Eltűnő ingatlanok, láthatatlanná váló rokonok, konkrét bevételek helyett jövedelemsávok. Mindezt kézzel firkantott, szkennelt formátumban. Január végén bemutattuk, hogy mi a probléma az országgyűlési képviselők és kormánytagok vagyonnyilatkozataival. Most összefoglaljuk, hogy mit kellene változtatni ahhoz, hogy a döntéshozók vagyonnyilatkozatai betöltsék funkciójukat, a korrupciós kockázatok azonosítását.
Forrás: Németh Dániel, 444.hu
1. probléma - Évközbeni vagyonosodás követhetetlensége
A 2022 nyáron tervezett vagyonnyilatkozati reform részeként a képviselőknek nem csak évente, hanem minden változás esetén aktualizálniuk kellett volna a nyilatkozatukat. A végül elfogadott, jelenleg hatályos szabályok szerint a politikusok mandátumok felvételekor és leadásakor, valamint évente egyszer kötelesek nyilatkozni. A jelenlegi szabályok a 2022 előtti rendszernek felelnek meg.
Változatlanul problémát jelent, hogy a nyilatkozatokat évközben nem kell aktualizálni, és így az évközi vagyonmozgások láthatatlanná válhatnak (pl. ha egy képviselő házat szerez, vagy hitelt vesz fel, de gyorsan eladja vagy visszafizeti). A problémát jól illusztrálja a végrehajtói botrányba keveredett Völner Pál egykori igazságügyi miniszter-helyettes, államtitkár esete, aki végrehajtási árverésen szerzett magának ingatlant, majd rövid időn belül gondoskodott az ingatlan fia nevére való átírásáról. Völner vagyonszerzése nem került feltüntetésre a nyilatkozatában, mert az adás-vétel évközben, két nyilatkozati határidő között történt. Bár a helyzet visszássága látható, nem Völner sértett szabályt, hanem maga a jogszabály hiányos.
Hasonló eset a közelmúltból az V. kerületi polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter I. kerületi, Fém utcai ingatlana, amit nyilvános állami árverésen vett meg, de a vagyonnyilatkozatában már nem tűnt fel. Ennek oka, hogy az ingatlant azonnal azonos nevű édesapjának ajándékozta. A politikus ingatlanvásárlásai lekövethetetlenek a bevallott, legális jövedelmei alapján.
Megoldás:
- Ha változás áll be a nyilatkozatok tartalmában, a vagyonnyilatkozatokat vagy rögtön frissíteni lenne szükséges, vagy az évente esedékes nyilatkozatban visszamenőleg kellene feltüntetni minden olyan változást, ami az elmúlt egy évben a képviselő vagyonában végbement.
2. probléma - Láthatatlan ingatlanok
A 2022 előtti szabályok nem tettek különbséget a képviselők tulajdonában álló ingatlanok között: a nyilatkozatban fel kellett tüntetni mindent, ami a képviselők tulajdonában volt. Az új szabályok szerint viszont már nem kell feltüntetni a képviselők és a velük közös háztartásban családtagok kizárólagos használatára fenntartott ingatlant. Az új szabály bevezetésével a képviselők legjelentősebb vagyoneleme maradhat rejtve, ami jelentős visszalépésnek tekinthető a 2022 előtti szabályokhoz képest. A vásárlás, bővítés vagy más, rejtélyes okból növekvő lakóingatlanok kikerülése a bevallásból egy újabb vakfoltot vezet be a rendszerbe. A bevételek és kiadások látható aránytalansága esetén a politikusok magabiztosabban hivatkozhatnak a magánélet szentségére és arra, hogy a nyilvánosságnak semmi köze ahhoz, miből építkeznek.
A változás aligha igazolható, mivel a magánszférához kapcsolódó aggályokat sem a korábbi, sem a jelenlegi szabályok nem vetettek fel: az ingatlan megjelölésnél csak a települést kellett nyilvánosságra hozni, a pontos címet vagy az ingatlan helyrajzi számát nem. Szintén probléma, hogy a politikusok szívességből más tulajdonában lévő ingatlanokat vagy gépkocsikat használnak, amiket nem kell feltüntetni a nyilatkozatban.
Megoldás:
- Előrelépést jelentene, ha az ingatlanokról és egyéb vagyonelemekről a nyilatkozat - nem nyilvános részében - további információkat kellene megadni, könnyebbé téve az ellenőrzésre jogosult szerv számára az azonosítást.
