A 2024-es európai parlamenti választásra a K-Monitor egy új Voksmonitor kérdőívet készített, amely lehetőséget nyújtott a kitöltők számára, hogy összevessék saját szakpolitikai nézeteiket a pártok álláspontjaival. Az idei EU-s Voksmonitor összesen 40 kérdést tartalmaz, amelyek az uniós intézményekre, az EU szakpolitikáira, a belső piacra, a kohéziós politikai kérdésekre és a szociális ügyekre összpontosítanak. Az alkalmazást június 9-ig, a választás napjáig több mint 60.000 felhasználó töltötte ki, most az ő válaszaikat nézzük meg alaposabban a választási eredmények fényében, a Vox Populi választási kalauz elemzésére és grafikáira támaszkodva.

A módszertanról

A K-Monitor gondosan összegyűjtötte azokat a közéleti-politikai témákat, amelyeket az induló pártok/ jelöltek, civilek és a nyilvánosság fontosnak tartottak, valamint amelyek relevánsak az európai parlamenti választás szempontjából. Ezekből kérdéseket állítottunk össze, és elküldtük minden olyan pártnak, amely valódi politikai támogatottsággal rendelkezik és indul az európai parlamenti választáson. Kilenc párt válaszolt: a DK-MSZP-Párbeszéd, a Jobbik-Konzervatívok, az LMP-Magyarország Zöld Pártja, a Második Reformkor, a Mi Hazánk Mozgalom, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a Mindenki Magyarországa Néppárt, a Momentum és a Tisza Párt. A Fidesz-KDNP listáján szereplő jelöltek többszöri megkeresés után sem válaszoltak, így az ő esetükben a K-Monitor által kódolt válaszokat tüntettük fel, melyeket másodlagos forrásokra (pl. nyilatkozatok, parlamenti szavazások, kormányzati intézkedések) alapoztunk. A válaszadó pártok legtöbbször rövidebb-hosszabb indoklásokkal is kiegészítették álláspontjukat.

A Voksmonitor kérdőív kitöltésekor a felhasználók megjelölhetik a számukra fontos témákat, amelyeket a rendszer dupla súllyal vesz figyelembe az eredményeknél. Az adatok szerint azonban csak a kitöltők kis része élt ezzel a lehetőséggel. Az elemzés során a kérdések a felhasználók által megadott fontossági sorrendben jelennek meg, így az első témát tartották a legfontosabbnak, míg az utolsót a legkevésbé fontosnak. Az ábrák felső részén a politikai pártok álláspontjai láthatók, az alatta lévő három sorban pedig az érdeklődők és a kitöltők véleménye, valamint a választási eredmény. A kitöltők véleménye az összes Voksmonitor felhasználó eredményét mutatja, míg az érdeklődők véleménye azokét, akik a kérdést fontosnak jelölték meg. A választási eredmény sor az európai parlamenti választáson elért szavazatarányukkal súlyozza be az egyetértő és az egyet nem értő pártokat. 

Nézzük akkor az idei legnépszerűbb témákat: 

A Voksmonitor kitöltői számára a legfontosabb kérdés Magyarország uniós tagságára vonatkozott. Abban, hogy Magyarország ne lépjen ki az Európai Unióból, nem csak a politikai pártok, hanem a válaszadók is egyetértettek. A választási eredmények is ezt tükrözik, mivel a szavazók 93%-a olyan pártokra adta voksát, amelyek az EU-tagság megtartása mellett állnak. Ez arra utal továbbá, hogy az uniós tagság támogatása széleskörű konszenzus tárgya Magyarországon. Ebből is látszik, hogy az EU-tagság még mindig pozitív konnotációval bír. A kormány nem hiába kritizálja inkább Brüsszelt és az európai bürokráciát, mint magát az Európai Uniót, ami osztatlanul pozitív megítélésű a magyar választók között.

A második legnépszerűbb téma az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdése volt. Érdekes, hogy egy ilyen specifikus téma a második helyen végez, ez azonban a pártok intenzív téma melletti vagy ellenző kampánytevékenységének tudható be. A pártok közül a Fidesz és a Mi Hazánk ellenzi a csatlakozást, míg a többi párt, beleértve a Tisza Pártot is, úgy véli, hogy Magyarországnak csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez. A Voksmonitor kitöltőinek 86%-a támogatja a csatlakozást, 10% elutasítja, és 4% nem adott választ. A választási eredmények alapján a szavazók 52%-a olyan pártra szavazott, amely egyetért azzal, hogy Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, míg 48%-a olyan pártra szavazott, amely nem ért egyet ezzel az állásponttal. Ez szoros megosztottságot jelez.

Az elmúlt években a hazai iparfejlesztés kiemelt célja lett az akkumulátoripari kapacitások bővítése. Ennek eredményeként egyre több akkumulátoriparhoz kapcsolódó beruházás érkezik az országba, és gyakran foglalkozik vele a közbeszéd is. Ezért nem meglepő, hogy az akkumulátorgyárhoz kapcsolódó kérdés a harmadik legfontosabb. Az ábra egyértelműen mutatja, hogy a pártok többsége támogatja az akkumulátor gyárak környezetvédelmi és munkavédelmi szabályainak szigorítását európai uniós szinten, egyedül a Fidesz ellenzi ezt az álláspontot. A választási eredmények viszonylag kiegyensúlyozott megosztottságot mutatnak, mivel a szavazók többsége (55%) a szigorítást támogató pártokra szavazott, de jelentős kisebbség (45%) az ellenző pártokra voksolt. A Voksmonitor iránt érdeklődők és a kérdőívet kitöltők túlnyomó többsége viszont támogatja a szabályok szigorítását. 

Az euró bevezetésének kérdése Magyarország uniós csatlakozása óta időről időre felmerül. A Voksmonitor témái közül a kitöltők ezt tartották a negyedik legfontosabbnak. Az ábra alapján a pártok megosztottak az euró mielőbbi bevezetésének kérdésében. A Tisza Párt, DK, Momentum, MKKP, Jobbik és MMNP pártok támogatják a bevezetést, míg a Fidesz, Mi Hazánk és LMP ellenzik azt. A 2RK párt véleménye nem egyértelmű. A választási eredmények enyhe többséget mutatnak az ellenzők javára, mivel a szavazók 53%-a az euró mielőbbi bevezetését ellenző pártokra voksolt. Az érdeklődők (95%) és a kérdőívet kitöltők (78%)  túlnyomó többsége viszont támogatja az euró bevezetését és ezzel Magyarország részvételét egy mélyebb európai integrációs folyamatban. 

Az ötödik legfontosabb kérdés arra vonatkozott, hogy helyes-e az, hogy létezik egységes uniós ajánlás arra vonatkozólag, hogy az esemény utáni tabletta minden tagállamban recept nélkül hozzáférhető legyen. A pártok megosztottak ebben a kérdésben: az állítással a Fidesz, a Tisza Párt, a Mi Hazánk és a Jobbik nem, a DK, a Momentum, az LMP, a 2RK és a MMNP viszont egyetért. Az európai parlamenti választási eredmények jelentős többséget mutatnak az ellenzők javára, mivel a szavazók 82%-a az ajánlást ellenző pártokra voksolt. Az érdeklődők (95%) és a kérdőívet kitöltők (87%) túlnyomó többsége viszont támogatja az esemény utáni tabletta recept nélküli hozzáférését. Ez azt mutatja, hogy a Voksmonitor felhasználói számára ez a kérdés kiemelt fontosságú, és az átlagnál jóval nagyobb arányban támogatják az esemény utáni tabletta recept nélküli hozzáférését.

A prioritási sorrend szerint a középmezőnyben a 18. helyen az a kérdés végzett, miszerint lenne igény közös uniós szabályozásra arra vonatkozólag, hogy legyen nyilvánosan elérhető minden uniós tagállamban bejegyzett cég tényleges tulajdonosa. A K-Monitor számára is fontos kérdésben azt látjuk, hogy a válaszadók 90%-a egyetért a kezdeményezéssel, 6% elutasítja, 4% nem válaszolt, azonban a pártok szintjén vizsgálva, az összes ellenzéki párt egyetért a kérdésben, egyedül a Fidesz ellenzi. Láthatjuk ebből, hogy mind a Voksmonitor kitöltőinek, mind az ellenzéki pártoknak fontos az átláthatóság ügye. A témáról itt írtunk amúgy a közelmúltban.

A prioritási listán a 19. kérdés a kohéziós források lehetséges felhasználásáról szól, ahol a digitalizáció és az oktatás lennének az elosztás fő célpontjai. A kitöltők 79%-a egyetértett a kérdéssel, 15% nem támogatta és 6% nem válaszolt. A pártok esetében ez egy jóval megosztóbb kérdés volt, a Tisza Párt, az LMP, a Fidesz és a 2RK ellenezte a javaslatot, míg a Momentum, DK, MKKP, MMNP és a Jobbik támogatta azt, a Mi Hazánk álláspontját pedig nem ismerjük. 

A 20. legfontosabbnak ítélt kérdés az ukrajnai fegyverszállítás további támogatása volt. A kitöltők 56%-a egyetért a további fegyverszállítással, míg 34%-uk nem, 10% pedig nem válaszolt. A pártok esetében a DK, MKKP, Jobbik, MMNP és a 2RK támogatja a fegyverszállítást, míg a Tisza Párt, Fidesz, Mi Hazánk, LMP nem, a Momentum pedig tartózkodik. Így elmondható, hogy a kitöltők és a pártok között sincs konszenzus a kérdésben, ami betudható az ukrajnai konfliktus kettős megítélésének a társadalomban.

Az átláthatóság egy újabb szintjére kérdeztünk rá a prioritási lista szerinti 21. kérdésben, ahol a kitöltők és a pártok arról döntöttek, akarják-e, hogy az Európai Bizottság tegye közzé az uniós támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó részletes adatokat, hogy azok a tagállami közzététel minőségétől függetlenül egységesen elérhetőek legyenek. A kitöltők 93%-a egyetértett a kezdeményezéssel, 4% nem értett egyet és 3% nem válaszolt. Az ellenzéki pártok közül mindenki egyetért, egy sem tartózkodott, a Fidesz az egyedüli párt, aki nem ért egyet a kezdeményezéssel. 

A középmezőny végére egy kiugró kérdés, az apaság ügyének támogatása került: az EU célzott intézkedésekkel támogassa, hogy az apák és anyák egyenlő mértékben vegyenek részt a gyermekgondozásban. A kitöltők 75%-a egyetértett a kezdeményezéssel, míg 20%-uk elutasította azt, 5% pedig nem válaszolt. Ebből láthatjuk, hogy a kitöltők között az apák nagyobb szerepvállalása elfogadottabb. A pártok esetében a DK, Momentum, MKKP, Jobbik, LMP, 2RK támogatja az ötletet, míg az MMNP, és a Mi Hazánk nem, a Fidesz és a Tisza Párt véleményét pedig nem ismerjük.

Végezetül a prioritási lista utolsó helyezettjét szeretnénk megmutatni. Az a kérdés, miszerint az EP választáson a nemzeti lista helyett európai pártokra lehessen szavazni, valószínűleg túl specifikus jellege miatt nem váltott ki nagyobb érdeklődést a kitöltőkből. A kitöltők 32%-a ért egyet a javaslattal, 57% elutasítja és 11% nem válaszolt a kérdésre. A pártok között a Momentum és az MKKP értett egyet a javaslattal, a Fidesz, DK, MMNP, 2RK, Jobbik, LMP, Mi Hazánk, Tisza Párt pedig ellenezte a javaslatot. 

Összefoglalva

A Voksmonitor alkalmazásunknak nem volt célja egy országos népességre reprezentatív minta létrehozása, ez abból is látszik, hogy a kitöltők főként a K-Monitor témái iránt érdeklődők és különböző médiumok olvasói (Telex, Index), ahol megosztásra került az alkalmazás. 

Azt is látjuk, hogy nagyon kevesen súlyoztak kérdéseket a tényleges kitöltési arányokhoz képest, így valószínűleg egy lelkes kisebbség prioritásait láthatjuk visszaköszönni az eredményekben.

Az adatokat elemezve azt látjuk, hogy uniós tagság támogatása, közös uniós hadsereg felállítása, atomenergia mint fenntartható energia kérdésében a kitöltők és a pártok között összhangot látunk. Ezek a kérdések úgy tűnik vitán felül állnak és általános konszenzus alakult ki róluk a társadalomban.

Vannak azonban olyan kérdések, ahol a kitöltők álláspontja és a pártok álláspontja nem csengett össze. Ilyen volt például az aktív eutanázia megítélése vagy az uniós források befagyasztásának kérdése. Ennek oka lehet, hogy a pártok élesen megmutatták itt eltérő álláspontjukat az adott kérdésekben, így látható a Voksmonitor használóinak pártos jellege: az ellenzéki szavazók lehettek többen a kitöltők között.