Miközben a Kormány megpróbálja elérni az Európai Bizottságnál, hogy a kohéziós alapokhoz hasonlóan a rendszerszintű korrupciós kockázatok miatt visszatartott további uniós pénzek is kifizetésre kerüljenek, 2023 végén több olyan törvénymódosítást is kezdeményezett, amely csökkenti a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Az idén hatályba lépő módosítások civilek és újságírók sikeres pereskedésére adott válaszcsapásként értékelhetők.

A Kossuth Lajos téri Igazságügyi palota, Fotó: Molnár Noémi Fanni

Kevesebb adatot kell kiadni

A Transparency International Magyarország még 2021-ben adott be adatigénylést, hogy megtudja a koronavírus járvány idején feleslegesen beszerzett lélegeztetőgépeken milyen módon adott túl a Kormány. A minisztérium megtagadta az adatok kiadását, mert az adatokat az irányítása alatt álló szervektől kellett volna bekérnie. Ezt az érvelést sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem fogadta el, ezért a minisztérium a Kúriához fordult. A Kúria egyetértett a bíróságokkal és kimondta, hogy az adatokat ki kell adni. A legfelső bíróság indokolásában külön hangsúlyozta, hogy az adatigénylés teljesítése a szakmailag felkészült minisztériumi apparátus esetén teljes joggal elvárható, hiszen 

“A professzionális apparátussal rendelkező alperes (...) alappal nem hivatkozhat arra, hogy az irányítása alatt álló szervezettől nem képes a kiadni kért közérdekű adat beszerzésére, begyűjtésére, az számára különleges nehézséget okozna.” (Kúria Pfv.20.278/2023/6.)

A Kúria nyári döntésére válaszul a Kormány módosíttatta az információszabadságról szóló törvényt. A módosítás értelmében mostantól nem kell megküldeni az adatigénylőnek azokat az adatokat, amiket az irányítása vagy felügyelete alatt álló szervtől egyébként közvetlenül be tudna szerezni. Látható tehát, hogy a jogszabály-módosítás a Kúria ítéletére válaszul született. A módosítás következménye, hogy mostantól az adatigénylőnek külön-külön kell írnia, és esetleg pereskedeni különböző szervek ellen akkor is, ha egyébként az adatokat egy helyről, az irányító vagy felügyeleti szervtől is megkaphatná.

A módosítás emellett egyértelművé teszi, hogy akkor sem kell eleget tenni az adatigénylésnek, ha az új adat előállítását tenné szükségessé. Ez a szabály lényegében megfelel az eddigi bírói gyakorlatnak. Hogy az adott esetben mi számít új adatnak, továbbra is a bíróságok fogják eldönteni, feltéve, hogy az adatigénylő vállalja a pereskedéssel járó időt és a pereskedés anyagi kockázatát.

Bővül a NAIH hatásköre

Az elutasított adatigénylésekről, valamint az elutasítások indokairól az adatkezelőknek nyilvántartást kell vezetni. Az eddigi szabályok szerint az adatkezelőknek a nyilvántartásukról minden évben január 31-éig tájékoztatniuk kellett a NAIH-ot. A jogszabály szövege szerint a jövőben viszont csak az elutasítások jellemző indokairól kell tájékoztatni a hatóságot. A jellemző okok mellett az adatigénylés teljesítéséhez szükséges napok átlagos számáról, és az adatok közzétételének elérhetőségéről is adatot kell szolgáltatni.

A NAIH részletes adatszolgáltatási nyomtatványt dolgozott ki, amiben az adatkezelők a jogszabály tág megfogalmazásához képest sokkal specifikusabban szolgáltathatnak adatot a NAIH-nak arról, hogy miként bírálták el az adatigényléseket. Az adatszolgáltatás azonban csak statisztikai jellegű, a konkrét ügyek a NAIH-nak számára nem megismerhetők az adatszolgáltatás alapján.

Ugyanakkor a NAIH évente két alkalommal vagy bárki bejelentése alapján köteles lesz ellenőrizni, hogy az adatkezelők eleget tesznek-e jogszabály szerinti közzétételi kötelezettségeiknek. Problémák esetén a NAIH az ellenőrzött szervek részére javaslatokat fogalmazhat meg. A javaslatokra válaszul az érintett szerv vezetője köteles lesz egy ún. intézkedési tervet készíteni, és azt a javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a NAIH-nak megküldeni. 

Az ellenőrzéshez hasonló, ún. vizsgálat lefolytatására a NAIH-nak eddig is lehetősége volt. Emellett továbbra is változatlan, hogy a NAIH nem tudja kötelezni a szerveket az adatok nyilvánosságra hozatalára. Szintén nincs lehetősége a NAIH-nak bírságot kiszabni, ha az adatkezelők jogsértően járnak el. Az újdonság tehát az, hogy a NAIH évente két alkalommal akkor is köteles ellenőrizni az adatkezelőket, ha nem érkezik erre vonatkozó bejelentés. Nem világos, hogy a feladatok bővítése járt-e a NAIH kapacitásainak bővítésével. A NAIH vizsgálata jelenleg is akár évekig tarthat, így valószínűtlen, hogy kapacitásbővítés nélkül hatékonyan tudná ellátni új feladatát.

