Bár tartalmilag semmi különleges nincs a Fidesz új törvényjavaslatában, amellyel kiterjesztenék az országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati szabályokat az EP képviselőkre is, nyilvánvaló, hogy a húzás mögött aktuálpolitikai szándék áll (az ellenzék vezető politikusai vagyoni helyzetének tematizálása). Az új szabályok ugyanis semmit nem változtatnak azon, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer nem tölti be funkcióját, hiszen senki nem ellenőrzi érdemben a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát, és nem jár érte semmilyen szankció, ha valakit azon kapnak, hogy valótlan, pontatlan vagy hiányos vagyonnyilatkozatot ad le, ha aztán javítja. Van aki szerint az is kérdéses, hogy a javaslat nem ütközik-e az uniós joggal.

Beszéljünk ezért a lényegről. A magyar vagyonnyilatkozati rendszert az országgyűlési képviselők egy jelentős része annyira nem veszi komolyan, hogy még a köztudott információkat se írják bele megfelelően. A K-Monitor idén már 12 képviselő vagyonnyilatkozatát javíttatta azért, mert képtelenek voltak pontosan és helyesen számot adni az állami pozíciójukról. Még Orbán Viktor sem volt képes erre, de vélhetően annyira kínos lenne elismerni, hogy ő sem tudja helyesen kitölteni a vagyonnyilatkozatát, hogy a mentelmi bizottság már második alkalommal falaz neki mellébeszéléssel és hantázással.

Segítünk: az I-es pontnál 2019-2021-nek kéne szerepelnie, illetve a párt nevének. A II-es pontnál is fel kell tüntetni, hogy miniszterelnök.

Ahogy már írtuk, a történet teljesen banális: Orbán Viktor tucatnyi másik képviselőhöz hasonlóan, nem volt képes arra, hogy azon adatokat helyesen adja meg, amelyeket nem kell titkolni, rejtegetni, családtagok nevére írni, csupán a megfelelő rubrikában feltüntetni. A jövedelmi nyilatkozat első pontjába azt kellett volna írnia, hogy a jelenlegi mandátumát megelőző 3 évben milyen tisztségekkel bírt különféle szervezetekben (tehát miniszterelnök volt, országgyűlési képviselő volt és pártelnöke a Fidesznek). Itt kéne annak is szerepelnie, ha például tagja valamelyik fociklubnak. A miniszterelnök vagyonnyilatkozatából látszik, hogy - bár mindenki tudja - nem sikerült helyesen megjelölnie az éveket hiszen 2022-től kellett volna három évet visszaszámolnia. A következő pontban pedig a mostani képviselőség melletti keresőtevékenységeit feltüntetni, tehát, hogy miniszterelnök. Itt konkrétan semmi sem szerepel. 

A mentelmi bizottság elnökének első körben erre hívtuk fel a figyelmét, azaz hogy Orbánnak és 13 kollégájának nem sikerült az utóbbi pontot megfelelően kitöltenie. Tizenkét képviselő esetében Hargitai János megalapozottnak tartotta a felvetésünket és jelezte a hiányosságot a képviselőknek, akik javították a nyilatkozatukat. Orbán Viktorra és Vitályos Eszterre vonatkozóan Hargitai János februári válaszában azt írta, "a megjelölt adattartalom megállapítható a képviselő vagyonnyilatkozatában, amely egyértelmű és hiteles tájékoztatást nyújt. Ebből kifolyólag a kezdeményező által kifogásolt hiányosság nem áll fenn.” Tehát elfogadhatónak tartja, hogy a vagyonnyilatkozat rosszul van kitöltve, ha más helyen azonban szerepel a szükséges információ. De ha a jövedelmi nyilatkozat első pontjában szerepel Orbánnál (és Vitályosnál), amit a második pontnál kell feltüntetni, akkor hol van az az információ, aminek eredetileg az első pontban lenne a helye, azaz, hogy mit csinált a mandátumát megelőző három évben? A mentelmi bizottságnak az évek helytelen feltüntetése sem elég érv, hogy tényleg csak a rend kedvéért kijavíttassa a miniszterelnökkel a rosszul kitöltött vagyonnyilatkozatát. Hargitai János második levelünkre, amiben már erre hívtuk fel a figyelmet, azt írta, hogy “A képviselő korábbi vagyonnyilatkozatait megvizsgálva megállapítható, hogy a 2020. és a 2019. évre vonatkozó adatok a 2022. augusztus 1-jén és a 2023. január 23-án kelt vagyonnyilatkozatában is megtalálhatók. Álláspontom szerint ugyanezen adatok ismételt feltüntetése a további vagyonnyilatkozatokban nem eredményezne többletinformációt a képviselő vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyai vonatkozásában.” Tehát ha valamelyik vagyonnyilatkozatában már benne volt, akkor nem baj, ha később kimarad. A válasz abszurditását vélhetően senkinek nem kell megmagyarázni. Szegény Semjén Zsolt pedig feleslegesen tornázott emiatt.

