

Január utolsó, február első napján visszatérő téma, hogy miért borzasztó Magyarországon a vagyonnyilatkozati rendszer, a sajtó pedig kötelező kínként minden évben végigpásztázza a parlamenti képviselők és kormánytagok vagyonnyilatkozatait. Minden évben akad egy két képviselő, akiről kiderül, hogy képtelen volt hibátlanul beadni a vagyonnyilatkozatát és rendszeresek az olyan esetek, amikor valószínűsíthető, hogy direkt nem szerepeltek információk az illető vagyonnyilatkozatában. Az uniós feltételességi eljárás miatt sokat variáltak az elmúlt két évben a vagyonnyilatkozati rendszeren, de az évről évre csak rosszabb lett. 

kép: Imagen AI

A vagyonnyilatkozat a demokratikus országok korrupcióellenes eszköztárának fontos eleme, célja, hogy követhető és ellenőrizhető legyen a képviselők és döntéshozók vagyonosodása a hivatali idejük alatt (és jó esetben egy darabig utána is), és ezáltal szankcionálható legyen, ha hatalmukat saját és közvetlen környezetük gyarapodására használják fel. Egy jól működő vagyonnyilatkozati rendszernek további funkciói is vannak: segíti a korrupció megelőzését, mert a nyilvánosságnak és a szankciók kockázatának visszatartó ereje van, illetve erősítheti a társadalom bizalmát a politikai, állami vezetők irányába, amennyiben hitelt érdemlően meggyőződhetnek az állampolgárok arról, hogy képviselőik tisztességesen, törvényesen, példamutatóan végzik a munkájukat. 

A K-Monitor korrupciós, közpénzes adatbázisa már közel két évtizede fontos eszközként szolgál a magyarországi korrupciós ügyek és problémás közpénzköltésekről szóló cikkek kereshetővé tételére. A cikkek feldolgozását lelkes önkéntesek végezik, akik a különböző magyar hírportálok tartalmát szigorú módszertan szerint monitorozzák és címkézik fel. Ábrákon keresztül mutatjuk be az elmúlt egy év korrupciós és közpénzes sztorijainak mintázatait és azt, hogy közel fél millió látogatónk milyen tartalomra volt kíváncsi.

A K-Monitor másfél évtizedes története során egy spontán állampolgári kezdeményezésből Magyarország meghatározó korrupcióellenes szervezetévé vált. Online eszközeinket havonta tízezrek használják, elemzéseink és az általunk feltárt információk rendszeresen képezik a magyar nyilvánosság részét, szakmai anyagaink pedig egyaránt megjelennek önkormányzati, országos és uniós döntéshozók asztalán.

Csapatunkba azonnali kezdéssel olyan munkatársat keresünk, aki a K-Monitor monitoring bizottsági munkáját támogatja, koordinálja az EU-s forrásokkal kapcsolatos tevékenységeit, kapcsolatot tart a területen aktív más civil szervezetekkel, segíti az antikorrupciós tudásmegosztást, valamint a tevékenységekhez szükséges pályázat adminisztrációját végzi.

 Fotó: Fortepan / Mészáros Zoltán

Kit keresünk?

Első fokon pert nyertünk a titkolózó minisztériumok ellen. A K-Monitor 2023 végén az összes minisztériumtól kikérte, kik és milyen összegért adnak tanácsot a kormánynak. A minisztériumok először úgy tettek, mintha nem értenék az adatigénylést, majd megtagadták a tanácsadók listájának kiadását. Ezt követően, tavaly januárban a K-Monitor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, majd októberben pert indított a minisztériumok ellen. Az ügy részleteiről ebben a blogposztban írtunk.

A kegyelmi botránnyal induló közéleti hullámvasút az elmúlt másfél évtized talán legizgalmasabb időszakává tette a 2024-es évet. A botrányba belebukott az államfő és az igazságügyi miniszter, létrejött egy új ellenzéki erő, a kormánypárt pedig nehezen tud mit kezdeni a helyzettel, hogy a politikai eszköztára egyre hatástalanabb az új kihívóval szemben. A korrupciónak persze ez sem parancsolt megálljt, így a K-Monitornak 2024-ben is volt dolga bőven. Erről próbálunk most röviden beszámolni.

A héten panaszkodtunk, hogy a közösségi költségvetés meggyengítésre tett kísérletet a Fővárosi Közgyűlés több frakciója a testület december 18-i ülésén, de beszéljünk pozitív dolgokról is. Gál József (Podmaniczky Mozgalom), arra hivatkozva, hogy megnőtt az elmúlt időszakban a Fővárosi Közgyűlés munkája iránti érdeklődés, illetve a jelenlegi információs rendszer – ideértve az einfoszab.budapest.hu aloldalt is – nem tudja átlátható és követhető módon segíteni döntéshozatalt, több olyan javaslatot tett, amely átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé tenné a fővárosi közgyűlés munkáját.

Sőt, Gál arra is javaslatot tett, hogy miként lehetne transzparensebb a fővárosi önkormányzat és a hivatal közösségi médiás hirdetési gyakorlata. Az előterjesztéshez érkezett egy TISZA-s és egy Kutyapárti módosító is, amelyek további átláthatósági intézkedéseket tartalmaztak. A közgyűlés nagy többséggel támogatta ezeket, noha a DK-s, MSZP-s és PM-es képviselők tartózkodtak. A javaslatok mind jó irányba mutatnak, de sok múlik azon, hogy ezeket milyen minőségben hajtják végre.

A 2025-ös fővárosi közösségi költségvetés lefújása és a budapestiek által korábban megszavazott projektek leállítása lehet a valódi célja annak az előterjesztésnek, amiről még idén döntene a Fővárosi Közgyűlés. A közösségi költségvetés volt az előző ciklus egyik olyan innovatív kezdeményezése, aminek a keretében a budapestiek közvetlenül dönthetnek évente 1 milliárd forint felhasználásáról. Most ennek sorsa került veszélybe. 

A Fővárosi Közgyűlés idei utolsó, szerdai ülésén több előterjesztés is foglalkozik a közösségi költségvetés jövőjével. A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztés a 2024/2025-ös évad ötletpályázatának meghirdetéséről, vagy annak idei elmaradásáról szól. Bár a főpolgármester előterjesztésében azt javasolja a képviselőknek, hogy döntsenek az idei ötletpályázat elindításáról, másik lehetőségként felkínálja az ötletpályázat lefújását, így a jövő évi közösségi költségvetés kihagyását is. Ez azért is furcsa, mert a közösségi költségvetés szabályait leíró rendelet alapján az ötletpályázat elindításához nincs szükség a Közgyűlés döntésére. Annak, hogy mégis a Közgyűlés elé kerül a döntés, vélhetően az a célja, hogy megteremtsék a közösségi költségvetés megszüntetésének lehetőségét, anélkül, hogy erről szélesebb társadalmi, szakmai vitát kezdeményeznének.

Karácsony Gergely kevesebb, mint egy hónapja a K-Monitor Helyi demokrácia a gyakorlatban című konferenciáján a most kezdődött önkormányzati ciklus egyik fontos céljaként jelölte meg, hogy a budapesti részvételi költségvetés megújított formában, de folytatódjon.