háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Hírek

  • Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (49) adatok (64) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (12) ajándék (1) algoritmusok (1) alkotmánybíróság (3) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (3) amsterdam (1) antikorrupció (38) anti korrupció (27) asp (3) ÁSZ (3) átlátható (1) átláthatóság (177) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (8) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (8) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (7) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (3) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (7) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (14) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (36) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (6) exszabi (1) ezaminimum (12) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (4) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (8) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (3) igazságszolgáltatás (1) ígyszültem (1) infografika (56) információszabadság (44) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (3) játék (1) jobbik (2) jogalkotás (20) k-monitor (15) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (18) kampányfinanszírozás (29) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (1) királyság (2) költségvetés (9) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (3) korrupció (27) korrupciófigyelő (2) korrupciós séta (2) közadatok (4) közbeszerzés (45) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közpénz (30) külföld (57) kultúra (3) k monitor (51) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (5) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (64) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (10) mezőgazdaság (11) microsoft (1) miniszterelnökség (3) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (8) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (5) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (5) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (2) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (39) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (6) pártfinanszírozás (12) pártok (9) pénzmosás (1) pénzügyminisztérium (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (24) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (3) rospil (1) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (8) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (14) tasz (12) térkép (12) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (29) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (13) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (5) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Kivételből rendszer: korrupció és ellenállás a veszélyhelyzeti kormányzás árnyékában

MerényiM // 2021.01.04.

Címkék: magyarország közpénz évvégi átláthatóság antikorrupció k monitor anti korrupció

10 évvel az első kétharmad után, a ciklus közepén egy megszilárdult Orbán-rezsimet ért a járvány Magyarországon. A rendszerszerű klientúraépítés, a média leuralása, az intézményi autonómiák és a demokratikus fékek felszámolása végbement, a Simicska-féle, hatalmi blokkon belüli repedés megszűnt, az antikorrupciós keretrendszer leépült és “nemzeti sajátosságokhoz igazodólátszattevékenységekre szorult vissza. A veszélyhelyzetben a demokrácia normál működését korlátozó intézkedések és a jogállam, átláthatóság, közérdek fogalmainak elmosása különösebb újdonságot nem jelentettek a NER elmúlt 10 évén edződött magyar társadalomnak. Tavasszal, amikor a kormány nem határozta meg a veszélyhelyzeti felhatalmazás határidejét és a pandémia kezelésén jóval túlterjeszkedő, olykor a politikai ellentéteket is kiélező intézkedéseket hozott, sokan gondolhatták: nincs új a nap alatt. Orbán Viktor és kormánya kitölti a rendelkezésre álló teret, elmegy a falig és él a felkínálkozó politikai lehetőséggel.

 

tumblr_cc771f3a024879e056767d0b52e56f60_b9cd6517_2048.jpg

 

Így láttuk 2020-at

A mai hibrid rezsimekben a hatalomkoncentráció súlyosbodása, az államrend demokratikus jellegének felszámolódása nem idéz elő látványos autoriter fordulatot (vö. “felhatalmazási törvény”, “diktatúra”). Hiába az egyenruhások, a tiltakozások elleni erőteljesebb fellépés, mindez nem a XX. században sokszor látott szükségállapot, ahol egy rezsim puccsszerűen autoriter működésre áll át. Ez a reakció nem is volna indokolt, hiszen a magyar rezsim nem érzékelt közvetlen veszélyt. A “centrális erőtér” jól érvényesül, amikor a járvány kezelése központi üggyé válik a kormány és a kormányfő főszereplésével, illetve a közvéleményformálás igényeinek jól megfelelő mellékszereplőkkel (szakértők, függelmi viszonyban lévő beosztottak). A rendszer stabilitását a hatalom ellenőrzésén túl kötődő szövetségek, a napirendet felforgató igénybejelentések és a távoli csoportok közti szolidaritások kialakulása tudnák csak fenyegetni, mivel ezeket nem lehet a megszokott informális, nem nyilvános alkukkal semlegesíteni. Ám a veszélyhelyzet inkább bezárkózást teremtsőt a közjogi rendkívüli állapot olyan demokratikus vívmány-maradványokat is leront, amelyek némi kontroll alatt tartják a központi kormányzatot a közpénzekkel való önkényes bánásmódot illetően. A költségvetési kereteket elfogadó Parlament vagy az autonóm helyi önkormányzatok egy demokráciában segítik a különböző társadalmi részérdekek politikai megfogalmazódását. A parlamenti képviselő, a polgármester, az érdekkijáró erős ember ma ugyanúgy a rendkívüli helyzet vesztese, mint a társadalmi célokért lobbizó civil szereplők.