Semjén magától javított

Ez az apróságnak tűnő történet kiválóan mutatja, hogy mennyit ér a mentelmi bizottság szerepe a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében és számonkérésében, amikor a miniszterelnök képviselőtársa minden következmény nélkül falazhat a miniszterelnöknek. Nehéz nem arra gondolni, hogy egy ilyen testület, ha épp arra van szükség, a miniszterelnök ellenfeleivel is kivételezni fog, csak éppen a kárukra. És ez a veszély fennáll a mentelmi bizottságnál egyébként vegyesebb összetételű Nemzeti Választási Bizottság esetén is, amely az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait ellenőrizné a Fidesz új törvényjavaslata szerint. Elég ha arra gondoltunk, hogy az NVB eddig is remekelt abban, hogy számonkérje azokat a kormánypárti politikusokat, akik a hivatalukat arra használták, hogy megtámogassák állami erőforrásokkal saját politikusi kampányukat, arról nem is beszélve, hogy ők sem rendelkeznek semmilyen szakmai kompetenciával, módszertannal arra, hogy szakszerű vizsgálatot tudjanak folytatni, ráadásul nincs is hozzáférésük olyan adatokhoz (pl. bankszámlák), amelyek segítségével felderíthető egy képviselő vagyoni helyzete.

Vitályos Eszter laptopokat osztogat a 2022-es választások előtt

Az új javaslat egyébként annyiban több garanciát tartalmaz a vizsgált képviselő számára, hogy a mentelmi bizottság határozatával szemben az NVB döntését az érintett képviselő a Kúriánál megtámadhatja. Ettől függetlenül semmilyen érdemi változást nem hoz annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen a politikusok vagyonosodását, miközben a kormány a feltételességi mechanizmus és az aktuális korrupcióellenes stratégia akciótervében is vállalást tett arra, hogy megreformálja a vagyonnyilatkozati rendszert. Azt a kormány az önértékelésében is elismerte, hogy nem történtek az alábbi két területen:

1.3. A Kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter bevonásával – teremtse meg a vagyonnyilatkozatok elektronikusan, digitális formában történő kitöltésének és kezelésének lehetőségét a teljes közszférában (határidő: 2024. május 31.)

1.5. A Kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű, a vagyonnyilatkozati rendszer  alapján fennálló kötelezettségek súlyos megsértésére vonatkozó közigazgatási és büntetőjogi szankció rendszer bevezetésére vonatkozóan tegyen javaslatot (határidő: 2024. április 30).

Azt már meg sem merjük említeni, hogy a jogszabálytervezetet természetesen nem bocsátották társadalmi egyeztetésre, de a Korrupcióellenes Munkacsoportban se tárgyalták, pedig mostanában egész sűrűn ülésezik.

Itt írtunk egyébként részletesen az aktuális vagyonnyilatkozati rendszer legnagyobb problémáiról, és az Integritás Hatóság reformjavaslatairól.

A kormányfő vejének érdekeltségébe tartozó Waberer’s Csoport és a Magyar Posta közös logisztikai beruházásának ügye ezúttal megakadt a nyomozó hatóság torkán. A gyaníthatóan súlyos közpénzmilliárdokat felemésztő beruházás ügyében tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Iroda első körben elutasította, azonban a K-Monitor felülbírálati indítványának hatására mégis elindulhat a nyomozás.

A Magyar Posta teherautója, Kép forrása: Wikimedia 

Bemutatjuk a Figyuszt, ami egy e-mailes értesítő alkalmazás, amely segít naprakészen követni az állami és közigazgatási adatbázisok változásait. Célja, hogy átláthatóbbá tegye a közpénzek és közéleti döntések világát.

Közpénzekkel és közéleti döntésekkel kapcsolatos munkánk során azt tapasztaltuk, hogy ha a kormányzaton áll, a tájékoztatás mélysége kimerül a heti kormányinfóban illetve a Facebookos bejelentgetésekben. Egyes döntésekről, döntések előkészítéséről, szerződésekről azonban a közigzgatáshoz tartozó online felületekről tudomást szerezhetünk, már ha van elég energiánk és kapacitásunk napi szinten böngészi ezeket a honlapokat.

Hogyan tud egy civil szervezet hatékonyan érdekérvényesíteni egy olyan környezetben, ahol a párbeszéd az önkormányzatokkal nem mindig egyszerű, a döntéshozatali folyamatok gyakran átláthatatlanok, és a helyi közösségek mozgósítása is kihívást jelent?

A Közösen Monitorozunk! projektünk során arra kerestük a választ, hogy hogyan tudnak a helyi civil szereplők olyan eszközöket és stratégiákat használni, amelyek nemcsak a tiltakozásra adnak lehetőséget, hanem aktív alakítói is lehetnek a közéletnek.

A K-Monitor kiperelte a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH) rendezvényszervezési keretmegállapodását és feltérképezte, hogy éget el évente tízmilliárdokat a kormány két csókos cégen keresztül. A kormányzati kommunikáció lebonyolításához hasonlóan ezeket a megbízásokat is Balásy Gyula érdekeltségei nyerik. A Lounge Event és a Visual Europe Zrt. egy keretmegállapodásnak köszönhetően gyakorlatilag egyeduralkodó a teljes állami rendezvényszervezési piacon. A K-Monitor elemzése szerint az NKoH jelenlegi központi beszerzési eljárása korrupciós gyakorlatok panoptikuma, és leginkább azt a célt szolgálja, hogy egy kivételezett cégcsoport számára biztosítson a monopolhelyzetet.

Fotó: Pablo Heimplatz  (Unsplash)

A sajtóban időről időre szerepet kap a Nemzeti Kommunikációs Hivatal sajátos szerződéskötési gyakorlata – a legtöbbet a kommunikációs (lásd még “kékplakátos”) szerződésekről és keretmegállapodásokról hallunk, pedig ugyanezzel a módszerrel az NKoH még két másik, hasonló összegű, általános keretmegállapodást is köt: a szervezetfejlesztésre, illetve a rendezvényszervezésre. Ez utóbbiakat, ahogy a kommunikációs szerződéseket is, szintén Balásy Gyula cégei, a Lounge Event (korábbi nevén Moonlight Event) és a Visual Europe Zrt. nyerik. 

A K-Monitor 2023-ban kezdett el a rendezvényszervezési keretmegállapodással foglalkozni, mégpedig azért, mert az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) adataiból kiderült, hogy 2023-ban, alig két héttel azelőtt kezdeményezte az NKoH a pápalátogatás rendezvényszervezési feladatainak beszerzését, hogy a pápa gépe landolt volna Magyarországon. Az persze közismert tény volt, hogy a pápa látogatására nem állt sok idő rendelkezésre, de a két hét minden szempontból abszurdnak tűnt – épp ezért kértük a Hivataltól, illetve az eseményt megrendelő Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségtől (NRÜ Zrt.) a rendezvények megvalósításának részletes adatait. Az iratbetekintés során az derült ki, hogy a konkrét szerződéseket, megrendeléseket már ennél is rövidebb megvalósítási határidőkkel (jellemzően maximum 5-6 nap) bonyolította le az NRÜ Zrt. és a Lounge-Visual konzorcium. Egy 2023 őszi interjúban a Visual Europe ügyvezetője egyébként maga is azzal büszkélkedett, hogy alig másfél hónap alatt sikerült megszervezni a pápalátogatást, amely amúgy valóban megsüvegelendő teljesítmény lenne, de azért távol áll a szerződéses határidőktől. Blogposztunkban akkor részletesen bemutattuk azt, hogy hogyan szervezte meg (vagy legalábbis papírozta le) a két cég a pápalátogatást, és ennek kapcsán bemutattuk azt a folyamatot is, ahogy a két Balásy-cég az Antenna Hungária korábbi pozícióját lényegében megörökölve az állami rendezvényszervezési piac meghatározó szereplőjévé válhatott – egy fontos dokumentum azonban ekkor még hiányzott a teljes képhez, mégpedig maga az a  2022. február 8-án elméletileg egy évre megkötött “nagy” keretmegállapodás, ami alapján a rövid határidős, egyszereplős rendezvényszervezések a Lounge és a Visual ölébe hullhattak. Ennek a keretmegállapodásnak eredtünk a nyomába.

A SZEREPLŐK

Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH): a Miniszterelnöki Kabinetiroda (Rogán), illetve Kovács Zoltán felügyelete alá tartozó központi beszerző szerv, amely a kommunikációs, a rendezvényszervezési, a szponzorációs és a szervezetfejlesztési feladatok beszerzéséért felelős lényegében az egész kormányzati szektor számára. Vezetője Lenkei Mirtill,

Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Zrt. (NRÜ): 2023 óta az NKoH felelős a nemzeti rendezvények és a kiemelt sportesemények támogatásáért, ezt a feladatot a saját maga alá rendelt Zrt.-n keresztül látja el. Az NRÜ lényegében monopolszereplőként vállalja a nemzeti rendezvények, és a kiemelt sportesemények koncepciójának kidolgozásáért és megvalósításáért. (Nemzeti rendezvényeknek a különböző nemzeti ünnepek és emléknapok, valamint a kormány normatív határozatában megjelölt események – például pápalátogatás, EU-elnökség stb. -- számítanak; kiemelt nemzetközi sporteseménynek pedig a nagyobb jelentőségű olyan hazai rendezésű sportesemények, amelyekre a kormány legalább 500 millió forint támogatást adott.) Az NRÜ tehát az NKoH alatt működik, miközben ő a rendezvényszervezési piac messze legnagyobb megrendelője.

Visual Europe: a rendezvényszervezési keretmegállapodás egyik nyertese, Balásy Gyula cége. A Visual Europe már a 2010-es évek közepén is ismert volt a piacon, elsősorban a rendezvények technikai lebonyolítása tartozik a fő profiljukba (hang-, video-, világítás- és egyéb színpadtechnika). A cég a Jeremie-alapokon keresztül kapott tőketámogatást még a kezdetekkor (pontosabban, amikor a Visual felvásárolt egy korábban sikeres céget), ekkor szállt be tulajdonosként előbb egy Garancsihoz, majd Hernádihoz köthető tőkealap. A Visual Europe már csak azért is lehetett sikeres a rendezvények szervezésében, mert bizonyos rendezvényhelyszínekkel (így például a Várkert Bazárral és a Vigadóval is exkluzív partnerszerződése volt, vagyis aki ezeken a helyszíneken szeretett volna rendezvényt tartani, az csak a Visual Europe szolgáltatásait vehette igénybe.)  A Visual Europe végül 2020 végén került a New Land Medián keresztül Balásy Gyula meghatározó tulajdonába. 

Lounge Event (korábban Moonlight Event): a rendezvényszervezési keretmegállapodást elnyerő konzorcium másik tagja, szintén Balásy Gyula cége. Korábban az Antenna Hungáriának dolgozott be alvállalkozóként a cég. Ügyvezetője Wolf Diána, aki a keretmegállapodás megkötésével egyidőben igazolt át az Antenna Hungáriától, ahol a rendezvényszervezési üzletágat vezette. A Moonlight Eventben Balásy már 2018-ban többségi részesedést szerzett, de csak 2022 elején vásárolta ki az addigi kisebbségi tulajdonost, és lett ez a cég is a 100%-os tulajdona. A 2021-ben meghirdetett rendezvényszervezési keretmegállapodásra az ajánlatot még a korábbi ügyvezető tette, de a szerződést már Wolf írta alá. 2022 óta a cég nemzeti és kormányzati rendezvények divíziójának vezetője Hernádi-Várbíró Anita; aki a 2010-es években az állami oldalon segítette a rendezvényszervezést. Még korábban a Fidesz rákosmentei képviselője, illetve a Miniszterelnökség munkatársa volt. Egyébként Hernádi Ádám esztergomi polgármester felesége. (Hernádi korábban a Kabinetiroda és a Magyar Turizmus Ügynökség munkatársa is volt.)

New Land Media & Lounge Design: Balásy kommunikációs és ügynökségi cégei – a rendezvényszervezési keretmegállapodásban ők a Lounge Event & a Visual Europe  stabil alvállalkozói. A kommunikációs keretmegállapodásnál ez épp fordítva van; ott a New Landék a nyeretesek és a Visual Europe/Lounge Event az alvállalkozók.

Valton-Sec: Biztonságtechnikával, őrzés-védéssel foglalkozó cég, amely már régóta NER-kedvencnek számít. Számos rendezvényhelyszínnel szintén exkluzív megállapodásuk van. Ők is kiemelt alvállalkozók. A cég 2023-ban egy olyan magántőkelap alá került, amelyet Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata kezel.

Antenna Hungária: korábbi állami hírközlési cég, amely 2017-ben gyakorlatilag minden előzmény nélkül lépett be a rendezvényszervezési piacra a vizes vb kapcsán. 2020-ban meg is nyerték az NKoH rendezvényszervezési keretmegállapodását, de továbbra sem rendelkeztek megfelelő kapacitásokkal, ezért nem is fáradtak nagyon újabb alvállalkozók felkutatásával és Balásy Gyula rendezvényes cégeire bízták a megvalósítást. 2021-ben az Antenna Hungária többségi részesedését megszerezte a 4iG, és ezt követően ki is szálltak a rendezvényszervezési piacról, mégpedig úgy, hogy lényegében az addig ezzel az üzletággal foglalkozó csapatot főnököstül átvette az addig alvállalkozó, akik az új, 2022-es keretmegállapodásban is befutók lettek.

 

2023 nyarán közérdekű adatigényléssel fordultunk az NKoH-hoz és kikértük a 2022-es rendezvényszervezési  keretmegállapodást annak mellékleteivel együtt.  A Hivatal magát a 24 oldalas, 50 milliárdos (!) keretmegállapodást a közérdekű adatigénylésünket követően viszonylag gyorsan feltöltötte az internetre (ez egyébként is törvényi kötelezettségük volt), ez azonban nem tartalmazta a mellékleteket, amelyek természetesen épp csak a szerződés lényegi elemeit tartalmazzák – úgyhogy kénytelenek voltunk a bíróságtól kérni ezek hozzáférhetővé tételét.

A mellékletek közül vagy 100 oldalnyit az NKoH a tárgyalás előtti napokban feltöltött az ún. Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portál-ra (e közzétételi rendszer hiányosságairól mi is írtunk bővebben, de a Nemzeti Adatvédelmi és  Információszabadság Hatóság  sem maradéktalanul elégedett a felülettel), azonban épp a lényeg, a közbeszerzési dokumentáció részeként az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott (kitöltetlen) ártáblázat; illetve ennek a nyertes ajánlattevő által kitöltött verziója kimaradt a közzétett adatok közül. Pedig ezek a dokumentumok alapvető jelentőségűek abból a szempontból, hogy megtudjuk konkrétan milyen termékekre és szolgáltatásokra kért ajánlatot az NKoH és mennyiért dolgozik az ajánlattevő. Az árazott költségvetést a Kbt. alapján valóban üzleti titoknak nyilváníthatja az ajánlattevő, ezt azonban egyrészt részletesen meg kell indokolni; másrészt nem is feltétlenül írja felül a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát. Éppen ezért tovább folytattuk a pert, hiszen az üzleti titokra való hivatkozást teljesen abszurdnak találtunk egy olyan keretszerződésnél, amelynek a tárgya pusztán annyi, hogy “komplex rendezvényszervezés”. Egy monopolizált piacon ráadásul az az érvelés sem állja meg feltétlenül a helyét, hogy az ártáblázat nyilvánosságra hozása kedvező helyzetbe hozná az alvállalkozókat, akik összefoghatnának és magasabb árakat kezdenének érvényesíteni a Balásy-cégekkel szemben. 