- A település megjelölésével minden olyan ingatlant fel kellene sorolni a nyilatkozatban, ami a politikus tulajdonában áll.
- A vagyonelemeket olyan módon kellene megjelölni, hogy a vagyonnyilatkozatokat ellenőrző szervek képesek legyenek a nyilatkozatok helyességének és teljességének ellenőrzésére. A vagyonelem azonosító adatait (pl. helyrajzi szám, lajstromszám, rendszám) a nyilatkozat nem nyilvános részén is meg lehetne jelölni.
- Szükséges lenne megjelölni azokat a vagyonelemeket, amelyek nincsenek a politikusok tulajdonában, de azokat rendszeresen használják (pl. szívességi lakáshasználat, kölcsönautó), így hatást gyakorolnak a vagyoni helyzetükre.
3. probléma - Eltűnt rokonok
Bár a közös háztartásban élő rokonok változatlanul kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, a 2022 előtti szabályokkal szemben a nyilatkozattevőnek már kell megjelölnie, hogy mely családtagokkal él egy háztartásban. Mivel a családtagok nyilatkozatai nem nyilvánosak, a rokonok a nyilvánosság számára teljesen láthatatlanná váltak. Ez azért problémás, mert a politikusok gyakran kihasználják ezt a lehetőséget, és házastársuk vagy gyerekük nevére írják át vagyonukat. A jelenlegi rendszerben a nyilvánosság talán nem is szerez tudomást arról, hogy Rogán Antal újraházasodott, felesége, Barbara körül pedig egy - később pont a nyilvánosság miatt kútba esett - ezer hektáros földügy körvonalazódik.
Megoldás:
- A politikussal közös háztartásban élő rokonok nyilatkozatainak is nyilvánosnak és online hozzáférhetőnek kellene lenniük.
- Abban az esetben, ha a rokonok nyilatkozatai a nyilvánosságtól elzárva maradnak, indokolt lenne a vagyonnyilatkozati eljárás szabályainak módosítása. A szabályok szerint ugyanis eljárást csak úgy lehet kezdeményezni, ha a bejelentő pontosan megjelöli azokat a tényeket, amik valótlanok vagy hiányoznak a nyilatkozatban. Mivel a rokoni nyilatkozatok nem ismerhetőek meg, a polgárok számára az sem megítélhető, hogy mi valótlan vagy hiányos a nyilatkozatukban.
4. probléma - Sávos jövedelmek
Már nem szükséges pontos összegeket megjelölni, ha a képviselők jövedelméről vagy gazdasági érdekeltségeiről van szó. Az új szabályok szerint konkrét összegek helyett, a politikus mindössze egy-egy jövedelmi sáv X-el való megjelölésével eleget tehet a nyilatkozattételi kötelezettségének. Az új rendszerben így a legnagyobb bevételi összegek válthatnak követhetetlenné. Szintén problémás, hogy még csak hozzávetőlegesen sem kell megjelölni, ha valakinek elővásárlási vagy vételi joga van valamilyen vagyonelemen. Az pedig a képviselők saját értékelésére van bízva, hogy mit tartanak olyan gazdasági érdekeltségnek, amely esetlegesen befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos döntéseikre.
Megoldás:
- A bevételeket olyan módon kellene megjelölni, mint 2022 előtt: pontos összegek megadásával.
- A képviselőknek be kellene jelenteniük minden gazdasági érdekeltségüket, függetlenül attól, hogy annak befolyását hivatalukra nézve hogyan értékelik.
- Tényleges tulajdonosi helyzetükre és a vételi joghoz hasonló kötelmeikre is nyilatkozniuk lenne szükséges.
5. probléma - Az ellenőrzés hiánya
Bár a novemberben létrehozott Integritás Hatóság hatáskörei bizonyos közjogi tisztségviselők nyilatkozatai feletti vizsgálatra is ki fognak terjedni, változatlanul nem írja elő a jogszabály, hogy a nyilatkozatok tartalmát automatikusan ellenőrzni kellene, vagy közhiteles nyilvántartások tartalmával össze kellene vetni.
Megoldás:
- A kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében tett vállalásaival összhangabn minél hamarabb szükséges lenne létrehozni egy egységes, elektronikus, nyilvános vagyonnyilatkozati adatbázist, amelyben valamennyi vagyonnyilatkozat és azok módosításai elérhetőek lehetnének.