FELRÚGOTT BÜDZSÉ, VÁNDORLÓ KÖZPÉNZEK - Az Unió legátláthatatlanabb költségvetésének tételeit a járványra hivatkozva úgy pakolták ide-oda 2020-ben, mint a krumpliszsákot. Bár a rekordmagas ÁFA, a bentragadó pénzek és az elszaladó hiány miatt tele volt a kassza, a kormány a Parlament és a nyilvánosság kizárásával, rendeletben mozgatta a kiadásokat a “gazdaságvédelmi alapra” hivatkozva. Bár az alapot eredetileg a járvány gazdasági hatásainak ellentételezésére hozta létre a kormány, végül a legkülönbözőbb látványberuházásokat és ideológiailag fontos kiadásokat is innen fizették, ezekre vonva el az eredetileg közjavakra szánt pénzt. Az év végi osztogatás 2020-ban egészen tavasztól tartott, egyre gyorsuló ütemben - a nemzetgazdaság minden megtermelt 12. forintját osztották újra önhatalmúlag és követhetetlenül kormányrendeletek útján. 

wizz_11-1068x712.jpeg2020 minden eddiginél nyíltabban mutatta meg, mire képes élesben a rendszer, amit az elmúlt évtizedben felépült, és amiről elvben 2022-ben újra döntést hozhatnak a választók. A bekészített napirendet (börtönkártérítések) felülírta a járvány. A kormányt szakpolitikai célok és programok helyett gyakran a külpolitika és az uniós játszmák kötötték le. A társadalompolitikai ajánlat (vállalatok támogatása az emberek “segélyezése” helyett) lecsupaszítva állt előttünk. Az “erős állam” tézisével szemben az évet a közforrások és közfeladatok kiszervezése jellemezte: egyetemi alapítványok, rövid idő alatt 400 milliárd forinttal (!) és ingatlanokkal kistafírozott, a magyar felsőoktatáshoz szervesen nem kapcsolódó magánalapítású tehetséggondozó alapítvány, de említhetjük a Rogán-közeli koncessziós irodát is, mely állami feladatokat szervez majd ki jól jövedelmező monopóliumként piaci szereplőknek. Az állam nemzetközileg jól összehasonlítható feladatokban vizsgázott - a védekezés eredményességéről nem tisztünk véleményt nyilvánítani, a magas korrupciós kockázattal futó, mentesített járványügyi közbeszerzésekről azonban kimondható: Magyarország rosszul teljesített. A veszélyhelyzeti kormányzás árnyékában virágzott a korrupció: annak haveri tőkés réteget építgető rendszerszerű, és a kivételes állapot korrupciós kockázatait kihasználó eseti formájában.

Számos tavaly hozott intézkedés egyértelműen egy esetleges választási vereség utáni hatalom-bebetonozás tükrében nyer értelmet. A TASZ-szal közös Korrupciófigyelő sorozatunk részletesen is bemutatja ezeket. A választásokig hátralévő időszakra fókuszáló egyes intézkedések célja a politikai ellenfelek ellehetetlenítése (lásd az önkormányzatokat sújtó intézkedések), a közbeszéd és a tájékoztatás leuralása (példa erre a járványügyi adatok visszatartása; az információszabadság további korlátozása a válaszadási határidők meghosszabbítása és az Alaptörvény-módosítás szűkítő közpénz definíciója által), illetve általában a politikai klientúra további erősítése közbeszerzések, támogatások és egyéb juttatások révén. Megfigyelhető emellett a választások menetének olyan módon történő alakítása is, amely az ellenzéki pártokat kényszerpályára tereli. Intézkedések egész sora szolgálta a választások utáni időszakra való felkészülést a kétharmados többség elvesztése, vagy vereség esetére. Erre példa a közhasznú vagyonkezelő alapítványok alapítása, állami vagyonból történő feltőkésítése és kormányközeli kurátorokkal való útnak indítása, miközben a magánjogi szereplővé váló intézményeket megszabadítják a demokratikus kontroll-mechanizmusoktól. Nem alaptalanok azok a feltételezések sem, hogy a Budapest Airport hitelkérelmének blokkolása, a nemzetközi élelmiszerláncok fenyegetése  és az átláthatatlan hadügyi beszerzések is hosszabb távon a 2022 utáni tervezés részei.

“Illiberális demokráciánk” továbbra is a választókkal való közvetlen kapcsolatát hangsúlyozza (lásd a kétes legitimitású nemzeti konzultációt), ám a napirendet a kormány diktálja. A társadalmi párbeszéd kiüresedett, a leugatás általános kommunikációs normává vált. Ennek volt szimbolikus pillanata, amikor a Korányiban vizitáló miniszterelnök belefojtotta a szót egy orvosba. Egy kívülről alig követhető működésű végrehajtó hatalom (kihez is tartozik az egészségügy?) kapkodó és egyeztetéseket nélkülöző kormányzására emlékezhetünk, ahol éjszakai rendeletdömping és a miniszterelnök személyes csatornáin zajló, egyirányú kommunikáció helyettesítette a demokratikus vitákat. 2020 központi közéleti témáját, a járvány kezelését illetően a ritkán tudhattuk, mit miért csinál a kormányzat. Hogyan segíti az ingyenes parkolás, vagy a városok legatyásítása a védekezést? Pontosan mire szolgál az oltási regisztráció? Mi a nyilvánosságra került oltási terv státusza? Jutott-e védőfelszerelés mindenhová, ahogyan a kormány állította? Miért nem került sor olyan, szakmai érvekkel és külföldi példákkal alátámasztott intézkedésekre, mint a tömeges tesztelés és kontaktkutatás. Mi indokolta szakmailag, hogy így és ennyi kórházi ágyat "szabadítottak fel" (betegek hazaküldésével)? Milyen számításokba és válságkezelési tervekbe illeszkedett a 17 ezer lélegeztetőgép megvásárlása? Szakmai érvek helyett ezekre a kérdésekre rendre politikai kirohanások érkeztek válaszul. A veszélyhelyzeti kormányzás reagál ugyan a közhangulatra ráérző felvetésekre (lásd az iskolák tavaszi bezárását), de nincsenek kiszámítható eljárásai, sem a nehézségek idején közös értékeket felmutató tekintélye (fel tud idézni bárki bármit a köztársasági elnöktől a tavalyi évből?)

2020 megmutatta, hogy demokratikus életünk torzulásai, az intézmények és normák iránti bizalom elvesztése gyengébbé, frusztráltabbá és kiszolgáltatottabbá tesznek minket, mintha tisztességes és demokratikus közéletünk lenne. Ezért volt fontos üzenete a civil, társadalmi autonómiák védelmében a járványhelyzet ellenére szárba szökő kezdeményezéseknek, legyen szó sajtóról, egyetemi oktatásról vagy helyi ellenállási ügyekről. Talán csekélységnek tűnnek az erő nyelvét beszélő kormányzat valóságteremtésével szemben, de ezek a kísérletek mégis figyelemre méltók, mert kinyilvánítják a tisztességes politika iránti igényt és megpróbálják a maguk környezetében elképzelni és létrehozni annak feltételeit, felszámolni akadályait. A K-Monitorban technológiai fejlesztéssel, tudással és a részvételiség erősítésével mi is ezt a tisztességet próbáltuk felmutatni, számon kérni és a jó megoldásokat terjeszteni, legyen szó önkormányzatiságról, hálapénzről, NER Hotelekről vagy állami beruházásokról. A K-Monitor elmúlt egy évére és annak küzdelmeire tekintünk vissza: így látta egy korrupcióellenes civil szervezet 2020-at.

 

Korrupciós botránykrónika 

Hiába jött el az ügyészség néhány kormánypárti képviselőért, akik uniós forrásokkal éltek vissza, a “csoportos alakok” közül úgy tűnik, csak a szexorgia kizáró ok a kormánypártból, a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatti vádemelés nem. Simonka és Boldog, gyanúba keveredett társaikkal továbbra is a kormánypárti frakcióban biztosítják a kétharmados többséget. A területfejlesztési pénzek helyi erős emberek általi eltérítése az ország különböző pontjain feltűnő mintázat, ami nagyon hasonlít arra, amit országosan “a Fidesz legfőbb politikájának” neveznek. A felcsúti stadionnal a kormányfő szomszédjában nem meglepő, ha a végeken a faluszéli, uniós pénzből épült ifjúsági szállás esetén is mernek nagyot álmodni. A kis halaknak persze nincs sok dobása. Nem kizárt, hogy idővel a “nullás vádról” beszélő, a tanúkat a vád szerint befolyásoló Simonka valóban megbukik, és ez megtörténhet más, belső vitákban meggyengülő társaival, vagy politikailag nem eléggé bekötött, saját szakállukra dolgozó kormánytagokkal is. Mégis, a korrupció, a közérdekkel köszönő viszonyba sem lévő tranzakciók és az integritási problémák szembetűnő következmény-nélküliségét alig ellenpontozzák ezek a büntetőeljárások.

kovesd_2.pngÖnkénteseinkkel 2020-ban is szemléléztük az oknyomozó újságírók cikkeit. Több, mint 1200 egyedi cikk került fel korrupciós-közpénzes sajtóadatbázisunkba, melyet az év során több, mint 260 ezer felhasználó 731 ezer alkalommal nyitott meg. Sajnos a felvitt cikkek számában az elmúlt évek csökkentő tendenciája folytatódott: az Indexen megcsappantak a tényfeltáró cikkek, de lett Telex és Szabad Európa.

A következmények elkerülése, elkenése 2020-ban is emlékezetes pillanatokat okozott a közéletet nyomon követőknek. Az év a Mátrai Erőmű visszavásárlásával indult, amiért (bár ennek gazdasági racionalitása nem sok van), az állami MVM kapart. Az idén válása miatt cégbirodalmát sokat rendezgető Mészáros Lőrinc ezen is jól keresett, az ügyben a nyomozást pedig  hamar megszüntették. A felcsúti kedvenc Hunguest hotellánca a járvány közepén annyi állami támogatást kapott felújításra, mint 5166 magánszálláshely összesen. A turisztikai pénzosztás a kormány olvasatában “kizárólag szakmai alapon” történik.

7vmax5kv42qmx2m1s.jpegA következmények elől Szájer József az ereszcsatornán menekült, a Fidesz-Néppárt szappanoperában egy “lazább, új típusú együttműködés” körvonalazódik. A botrányos (más olvasatban: sikeres) Vizes VB gazdasági igazgatója valószínűleg Dubajba szökött. Az elkenés szép példája az év leleplezésének utóélete is: Szijjártó Péter, miközben Facebook-oldala szerint lázasan dolgozott az irodában, valójában Szíjj László, a legnagyobb állami útépítő beruházások kivitelezőjének luxusjachjtán nyaralt az Adrián. Az ügy kipattanása után a magánélet szentségére hivatkozva még neki áll feljebb - főnökéhez hasonlóan az ajándékba kapott (?) utazások pontos hátterét a mai napig nem tisztázta. A következmények elkerülésének egy másik példája a hatóságok által is jóváhagyott, például közszereplők vagyonosodását bemutató drónfelvételek börtönnel fenyegetése. A közért végzett munkában megfáradt olyan fehérgallérosok ép ésszel felfoghatatlan vagyonosodása, mint Kertész Balázs luxusvillája, vagy az állami építkezésekre túlárazottan szállító Orbán Győző majorsága eltűnhet a szemek elől. “Következmények nélküli ország” vagyunk: még a 2018-as kamupártos szélhámos Gődény György is szép karriert futhatott be életviteli tanácsadóként, miközben 150 millióval adós az államkasszának.

A következmények hiányáról az olajozottan működő kommunikációs gépezet segít elterelni a figyelmet. A kormánypropagandát tízmilliárdokból, verseny nélkül gyártják, 5-6 fős fantomcégek 15 milliárdos árbevételt is meg tudnak csinálni vele, miközben a kék plakátos PR-os ma már hazánk egyik leggazdagabb embere. A politikai megrendelésre dolgozó közmédia 100 milliárdos összegből működik. A Rogán-féle Kabinetirodánál összefutó valóságteremtés cinizmusára jellemző, hogy az MTV-ben állandó szakértőként szereplő Alapjogokért Központ kommunikációs anyagait egy eljárásban közbeszerzik az állami plakátokkal. A CÖF támogatásával az állami lottótársaság nyíltan politikát finanszíroz, ám a támogatás feltételeiről  üzleti titokra hivatkozva hallgat. A kormánypárti KESMA termékeiben nincs szó a klientúra gyarapodását hosszú távra bebetonozó közbeszerzések visszásságairól, a monopol helyzetbe hozott gazdasági szereplőkről és a megszámlálhatatlan napi szintű ügyről, amiben testvér, haver, exfeleség az állami emlőre csimpaszkodva hízik. Sem az elmúlt 10 év intenzív ezirányú tevékenysége, sem a járványhelyzet nem hatott a holdudvar kistafírozása ellen. 2020-ban is remek éve volt a valódi, számon kérhető közérdekű tevékenységet nem folytató, de a politikusok szívéhez közel álló szervezeteknek a  Magyarságkutató Intézettől az Orbán Ráhel barátnőjéhez tartozó, a divatvilág leállását is jól kibekkelő divatügynökségig és Schmidt Mária különböző intézeteiig

kozvagohid-2.jpgAz önkényes döntésekből és kivételekből felépített rendszer tökéletes táptalajt biztosít a korlátlan nyomulásnak. A 24.hu felvétele kitűnően szimbolizálja ezt: a “honosított” nemzeti tőkés Adnan Polaték közvágóhídi beruházása jól mutatja, hogy a kivételezett beruházások rendszere, a műemlékvédelem és az önkormányzatok jogköreinek leépítése hogyan hárított el minden akadályt a csókos befektetők projektjei elől.

 

 

Mit tett a K-Monitor?

 

ÁTLÁTHATÓSÁG

1584446425-qa0jobmqz_md.jpgA tavaszi veszélyhelyzet körüli “adatcsend” (a szinte teljesen hiányos járványügyi adatközlés), a közérdekű adatok közzétételének korábbinál is esetlegesebb módja és az indoklás nélkül is igénybe vehető 45+45 napos adatigénylési határidő nem könnyítette a közpénzek és közhatalmi döntések átláthatóbbá tételét. 2020-ban az információhoz való jog érvényesülése döntően a kormányzat jóindulatán múlt. Bár a beszűkült, polarizált és egyre gyakrabban dehumanizáló médianyilvánosságban nem szűnt meg az információáramlás, de a hivatalos, hiteles, mindenki által érvényesnek elfogadott információk szűkössége miatt könnyen lehetett bármely állítást álhírnek minősíteni, ami különös figyelmet igényelt. Sajnos az adatok pofátlan visszatartása, a közzétételi gyakorlat politikai alapú alakítása az év második felében sem változott.

Közérdekű adatok kikérésével és feldolgozásával 2020-ban is a kormányzás számos területét igyekeztünk átláthatóbbá tenni. Az állam helyett hozzáférhetőbbé tettük az egyedi kormánydöntéssel multicégeknek adott támogatásokat és a Modern Városok Program - az új önkormányzati felállás óta még lassabban döcögő - költéseit. Szokásunkhoz híven az előző évi agrártámogatások eloszlását, legnagyobb haszonélvezőit is bemutattuk és kereshetővé tettük az elmúlt évtized támogatásait települési szinten. Többször is foglalkoztunk az idegenforgalomba áramló állami milliárdokkal, rámutatva, hogyan hízlalják többletforrásokkal Magyarország leggazdagabb és legbefolyásosabb embereit, miközben a kis szereplőknek csak morzsák jutnak. Több esetben tártuk fel, hogyan jutnak segítséghez politikaközeli szereplők - van aki többször is. Feldolgoztuk, kivel utazott együtt Orbán Viktor külföldi kiküldetéseire az elmúlt években, és foglalkoztunk a kormánytagok vagyonosodásával - idén is volt egy “mesebeli” nincstelen államtitkár. Látványos adatvizualizációt publikáltunk arról, kik vitorláznak együtt a Balatonnál. 

Feltártuk, hogy az adóhatóság nem tudta visszaszerezni a kamupártok kampánypénz-tartozásait, így ma már több, mint 3 milliárdos adósság halmozódott fel. Mi csak a felelősök feketelistáját tudtuk adatigénylések révén közzétenni, a valódi változáshoz a rossz szabályokat kellett volna módosítani, ám a Parlament csak politikai stratégiázásból nyúlt hozzá az év végén a választási szabályokhoz (rövid időn belül harmadszor), az elszámoltathatatlan, átláthatatlan, valódi szankciók nélküli kampánytámogatási rendszert helyben hagyta. A kampánypénzek visszásságai nem csak a kamupártokat érintik: ahogyan arra nemrég rámutattunk, a Fidesz jelöltje a borsodi időközin csak Facebook-reklámokkal túlköltötte a törvényes limitet. Mi írtuk meg, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter adott mentességet a koronabeszerzéseknek - köztük a saját minisztériuma által végzett, félresikerült lélegeztetőgép-vásárlásoknak is. Az ügyben a miniszter továbbra sem ismeri el a felelősségét.
Ehhez kapcsolódva mi szúrtuk ki (egyébként véletlenül), hogy nem a béna kacsa Emberminisztérium, hanem a Belügy intézi az egészségügyi reform tervezését. Összesen több, mint 50 blogbejegyzésünk jelent meg 2020-ban: 168 ezer felhasználó látta őket, 270 ezer oldalmegtekintést produkálva.

 

TECHNOLÓGIA-TUDÁS

7t0hnlxdok3pfw9ns.pngElindult a NER Hotel - közösségi finanszírozásból és önkéntes programozók hozzájárulásával jöhetett létre a politikához kötődő szállás- és vendéglátóhelyek térképe, melyet nyáron 300 ezer felhasználó látott több, mint 600 ezer alkalommal. Bár az idegenforgalomnak azóta újra betett a járvány, a szektor várható átrendeződéseit továbbra is követni fogjuk, hogy naprakész információt biztosítsunk. Technológiai projektjeink közül sokat foglalkoztunk az önkormányzati költségvetéselet bemutató, nyílt forráskódú online eszközünkkel. Továbbra is sokan használják parlamenti felszólalás-keresőnket és a Redflags közbeszerzési jelzőrendszert. 

A Code for Hungary csoport szervezésével önkéntes programozókból és fejlesztőkből álló közösséget építünk azzal a céllal, hogy technológiai igényű társadalmilag hasznos ötleteket támogassunk. A NER Hotel már ezzel a módszerrel készült, a járványhelyzetre reagálva indítottunk egy fórumot, ami a válság okozta körülményeken segítő ötletek fejlesztésének első lépése. Jelentkezz önkéntes csapatunkba

2020-ban számos kutatással is jelentkeztünk. Már két elemzésnél (1,2) tart a TASZ és K-Monitor háromhavonta jelentkező Korrupciófigyelője. Ennek célja, hogy értékelje az állami korrupció és a jogállamiság leépítésére irányuló törekvéseket. Más civil szervezetekkel szemben a jogállamiságról szóló vitákban is kifejtettük az álláspontunkat. Külföldi partnereinkkel EU-s értékhatár alatti közbeszerzések elemzésébe kezdtünk és önkormányzati döntéshozók számára kisokost készítettünk a közbeszerzések leggyakoribb buktatatóinak elkerüléséhez.

nevtelen_terv_27.pngAz anyák helyzetének javításáért küzdő EMMA Egyesülettel közös projektünkben kiemelten foglalkoztunk a szülészeti hálapénz kérdésével. Kutatások alapján mutattuk be egy “szülés valódi árát” a hálapénzrendszer társadalmi költségeit és annak gyakorlati mozgatórugóit. Elemeztük a jogi szabályozást, és felhívtuk a figyelmet arra, milyen problémás, hogy a szülészeti adatok nem férhetőek hozzá, illetve az anyák visszajelzéseit nem dolgozzák fel, gyűjtik összen. Erre a problémára válaszul hoztuk létre az igyszultem.hu szülésélmény-térképét, amely egyfelől egy kutatás kelléke volt, másfelől viszont a nyilvános, anonim adatok miatt információforrásként is szolgál az anyáknak: több mint 11 ezer magyarországi szülésről készült visszajelzés böngészhető az oldalon, amit ennél többen, 34 ezren láttak már. Köszönjük minden kitöltő részvételét! Az anyák beszámolóit feldolgozó hálapénzes elemzésünket a magyar sajtó jelentős része szemlézte, komoly visszhangot váltott ki. A helyzetet átfogóan értékelő, a hálapénz-problematikát komplexen bemutató kutatás már csak azért is jó időben érkezett, mert a kormányzat a szülészetben a szőnyeg alá söpörné a korrupciós helyzeteket, és kivételt engedne a 2021-től bevezetett hálapénz-tilalom alól.

 

RÉSZVÉTEL

2019 után 2020-ban is kiemelten foglalkoztunk a helyi önkormányzatisággal - és azzal, hogyan járulhat hozzá az átláthatóság és a részvételi demokrácia erősítése egy új politikai kultúra kialakításához helyi szinten. Sajnos a a közpénzek átláthatóságának, a közösségi részvételnek és a társadalmi önszerveződésnek is betett a járvány. A remélt részvételi fordulat helyett csak néhány, esetleges pozitív változásról beszélhetünk - legyen szó részvételiségről, vagy az Ez a Minimum! átláthatósági program teljesítéséről. Mindezt csak tovább súlyosbította, hogy a központi kormányzat politikai bosszúhadjáratot indított a nagyvárosok ellen, elvonva forrásaikat, államosítva feladataikat. Ahogyan az önkormányzatiság jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésünk rámutatott: a valódi önkormányzatiság határáig értünk el. A kormánnyal ellentétes színezetű városok önkényes hátrányban részesítése, és a kormánypárti városok egyedi elbírálás alapján történő segítése azért is különösen problémás, mert a választók tavaly októberben számos helyen a helytartói-tanácselnöki jellegű önkormányzatiság helyett kifejezetten egy aktív, részvételi, demokratikus vezetés mellett tették le a voksukat. 

1_3.pngÁtláthatóság tekintetében a kormányra nem lehet számítani: az Uniónak ígért átláthatósági portál, ami a polgárok számára is közzétenné a jelenleg csak a kormányzat számára elérhető közérdekű adatokat, továbbra sem készült el. Az adatrobbanás korában az állami szervek (ideértve az önkormányzatokat is) továbbra is legtöbbször szkennelt papírokkal és fizetős adatigénylésekkel reagálnak a megkeresésekre. Az Ez a Minimum! keretében nemcsak mi kaptunk megkereséseket, kérdéseket a közzététel javítása kapcsán, de a 2019 októberében átláthatósági ígéreteket tevő képviselőktől mi is beszámolókat kértünk. Elköteleződés több, konkrét rendeletalkotás csak néhány helyen történt, amit részben magyarázhat a veszélyhelyzeti üzemmód (a képviselőtestületek felfüggesztése). 

Bár az elvonások bizonytalan helyzetet teremtettek az év végére, előtte fontos és jó kérdések vetődtek fel az önkormányzati politikában: a bulinegyed, bringasávok, közösségi megoldások előtérbe helyezése, lakosok bevonása innovatív eszközökkel (pl. közösségi gyűlés, e-részvétel). Jó volt látni, hogy ezekről a hétköznapi ügyekről is szólhat a politika, és reméljük, ezek a 2022-es választások közeledtével sem kerülnek le a napirendről. Különösen érdekes kezdeményezésnek gondoljuk a részvételi költségvetést, ami a helyi közösséget vonja be az önkormányzat gazdálkodásának tervezésébe. Az év elején a K-Monitor volt a szerzője a témában az első nagyobb lélegzetvételű, magyar nyelvű kiadványnak - és büszkék vagyunk arra, hogy Budapest egymilliárd forintos részvételi költségvetést indított, amit 2021-ben is folytat az elvonások ellenére. Józsefváros részvételi költségvetési koncepciójának megalkotásában kollégánk is részt vett - ám a New York-i mintára született eljárást egyelőre elsöpörte a járvány. Keresni fogjuk az együttműködés lehetőségét, hogy 2021-ben, a távolságtartási szabályok után valódi, személyes találkozásokon alapuló részvételi technikák létrejöttéhez járulhassunk hozzá.

1_9.pngA helyi kezdeményezéseket sújtó forráshiány problémájára reagálva többrészes blogsorozatot közöltünk és online workshopot tartottunk a külföldön gyorsan terjedő társadalmi célú közösségi finanszírozásban rejlő lehetőségekről a hazai önkormányzatok számára. Különösen büszkék vagyunk Közös platforomon - helyi közösségi megoldások a járvány ellen című kiadványunkra, melyben 10 jó példát dolgoztunk fel esettanulmányszerűen. Ezek azt bizonyítják, lehetséges konkrét ügyek képviselete és ellenállás kifejtése a mostani, lehetetlennek tűnő helyzetben is közösségek szervezésével, politikai igények és víziók megfogalmazásával.

 

2021-ben kiemelten szeretnénk foglalkozni a korábban bemutatott vagyonkimentéssel. Folytatjuk az Ez a Minimum! teljesülésének monitorozását és lehetőségünkhöz képest igyekszünk segíteni a program iránt elkötelezett szereplőket. A lakosság bevonását segítő online alkalmazás fejlesztésébe kezdünk, és továbbra is kiemelten foglalkozunk a részvételiség jó gyakorlataival. Hamarosan magyarul is bemutatjuk a civil-önkormányzati együttműködésekről készült kutatásunkat, és ajánlásokat is megfogalmazunk a helyi civil szabályozások, civil bevonás legfontosabb témáiban. A választások közeledtével adatos-elemző anyagainkat igyekszünk arra is használni, hogy  kampányban minél több szakpolitikai vita legyen, ne csak a megszokott acsarkodás. Hálapénzes projektünk is folytatódik: könnyebben használhatóvá tesszük az igyszultem.hu-t, hogy segíthessük az anyák tájékozódását a sokszor nehezen követhető egészségügyi reformok idején. 

 

Nélkületek nem volna lehetséges!

2020-ban nagyjából 44 millió forintból gazdálkodtunk, ennek a felét munkatársaink bérköltsége tette ki. Irodánk rezsije és bérleti díja bő 3,5 millió forintra rúgott, könyvelésre, bankolásra pedig 1 millió forintot költöttünk. Kiadásnak maradékát szerződéses megbízások, köztük informatikai fejlesztések és külföldi partnereink költségeinek ellentételezése tették ki. 2020-ban a legfőbb támogatóink a National Endowment for Democracy, a Sigrid Rausing Trust, az Európai Bizottság és az OSIFE voltak. 5 millió forint értékben végeztünk szakértői, kutatói munkát. Összes bevételünk közül a legbüszkébbek az adományozóinktól kapott 3,2 forint támogatásra és az 1,2 millió forint 1%-os felajánlásra vagyunk. Ezek nélkül számos projektünk (NER Hotel, agrártámogatások elemzése) nem készülhetett volna el.

Reméljük, 2021-ben is velünk lesztek. Megköszönve a minket övező figyelmet és támogatást, közös ügyeinkben tetterős, boldog új évet kívánunk!

 

fokkin.gif


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr1116370680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása