Első fokon elvesztette a K-Monitor azt a pert, amit az egészségügyi átalakításhoz használt titkos tanulmány nyilvánosságra hozatala érdekében indított a Belügyminisztérium ellen. Így a 294 millió Forint közpénzből megrendelt tanulmányt nem ismerhetik meg sem az állampolgárok, akiknek a pénzéből készült, és sem az egészségügyben dolgozók, akiknek a reformokat végre kell majd napi szinten hajtani. A K-Monitor fellebbez az ítélet ellen.

Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

2020 májusában a Belügyminisztérium (BM) megbízta a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi tanácsadó céget, hogy készítsen egy tanulmányt “az egészségügy lehetséges értékalapú átalakításáról.” A tanulmány elkészítésére a Kormány 294 millió Forint közpénzt fizetett ki a cégnek. A cég három hónappal később, 2020 augusztusára elkészítette az anyagot, amit azonban a kormány sosem hozott nyilvánosságra. 

Még 2020-ban a K-Monitor adatigényléssel próbálta a nyilvánosság számára megszerezni a tanulmányt. Bár a szervezet a Társaság a Szabadságjogokért segítségével első fokon megnyerte a pert, a döntést a másodfokú bíróság megváltoztatta és elfogadta a minisztérium érveit arról, hogy a több száz oldalas tanulmány titkosan tartása indokolt. Az ügy 2022-ben  megjárta az Alkotmánybíróságot is. Az AB nem talált alkotmányos problémát a bírósági eljárásban, így a tanulmányt a Kormány saját belátása szerint továbbra is titkosan kezelhette, az egészségügy átszervezését pedig bármiféle társadalmi párbeszéd nélkül folytathatta. 

Ezt követően számos döntést hozott a Kormány az egészségügy átalakítása kapcsán: átszervezték az ügyeleti rendszert és felszámolták a kötelező kamarai tagságot. 

Mivel a K-Monitor szerint az embereknek joga van megismerni a közpénzből fizetett és az egészségügyi átszervezés alapjául szolgáló tanulmányt, a szervezet ismét pert indított a tanulmány nyilvánosságáért. Ez alkalommal azonban a K-Monitor nem csak a minisztérium, hanem a BCG ellen is keresetet nyújtott be a bíróságon.

A BCG elleni per

A BCG elleni perben a bíróság az eljárást megszüntette, mivel hiába jutnak közpénzhez, a magáncégek ellen a törvény nem biztosít perlési lehetőséget. Az AB emiatt 2020 tavaszán felszólította az Országgyűlést, hogy módosítsa a törvényt és teremtsen valamiféle lehetőséget a cégek számonkérhetőségére. A kormány az AB felhívása ellenére nem nyújtott be törvényjavaslatot az elmúlt három évben, így a magáncégek az átláthatóság következménye nélkül juthatnak közpénzhez. Mivel a jogalkotói mulasztásnak semmi következménye nincs jogilag, az Országgyűlés akármeddig halogathatja, hogy a BCG-hez hasonló gazdasági szereplők bíróság előtt legyenek számonkérhetőek.

A BM elleni per

A másik, BM elleni perben a bíróság a K-Monitor indítványára tanúként meghallgatta Jenei Zoltánt, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjét és Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Kamara elnökét. Jenei Zoltánt a bíróság - a BM indítványára - zárt tárgyaláson, a nyilvánosság kizárásával kérdezte az egészségügyi átalakítás folyamatáról és a tervezett további kormányzati döntésekről. Kincses Gyulának viszont már a nyilvánosság előtt lehetett kérdéseket feltenni arról, hogy a Kamara álláspontja szerint szól-e közérdek amellett, hogy a tanulmány megismerhető legyen. 

A Belügyminisztérium épülete. Fotó: VinceB / Wikipédia

A bíróság a tanúvallomások alapján arra jutott, hogy továbbra is számos kormányzati döntés meghozatala várható az egészségügy területén, így indokolt a tanulmány döntéselőkészítő adatként a nyilvánosságtól való elzárása. 

A törvény szerint azonban ebben az esetben is lenne lehetőség a nyilvánosságra hozatalra: ha nagyobb közérdek fűződik a nyilvánossághoz, mint a tanulmány BM-en belül tartásához. Ezért a bíróság vizsgálta a közérdek fennállását is, és a következőkre jutott:

“A Magyarország egészségügyi ágazatának nagy horderejű, gyökeres változásokat eredményező átalakításának alapjául szolgáló szerződés és a tanulmány jelentős társadalmi érdeklődésre tart számot. A tanulmány és a szerződés nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele felszínes következtetésekre adhatna alapot, a változások alapjául szolgáló normatív szabályozást megalkotó köztisztviselők munkáját érő pozitív vagy akár negatív kritika felesleges behatásoknak tenné ki az átalakítás bármely szegmensében dolgozók munkavégzését a kritika irányultságával azonos módon, mely adott esetben a tanulmány alapján végzett átalakítási folyamatot hátráltatná, meghiúsíthatná a döntések hatékony végrehajtását és legvégső esetben ellehetetlenítené az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát. (...).”

Fővárosi Törvényszék 29.P.21.902/2023/31., Indokolás, [49] bekezdés

A döntés ellen, amely itt érhető el anonimizált formában, a K-Monitor fellebbezést nyújtott be. 

A K-Monitor álláspontja

A K-Monitor szerint az embereket megilleti a jog, hogy megismerhessék az adóforintok százmillióiból készült elemzést és az abban tett szakpolitikai javaslatokat, hiszen az egészségügyben tapasztalt problémák és azok kezelése mindenki életét érintik, egy demokratikus társadalomnak pedig feltétele, hogy a polgárok ismerjék és véleményt fogalmazhassanak meg az életminőségüket meghatározó döntések meghozatala előtt. Ugyancsak elfogadhatatlan a döntés az orvostársadalom és az egészségügyben dolgozók vonatkozásában, akiknek a tanulmány alapján meghozott reformintézkedéseket végre kell hajtaniuk, és akiknek a munkakörülményeit a reformok jelentősen befolyásolják. Minden kormány munkájának része, hogy kezelje azokat a nehézséget, amelyek adott esetben kényes döntések meghozatalával járnak, ezt a feladatot nem a bíróságoknak kell elvégeznie helyette. Különösen sérelmesnek tartjuk, hogy a bíróság nem követte az ítéletében az adatelvet, azaz nem bontotta meg legalább a tanulmányt, és írta elő azon részek nyilvánosságra hozatalát, amelyek nem jövőbeli intézkedések meghozataláról szólnak, hanem az egészségügyi rendszer állapotát írják le. 

Az ügy a Fővárosi Ítélőtábla előtt folytatódik.