Az elmúlt napokban ismét zakatolt a törvénydömping, ami a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is érintette. Egy törvénymódosítás következtében a MOL-Új Európa Alapítványnak új közfeladatként foglalkoznia kell épített kultúrával kapcsolatos építményfenntartással és üzemeltetéssel is, és tulajdonába kerül a Snétberger Központnak otthont adó felsőörsi ingatlanegyüttes is.
Az állam és a MOL által közösen alapított MOL-Új Európa Alapítvány az "Egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról" szóló törvényjavaslatnak köszönhetően ingyenesen hozzájut a Zenevölgy Központ felsőörsi épületeihez - itt működik régóta a Snétberger Központ.
Nem ez az első és legkomolyabb ingyenes juttatás, amihez az alapítvány jut: bár az alapítvány alapító vagyonába 300-300 millióval szállt be az állam és a MOL, és a gyakorlatban ezt meg is fejelték nagyságrendileg 5-5%-nyi MOL-részvénnyel. Csak ebből a forrásból 2022-ben 26 milliárd, 2023-ban pedig 30 milliárd osztalékhoz jutott a beszámolók szerint az Alapítvány. De ha ez nem lenne elég, a Bethlen Gábor Alapból is 2 milliárdot kapott még 2021-ben a MOL ÚJ Európa Alapítvány. Ráadásul éves szinten több milliárdnyi kamatjövedelem is keletkezik; és ez csak növekedni fog; mivel a MOL Új Európa alapítvány az ingyen odaadott MOL-részvények osztalékából többek között államkötvényeket vásárolt, vagyis 7-16%-os kamatszint mellett visszahitelezi az alapítvány az államot. Az Alapítvány azontúl, hogy átvette a MOL teljes CSR tevékenységét, állami kiszemelteknek is kedveskedik.
Egy decemberi törvényalkotási bizottsági módosító szerint azonban a jócskán kitömött alapítványtól el is várna valamit a Kormány, amire Lázár János már korábban utalt: nagyon úgy tűnik, hogy ez a szervezet lett kiszemelve arra, hogy a kastély-örökbefogadási programban a MOL részéről részt vegyen, annyira, hogy a kekva-törvénybe bele is írnák új közfeladatnak az épített kultúrával kapcsolatos "építményfenntartást és üzemeltetést" , az "innovatív üzleti modellek kialakítását", sőt, az ezzel kapcsolatos "beruházási célok" megvalósításást is.
Gyors fordításban ez nagyjából annyit tesz, hogy a kastélyfenntartást végül mégiscsak végső soron részben közpénzből, az elherdált közvagyon osztalékaiból és az állampapírok kamataiból kívánná megvalósítani az állam, csak éppen a számonkérhetőség, a transzparencia, és a hatékonysági követelmények vesznek oda. Nem lett volna jobb megoldás, ha az állam egész egyszerűen nem szórja szét kekváknak az állami vagyont, és maga látja el a közfeladatát?
Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?
Támogasd a K-Monitort!
Címkék: kultúra privatizáció támogatás kekva
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
-
A K-Monitor észrevételei a kekva törvény módosításához
-
Újra megpróbálták eltitkolni: fű alatt támogatja vagyonátmentő alapítványait a Kormány
-
Kormány vs. Európai Bizottság: A miniszterek távoznak a kuratóriumokból, de a jogszabály egyelőre nem módosul
-
Jelentkeztünk az uniós helyreállítási terv monitoring bizottságába
A bejegyzés trackback címe:
https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr5918755802
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.