- A vagyonnyilatkozatokban feltüntetett adatok helyességét és teljességet az Integritás Hatóságnak, a NAV-nak vagy az ÁSZ-nak automatikusan ellenőriznie lenne szükséges.
- A vagyonnyilatkozatok tartalmát automatikusan össze kellene vetni az adóbevallások tartalmával.
- A képviselői vagyonnyilatkozatokért felelős Mentelmi Bizottságnak és az Integritás Hatóságnak minden, visszaélést jelző bejelentést érdemben kellene vizsgálnia, és az igazolatlan gazdagodás feltárása érdekében automatikusan eljárást kellene indítania vagy kezdeményeznie.
6. probléma - A következmények hiánya
A politikusoknak akkor sem kellene hátrányos következményektől tartaniuk, ha hatékonyan működnének a vagyonnyilatkozatok törvényessége felett őrködő intézmények. A gyakorlat szerint ugyanis ha valaki le is bukik egy bevallani elfelejtett ingatlannal vagy egy összeférhetetlen jövedelemszerző tevékenységgel, elegendő mindössze csak korrigálnia a nyilatkozatát és az eljárás - további következmény nélkül - megreked.
Megoldás:
- Bűncselekményként lenne szükséges szankcionálni, ha egy politikus nem, hiányosan vagy valótlan tartalommal tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.
- A jogsértés súlyától függően büntetésként akár szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel és közpénzekkel járó foglalkozások gyakorlásától való eltiltással kellene sújtani azokat, akik valótlan vagy hiányos nyilatkozatot tesznek, vagy teljesen elmulasztják a nyilatkozat megtételét.
7. probléma - Olvashatatlanság
2023-ban is változatlanul problémát jelent, hogy a jogszabály nem írja elő a nyilatkozatok gépi kitöltését, így a politikusok gyakran olvashatatlan módon, kézírással tesznek eleget kötelezettségüknek (ennek megváltoztatására a kormány a HET-ben ígéretet tett).
Megoldás:
- A jogszabályoknak kifejezetten elő kellene írniuk a nyilatkozatok elektronikus úton való leadásának kötelezettségét, valamint hogy a nyilatkozatot kizárólag géppel olvasható és kereshető formátumban lehessen megtenni.
- Ha valaki ezt a szabályt megszegi, akkor úgy kellene tekinteni, mintha elmulasztotta volna a nyilatkozat leadását.
- Lehetővé kellene tenni a nyilatkozatban feltüntetett adatok nyilvános, évekre visszamenőleges összehasonlíthatóságát.
A K-Monitor a TI Magyarországgal közösen már lassan egy évtizede követeli, a vagyonnyilatkozati rendszer reformját. A képviselők és kormánytagok nyilatkozatain túl ugyanis problémás a rendszer az önkormányzati képviselők, polgármesteres esetében is, csak úgy, mint az állami vállalatok és egyéb kockázatosnak tekinthető közfeladat ellátásához kapcsolódó pozíció esetében. Ha az EU komolyan veszi a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos problémákat, akkor lesz még pár kör a vagyonnyilatkozati rendszerrel. Máskülönben bejött Orbánéknak a bravúr, sikerült az antikorrupciós intézkedések álcája alatt tovább rontani a vagyonnyilatkozati rendszer átláthatóságán.
Címkék: eu rokonok cé vagyonnyilatkozat jogalkotás
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Bőven van még teeendő a Bizottság szerint az antikorrupciós vállalások területén
-
A bíróságok döntéseit felülírva szűkíti az átláthatóságot a Kormány
-
A K-Monitor információszabadság jelentése a feltételességi eljárás keretében elfogadott jogszabály-módosításokról
-
Antikorrupciós büntetőeljárási reform: a szabályok léteznek, a gyakorlat azonban változatlan
-
Az eltékozolt lehetőségek éve: Hogy állnak az EU-nak beígért antikorrupciós reformok?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
MAXVAL birсaman közíró (cenzúrázott) · http://bircahang.org 2023.02.16. 13:34:58
Soros gazda és társai gazdagodását kellene vizsgálni, s 101 %-os adókulccsal sújtani.
birka menet 2023.02.16. 14:06:09
101%-os adókulccsal azt kellene büntetniaki téged kirakott az elmegyógyintézrti kezelésből.