A K-Monitor álláspontja szerint egy demokratikusan működő közegben elszámoltatható politikusok dolgoznak átlátható intézményekben, őket civil csoportok ellenőrzik, számonkérik, támogatják, az állampolgároknak pedig megfelelő tájékoztatás után lehetőségük van becsatornázni a véleményüket a döntéshozatalba. Az új önkormányzati ciklus kezdetén egy konferenciára hívtunk ezek közül a szereplők közül minél többet, hogy beszéljük meg, hol tartunk most és mik a kívánatos irányok, illetve tanulhassunk egymástól.

A 2019-2024-es önkormányzati ciklus nehézségekkel teli volt: a Covid-járvány, a kormányzati megszorítások és az inflációs nyomás komolyan megnehezítették az önkormányzatok működését. A kormányzat, ahelyett, hogy valódi támogatást nyújtott volna, korlátozta az önkormányzatok mozgásterét adóelvonásokkal, helyi iparűzési adókedvezménnyel, egyenlőtlenül osztott rezsikompenzációval, majd pedig szolidaritási-adó címen szervezett bújtatott önkormányzati megszorítást. Mindezt az önkormányzati jogkörök további csorbítása és kiemelt gazdasági övezetek és beruházások helyi kontroll alól való kivonása mellett.

A konferencia résztvevői – önkormányzati vezetők, képviselők, civil szervezetek képviselői és nemzetközi szakértők – egyetértettek abban, hogy a demokratikus viszonyaink megújítása csak a helyi szintről tud elindulni, az állampolgárok aktív bevonásával. Az "Ez a Minimum!" program, melyet 2019-ben több polgármester is aláírt, jó kiindulópont volt az átláthatóság javítására, de a teljesülés mértéke elmaradt a várakozásoktól. Nagyobb előrelépést tudtak viszont felmutatni a részvételiség területén az elszántabb önkormányzatok, ahol több innovatív megoldást is alkalmaztak az elmúlt évek során, melyek közül a részvételi költségvetések jelentették a leglátványosabb innovációt.

Összességében viszont az elmúlt években nem tudott megtörténni helyi szinten a remélt demokratikus áttörés, a jó példák egyelőre nem váltak általánosan követendő mintává, inkább csak szigetszerű jógyakorlatokról beszélhetünk. A november 21-22-i konferencia többek között azt a célt is szolgálta, hogy nagyobb láthatóságot biztosítsunk a jó példák számára és új inspirációval szolgáljunk a demokratikus viszonyok javításában érdekelt városvezetőknek, önkormányzati munkatársaknak, civileknek.

“A nyilvánosság az ember legnagyobb barátja politikusként”

Budapest esetében Karácsony Gergely főpolgármester a fokozatos szemléletváltásról számolt be. A főváros nyitottabbá vált a kooperációra és a civil kezdeményezésekre, és bár lassú, de alapvetően sikeres tanulási folyamatnak nevezte az önkormányzat és civil szereplők viszonyát, akik egyszerre próbálnak kritikusak lenni a helyi hatalommal szemben és szakmai támogatást nyújtani a saját szakterületükön.

Az átláthatóság terén elismerte a hiányosságokat, de a létrehozandó átláthatósági rendelettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy eddig is nehéz volt egy mindenki számára elfogadható rendelettervezettel előállni, ezért nem sietné el - véleménye szerint az eddigi szabályok és főjegyzői utasítások alapján egyébként is kellő átláthatósággal működött a főváros. Az előttünk álló ciklussal kapcsolatban a főpolgármester a honlapfejlesztés befejezését emelte ki, célként kitűzve az einfoszab.budapest.hu oldal tartalmának integrálását a fővárosi honlapba. További célként jelölte meg a közösségi költségvetés fejlesztését, a részvételi arány javítását, valamint jelezte, hogy a lakógyűlések gyakorlatát szeretné folytatni és a részvételiség kiemelt csatornájává tenné a jövőben, akár éves szinten több konzultáció lefolytatásával is.

