A Kormány által létrehozott Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portál, azaz a KIKAP a közérdekű adatok megismerésének felhasználóbarát módját ígéri, valójában azonban a KIKAP számos ponton akadályozhatja az igényelt adatok megismerését. A problémák miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.

Mi a KIKAP?

A KIKAP egy kormányzati honlap, amin keresztül a kormányzati szervek a hozzájuk érkező adatigényléseket meg tudják válaszolni. A KIKAP tehát az a felület, ahol az adatkezelők feltöltik az adatigénylőknek megküldendő adatokat, az adatigénylő pedig le tudja tölteni azokat. A felület ideális lehetne olyan adatigénylések teljesítésére, ahol az e-mailben való megküldésre a file-ok nagy mérete miatt nem lenne lehetőség.

A KIKAP-on közzétett tájékoztató szerint a Kormány célja a portál létrehozáskor az volt, hogy egy egyszerűen használható és átlátható rendszer kialakításával megkönnyítse az állam és az állampolgárok közötti kapcsolattartást a közérdekű adatok megismerése során. 

“A Portál kidolgozásakor kiemelt szempont volt, hogy a hagyományos levelezőrendszer-alapú adatközlés problémáit kiküszöbölve egy felhasználóbarát felület kialakítására kerüljön sor.” 

A felhasználóbarát célok kitűzése ellenére a portál csak látszólag hasonlít az Átlátszó által létrehozott és működtetett a Ki Mit Tud? felülethez. Amíg a Ki Mit Tud?-on már maga az adatigénylés is benyújtható, az adatigénylő és az adatkezelő tud egymással, bárki számára megismerhető módon kommunikálni, a KIKAP-on csak egyirányú és zárt kommunikációra van lehetőség. A KIKAP-on az adatkezelő feltölti a válaszát, a válasz linkjét pedig e-mailen megküldi az adatigénylőnek. Az adatok letöltéséhez az adatigénylőnek a link birtokában be kell lépni a felületre. A belépés csak akkor lehetséges, ha az adatigénylő robotszűrő számsorokat is helyesen megad a felületen. Szemben a Ki Mit Tud?-dal a KIKAP-on a közérdekű adatokat csak az adatigénylő ismerheti meg, mások nem.

Mi a baj a KIKAP-pal?

2023-ban több adatigénylésünkre válaszul a KIKAP-on keresztül kaptunk adatokat, így lehetőségünk volt tesztelni a felület működését, felhasználóbarátságát. A KIKAP használata során öt fő problémát azonosítottunk, amely korlátozza a közérdekű adatok megismerését és terjesztését.

1) Akadályozott

A KIKAP-pal kapcsolatos legfőbb probléma a közérdekű adatok megismerésének akadályozottsága. A kiadott adatokat egyszerre csak egy ember tekintheti meg. Ha a kormányzati szervek munkatársa vagy bárki más a forráslink birtokában az adatállományt megnyitja (akár esetleges problémák elhárítása végett), az adatigénylő már nem fér hozzá az adatokhoz, ez pedig az adatokhoz való hozzáférés nehezítését és végső soron ellehetetlenítését is jelentheti. 

2) Átláthatatlan

A KIKAP-on közzétett dokumentumok megismerhetősége átláthatatlan. A kiadott dokumentumokat csak egyesével, oldalanként lehet léptetni és letölteni, a KIKAP viszont semmiféle információt nem tartalmaz a kiadott dokumentumok terjedelméről vagy a pontos oldalszámról. Ahhoz, hogy egy több száz oldalas dokumentumot az adatigénylő meg tudjon ismerni, minden egyes oldalt, egymást követő sorrendben, egyesével be kell töltenie. Az aktuális állapotot a rendszer nem jegyzi meg, tehát egy félbehagyott letöltésnél újból egyesével kell az oldalakat átléptetni. Az oldal URL címének változásából lehet a fájl nevére következtetni, ugyanis az oldalak egyedi azonosítóval, ezáltal átláthatóságot, könnyebb feldolgozást eredményező jelzéssel nem lettek ellátva. Ilyen azonosító adatok hiányában az adatigénylő csupán az adatkezelő jóindulatában bízhat, hogy a feltöltött adatok teljeskörűek. Az egész adatállomány megismerése összességében akár órákig is tarthat, feltéve, hogy az adatigénylő egyáltalán be tud jelentkezni a KIKAP-ra.

Alaptörvény

VI. cikk

(3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. 

3) Kereshetetlen, másolhatatlan

Annak ellenére, hogy a közérdekű adatok megismerése mellett az adatok terjesztéséhez való jogot is elismeri az Alaptörvény, a KIKAP aligha teszi terjeszthetővé az ott közzétett adatokat. A KIKAP-ra feltöltött dokumentumok ugyanis nem kereshetők és nem másolhatók. A közzétett fájlok TIF formátumúak, tulajdonképpen képek, amik nem teszik lehetővé, hogy az adatigénylő a dokumentumokban lévő egyes adatokat megkeresse, megismerje, másolja vagy terjessze. A közzétett dokumentumok feldolgozása emberi erőforrást és időt igényel, ami egy nagy terjedelmű adatkiadás során az adatigénylő aránytalan ráfordítását eredményezi. Egy nagyobb terjedelmű adatkiadás ezáltal indokolatlanul nagy tárhelyigénnyel jár az adatigénylő oldalán.

4) Oldalanként tölthető le

Szintén problémát jelent, hogy a kiadott dokumentum letöltése is csak oldalanként, manuálisan lehetséges. Nincs lehetőség arra, hogy az adatigénylő a dokumentumot egyben letöltse. Ez egy több száz oldalas adatkiadás esetén órákig is eltarthat.

5) Időben is korlátozott

Annak ellenére, hogy a KIKAP közérdekű adatok közzétételére szolgál, az adatok megismerhetősége időben is korlátozott. A közzétett közérdekű adatokat a KIKAP 15 nap után elérhetetlenné teszi, 90 napon belül pedig törli a KIKAP felületéről. Annak tehát, aki 15 napon belül nem tudja letölteni az adatokat, ismételt adatigényléssel kell fordulnia az adatkezelőhöz. Egy ismételt adatigénylés azonban a törvény szerint már elutasítható.

A NAIH elé került a KIKAP

Mivel a NAIH-nak a törvény szerint lehetősége van javaslatot tenni a közérdekű adatokkal kapcsolatos jogszabályok megalkotására, a problémákat 2024 februárjában közérdekű bejelentésben jeleztük a hatóságnak. Azt reméljük, hogy a NAIH jogszabály-módosítási javaslattal lép majd fel az olyan rosszhiszemű adatkiadási gyakorlatokkal szemben, mint a KIKAP.

Beadványunkban a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól és a Miniszterelnöki Kormányirodától kapott adatok példáján keresztül mutattuk be, hogy a KIKAP-on keresztül milyen könnyű az adatkezelőknek korlátozni, de legalábbis lassítani a közérdekű adatok megismerését. A két állami szerv több száz oldalas dokumentumokat a KIKAP-on küldött meg nekünk. Az adatokat olyan időpontban rakták fel a KIKAP-ra, amikor már javában folyamatban volt az adatokért a per, és szigorú eljárási határidőkre figyelemmel napokon belül kellett feldolgoznunk az adatokat. Bár a peres határidők ketyegtek, voltak olyan napok, amikor egyáltalán nem tudtunk belépni a KIKAP-ra, mivel “másik felhasználó” volt bejelentkezve. Így a KIKAP elérhetetlensége a perek során nehéz helyzetbe hozott minket.

Arról, hogy a KIKAP ügyében lép-e valamit, a NAIH-nak 30 napja van tájékoztatni minket.

Hogy lehet kikerülni a KIKAP-ot?

A információszabadságról szóló törvény szerint az adatigénylésnek olyan módon kell eleget tenni, azaz az adatokat úgy kell megküldeni, ahogy az adatigénylő kérte. Ettől az adatgazda csak akkor térhet el, ha ez számára aránytalan nehézséget jelentene. Ilyen esetben meg kell indolnia és akár bíróság előtt is megvédenie, hogy miért tért el attól, amit az adatigénylő kért.

A törvény rendelkezése ellenére előfordul, hogy az adatkezelők eltérnek az adatigénylő által kért kiadási módtól. Egy ilyen ügyben mondta ki a Kúria, hogy

“A jogszabály szerint (...) az adatkezelő (...) alapvetően az igénylő (...) által kért és a jogszabály által megengedett módon kell az adatigénylést teljesíteni. (...) /az adatigénylő/ jogosult ragaszkodni az általa igényelt teljesítési módhoz, kivéve, ha az érdemi okból kivitelezhetetlen (...).”

(Kúria Pfv.22360/2017/11. számú precedensképes határozata)

Aki tehát nem szeretné megkockáztatni, hogy KIKAP-on küldjenek neki adatokat, megteheti, hogy az adatigénylésben a törvény 30. § (2) bekezdésére hivatkozással előre jelzi, hogy ne a Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portálon keresztül küldjék meg az adatokat, hanem e-mail mellékleteként.