Az elmúlt hetekben számos hír látott napvilágot politikusok és egyéb politikai szereplők kampányfinanszírozási gyakorlatával kapcsolatban. A Rogán Antal miniszter alá rendelt Nemzeti Információs Központ jelentést tett közzé az ellenzékhez köthető jogi személyek kampányban játszott szerepéről, sajtóértesülések szerint pedig hamarosan az Állami Számvevőszék fog jelentést közzétenni az ellenzéki pártok kampányfinanszírozási gyakorlatáról. Mindeközben az állami szervek jelentéseinek megállapításait a kormányhoz köthető Megafon infuenszerei terjesztik összehangoltan a közösségi médiában.
Blogposztunkban összefoglaltuk, hogy milyen jogi lépéseket lenne szükséges megtenni ahhoz, hogy a magyarországi párt- és kampányfinanszírozás átláthatóbb és visszaélésektől mentes legyen. Javaslataink nem újdonságok. A megoldandó problémák évtizedes szabályozási hiányosságokból és jogalkalmazási problémákból erednek.
Pártfinanszírozás
- Szükséges megbecsülni a pártok tényleges kampánykiadásait, és ennek alapján újra meg kell határozni a pártok éves állami támogatását.
- Az állami finanszírozás legalább egy részét a magánszemélyek által a pártnak fizetett adományok értékéhez vagy számához szükséges igazítani, maximalizálva az összegeket abból a célból, hogy a pártokat további bevételek szerzésére ösztönözzék és erősítsék társadalmi beágyazottságukat.
- Annak megakadályozása érdekében, hogy üzleti körök vásárolják fel a politikát, az egy adományozótól származó adományok éves összegét néhány millió forintban lenne szükséges korlátozni.
- Korlátozni szükséges a pártok és szervezeteik által végezhető gazdasági tevékenységeket. A pártok céljaihoz kapcsolódó gazdasági tevékenységeken (pl. kiadványok, propagandaanyagok terjesztése) túlmutató gazdasági tevékenységeket átláthatóvá kell tenni.
- Törvényben szükséges rögzíteni azt is, hogy minden párt azonos feltételekkel juthat banki kölcsönhöz.
- Egyértelművé kell tenni, hogy a pártok és szervezeteik (a párt által működtetett alapítványok vagy társaságok) az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartoznak.
- A pártoknak a civil szervezetekhez hasonlóan éves beszámolót lenne szükséges készíteniük és a bíróságnak benyújtaniuk. A beszámolót 50 millió forint feletti bevétel esetén független könyvvizsgálónak lenne szükséges ellenőriznie. Egy néhány tízezres értékhatár fölött is a beszámoló része kellene, hogy legyen az adományozók listája is. Ezentúl közölni kell a nem pénzben nyújtott támogatások nyilvántartását és becsült értéket is az említett értékhatár fölött. A beszámolónak ki kell térnie a párt parlamenti frakciójának, a pártalapítványnak és a párt tulajdonában lévő cégeknek a kiadásaira is.
- Az 50 millió forintot meghaladó költségvetésű pártok országgyűlési vagy önkormányzati mandátummal nem rendelkező vezetőire is ki kell terjeszteni az országgyűlési képviselőkkel megegyező vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget
- A pártoknak minden bevételüket és kiadásukat naprakész, átlátható bankszámlákon kell vezetniük. A pártszervezetek ugyanilyen feltételek mellett vezethetnek alszámlákat. A személyes adatok kivételével minden tranzakció részleteit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Az e számlákon nem szereplő kiadásokat vagy bevételeket jogszerűtlenségét vélelmezni szükséges.
Politikai hirdetések finanszírozása általában
- A politikai hirdetés fogalmát alapjaiban szükséges újragondolni, hogy az minden olyan hirdetési tevékenységre kiterjedjen, amely befolyásolhatja a választói magatartást vagy a közpolitikát, függetlenül a közvetítő médium formájától.
