Egyre kevesebbet tudni arról, hogy kik segítik napi szinten a kormány munkáját. Helyettesi államtitkári szint alatt csak szórványosan lehet találni információt arról, hogy kik dolgoznak a kormánynak. Arról pedig egyáltalán nem érhető el átfogó információ, hogy a kormánynak kik adnak tanácsot és mennyiért. Ezért a K-Monitor tavaly az összes minisztériumtól kikérte, kik és milyen összegért adnak tanácsot a kormánynak. A minisztériumok először úgy tettek, mintha nem értenék az adatigénylést, majd megtagadták a tanácsadók listájának kiadását. Ezt követően a K-Monitor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, a hatóság pedig megerősítette: a politikai tanácsadók listáját nyilvánosságra lenne szükséges hozni.

A döntéshozatali folyamat fontos alakítói a minisztériumba ki-bejáró, érintettekkel egyeztető, döntéseket előkészítő tanácsadók. Nehezen vitatható, hogy a személyük, pozíciójuk, szaktudásuk a köz érdeklődésére számot tart. 

A tanácsadók személyének nyilvánossága azonban nemcsak a közpénzek felhasználásának ellenőrzése vagy összeférhetetlen helyzetek felderítése miatt lenne fontos, de az adatnak politikatudományi jelentősége is van. Az Orbán-kormányok ideje alatt általános tendenciává vált ugyanis, hogy a döntéselőkészítő munka kikerül a minisztériumokból háttérintézményekbe vagy magáncégekhez (például Századvég, Makronóm, globális tanácsadó cégek). A kormánynak szintén tanácsokat adó Boston Consulting Group elleni perünkben éppen idén fordultunk a starsbourgi Emberi Jogi Bírósághoz, mivel sem a kormány, sem a cég nem árulta el, hogy a BCG milyen tanácsokat adott az egészségügyi átalakításához. 

Nem könnyű tehát információkhoz jutni, legyen szó akár politikai tanácsadói kinevezésekről, akár magáncégekkel kötött tanácsadói szerződésekről van szó.

A kormányzati szervezet átláthatatlansága

Korábban két forrásból tájékozódhattak azok, akik szerették volna megismerni, kik támogatják a minisztereket munkájukkal, tanácsaikkal. 

Egyrészről minden közfeladatot ellátó szerv köteles a honlapján közzétenni információkat a szervezetéről, munkatársairól. Ezt az információszabadság törvény (Infotv.) írja elő és egyaránt vonatkozik a minisztériumokra, az önkormányzatokra vagy a kórházakra. 

Az ún. általános közzétételi lista kerében így közzé kell tenni a közfeladatot ellátó szervezeti felépítését, a szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek nevét, beosztását, elérhetőségét. 

A kormány ezeket az adatokat közzéteszi ugyan, de az információk elérése nehézkes. A kormany hivatalos honlapján, a kormany.hu-n csak a miniszterek, államtitkárok és helyetteseik neve és életrajza érhető el könnyen. Minden egyéb más szervezeti adatot a “Dokumentumtár” megnevezésű aloldalon lehet keresni, ahol az összes minisztérium összes közzétett dokumentuma érhető el. Az aloldal keresőmotorjában minisztérium és dokumentumtípus szerint lehet keresni több száz, különböző tárgyú és tartalmú dokumentum között. A keresőmotor csak a feltöltött dokumentum nevére tud keresni, annak tartalmára már nem. Így aki a konkrét személyi információk után keresgél, egyesével kell minden .pdf dokumentumot letöltenie és átnéznie.

A kormany.hu “Dokumentumtár” aloldala, amely nem hoz találatot “politikai tanácsadó” kifejezésre

A szervezeti adatok megismerhetőségének egy másik útját jelentette egy 2019-ig hatályban lévő rendelet, amely szerint a Magyar Közlöny mellékleteként a Hivatalos Értesítő nevű kiadványban külön is közzé kellett tenni az ún. Személyügyi Közleményeket. 

A jogszabály nem írta elő, hogy pontosan milyen személyi információkat kellett a rovatban megjelentetni, azonban a gyakorlat szerint ebben a rovatban jelent meg, hogy kiket, melyik szervnél, milyen beosztásban neveztek ki a központi közigazgatásban, kik kaptak címeket, jutalmat vagy éppen kiknek a vezetői megbízatása szűnt meg. A minisztériumi politikai tanácsadónak kinevezett személyek listája is általában ebben a rovatban jelent meg. 