A Kormány döntései kevésbé lesznek átláthatóak

A Kormány döntéseit tartalmazó egyes határozatokat közzé szokás tenni. Ezek az ún. egyezres határozatok, mivel a sorszámozásuk 1000-rel kezdődik. Vannak azonban olyan határozatok, amiket a Kormány tudatosan nem tesz közzé vagy minősített adatként titkosít. Ezek a két-, illetve háromezres határozatok. 

Kétezres határozatok megismerése érdekében 2023-ban a hvg.hu újságírója, Lengyel Tibor és a K-Monitor is pert indított a Miniszterelnöki Kormányirodával szemben. A K-Monitor egyrészt perelt 2010-2012 között meghozott Kormányhatározatok megszerzése érdekében, másrészt külön pert indított azért, hogy megismerhető legyen, a Kormány mennyi közpénzt költött az elmúlt években létrehozott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra. A bíróság mindhárom perben a Kormányhatározatok kiadására kötelezte az állami szervet.

Az elvesztett perek hatására a Kormány módosította a Kormányzati igazgatásról szóló törvényt, így 2024 márciusától más szabályok vonatkoznak a Kormányülések dokumentációjára. Ha a Kormányhatározat kiadása a minisztérium szerint a közérdeket veszélyezteti, az adat kiadását a közérdek fennállásáig, de legfeljebb a határozat érdekelteknek történő megküldésétől számított húsz évig meg kell tagadni, vagy az adat megismerésének módját korlátozni kell. A megtagadási döntés előtt mérlegelni kell, hogy a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú-e a nyilvánossághoz fűződő közérdeknél.

Az adatigénylésről a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára dönt, és “szükség szerint” a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter véleményét is ki kell kérni. A miniszternek 15 napon belül kell véleményt adni. Ez a 15 nap nem számít bele az adatigénylő felé ketyegő 15 napos határidőbe, tehát amíg a miniszter nem ad véleményt, az adatigénylőnek sem válaszolnak.

A módosítás abban a tekintetben nem jelent változást, hogy a kétezres Kormányhatározatok többségét a Kormány eddig is automatikusan döntéselőkészítő adatként, a nyilvánosságtól elzártan kezelte. Szintén nem újdonság, hogy a közérdeket mérlegelni kell, hiszen ezt az információszabadságról szóló törvény egyébként is előírja. Újdonságot jelent viszont, hogy nem 10 évig, hanem 20 évig tart a nyilvánosságtól elzárás. Tehát amíg 2023-ban még nem hivatkozhatott automatikusan arra a Kormány, hogy a 2012-es Kormányhatározatok döntéselőkészítő adatok, addig 2024-ben már ezt bátran megteheti. Sőt, mostantól a Gyurcsány- vagy Bajnai-Kormány határozatait is nehezebb lesz megismerni. Az új szabályok kapcsán problémát jelent, hogy a törvény nem határozza meg, hogy az adatigénylésről döntő államtitkárnak milyen gyorsan kell megkeresnie a minisztert vélemény-adás céljából. Ez tehát azt jelenti, hogy az államtitkár a miniszteri megkereséssel vissza tud élni az adatigénylő hátrányára. Amíg tehát a miniszteri vélemény nem érkezik be, az adatigénylés megválaszolására nyitva álló határidő nem telik le.

A köztulajdonban álló cégeknek "külpolitikai érdekeket" szem előtt tartva kell adatokat kiadni

A Kormány szintén módosította a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó törvényt. Mostantól az állami vagy önkormányzati cégeknek küldött adatigénylések teljesítését 10 éven keresztül meg kell tagadni, ha a kért pénzügyi, műszaki és üzleti adatok megismerése külpolitikai érdekeket sértene. A Kormányhatározatokhoz hasonlóan ez esetben is mérlegelni kell a közérdeket, viszont szemben a Kormányhatározatok titkosságával, a cégek esetében mindig kötelező a miniszter véleményét beszerezni. Az adatigénylés válaszadási határidejébe a miniszteri vélemény beszerzése ebben az esetben sem számít bele, tehát az adatigénylők lassabban fognak értesülni arról, hogy megkapják-e az adatokat vagy sem.

A módosítás vonatkozhat a MÁV és a zuglói Maxi-Dubai beruházás külföldi szereplője közötti szerződés, vagy akár egy akkumlátorgyár telepítéséhez adott állami támogatás adatainak titkosságára

Bár a Kormány az Európai Bizottság által 2022-ben elindított feltételességi eljárás keretében számos átláthatóságot javító intézkedés teljesítését vállalta, ahogy a vállalások elszámolása keretében elfogadott jogszabályok, úgy az idén hatályba lépő újabb módosítások sem mutatnak valódi elköteleződést a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása mellett. 

Információszabadság-jelentésünkben rámutattunk, hogy a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó új szabályok számos közpénzekkel gazdálkodó adatkezelő esetében nem alkalmazandók, az új adatperes szabályok pedig legalább annyira hátrányosak lehetnek az adatigénylőre nézve, amilyen előnyös a peres ügyek gyorsabb tárgyalása. A most bemutatott, 2024-ben hatályba lépő módosítások ezt az átláthatóságellenes szemléletet folytatják.