Érvelésünkhöz csatoltunk számításokat is, amelyekkel bebizonyítottuk, hogy a két cégnél landol a teljes rendezvényszervezéssel foglalkozó szféra (ideértve a teljesen más profilú rendezvényhelyszíneket, valamint akár a kisebb esküvő- és partyszervező cégeket is, akik nyilvánvalóan nem versenytársai a Balásy-cégeknek)  összesített árbevételének csaknem egyharmada. A Lounge Event Kft. és a Visual Europe Zrt. együttes árbevétele magasabb volt 2022-ben, mint a sorban utánuk következő 65 (!) szereplő egyesített árbevétele – vagyis 2022-re már eleve nem volt a piacon olyan szereplő, aki tényleges, érdemi versenytársa lehetett volna a két cégnek.

Azt is bemutattuk, hogy éppen az NKoH központosított közbeszerzési gyakorlata vezetett e monopolhelyzet kialakulásához: az elektronikus közbeszerzési rendszer adatai alapján 2021-ben és 2022-ben a rendezvényszervezési szolgáltatásokra (a releváns CPV-kódok szerint) kiírt összes közbeszerzés értékének mintegy 92%-át tették ki az NKoH által egyszereplős keretmegállapodás keretében megvalósított közbeszerzések. (Ezeken 2021-ig az előző keretmegállapodás nyertese, az Antenna Hungária volt a befutó, majd 2022-től a Lounge Event Kft. és a Visual Europe Zrt. váltak a meghatározó szereplőkké.) Évek óta az összes többi piaci szereplő maximum a kisebb értékű önkormányzati rendezvényeken, vagy a Lounge és a Visual alvállalkozójaként rúghat labdába.

A perbe a Balásy-cégek is beavatkoztak, akik egyáltalán nem is tagadták, hogy messze a legerősebb piaci szereplők. Érdekes módon azzal érveltek, hogy maga az ártáblázat és az árazási szisztéma is a Lounge és a Visual know-how-ját képezi, amin 2019-ben(!) még az Antenna Hungáriánál (!) kezdtek el dolgozni, és más rendezvényszervezéssel foglalkozó cégek jóval kevésbé részletes csomagajánlatokat tudnak adni. Az persze már megint másik kérdés, hogy miért épp a preferált ajánlattevők árazási szisztémája szerint kéri be az NKoH az ajánlatokat, különösen, ha nem ez az ágazatban megszokott gyakorlat.

A tárgyaláson is nagy súllyal került elő az az érv, hogy az alvállalkozói összejátszásokkal szemben kiszolgáltatottá tenné a Lounge Eventet és a Visual Europe-ot, ha nyilvánossá válna a 2022-ben kiadott ártáblázat, ami veszélyeztetné a Balásy-cégek profitelvárásait.  A hipotetikus kartellre vonatkozó állításokat azonban sem első, sem másodfokon nem fogadta el a bíróság, – miért is ne inkább árversenybe kezdenének egymással a potenciális alvállalkozók?

Az adatokat, azaz magát az ártáblázatokat  (illetve a szintén vitatott foglalkoztatási és esélyegyenlőségi terveket) csak 2023 őszén kaptuk meg – most e dokumentumok alapján, hangsúlyosan a 2022-ben megkötött rendezvényszervezési keretmegállapodás részletei alapján mutatjuk be, hogy milyen módszerekkel és trükkökkel biztosítja a Kommunikációs Hivatal, azt, hogy a Balásy-féle cégek egyeduralkodóak legyenek a teljes rendezvényszervezési piacon – de ezek a módszerek a többi NKoH-s beszerzési körbe tartozó keretmegállapodásnál is relevánsak lehetnek. 

Javíttattuk tucatnyi kormányzati vezető vagyonnyilatkozatát, mert nem voltak képesek elsőre szabályosan kitölteni a jövedelemnyilatkozatukat. A kormányzati vezetők szövegértési problémái miatt még február 4-én fordultunk az Országgyűlés mentelmi bizottságához, a többség ennek hatására javított, de a miniszterelnök nem volt köztük. Frissítés: válaszolt a levelünkre a mentelmi bizottság.

A február 20-án elérhető képviselői vagyonnyilatkozatok alapján tizenkét országgyűlési képviselő, aki egyben kormányzati vezető, kiegészítette a januári leadást követően a vagyonnyilatkozat B-részét jelentő jövedelemnyilatkozatát, Vitályos Eszter, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Orbán Viktor viszont továbbra sem korrigálta azt. Következményekkel természetesen egyiküknek sem kell számolnia, a propaganda és a miniszterelnök által Európa legszigorúbbnak vélt vagyonnyilatkozati rendszere ugyanis egyáltalán nem szigorú. Ahogy az eltitkolt ingatlanok és családi vagyonokért, úgy a hibás kitöltésért sem jár semmi szankció, ha később korrigálják azokat.

Fake news 2018-ból. A rendszer azóta csak rosszabb lett.

A közösségi térképezés és adatgyűjtés olyan eszközök, amelyek segítségével a helyi lakosok aktívan részt vehetnek a településük jövőjét érintő döntések formálásában azzal, hogy térképes kérdőívünk segítségével kikérik a helyi lakosság véleményét egy-egy ügy esetében. 

A PartiMap használatával Gárdonyban, Debrecenben és Veresegyházon ezt a célt kívántuk elősegíteni, különös figyelmet fordítva olyan területekre, mint a zöldfelületek használata, a közlekedés és az általános térhasználati szokások. A következőkben bemutatjuk, hogyan zajlik egy PartiMap projekt, hogyan működött a Közösen Monitorozunk!  projektünk során és mire érdemes figyelni az alkalmazásakor.

Január utolsó, február első napján visszatérő téma, hogy miért borzasztó Magyarországon a vagyonnyilatkozati rendszer, a sajtó pedig kötelező kínként minden évben végigpásztázza a parlamenti képviselők és kormánytagok vagyonnyilatkozatait. Minden évben akad egy két képviselő, akiről kiderül, hogy képtelen volt hibátlanul beadni a vagyonnyilatkozatát és rendszeresek az olyan esetek, amikor valószínűsíthető, hogy direkt nem szerepeltek információk az illető vagyonnyilatkozatában. Az uniós feltételességi eljárás miatt sokat variáltak az elmúlt két évben a vagyonnyilatkozati rendszeren, de az évről évre csak rosszabb lett. 

kép: Imagen AI

A vagyonnyilatkozat a demokratikus országok korrupcióellenes eszköztárának fontos eleme, célja, hogy követhető és ellenőrizhető legyen a képviselők és döntéshozók vagyonosodása a hivatali idejük alatt (és jó esetben egy darabig utána is), és ezáltal szankcionálható legyen, ha hatalmukat saját és közvetlen környezetük gyarapodására használják fel. Egy jól működő vagyonnyilatkozati rendszernek további funkciói is vannak: segíti a korrupció megelőzését, mert a nyilvánosságnak és a szankciók kockázatának visszatartó ereje van, illetve erősítheti a társadalom bizalmát a politikai, állami vezetők irányába, amennyiben hitelt érdemlően meggyőződhetnek az állampolgárok arról, hogy képviselőik tisztességesen, törvényesen, példamutatóan végzik a munkájukat. 

A K-Monitor korrupciós, közpénzes adatbázisa már közel két évtizede fontos eszközként szolgál a magyarországi korrupciós ügyek és problémás közpénzköltésekről szóló cikkek kereshetővé tételére. A cikkek feldolgozását lelkes önkéntesek végezik, akik a különböző magyar hírportálok tartalmát szigorú módszertan szerint monitorozzák és címkézik fel. Ábrákon keresztül mutatjuk be az elmúlt egy év korrupciós és közpénzes sztorijainak mintázatait és azt, hogy közel fél millió látogatónk milyen tartalomra volt kíváncsi.