A következő beszélgetésben a fővárosi frakciók képviselői kaptak lehetőséget, hogy megjelöljék a saját prioritásaikat. Az összes meghívott frakcióból végül négy fogadta el a meghívást: a TISZA Párt frakcióját Porcher Áron és Barna Judit képviselték, a DK-t Keszthelyi Dorottya (fővárosi és 13. kerületi képviselő), az MKKP-t Nagy Dávid pártigazgató (és 4. kerületi képviselő), a Podmaniczky Mozgalom frakcióját pedig Gál József (LMP) képviselte. A képviselők kritizálták a főváros átláthatóságát (specifikusan az einfoszab oldalt), amely szerintük a korszerűség legalapvetőbb követelményeit sem teljesíti, a határozatok tárában és a közgyűlési anyagok között sem lehet keresni, az előterjesztések egy része továbbra is szkennelt pdf-ként kerül feltöltésre, ami az ő munkájukat is nehezíti. A képviselők a saját mozgásterükkel kapcsolatban mindannyian kiemelten hangsúlyozták, hogy mennyire fontos, hogy egy képviselő elérhető legyen a választók számára. Ennek alapvető követelménye, hogy az elérhetőségi adatai megtalálhatóak legyenek a honlapon, de ennél még fontosabb, hogy minél több személyes találkozóra biztosítson lehetőséget a választók számára. 

A jövőre vonatkozó tervek és ötletek között felmerült a közmeghallgatások megreformálása és kiterjesztése, a rendelkezésre álló adatok hatékonyabb felhasználása (közadat portál létrehozása), egyablakos ügyfélszolgálat létrehozása, illetve a honlap olyan szemlélettel történő fejlesztése, hogy egy-egy ügyet a kezdeményezéstől vagy a döntéselőkészítéstől kezdve az elvégzett projekt teljesítésigazolásáig folyamatként láthassanak az állampolgároknak.

A konferencián részt vevő polgármesterek - Soproni Tamás (Terézváros), Rózsa András (Zugló) és Csőzik László (Érd) - hangsúlyozták a személyes elérhetőség, a közérthető tájékoztatás és az őszinte válaszok fontosságát az átláthatóság biztosításában. Hasznos iránymutatásnak tartják az “Ez a minimum!” programot, de a hangsúlyt egyértelműen a szemléletváltásra, mentalitásra helyezték. Rózsa András bemutatta az új, zuglói kezdeményezését: pályázati úton civil szereplőket delegálnak az önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiba.

A beszélgetés nagyobb részében a polgármesterek egyértelműen azt helyezték a fókuszba, hogyan lehet az állampolgárokat minél inkább bevonni közös ügyeink intézésébe. A bevonást a jobb minőségű tájékoztatásnál kell kezdeni, amire különböző megoldásokat javasoltak: informális közmeghallgatás, utcafórumok, többfordulós döntéshozatal. A konzultáción, tájékoztatáson túl arról is szó volt, hogyan lehet valódi döntési jogköröket is adni az állampolgároknak: ennek megvalósítására a létező partnerségi egyeztetések kiterjesztését, ügydöntő szavazásokat és a közösségi gyűlés módszertanát is hasznos eszköznek ítélték, amiket minél többször szeretnének alkalmazni a következő időszakban. A polgármesterek több vállalásukkal és tervükkel is azt üzenték, hogy megéri több energiát fektetni a valódi részvételt biztosító megoldásokba és kikérni a lakosok véleményét, akár kimondottan konfliktusos kérdésekben is.

Régiós kitekintés: átláthatóság más országok önkormányzataiban

A nemzetközi előadók gyakorlati példákon keresztül mutatták be az átláthatóság különböző aspektusait. Nejc Horvat a szlovén Danes Je Nov Dan és Tomáš Münzberger a cseh Oživení tagjai a közgyűlési dokumentumok átlátható és könnyen használható formában történő közzétételére hoztak jó példákat, hangsúlyozva a kereshetőség, az informatív elnevezések és az akadálymentesítés fontosságát. Visszatérő gondolat volt, hogy a honlapon közzétett információk általában azt a célt szolgálják, hogy a lakosok vissza tudják követni, ha valami probléma van, hogy milyen döntések vezettek ehhez a helyzethez - a számonkérés lehetősége pedig ösztönzi a felelős döntéshozói magatartást, így járulva hozzá a hatékony és korrupciómentes működéshez.

Romániai és lengyel példák mutatták be, hogy a civil-önkormányzati együttműködés hogyan járulhat hozzá a lakosok alaposabb tájékoztatásához, amely lehetővé teszi, hogy érdemben hozzá tudjanak szólni az életüket befolyásoló döntésekhez. Sorin Ionita a román Expert Forumtól a bukaresti távhőhálózat példáján mutatta be, hogy a közszolgáltatásokban is lehet innovatív megoldásokkal tájékoztatni a lakosságot, Szymon Dubiel a lengyel Sieć Obywatelska - Watchdog Polska szervezettől pedig a “közösségi erdők” kezdeményezésen mutatta be, hogyan lehet a lakosok gyakorlati tapasztalatát a formális döntéshozásba becsatornázni. A belgrádi Ministry of Space kollektíva tagja, Božena Stojić rávilágított arra, hogy a civil szervezetek is fontos szerepet játszhatnak az állampolgári edukációban és a várostervezési folyamatokba való bevonásban, még akkor is, ha az önkormányzat nem működik együtt velük.

Az átláthatóság méréséről szóló panelen kiderült, hogy a közép-európai országokban több civil szervezet is végez átláthatósági felméréseket, különböző módszertannal, de hasonló célokkal. A rangsorolás versenyszerűvé teszi az átláthatóságot, ami a tapasztalatok alapján sikeresen ösztönzi az önkormányzatokat a közzétételi gyakorlatuk javítására. A jól teljesítő önkormányzatok tipizálására is tettek a beszélgetőpartnerek kísérletet: a nagyobb önkormányzatoknak több az erőforrása a jobb adatközzétételt megvalósítani, de többen amellett érveltek, hogy kis települések is tudnak példamutató átláthatósággal működni és az erőforrásoknál valójában meghatározóbb faktor egy-egy elkötelezett polgármester vagy jegyző személye. A panel résztvevői Michal Piško (Transparency International Slovakia), Alexander Kashumov (Access to Information Programme, BG), Tomáš Münzberger (Oživení, CZ),  Nejc Horvat (Danes Je Nov Dan, SI), Pósfai István (K-Monitor, HU) voltak.

Alulról építkező demokrácia: civilek a helyi döntéshozásban

Részvételiség és demokratikus működés nem működik egy olyan aktív civil közeg nélkül, amely maga is igényli és elvárja a döntéshozáshoz való hozzáférését. Amennyiben hiányzik ez a közeg, akkor az elvileg részvételiséget szolgáló megoldások könnyen válnak az önkormányzat kezében csupán legitimációs eszközzé, politikai kommunikációs fogássá. A civil-önkormányzati kapcsolatok az a terep, ahol a demokratikus kultúra fejlődni tud, ahol az állampolgárokkal közvetlen, napi kapcsolatban lévő szereplők élményeken, gyakorlati eredményeken keresztül tudják bemutatni, hogy a közös ügyeinkhez valóban hozzá lehet és érdemes szólni, a kompromisszumok pedig tartósabb eredményekhez vezetnek. A konferencia második napja ezért olyan alulról jövő, civil kezdeményezésekre fókuszált, amelyek a részvételiség iránt kevésbé fogékony hatalmi közegben próbálják kiharcolni, hogy a lakosok meg legyenek hallgatva és hatásuk lehessen a közpolitikai döntésekre. 

Az első panel a proaktív, közpolitikai alapú helyi (önkormányzat felé irányuló) érdekérvényesítésről szólt, apropója pedig a K-Monitor Közösen monitorozunk! projektje volt. A projekt célja az volt, hogy vidéki városok beágyazott civil szervezeteinek támogatásával a helyi nyilvánosságban tényalapú közpolitikai viták jelenjenek meg, amelyeknek az eredményeit aztán a kezdeményező civilek akár a helyi döntéshozásba is be tudják csatornázni.

Az együttműködés öt különböző profilú civil szervezettel zajlott. Az Alternatív Közösségek Egyesülete (Debrecen) a projektjének fő célja az volt, hogy bemutassák az önkormányzatnak: Debrecen főutcáján a Piac utcán számos kihasználatlan üzlet van. Ehhez önkéntesek segítségével végzett offline felmérés mellett a PartiMap alkalmazásunkat használták feltérképezésre, majd pedig a lakossági visszajelzések összegyűjtésére, az elkészült elemzést pedig a nyilvánossággal és az önkormányzattal is megosztották. A Dialóg Egyesület (Miskolc) online tesztet készített, aminek segítségével az emberek a saját jövőképüket fogalmazhatták meg Miskolc közlekedésével kapcsolatban. Az oldal és a hozzá kapcsolódó fórum célja az volt, hogy új, szakmai vitára és a lakosok jövőképére és empátiájára építő formátum kerüljön alkalmazásra olyan polarizált vitákban, mint a közlekedéspolitika és köztereink kialakítása. 

A Kecsup.hu (Kecskemét) hírportál számára egy Közérthető Költségvetést fejlesztettünk a kecskeméti önkormányzat adataiból, továbbá Kecskemét uniós fejlesztéseinek adatait dolgoztuk fel és a közúti fejlesztéseket segítettünk megjeleníteni térképen. A cél a lakosság közérthető tájékoztatása volt komplexebb, de annál fajsúlyosabb kérdésekben. A Tavirózsa Egyesület (Veresegyház) a K-Monitorral közösen először egy agglomerációs közlekedési fórumot szervezett. A városvezetés koncepciója a közlekedésről az egyesület véleménye szerint autóközpontú volt, amely végül az egyesület munkájának hatására több gyalogos és kerékpárosbarát elemmel egészült ki. A második együttműködésünk során a PartiMap alkalmazásunk segítségével térképeztük fel a Fenyves, a Pamut-tó és az Álomhegyi-tározónál, hogy milyen kisebb fejlesztésekre lenne szükség. Az Alba Natura Civil Alapítvány számára szintén PartiMap kérdőívet készítettünk. A projektjük célja az volt, hogy az önkormányzati érdekérvényesítés során a lakosság kisebb, helyi fejlesztésekkel és kimondottan a helyi zöldfelületekkel kapcsolatos igényeit képviselni tudják.

A projektek eredményesek voltak olyan tekintetben, hogy az együttműködő civil szervezetek technológiai és kommunikációs kapacitásai megerősödtek a projektben megismert eszközök révén, illetve szakértői kapcsolatokat és tudást is sikerült építeniük. A közpolitikai hatások limitáltak voltak egyelőre, de legalább több esetben a szervezeteknek sikerült egy konkrét ügyben konstruktív javaslatokkal felkerülni az önkormányzat térképére. A visszajelzések alapján viszont a projekt legfontosabb eredménye, hogy az offline és online jelenlét hatékony kombinálásával a résztvevők sikeresen alakítottak ki új kapcsolatokat a helyi lakossággal, bővítették önkéntes és támogatói bázisukat, építve ezáltal a helyi demokratikus közeget, vitakultúrát, a részvételiségre irányuló alulról jövő igényt. 

A következő panelbeszélgetésen nagyberuházások ellen szerveződött helyi kezdeményezések képviselői vettek részt: Major Gyula (Fertő tó Barátai Egyesület), Szalay Ildikó (TETT – Tegyünk Együtt Tudatosan Településünkért Egyesület), Kozma Éva (Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület). A Fertő tavi kiemelt turisztikai beruházás, a debreceni akkumulátorgyár és a tatai Hotel Avalon esetei alapján beszéltünk arról, hogyan válhat egy helyi beruházás országos jelentőségű üggyé és hogyan alakulhatnak a civil-önkormányzati kapcsolatok egy ilyen konfliktusos esetben. 

A siker lehetőségének érdekében a szervezetek képviselői itt is kihangsúlyozták a helyi lakossággal történő személyes kapcsolatok kialakítását, a “talpalást”. Ezt segíti, ha helyben közismert személyeket, helyi médiát lehet megnyerni az ügy számára, illetve akár helyi, akár országos civil szövetségeket tud építeni a szervezet. Az országos média szerepe két irányból került elő - egyrészt egy szakszerű, elkötelezett újságíró nagyon sokat tud segíteni, másrészt viszont az országos médiát sokszor a pártpolitikai vetülete érdekli egy ügynek. A résztvevők számára az országos politika “beengedése” viszont komoly dilemmát jelentett: míg Szalay Ildikó kimondottan sikerként értékelte, hogy Tatán nem engedték a pártpolitikát a tiltakozás közelébe, addig Molnár Gyula és Kozma Éva inkább úgy fogalmaztak, hogy érdemes megpróbálni használni a politikusok elérését, de a civil szervezetnek kell megmaradni az ügy gazdájaként és akkor talán elkerülhető a politikai beskatulyázás és helyi támogatók megosztása, illetve a politikai szereplők eltűnésének a kockázata is minimalizálható. Lehetőségként és erőforrásként jelölték meg, hogy egy civil szervezetnek nem kell valamilyen pártlogikának megfelelnie és bátrabbak lehetnek helyi ügyek képviseletében. 

Az önkormányzatokkal való viszonyt mindhárom esetben meghatározta, hogy a központi kormányzat támogatja a beruházást, ami ellen a civilek fellépnek. Az önkormányzatok ebben a helyzetben a civilek értékelése szerint inkább “felfelé” próbáltak megfelelni, kerülték a kormánnyal a konfliktust és ezért kellett aztán civil szervezeteknek magukra vállalniuk a helyi érdekek képviseletét. A résztvevők javasolták, hogy hasonló helyzetben lévő civilek vonjanak be elismert szakértői tudást, kapacitást, mert az információ átadása (aminek a megszerzése és közzététele az önkormányzat feladata is lehetne) nem tűnik riogatásnak és agitálásnak egy hiteles helyi szervezet szájából. A civil szervezetek így jó esetben közvetítő közegként működhetnek a döntéshozók és a társadalom között, mert hozzájuk könnyebben kötődnek az emberek, őszintébbek velük.

Eszközök a részvételiség szolgálatában

A konferencia utolsó nemzetközi panelje az állampolgári részvételt segítő eszközökre fókuszált. A litván részvételi költségvetés (Ingrida Kalinauskienė, Transparency International Lithuania) tapasztalatai azt mutatták, hogy a projektek látható eredményei és a folyamatos kommunikáció elengedhetetlen a projekt hitelessége szempontjából, illetve hangsúlyozta, hogy a kezdeményezőnek legyen elképzelése arról, milyen változást szeretne elérni és azt képes legyen mérni, utánkövetni is. A szlovén Parlameter alkalmazás (Nejc Horvat, Danes Je Nov Dan) digitális megoldást kínál a közgyűléseken elhangzottak és a képviselők tevékenységének könnyebb áttekintésére, míg a belgrádi Ministry of Space (Jovana Timotijević) az állampolgári tanácsokat javasolja a várostervezési folyamatba való bevonás erősítésére és bemutatták a saját kísérleti projektjük eredményeit.

A konferencia sikerrel hozott össze önkormányzati vezetőket, szakértőket, helyi civil szervezeteket annak érdekében, hogy a demokratikus döntéshozatalról, állampolgári részvételről és civil-önkormányzati együttműködések lehetséges irányairól beszélgessenek. A személyes jelenlét erősítése, az elérhetőség és a lakossággal való közvetlen kapcsolatok építése a politikusoknál és a civil szervezeteknél is kiemelt figyelmet kapott. Szintén hangsúlyos volt a hazai és nemzetközi példákban is, hogy az átláthatóság az őszinte és alapos tájékoztatásnál kezdődik: ennek egyformán része a közérdekű információ folyamatos, átlátható közzététele, de legalább ilyen fontos a komplexebb témák esetében a szakmai tájékoztatás, edukáció, hogy elvárható legyen a lakosság érdemi részvétele a döntéshozatalban. A digitális eszközök és az olyan elterjedtebb megoldások, mint a részvételi költségvetés vagy állampolgári tanács hasznos segítséget nyújthatnak a progresszív szereplőknek, de nem tudják helyettesíteni a szükséges szemléletváltást: a lakosság mélyebb bevonása közös ügyeink intézésébe lassú és elkötelezettséget igénylő feladat, de a döntéshozók és civilek tapasztalatai alapján is érdemes belevágni. 

Az önkormányzati átláthatósággal kapcsolatos jó gyakorlatok megosztását a National Endowment for Democracy támogatta. A konferencián kifejtett nézetek és vélemények az előadók sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik a National Endowment for Democracy hivatalos álláspontját.

A Közösen monitorozunk! projekt együttműködései az Európai Unió "Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának támogatásával valósultak meg. Az Európai Bizottság támogatása nem jelenti a projektben megvalósított tevékenységek tartalmának jóváhagyását, amely kizárólag az azt megvalósítók álláspontját tükrözi, valamint a Bizottság nem tehető felelőssé ezen információk bárminemű felhasználásáért.