A K-Monitor Közhasznú Egyesület a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítási javaslataival kapcsolatban az alábbi észrevételeket teszi.

Egyrészről, üdvözöljük a társadalmi egyeztetés tényét, hozzátéve, hogy a törvény társadalmi egyeztetésére annak elfogadásakor, 2021-ben sajnálatos módon nem került sor, annak ellenére, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok több ezer milliárd forintnyi állami, ingyenes vagyonjuttatásban részesültek. Mivel a törvény azt is lehetővé tette, hogy az állam az alapítás után lemondjon az alapítói jogokról, és azokat magára a kuratóriumra ruházza át, az állam feladta, hogy érdemben ellenőrizze az állami vagyon felhasználását és az intézmények működését. A hatályos törvény nem biztosítja a közpénzfelhasználás és a közvagyonok juttatásának átláthatóságát, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átlátható, mérhető és számon kérhető feladatellátását. Mindezt súlyosbítja, hogy az alapítványok kuratóriumi, felügyelőbizottsági és vagyonellenőri tisztségeit sok esetben a kormányhoz köthető személyek, a kormánypárt országgyűlési képviselői, illetve egy-egy piaci szektor meghatározó gazdasági szereplői töltik be, ami összeférhetetlenségi helyzeteket eredményez. Különösen igaz ez úgy, hogy a jelzett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok évről évre a kormánytól illetve az országgyűléstől jelentős költségvetési támogatásban is részesülnek. Ezen támogatásokról, illetve magukról a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról olyan személyek is döntöttek, akik az adott alapítványoknál tisztséget láttak el. (E kérdésben 2021-ben amicus curiae beadványt nyújtottunk be az Alkotmánybírósághoz a II/02280/2021. számon nyilvántartott indítvány alapján zajló eljárásban.) 

Nyilvánvaló, hogy a fenti korrupciós kockázatok függetlenek attól, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, illetve az általuk fenntartott intézmények bevételeinek forrása az  európai uniós vagy a magyar adófizetők hozzájárulása, illetve, hogy felsőoktatási vagy más intézményt tartanak fenn, ezért a közzétett törvénymódosítás tervezete, amely csak az uniós forrásból támogatott, felsőoktatási intézményt fenntartó alapítványok esetében vezet be módosításokat, alapvetően alkalmatlan arra, hogy a fenti kockázatokat mérsékelje. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok tevékenysége a tervezet változatlan formában történő elfogadása esetén is átláthatatlan és ellenőrizhetetlen marad.

A közzétett tervezet, annak előterjesztői indokolása szerint sem mutat túl azon a célon, hogy a 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanács végrehajtási rendeletében meghatározott korrekciós intézkedések értelmében zárolt Erasmus+, illetve Horizon-források feloldását lehetővé tegye, azonban még ezen keretek között is megfontolandó lenne szabályok további kiterjesztése, már csak azon okból is, mert maga a tanács végrehajtási rendelete is általában utal a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos “szabályozási keret gyengeségeire”, azaz szisztematikus problémákra. Hasonlóan, Magyarország Helyreállítási Tervének vonatkozó reformja (C9.R5. A közforrások közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi felhasználása átláthatóságának biztosítása) sem korlátozódik a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványokra, illetve az általuk fenntartott intézményekre. 

