"Európa legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszere Magyarországon van" - mondta néhány éve Orbán Viktor egy Brüsszeli sajtótájékoztatón. De mi van akkor, ha ez a könyörtelen rendszer azzal szembesül, hogy a kitöltő parlamenti képviselő nyilvánosan is cáfoltható, hamis adatot ír be a nyilatkozatba?

Ha nem tárja fel a sajtó, vagy a civilek, akkor semmi sem történik: a bevallást alapvető ellenőrzés nélkül közzéteszik, a képviselő teljesítette kötelezettségét. Ha hozzánk hasonlóan valaki veszi a fáradtságot, és a nyilvánossághoz, vagy a Parlament képviselőkből álló Mentelmi Bizottságához fordul a valótlan tartalom miatt, akkor a nyilatkozatot gyorsan javíttatják az érintett képviselővel. A hibás adatszolgáltatásnak azonban ekkor sincs semmilyen következménye.

Megmutatjuk a folyamatot konkrét dokumentumokkal Fazekas Sándor és Bánki Erik Fidesz képviselők példáján, akik céges osztalékaikat hagyták ki legfrissebb bevallásukból.

Középen, nyakkendő nélkül Bánki Erik, mögötte két sorral, balra Fazekas Sándor hallgatják nevetve a miniszterelnököt. Mindketten kihagyták az osztalékot legfrissebb vagyonnyilatkozatukból. (fotó: 444)

Ahogy arról a sajtó már beszámolt, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter kétszer is be kellett, hogy fáradjon a munkahelyére februárban, miután a K-Monitor két alkalommal is rámutatott: téves adatokat írt be a nyilatkozatába. Először egy, a sajtó által felkapott posztunkban mutattunk rá arra, hogy - valószínűleg egyszerű figyelmetlenségből - 2 Ft 10 fillér készpénzt vallott be, vagyis kihagyott néhány nullát a nyilatkozatból. A hírek hatására Fazekas a Mentelmi Bizottság titkárságára ment, és magától átírta az általunk kifogásolt részeket. 

A miniszter azonban még ekkor sem adott valós nyilatkozatot. Észrevettük ugyanis, hogy 25%-os tulajdonában álló családi cége (Külföld Kft.) a cégbeszámoló szerint 9 millió Ft osztalékot fizetett a számára 2023-ban, de ezt a képviselő nem vallotta be. A második esetben már nem a nyilvánossághoz, hanem a Parlament Mentelmi Bizottságához fordultunk. Hargitai János bizottsági elnök (KDNP) néhány nappal később arról tájékoztattak minket:

Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő 2024. február 12-én személyesen megjelent a Mentelmi Bizottság titkárságán, és megfelelően dokumentált módon javítást végzett a 2023. évi vagyonnyilatkozatában.

Fazekas a K-Monitor Facebook oldaláról értesülhetett arról, hogy hibát találtunk, a Mentelmi Bizottsághoz annak közlése szerint magától fordult, a Mentelmi Bizottságnak emiatt nem kellett eljárást indítania a kétszer is hibázó Fazekas ellen. A jelenlegi, harmadik nyilatkozatban mindeddig nem találtunk nyilvános források alapján is megállapítható hibát.

Nincs harag, mindenki hibázik!

A Házszabály szerint, ha a képviselő a Mentelmi Bizottság megkeresésére vagy magától a kifogásolt adatokat kijavítja, a Mentelmi Bizottság elnöke nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. 

Fazekas párttársa vagyonosodása körül korábban is voltak kérdőjelek

Nem Fazekas Sándor volt az egyetlen, akinél nem volt beírva az osztalékbevétel. A baranyai képviselő, Bánki Erik esetében 57 millió Ft nyilvánosan is kimutatott osztalék maradt ki a nyilatkozatból. Ezt a K-Monitor szintén nyilvánosan elérhető cégadatok ellenőrzésével mutatta ki - ezt az ellenőrzést a Parlament bizottsága a nyilatkozatok közzététele előtt nem végzi el. Bánki cégei kapcsán nem számolt be jövedelemről eredeti nyilatkozatában:

A K-Monitor újra a Mentelmi Bizottsághoz fordult, kérve, hogy az folytasson le vagyonnyilatkozati eljárást Bánki ellen, amiért a Pannon PR 2020 Kft.-ből származó 57 milliós osztalékáról nem nyilatkozott. 

