2022 novemberében jelentkeztünk a kormány által az EU nyomására létrehozott korrupcióellenes munkacsoportba. Azóta rendszeresen megkapjuk a kérdést, mi keresnivalónk van a tárgyalóasztalnál.
Ahogy akkor is hangsúlyoztuk, a munkacsoportban való részvétel nem a kormány antikorrupciós intézkedéseinek elismeréséről szólt és szól, hanem pont az elmaradt intézkedések számonkéréséről. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a Munkacsoport bő fél éves működése során szerzett tapasztalatainkat és kitérünk arra is, hogy mely pontokon lenne a legfontosabb változtatni.
A munkacsoport korlátozott hatásköre miatti kételyeinknek hangot adtunk a nyilvánosan is közzétett jelentkezésünkben, és azt is leírtuk, hogy a kormány részéről semmilyen őszinte elköteleződést nem láttunk az elmúlt időszak antikorrupciós intézkedései mögött. Sőt, több esetben az unió által számon kért vállalások gyengítése, kiüresítése volt megfigyelhető. Ezekre minden alkalommal felhívtuk a hazai közvélemény és az EU-s döntéshozók figyelmét. Úgy gondoljuk, hogy szakmai anyagaink és a partnereinkkel közösen végzett elemzéseink hozzájárultak ahhoz, hogy az EU szigorúan számon kérte a kormányon a vállalásokat, és nem érte be a valódi elköteleződés nélkül meghozott, hiányos antikorrupciós és a jogállamisággal kapcsolatos intézkedésekkel. Munkánk célja ugyanakkor, hogy segítsük olyan intézkedések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország hozzáférjen az EU-s forrásokhoz, és azokat transzparensen, hatékonyan a megfelelő célokra fel tudja használni.
Azért is döntöttünk a munkacsoportba való jelentkezés mellett, mert az Európai Unió teremtette nyomás és az uniós források elmaradásának kockázata miatt látunk rá esélyt, hogy hogy javuljanak a korrupció elleni (pl. civil, újságírói) fellépés feltételei, és erősödjön a bíróságok függetlensége. Jelentkezésünkben megfogalmaztuk konkrét céljainkat, ezeket tartjuk szem előtt azóta is. Mivel ezeket csak részben tudtuk a munkacsoport első jelentésébe becsatornázni, márciusban a jelentés elfogadása ellen szavaztunk. Ez is egy példa arra, hogy az elmúlt félév során zajlott munka beigazolta számos aggályunkat.
Kisebb pozitív tapasztalatokról is be tudunk számolni.
A civil szervezetek egy évtizedes zaklatását és szakmai negligálását követően fontos előrelépés volt a kormány szakembereivel érdemi, tartalmi vitákat folytatni, a tematikus almunkacsoportok folyamatos működése előre meghatározott munkatervek alapján biztosított. Ugyancsak újdonság, hogy a kormány reagálni kényszerült a munkacsoport felemás jelentésére, beleértve a civilek kizárólagos javaslatait is. Az eddigi eredményekkel való elégedetlenség egyelőre nem arra sarkall bennünket, hogy kilépjünk a munkacsoportból azok a problémák miatt, amelyeket előre is sejtettünk, hanem arra, hogy intenzívebben, jobban képviseljük a számunkra fontos témákat ügyeket. Úgy gondoljuk, még nem tettünk meg mindent, amire lehetőségünk van.
Jelentkezésünkkor azt vállaltuk, és ehhez tartjuk is magunkat, hogy
a munkacsoport tagjaiként a területen aktív más, a közhatalmat gyakorlóktól és gazdasági érdekcsoportoktól független szervezetekkel szorosan együttműködve képviseljük a magyar civil szféra és sajtó szempontjait a közpénzek ellenőrzését elősegítő jogszabályok és eljárások megteremtése érdekében. További célként fogalmaztuk meg, hogy az elkövetkező időszakban folytatódó jogalkotásáról, jogalkalmazásról és intézményi változásáról visszajelzést adjunk a kormányzati szervek, a szélesebb közvélemény és az uniós intézmények képviselői számára.
A munkacsoport hatékony működésének feltételéül az alábbiakban feltüntetett szempontokat fogalmaztuk meg. Ezek érvényesülését értékeltük nyolc hónappal a működés megkezdése után:
A munkacsoportban biztosított legyen a területen releváns munkát végző, független szakmai elképzelésekkel rendelkező nem kormányzati szereplők részvétele (elsősorban a Transparency International), és a munkacsoportban tagsággal nem bíró szakemberek és szakmai közösségek véleményének figyelembe vétele. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a nem-kormányzati tagok között ne jelenjenek meg olyan szervezetek, amelyek nem nyújtanak érdemi szakmai teljesítményt, vagy amelyek kormányzattól való függetlensége megkérdőjelezhető, többségében állami finanszírozású, vagy finanszírozása nem átlátható. |
A munkacsoportban valóban szerepet kaptak más olyan civil és nem-kormányzati szereplők, akik területükön releváns munkát végeznek. Sajnálatos, hogy a 10 nem-kormányzati tag közül hárman már lemondtak a munkacsoporti tagságukról – reméljük, hogy a munkacsoportban továbbra sem jelennek meg olyan szereplők, akiknek függetlensége vagy szakmai teljesítménye megkérdőjelezhető. Értékelésünk szerint egyelőre korlátozottan tudott érvényesülni a tagsággal nem bíró szakemberek és szakmai közösségek véleményének becsatornázása, ennek részben a Munkacsoport viszonylag zárt működése, és az első éves jelentés elkészítésének szűk határideje volt az oka. A jövőben mindenképpen arra kell erőfeszítéseket tennünk, hogy a Munkacsoport jelentéseiben, állásfoglalásaiban jobban támaszkodjunk a külső szakmai szereplők tudására is. Ehhez mindenképpen szükséges nagyobb nyilvánosság biztosítására, illetve szélesebb körű bizalom építése a Munkacsoporttal kapcsolatban, elsősorban annak demonstrálásával, hogy az itt végzett munka előremutató, hasznos és hatékony.
|
A munkacsoport ne helyettesítse a korrupcióellenes jogszabályok és intézkedések meghozatalához szükséges széleskörű társadalmi egyeztetést. |
Sajnálatos módon ezen a ponton továbbra sem látszik előrelépés – ennek a legszembetűnőbb példája például a bejelentővédelmi törvényjavaslat társadalmi egyeztetésének elmaradása. A javaslatról itt írtunk bővebben. Ezzel együtt jellemző, hogy a korrupcióellenes intézkedésekről, javaslatokról a Munkacsoport nem-kormányzati tagjait a kormányzati szereplők nem tájékoztatják proaktív módon, sok esetben a szereplők közötti együttműködés a törvényben meghatározott minimura szorítkozik.
|
Hozzáférjünk olyan információkhoz, adatokhoz, statisztikákhoz, amelyek nélkül elképzelhetetlen a korrupciós problémák elemzése, megvitatása (a GRECO ötödik körös jelentése a mai napig nem nyilvános). |
Bár a jelentés elkészítése során számos addig ismeretlen, új statisztikai adatot kapott meg a munkacsoport, ezek sok esetben későn érkeztek meg ahhoz, hogy a 2023 márciusi jelentéshez lényegi következtetést lehessen belőle levonni. Például a GRECO ötödik körös, magas szintű tisztviselőket érintő jelentése több mint egy év után, jóval a jelentés publikálása után vált nyilvánossá, arról a Munkacsoport tagjait nem tájékoztatták.
|
Érdemben sor kerüljön a kormányzati antikorrupciós intézkedések nyomonkövetésére, a feltételességi mechanizmus keretében az EU felé vállalt intézkedések monitorozására, korrupciós kockázatot jelentő folyamatok, jogszabályok beazonosítására, illetve ezekről őszinte és kritikus jelentések publikálása.
|
Többek között azért sem tudtuk megszavazni jó szívvel a Korrupcióellenes munkacsoport első jelentését, mert véleményünk szerint épp az őszinte szembenézés és az önkritika hiányzott belőlük. |
Emellett kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a 2023 júniusáig megalkotandó új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia megalkotásában és utánkövetésében is érdemben közre tudjanak működni a nem-kormányzati szereplők. |
Ezen a téren több elmaradás is mutatkozik: noha az új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia tervezete már hónapokkal ezelőtt elkészült, azt csak azoknak a szereplőknek küldték meg, akik konkrétan nevesítve vannak a Helyreállítási Terv vonatkozó mérföldkövében (OECD, GRECO, Európai Bizottság, Munkacsoport). A Munkacsoport civil tagjaként mi is szorgalmaztuk a Stratégia társadalmi egyeztetését, ennek híján ugyanis nemcsak az állampolgárok, de az érdekelt csoportok (gondoljunk például a gazdálkodó szervezetekre) is kimaradnak a véleményezésből. A Stratégiát a kitűzött határidőt már túllépve, még mindig nem fogadta el a Kormány, a Munkacsoport által kiadott vélemény és annak mellékleteként a Stratégia tervezetének első verziója a Munkacsoport honlapján ismerhető meg.
|
Kövessék a munkacsoport javaslatait érdemi kormányzati lépések a munkacsoport megalakítását követő félévben. |
Egyelőre érdemi korrupcióellenes intézkedésekről nem tudunk – egy közbeszerzési verseny fokozására irányuló kormányhatározat és az új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia első verzióján túl, amely megnehezíti a kormányzati lépések értékelését (ugyanakkor tény, hogy eddig csak három hónap telt el a jelentés elfogadása óta) |
Intenzív, közérthető kommunikációval segítse, hogy a közvélemény számára hitelesen megismerhető és támogatható legyen mindez. |
A kommunikáció egyelőre kissé nehézkes – habár az Integritás Hatóság honlapja elindult, egyelőre kevés tervezett kommunikáció kapcsolódik a Munkacsoport tevékenységéhez, a munka nagyrészt radar alatt zajlik. Ezt egyelőre csak részben tudják pótolni a Munkacsoportban részt vevő civil szereplők anyagai. A közeljövőben várhatóan ez a helyzet változik, és a Munkacsoporthoz saját kommunikációs felületet, valamint sajtóval foglalkozó munkatársat kap.