A rendeletet 2019 márciusában azonban egy másik jogszabály váltotta fel, ami már nem írta elő, hogy a személyi kérdésekkel kapcsolatban közzé kellene tenni bármit, így jelenleg csak a minisztériumi honlapokon változatos formában elérhető általános közzétételi listákra lehet hagyatkozni, ha az ember adatigénylések írása nélkül tájékozódni szeretne. 

A Hivatalos Értesítő 2013. évi 45. száma, amelyben a Személyügyi közlemények között még elérhetők voltak információk a politikai tanácsadókra nézve

A központi közigazgatás átláthatóságának csökkentésére már évekkel ezelőtt felhívtuk a figyelmet, mivel aggasztónak tartjuk, hogy egyre kevésbé követhető, hogy kik dolgoznak a kormányzatban.

Politikai tanácsadók - közpénzélvező fekete lyukak a kormányzatban 

2023 végén adatigényléssel fordultunk minden minisztériumhoz, hogy nyilvánosan is megismerhető legyen, kik adnak tanácsot a kormánynak. Adatigénylésünkben a politikai tanácsadók nevét, szervezeti egységének nevét, közszolgálati jogviszonyának kezdetét, valamint a kormánytisztviselő illetményét kértük ki. Az igény elküldésekor bizakodóak voltunk, mert a minisztériumok korábban már kiadták nekünk ezeket az adatokat.

Ez alkalommal azonban a minisztériumok egyáltalán nem akarták elárulni, hogy kik adnak tanácsot nekik. Először minden egyes minisztérium közel azonos szövegezéssel tájékoztatott minket, hogy az adatigénylésünk nem egyértelmű a minisztérium számára. Adatigénylésünkben ugyanis a minisztérium személyi állományában lévő politikai tanácsadói, politikai főtanácsadói munkakört betöltő személyek után érdeklődtünk, a kormányzati szolgálati jogviszonyról szóló törvény azonban a “munkakör” szót nem ismeri, csak a “tisztséget.” Így a minisztériumok nem akarták megérteni az adatigénylést és felhívtak minket, hogy pontosítsuk a kérésünket, hogy érthető legyen, mire gondolunk. Az adatigénylés pontosítása nyilvánvalóan hetekkel hosszabbította meg az ügy kezelését.

Miután pontosítottuk a kérdést, minden minisztérium ezúttal is egységesen ugyanazt írta vissza: a politikai tanácsadókkal kapcsolatos adatok nem hozhatók nyilvánosságra. A minisztériumok azonban konkrét nevek és fizetési összegek helyett elküldték a tanácsadók létszámát, valamint bruttó havi illetményük együttes összegét. Azt tehát nem tudhattuk meg, hogy kik adnak tanácsot, csak azt, hogy hányan vannak és összesen mekkora összegű a díjazásuk. 

A kormány tanácsadói 2018-ban még 137-en voltak, átlagfizetésük viszont alacsonyabb (630 ezer Ft) volt. Ez 2024-re 1 millió Ft fölé nőtt, így a bruttó bértömegük is 250 millióval több, mint 5 éve. 2021-ben viszont a HVG összesítése szerint a mainál kevesebb, 93 tanácsadó dolgozott a Kormánynak, 935 ezres átlagfizetéssel - ehhez képest ma már nemcsak minisztériumból, de tanácsadóból is több van.

Ábra: K-Monitor

Ábra: K-Monitor

Mivel nem kaptuk meg az adatokat, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulunk, amely vizsgálatot indított az ügyben (NAIH-687-24/2024.). 

Az adatigénylést tartalma szerint kell értelmezni

A NAIH vizsgálata során felhívta a figyelmet, hogy az adatkezelő szerveknek, így jelen esetben a minisztériumoknak konstruktívan kell az adatigényléshez állni és csak akkor szólíthatják fel az adatigénylőt az adatigénylés pontosítására, ha az adatigénylés alapján képtelenség azonosítani, hogy mit is kér az adatigénylő. 