Ahogy említettük, a tervezet komoly hiányossága a fentiek mellett, hogy a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok által felhasznált források átláthatóságát, illetve a felelős vagyongazdálkodást egyáltalán nem érinti, holott ez a tanács végrehajtási rendelete szerint explicit elvárás lenne, amelynek kapcsán a Kormány vállalást is tett. A rendszerszintű problémák kezelését célozhatná a szabályozás olyan jellegű módosítása, amely alapján az állam valódi kontrollt tudna gyakorolni az ingyenesen magántulajdonba adott vagyon, illetve a felhasznált közpénz felett. Ez azonban csak abban az esetben valósulhatna meg, ha az alapítói jogok nem szállnának át a kuratóriumra, illetőleg visszaszállnának az államra. Adott esetben éppen ezért a jogszabálynak meg kellene határoznia, hogy pontosan ki jogosult az új kuratóriumok kinevezésére, illetve felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok esetében megfontolandó, hogy az intézmények szenátusai is részt vehessenek a kuratórium tagjainak a kiválasztásában. Amennyiben ugyanis a kuratóriumoknak korlátlan joguk van a következő kuratórium kijelölésére, úgy kiüresedne az az új szabályozás is, amely a közérdekű vagyonkezelő alapítványok egy körében a kuratóriumi tisztség időtartamára vonatkozóan korlátozást vezetne be. Ebben az esetben ugyanis végképp nem lenne törvényi gátja annak, hogy a lejáró mandátumú tisztviselők a saját helyükre olyan tagokat válasszanak (például beosztottjaikat vagy közeli hozzátartozóikat), akiken keresztül mandátumuk megszűnése után is érvényesíteni tudják akaratukat. 

A fentieken túl figyelmet érdemelnek a következő szempontok is:

– Fontos kiemelni, hogy nem csupán az állami, kormányzati és önkormányzati szereplők jelenléte lehet kockázatos a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban, hanem bizonyos meghatározó piaci szereplőké is. A közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott intézmény érdekei összeütközésbe kerülhetnek az adott piaci szereplőével. Bár az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi XXIX. törvény bevezetett e tekintetben összeférhetetlenségi szabályokat, ezek a gyakorlatban aligha hajthatóak végre, illetve kevéssé ellenőrizhetőek, különös tekintettel arra, hogy az adott piaci szereplők képviselői éppenséggel piaci sikerességük miatt lettek kiválasztva a feladatra. Különösen fontosnak tartjuk ezt azokban az esetekben, amikor a kuratórium tagjai olyan piaci vállalatok képviselői, amelyekben az alapítvány maga is részvényes (pl. MOL, Richter Gedeon). Nem tartjuk ugyanakkor feltétlenül indokoltnak, hogy a kuratóriumok munkájában a nem vehet részt az adott település regnáló polgármestere olyan alapítványok esetében, amelyek meghatározó szereplői az adott település gazdaságának és társadalmi életének. Észszerű lenne ebben az esetben nem az adott személyhez, hanem a betöltött közjogi pozícióhoz kötni az alapítványnál vezető tisztségviselői pozíciót.  

– A tervezetből hiányolható a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonellenőreivel, illetve a felsőoktatási intézmények felügyelő bizottságaival kapcsolatos kizáró passzusok. Javasoljuk továbbá a szabályozás kiterjesztését a politikai tanácsadókra, politikai főtanácsadókra és a kabinetfőnökökre is.

- Változatlanul hiányosságnak tartjuk, hogy a javaslat nem támaszt követelményeket azzal kapcsolatban, hogy milyen szakmai előélet szükséges a kuratóriumi tagsághoz. Ez azzal a kockázattal jár, hogy politikai felelősséggel nem rendelkező, azonban lényegében politikai kinevezettek (strómanok) is szerepet kaphatnak a kuratóriumokban.

– Érthetetlenül hosszúnak tartjuk a kétszer hat évre meghosszabbítható mandátumot, így ugyanis (tekintetbe véve a hatályba léptető rendelkezéseket) akár 15 évig is tisztséget viselhet egy kuratóriumi vagy felügyelő bizottsági tag.

– A vagyonnyilatkozatokról szóló szabályozás üdvözölhető, azonban mindenképpen javasoljuk a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra hozását, illetve megfelelő ellenőrzési és szankcionálási rendszer bevezetését. 

*******

Frissítés (2024 december 18.): Időközben közzétette a kormány a törvénymódosításhoz érkezett észrevételek összefoglalóját és az azokra adott tömör, elutasító reakciókat. Ezek itt érhetőek el.
Ez Európai Bizottság is értékelte a kekva törvény módosítását, az alábbi döntésükben foglalták össze, hogy miért tartják elégtelennek a kormány intézkedéseit.