|
Véleményünk szerint a Munkacsoport hatékonyabb működéséhez az alábbiakra van szükség:
A Munkacsoportot érintő törvényi szabályozások revíziója (gondolunk itt például arra, hogy a nem-kormányzati szereplők is gondoskodhassanak helyettesítésről – így növelni lehetne a Munkacsoport kapacitásait) – reményeink szerint az ehhez szükséges jogszabálymódosítások a közeljövőben a Kormány napirendjére kerülnek
Paritásos szervezetként különösen fontos lenne, hogy a civil szereplők véleménye hangsúlyosan jelenjen meg a közös álláspontokban, azokat érdemi megfontolás tárgyává tegyék
A munkacsoportban zajló munkáról a nyilvánosság gyakoribb tájékoztatása
Fontos lenne a külsős szakértők, vélemények hatékonyabb becsatornázása, esetleg megfelelő anyagi forrás hozzárendelése mellett
A munkacsoport feladatainak ellátásához szükséges kormányzati információk, adatok, statisztikákhoz való jobb és gyorsabb hozzáférés.
A munkacsoport akkor tud hatékonyan működni, ha a Kormány valóban elismeri a tevékenységét és szerepét: a korrupcióellenes javaslatokat, a korrupcióellenes stratégia végrehajtásának lépéseit a Munkacsoport aktívan tudja követni és monitorozni
A működés hatékonyságának javításán túl a következő antikorrupciós témák megvitatását tartottuk és tartjuk alapvető fontosságúnak:
- a közérdekű bejelentők védelme;
- a politika-finanszírozás átláthatósága és szabályozása;
- vagyonnyilatkozati rendszer reformja és vagyonosodási vizsgálatok kiterjesztése;
- az összeférhetetlenségi szabályok és a forgóajtó-jelenség megfelelő szabályozása;
- a lobbitevékenység, a stratégiai együttműködések, a kiemelt kormányzati beruházások szabályozása
- az állami adatbázisok átláthatóságának és hozzáférhetőségének javítása (pl. cégadatok, végső tulajdonosok nyilvántartása, közbeszerzési adatok, EU-s és állami támogatási adatai, költségvetési adatok, közfeladatot ellátó szervek szerződési adatai, telekkönyvek adatai);
- a közérdekű adatokhoz való széleskörű hozzáférés és a proaktív információszabadság megerősítése;
- a közbeszerzési rendszer reformja, a beszerzési kultúra javítása és a verseny erősítése;
- az állami felügyeleti intézmények függetlenségének megteremtése, és ezek felkészültségének és hatékonyságának javítása;
- a magas szintű korrupció üldözésének és szankcionálásának eredményessé tétele;
- az Európai Ügyészséghez való csatlakozás
- az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása;
- a korrupció áldozatává esett közvagyon visszaszerzéséhez szükséges feltételek megteremtése;
- az uniós források költését lebonyolító és felügyelő intézmény- és szabályrendszer megújítása, és az állami pályázati eljárások integritásának javítása;
- a döntéshozatalban való társadalmi részvétel megteremtése (különösen a nők és a döntéshozatalban alulreprezentál társadalmi csoportok számára)
- a közigazgatásban dolgozók integritás szemléletének erősítése és az intézményi integritási rendszerek elterjesztése
- az automatikus döntéshozatal kiterjesztése (pl. ügyészségi, bírósági ügyallokáció)
- az antikorrupciós intézkedések eredményességének és hatékonyságának mérését lehetővé tevő mechanizmusok kidolgozása
- a korrupció által különösen sújtott területekre (építőipar, informatika, egészségügy, állami vagyonkezelés, földpályázatok, koncessziók, sporttámogatás) vonatkozó speciális intézkedések megtervezése.
A fentiek közül a Munkacsoport munkaterve jelenleg csak a közbeszerzéssel, információszabadsággal, pályázati támogatásokkal kapcsolatos témaköröket tartalmazza, ugyanakkor néhány kiemelten fontos területet (lobbitevékenység, összeférhetetlenség, forgóajtó-jelenség, automatikus döntéshozatal) a hamarosan elfogadandó Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában kap helyet. Kérdés, hogy ennek monitorozásában, a konkrét végrehajtási lépések, javaslatok kidolgozásában mekkora szerepet kap majd a Munkacsoport. Ez már csak azért is kérdéses, mert a Munkacsoport működésének első fél éve során is fogadtak el olyan korrupció elleni fellépéssel kapcsolatos jogszabályokat (l. pl. az új bejelentővédelmi törvényt), amelyek megalkotásába, véleményezésébe egyáltalán nem vonták be a Munkacsoportot. Bizonyos, kényesebb témák, amelyek nem merültek fel az Európai Bizottság és a Kormány közötti vitában (például pártfinanszírozás, Európai Ügyészséghez való csatlakozás) sajnos várhatóan még jó ideig nem kerülnek a Munkacsoport napirendjére.
Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?
Támogasd a K-Monitort!
Címkék: antikorrupció k-monitor kemcs
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.