- A politikai hirdetéseket szabályozó jogszabályok tárgyi hatályát szükséges kiterjeszteni a közösségi médiában megjelenő hirdetésekre.
Kampányfinanszírozás
- Az országgyűlési választások kampányfinanszírozására vonatkozó szabályokat ki kell terjeszteni az önkormányzati választásokra, az uniós parlamenti választásokra és az országos vagy helyi népszavazásokra is, különösen, ha azok ugyanabban az időszakban kerülnek lebonyolításra.
- Regisztrált sajtótermékeknek a választási kampány ideje alatt a politikai pártok számára egyenlő minőségű ingyenes hirdetési felületet/időt kell biztosítaniuk meghatározott terjedelemben. Fizetett politikai hirdetések közzétételére csak egyenlő feltételek mellett kerülhet sor.
- A kampány ideje alatt a jelöltek és jelölő szervezetek közterületen korlátlan mértékben helyezhessenek ki hirdetéseket, amelyek eltávolításáért is felelősek.
- Tiltani szükséges a kampányidőszak alatt az olyan állami és önkormányzati tájékoztató tevékenységet, egyszeri, vagy a kampányidőszakra korlátozódó juttatásokat, amelyek alkalmasak lehetnek a választói magatartás befolyásolására. Ez alól kivétel a választások lebonyolításáért felelős szervek által végzett pártatlan tájékoztató tevékenység.
- A törvénynek egyértelművé ki kell mondania, hogy a közhivatalt viselők nem kampányolhatnak, és nem támogathatnak másokat kampányukban. Ha a hivatalban lévő tisztviselők jelöltként indulnak a választásokon, akkor a nyilvános és a jelöli ttevékenységet külön kell választaniuk.
- Néhány millió forintban korlátozni szükséges a jelöltek és jelölő szervezeteken kívüli szereplők által az országgyűlési és az önkormányzati kampányidőszakban feladott hirdetésekre költhető pénz nagyságát.
- A kampányidőszak alatt a pártok hirdetéseit és közintézmények nem tiltott hirdetéseit, továbbá a közpolitikai kérdésekben természetes és jogi személyek (pl. cégek, társadalmi szervezetek) által publikált hirdetések, kampányelemek adatait átláthatósági közlemény formájában és egy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által vezetett kereshető, nyilvános online adatbázisban rögzíteni szükséges.
- A választásokon pártlistán vagy egyéni képviselőként induló jelölteknek nyilvános kampánynaplót szükséges vezetniük, amely tartalmazza azokat a rendezvényeket, amelyeken a jelölt részt vesz, ezzel átláthatóbbá téve az offline kampány elemeit, beleértve azon programokat, amelyeket nem egy párt vagy jelölt finanszíroz, csupán részt vesz azon
- Az ÁSZ hatáskörét tisztázni kell, és döntéseivel szemben lehetővé kell tenni a bírósági jogorvoslatot. Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat kell megállapítani az ÁSZ vezetésére vonatkozóan, hogy kizárják a politikai pártok korábbi képviselőit vagy vezetőit. Az ÁSZ-nak nyilvános adatbázist lenne szükséges vezetnie a panaszok alapján lefolytatott eljárások eredményeiről. Az ÁSZ-nak közvetlenül a választások után jelentést lenne szükséges közzé tennie az ellenőrzéseinek eredményeiről, valamint arra, hogy szükség esetén ajánlásokat tegyen a szabályozásra vonatkozóan.
- A párt- és kampányfinanszírozási szabályok megsértését a büntetőjog eszközeivel is szankcionálni szükséges.
Az ajánlások innen tölthetők le pdf. formátumban.
A K-Monitor A politika finanszírozásának és a politikai reklámozás átláthatóbbá tétele a visegrádi régióban című projekt keretében szlovák, cseh és lengyel partnereivel közösen elemezte a visegrádi államok politikafinanszírozását és javaslatokat dolgozott ki annak átláthatóbbá tételére.
Címkék: kampány pártfinanszírozás kampányfinanszírozás információszabadság jogalkotás
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.