Ha az adatigénylő nem a jogszabályok szerinti szövegezést használja, de egyébként a kért adatok köre világos, az adatigényléssel érdemben kell foglalkozni. A NAIH szerint 

“(...) nem érheti hátrány az adatigénylőt, mert nem tudja egészen pontosan, hogy a megkeresett közfeladatot ellátó szerv a kért adatot milyen elnevezéssel és milyen rendszerben kezeli, illetve tartja nyilván. Ha a józan ész szabályai és a szavak általános, hétköznapi értelme szerint a közfeladatot ellátó szervnek értenie kell, hogy milyen adatot igényelnek tőle, akkor az adatigénylő teljesítette az egyértelműségi követelményt.”

Rosszhiszeműnek tekinthető, ha az adatkezelő olyan esetben is él a pontosítási - és egyben határidőt meghosszabbító - felszólítással, amikor az adatokat a szavak köznapi értelmezésével azonosítani tudná.

A politikai tanácsadók neve és illetménye közérdekből nyilvános

A Hatóság vizsgálta az is, hogy jogosan tagadták-e meg a minisztériumok az adatigénylésünket, azaz a politikai tanácsadók neve és illetménye esetében valóban nem közérdekből nyilvános adatokról van szó.

A fentiek alapján a NAIH arra jutott, hogy a politikai tanácsadókra vonatkozó főbb információk közérdekből nyilvánosak, mivel a politikai tanácsadók részt vesznek a közfeladat-ellátásban akkor, amikor a minisztériumi vezetőknek tanácsot adnak. Így a NAIH arra jutott, hogy az adatigénylést teljesíteni kellett volna. A hatóság megindokolta, hogy miért fontos a tanácsadókkal kapcsolatos információk nyilvánossága:

“A politikai tanácsadók kilétének nyilvánosságra kerülése az állampolgárok jogos érdeke, azért is fontos, hogy a társadalom meg tudjon győződni róla, hogy a miniszter döntéseit egy, a szakmájában elismert szakember tanácsára hozza-e, speciális ismereteivel, munkatapasztalataival képes-e, tudja-e, és hogyan segíteni ezen szervek munkáját, és ezáltal szolgálja-e a társadalom érdekeit, hiszen a Minisztériumokban megszülető döntések minden állampolgár életére akár közvetlenül, akár közvetetten, de hatással vannak.”

A NAIH hangsúlyozta azt is, hogy a közpénzek felhasználása esetén az átláthatóság és ellenőrizhetőség – mint közérdek – kiemelt fontosságú, különös tekintettel arra is, hogy igen jelentős illetményösszegekről van szó. A nyilvánosság korlátját a kormánytisztviselők magánszférájának védelme jelentheti. Így például bizonyos élethelyzetekre tekintettel (szociális rászorultság, váratlan anyagi szükséghelyzet, egyéb élethelyzet okán) folyósított illetményösszegek nem szükségszerűen nyilvánosak, mivel ezen adatok nyilvánossága a köztisztviselő magánéletére vonatkozóan aránytalan sérelmet jelentene. 

A minisztériumi honlapok is hiányosak

Vizsgálata során a NAIH észlelte, hogy a minisztériumok nem tették közzé azokat a gazdálkodási adatokat, amiket a fentebb már idézett általános közzétételi lista szerint nyilvánosságra kellett volna hozniuk. Ezért a hatóság felhívta a minisztériumokat, hogy ne csak az adatigénylést válaszolják meg, de gondoskodjanak a közzétételi listákba tartozó adatok feltöltéséről is.

Pusztába kiáltott szavak az átláthatóságról

Bár a NAIH az összes minisztériumot felszólította, hogy adják ki, azaz tegyék nyilvánosan megismerhetővé a politikai tanácsadókkal kapcsolatos adatokat, a minisztériumok fenntartották álláspontjukat és egységesen megtagadták a nyilvánosságra hozatalt. Mivel a hatóságnak nincs hatásköre kötelezni a minisztériumokat, a NAIH nem tudott mást tenni, mint tájékoztatni minket arról, hogy bíróságra mehetünk a kormány ellen. Mivel hiszünk az átláthatóságban és meggyőződésünk, hogy a politikai tanácsadókra vonatkozó információk közérdekűek, az ügyben pert fogunk indítani.