Bánki Erik kapcsán az elmúlt években konkrét korrupciós gyanú is felmerült, ráadásul országos médiumok is firtatták a képviselő vagyonosodását, miután birtokvásárlásainak forrását nem lehetett visszakövetni a vagyonnyilatkozataiből. Tavaly Bánki több mint 100 hektár földet vett összesen 205 millió forintért Baranyában – tudta meg az RTL Híradó. Frakciója ekkor azt közölte, pénzintézeti hitelből vette a földeket, csakhogy Bánki Eriknek a vagyonnyilatkozata alapján ekkor, és azóta is félmilliárdos banki tartozása van, ezért kétséges, hogyan kaphatott ilyen összegű hitelt a vásárlásra. A fenti cégek közül kettő pedig azért jelent meg Bánki nyilatkozatában, mert az Mfor.hu felhívta rájuk a figyelmet. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy Bánkinak olyan jövedelmei vannak, amelyek alapjául szolgálnak a vásárlásoknak, de a nyilvános nyilatkozatban nem jelennek meg.

A Mentelmi Bizottság azonban nem indított eljárást a kormánypárti politikus ellen. Február 21-én küldött beadványunkra Hargitai János, a bizottság KDNP-s elnöke öt napon belül válaszolt: 

felhívtam Bánki Erik képviselőt, hogy nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, vagy javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat, amennyiben a kezdeményezést alaposnak találja. Bánki Erik országgyűlési képviselő 2024. február 23-án személyesen megjelent a Mentelmi Bizottság titkárságán, és megfelelően dokumentált módon javítást végzett.

FRISSÍTÉS: a Fidesz-frakció közleménye szerint Bánki Erik rossz sorba írta az érintett tételt, a hibáért pedig elnézést kér. [ A jövedelemnyilatkozat részben konkrét cég megnevezése és konkrét összeg nélkül szerepeltette céges osztalékát, vagyis hibásan töltötte ki a nyilatkozatot. A feltüntetett információ nem volt alkalmas arra, hogy beazonosítható, hivatalos adatokkal összevethető formában tájékoztasson a képviselők jövedelmi és vagyoni viszonyairól - K-Monitor ].

A hatályos szabályok tehát lehetővé teszik, hogy állami szervekhez képest elképesztő gyorsasággal, akár néhány nap alatt az érintett politikusokat értesítsék, és ők mindenféle szankció nélkül átírják azokat az adatokat, amelyekre állampolgárok, civilek vagy újságírók felhívták a figyelmüket. Az eljárás - ha hihetünk a bizottsági elnök tájékoztatásának - mindössze annyi kellemetlenséget okoz, hogy a politikusnak be kell mennie a munkahelyére ülésnapon kívül, de egyéb következménye nincs. Ez aligha riasztja el a politikusokat attól, hogy valótlan adatokat közöljenek, akár jelentős jövedelmeket eltitkolva.

A vagyonnyilatkozati rendszer átfogó reformját a K-Monitor és más civilek ciklusok óta követelik. Legfrissebb elemzésünkben rámutattunk: a Kormány uniós nyomásra az elmúlt időszakban többször módosította a rendszert, de a valódi problémákat nem kezelte, sőt szigorítás helyett bizonyos adatkörök 2024-re eltűntek a nyilatkozatból. A minden évben komikus hibákat produkáló, a jogalkotás és a Parlament intézménye iránti bizalmat aláásó rendszer körüli következmények nélküli patthelyzetet jelenleg leginkább az Európai Unió és az Integritás Hatóság (IH) tudná megváltoztatni. Utóbbi tavaly decemberben egy részletes jelentést készített, amelyben felsorolta a rendszer ismert problémáit, kifejezetten előremutató javaslatokat tett a vagyonnyilatkozati rendszer reformjára.

Ahhoz, hogy a hibás nyilatkozatok lebukása után ne csak a fenti "lepapírozás" történjen, hanem tartalmi ellenőrzés és indokolt esetben elrettentő szankcionálás, a mentelmi bizottság helyett egy olyan szervre lenne szükség akár az IH eszközeinek bővítésével, ami közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a nyilatkozatok tartalmát igazoló adatbázisokhoz (pl. telekkönyvi nyilvántartás, különféle NAV adatbázisok). Így velünk ellentétben nem csak a bevallott cégek nyilvános osztalékfizetését tudnák ellenőrizni, hanem vizsgálhatnák a tényleges tulajdonviszonyokat is. Az, hogy még a nyilvános, töredékes adatok alapján is ennyi hibát találni a bevallásokban, mutatja, hogy van teendő. A Hatóság által is javasolt reform a széles nyilvánosság számára látható, érthető korrupcióellenes intézkedésként bizalmat építene a demokratikus alapintézmények iránt, és kézzelfoghatóvá tenné a jogállami kondicionalitási eljárások hatását. Kérdés, lesz-e, aki számonkéri a Kormány homályos vállalásait, vagy a téma újra évekre bekerül a fiókba.

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort!