A 2020-as év alaposan felforgatta az önkormányzatok életét. Tavasszal a járvány miatt az idősek és rászorulók, valamint a karanténban lévők ellátása az önkormányzatok feladatává vált, melyhez sem szakmai, sem anyagi segítséget nem kaptak a kormányzattól. Még a szükséges információkhoz való hozzájutásban is nehézségekbe ütköznek, a kormányzati válságkezelés politikai indíttatású elvonásai pedig leszűkítették az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét. A gépjárműadó elvonása, a felfüggesztett idegenforgalmi adó, a több hónapra ingyenessé tett parkolás jelentősen megnyírbálta a költségvetést, amit súlyosbít a járvánnyal együtt járó adóbevétel-kiesés, vagy éppen az önkormányzatok által elengedett bérleti díjak miatti bevételcsökkenés. 2021 sem ígérkezik könnyű évnek, amit a minap hatályba lépett kormányrendelet is mutat: jövőre nem emelhetnek adót az önkormányzatok. Mi lesz az önkormányzatisággal a válság és az elvonások után?
Merre tovább, önkormányzatiság?
A kérdést kutatói, szakértői és civil hátterű politikus társaságában, a Mérce által közvetített online beszélgetésben vitattuk meg. A K-Monitor által szervezett beszélgetés apropóját legfrissebb kiadványunk megjelenése adta, melynek címe Közös platformon - helyi közösségi megoldások a koronavírus-válság ellen.
A beszélgetés résztvevői voltak: Pálné Kovács Ilona, a Regionális Kutatások Intézetének kutatóprofesszora, a PTE egyetemi tanára; Molnár György, Józsefváros polgármesteri kabinetjének főtanácsadója és Fischer Ádám, Ercsi alpolgármestere, az Ercsi Falanszter blog szerkesztője.
A beszélgetés az alábbiakban visszanézhető, illetve a fontosabb gondolatok visszaolvashatók. További írásaink önkormányzatiság és közösségi részvétel témában itt: #részvétel
Az előadások diái e bekezdés alján visszanézhetőek.
Pálné Kovács Ilona bevezető prezentációjában kiemelte, hogy "az önkormányzatok, az önkormányzatiság már a járvány előtt is válságban volt". Az önkormányzatok részesedése a közösségi kiadásokból és bevételekből a rendszerváltás óta folyamatosan csökken, de a totális fordulat 2010 után következett be. Ekkor az eladósodott önkormányzatok válságkezelésének narratívájába burkolva drasztikus centralizációs lépések követték egymást. Ma az állampolgárok nagy része nem tudja, hogy az okmányirodát - ahol útlevelet csináltatnak - már nem az önkormányzat működteti, mint ahogy az iskolák is az állami tankerületi központok felügyelete alá tartoznak. Tavaszi kutatásuk rávilágított arra, hogy a kormányzati elvonások, a járvánnyal együtt járó bevétel kiesések mellett mekkora probléma az akadozó és megkésett információáramlás a kormányzati szervek oldaláról.
Molnár György Budapest VIII. kerületének példáján keresztül mutatta be, hogy a járvány válság és a kormányzati elvonások következtében már több, mint 10 százalék a kerületi költségvetés vesztesége. A kiesett bevételek mellett a legnagyobb gondot az információhiány jelenti. Szórványosan kapnak adatokat a betegekről, karanténban lévőkről, így az ellátásukról is nehéz gondoskodni. Összefoglalta, hogy Józsefvárosban milyen válságot enyhítő intézkedéseket vezettek be, a rendkívüli segélytől, a lakbér és bérleti díj moratóriumon, és az átmeneti krízislakások kialakításán keresztül, egészen a népkonyha bővítéséig. Közös platformon című friss kiadványunkban mi is jó példaként mutattuk be Józsefváros önkéntes szervező tevékenységét. A szakértő szerint az önkormányzatok kiemelt feladata: "a demokratikus megoldások keresése és felmutatása, téves a „hatékony intézkedések” fétisén alapuló autokratikus reflex." Szolidaritás erősítésére, az emberekkel való közvetlen kapcsolat kialakítására, innovatív megoldások és együttműködések keresésére van szükség.
Fischer Ádám a 8,5 ezer lakost számláló Ercsi esettanulmányán keresztül mutatta be, milyen dilemmákkal szembesül egy kistelepülés a jelenlegi járvány válságban. A stagnáló, csökkenő bevételek mellett a kiadások növekedése miatt már az elmúlt években működési hiány lépett fel, melyet csak a jövő felélésével tudott kezelni az előző városvezetés (pl. ingatlaneladások). Bár a közfoglalkoztatási programokat erős kritikával kezelte, ezek kivezetésével sok kistelepülésen a közszolgáltatások egy része lényegében megszűnt. Ezt a helyzetet súlyosbítja a 2020-as év, amikor az önkormányzat 100 milliós hitelkeret igénybevételére kényszerült, a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében folytatnia kell az önkormányzati vagyon értékesítését, a hivatali apparátus béren kívüli juttatásainak elvonásán túl fel kellett függeszteni a civil és sportszervezetek támogatását. Az alpolgármester nem festett rózsás képet a közeljövőről. A saját forrásból megvalósuló felújítások, beruházások leállását, a városgazdálkodási tevékenység leépülését, a járóbeteg-szakellátó állami fenntartásba adását, a helyi buszjárat megszűnését, a társadalmi szervezeteknek adott támogatások megszűnését és esetleges létszámleépítést vizionált.
A beszélgetés egyik központi témáját a nyitó prezentációkból is kiindulva az önkormányzatok pénzügyi mozgásterének szűkülése adta. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ez a kistelepüléseken a közszolgáltatások megszűnéséhez vezethet, a nagyobb, forrásgazdagabb városokban, kerületekben pedig a közszolgáltatások színvonalának folyamatos romlására lehet számítani. Pálné Kovács Ilona szerint hiú ábránd az uniós források közvetlen brüsszeli elosztásában hinni. Még ha valamelyest növekszik is a közvetlenül az Európai Bizottság által osztott uniós források nagysága a 2021-2027-es időszakban, az önkormányzati fejlesztési források döntő része felett továbbra is a magyar állam diszponál majd.
Felmerült a kérdés, hogy lehet-e még több közfeladatot állami hatáskörbe vonni, vagy már elértük a centralizálási plafont. Pálné Kovács Ilona véleménye szerint a
"centralizáció ésszerűségén már régen túl vagyunk".
Kifejezetten fájó pont, hogy az államosított közszolgáltatások esetén a centralizáció kiértékelése nem történt meg az elmúlt években. Molnár György élesebben fogalmazott: "a kistelepüléseken lényegében megszűnt az önkormányzatiság, de a városokban is nagyon rossz bőrben van". Fischer Ádám alpolgármester szerint "az nem önkormányzatiság, hogy az állam átutalja az óvónők bérét, mi pedig pedig továbbutaljuk az óvónőknek", de a fejlesztések prioritásaira a városnak ma már nincs ráhatása.
A beszélgetés zárásaként megkérdeztük, hogy a megfogalmazott nehézségek ellenére milyen pozitív hatásai lehetnek a járvány válságnak az önkormányzati szektorra nézve. Pálné Kovács Ilona az e-önkormányzatiságot és a digitalizációt emelte ki, valamint fontosnak tartotta, hogy helyi lakosokkal, vállalkozásokkal, civil szervezetekkel próbáljanak kapcsolatot létesíteni, a "segítséget a saját házuk táján kell keresni". Molnár György szerint az anyagi kényszer miatt bátrabbá válhatnak az önkormányzatok az eddigi tabutémákban rejlő tartalékok kiaknázásában. Így az ingyenes lakossági parkolás megreformálásában, vagy éppen az önkormányzati bérlakások - jelenleg nagyon alacsonyan tartott - díjainak mérsékelt emelésében. További költségcsökkentési lehetőségek rejlenek a beszerzési rendszerek átgondolásában, átalakításában. Józsefváros az ősszel elfogadott antikorrupciós stratégia és intézkedési terv előzményeként, felbontotta a közétkeztetési szerződést a korábbi céggel, amitől 100 milliós nagyságrendű megtakarítást remélnek.
Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort! Kövess minket Facebookon a friss hírekért.
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.