Apollo, Hankook, Mercedes... A látványos gyárátadókra sokan emlékezhetünk, de arról a folyamatról, amelynek nyomán a külföldi beruházó Magyarországon köt ki, keveset tudunk. A pártok gyakran vádolják egymást azzal, hogy "kiszolgáltatják az országot a multiknak", az elmúlt másfél évtized kormányai azonban évről évre tízmilliárdokat juttattak egyedi kormánydöntéssel (EKD) döntően külföldi tulajdonú beruházóknak. Elődeihez hasonlóan az Orbán-kormányok is nagyvonalúan osztják a beruházás-támogatásokat a tőkebefektetések bátorítására, sőt túl is szárnyalták a 2010 előtti kormányokat. Az Orbán-kabinetek több, mint 400 milliárdot osztottak szét ezen a módon. 2015 óta folyamatosan nő az így kiosztott pénz: a 2018-as több, mint 90,8 milliárdos rekordot 2019-ben újra megdöntötték: 105 milliárdot juttattak a cégeknek, akik ezért cserébe kétezerrel kevesebb, 6686 munkahelyet ígértek be. Hogy befogadhatóbbá tegyük az adatsort, infografikán mutatjuk be a nagyvállalati támogatásokat 2019 végéig.
Ha az Index blogketrecéből érkezel, nyisd meg a bejegyzést külön ablakban, hogy lásd az összes infografikát.
2004 óta elvben 80 ezer munkahelynek kellett létrejönnie azokból a döntően külföldi beruházásokból, amire a magyar kormányok egyedi döntéssel közel 600 milliárd forintot juttattak (egyéb támogatások, pl. infrastrukturális feltételek, telkek biztosítása, alacsony TAO-kulcs, kkv-knak juttatott európai uniós források mellett). 2010 után az Orbán-kormányok is használatba vették ezt az eszközt és Mészáros Lőrinc vagyonának megfelelő összeget, közel 400 milliárdot osztottak ki. Ismerve a Mészárost segítő, gyarapító kormányzati ügyeskedést az elmúlt években, el tudjuk képzelni, mekkora segítséget jelent ez az összeg a hazai beruházásoknak. Az időről időre a Külügyminisztérium által közzétett adatsor tartalmazza, hány munkahely teremtését vállalták a cégek a támogatásért cserébe, illetve milyen ágazatban tevékenykedik és melyik országból jön a támogatott beruházó. Ehhez mi hozzágyűjtöttük sajtóhírek alapján, az ország mely városaiban valósultak meg a beruházások, a következőkben ezekről kaphatsz átfogó képet.
A legnagyobb támogatásokat tekintve továbbra is vezet a Mercedes 2008-as támogatása, mögötte az Apollo Tyres gyöngyösi gumigyára, a dunaújvárosi Hankook, a győri Audi Hungária, majd ismét a Mercedes (2016). Egyedi kormánydöntéssel (EKD) jutott 2017-ben 6,26 milliárd forinthoz Mészáros Lőrinc visontai keményítőgyára, de ő kormányközeli oligarchaként kivétel a listán. Ezek a támogatások alapvetően a versenyszférában, a beruházási döntéseiket jellemzően több régiós ország helyszínei között versenyezve meghozó multikat célozzák. Ezzel együtt érdekes látni, hogy az exportunkhoz nagyban hozzájáruló, a duális gazdaság versenyképes, nemzetközi részét adó multikat milyen jelentős összegekkel támogatjuk, illetve a közel 300 támogatás milyen ágazatokba megy. 2019-ben a legnagyobb összegeget a MOL tiszaújvárosi vegyi üzeme (11 milliárd), a Duvenbeck logisztikai központja és a debreceni Continental Powertrain (Vitesco) autoalkatrészgyár (10,6 milliárd) kapta, de állami milliárdok is állnak két indiai csomagolóanyaggyár, a gyöngyösi Giant kerékpárgyár vagy éppen a győri Audi újabb beruházásai mögött. A csúcstechnika mellett tehát bőven támogatjuk a hagyományosabb, "összeszerelő-üzem" típusú beruházásokat is. 2019-ben a német multik kapták az összes támogatás 40%-át, míg a magyar cégeknek 23% (24,5 milliárd forint) jutott.
A támogatások tényleges hasznosulását egyedileg kellene értékelni, a most közzétett lista áttekintése azonban így is képet ad arról, milyen jellegű befektetéseket milyen támogatási összegért hozott tető alá a kormányok (általában a befektetett összeg 10%-a körüli támogatásról van szó). Az adatokból képet kapunk, melyik évben osztogatott legbőkezűbben a kormány, mely országok nagyvállalatai kapták a legtöbb támogatást és hogy állnak a hazai cégek a külföldi multikhoz képest. Vegyünk azonban figyelembe, hogy a közzétett nominális összegek szerepelnek az ábrákon, ezek reálértéke - a forint folyamatos gyengülését figyelembe véve - a támogatások növekedésének egyik oka! Ezzel együtt is kirajzolódik azonban egy olyan trend, hogy egyre növekszik az egy beígért munkahelyre adott támogatás. Részben azonban ez is magyarázható a kormány bőkezűségén túl. Az EKD támogatás szabályozásának 2017. május 30-tól hatályos változása értelmében támogatás igényelhető termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházás esetén is (a létrejött munkahelyek száma itt lehet nulla).
A támogatások területi elosztását is bemutatjuk a 2010 előtti és utáni kormányok vonatkozásában. Ugyan mindez csak a befektetésösztönzés egyik eszköze, ezek alapján az adatok alapján sem tűnik elhamarkodottnak a kijelentés: nem látszik modellváltás a magyar gazdaságpolitikában abban az értelemben, hogy továbbra is a külföldi működőtőke (FDI) idecsábításának klasszikus eszközeivel operálunk - versengve a régió országaival. Itt gondolhatunk még az alacsony, 9%-os társasági adókulcsra is, melyből kedvezmények miatt ráadásul átlagosan 5%-ot fizetnek csak be a vállalatok, köztük a külföldi multinacionális vállalatok. Hogy ez jó-e, vagy rossz, azt mindenki döntse el maga, amihez talán némi segítséget ad, ha pontosan látjuk a számokat.
Bontás ágazatok és a beruházó cég anyaországa szerint. Klikkelj a tovább nyílra!
Térképre vittük a támogatásokat az alapján, hol valósult meg a beruházás. A színezés azt mutatja, a 2010-es kormányváltás előtt vagy után született-e a döntés, a körök mérete pedig a támogatás összegét jelzi.
A nyílt adatok fontosak! A közzétett támogatások forrása a kormany.hu, az innen letölthető adatsorból a 2010 előtti (2004 és 2010 közötti) kormánydöntésekből eredő támogatások is böngészhetők, ezeket az áttekinthetőség kedvéért aggregált formában ismertetjük.
Az ábrák jelenleg a 2019 végéig közzétett adatokat tartalmazzák.
Kedveled az infografikákat? Itt találod a K-Monitor adatvizualizációit.
Ha szereted az elemzéseinket, és szívesen megnéznéd még mélyebben, milyen értéket, hány munkahelyet, mennyi adóbevételt eredményeztek a támogatások, járulj hozzá adományoddal!
Címkék: adatok infografika ekd
18 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Friss adatok az önkormányzati bérlakásszektorról
-
Merre tart az önkormányzati bérlakásszektor?
-
Csúszdára ülteti az önkormányzatokat a Kormány - a haderőfejlesztés mögé szorul településeink működése
-
Mit mesélnek a gazdasági-politikai elitről a balatoni vitorlásversenyek rajtlistái?
-
Miről beszélnek a Parlamentben? Keress 30 év felszólalásaiban a K-Monitor oldalán!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.01.24. 08:52:08
math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.01.24. 08:58:20
math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.01.24. 08:59:04
Ballib vagyok mert rettegek 2020.01.24. 09:19:34
És még mindig jobb ha a multikat támogassa Orbán Viktor nem pedig a Strabagot!
2020.01.24. 10:24:58
2020.01.24. 10:26:42
math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.01.24. 11:34:36
math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.01.24. 11:35:58
te totál idióta.
1) a Strabad multi
2) Orbán támogatja a Strabagot
3) akárhogy is, de elismered, hogy Orbán kurvára nem csinál semmit, nem ér el semmit, hiszen azt mondod, hogy a magyar vállalkozókra épülő gazdaság Orbán összes kamuzása mellett sem jó semmire. azaz Orbán egy kurva szar miniführer, aki SEMMIT nem ért el ezen a téren.
midnight coder 2020.01.24. 11:38:43
Ergo, már akkor, és azóta is a multik jelentik kis hazánk számára a gazdaságot, legalábbis a nagy részét. A másik részét a multiknak beszállító magyar cégek jelentik, illetve azok akik a kicsi kínai termékeket adják el a belső piacokra. Ergo, az hogy hogy alakulnak a bérek, illetve a munkanélküliség, az ide beruházó multikon múlik. Ugyanakkor a multik mehetnek máshová is, ebből a szempontból az országok vannak versenyben, és ebben a versenyben játszanak a bérek, a támogatások, a cégek által a dolgozók után fizetendő dézsma, a közlekedési és egyéb infrastruktúra léte és ára, stb.
És mivel nem csak Európa létezik, egyre kevésbé, így valószínűleg egyre inkább meg kell harcolni ezekért a cégekért.
Érdekes lenne az egy munkahelyre eső támogatás mértékének alakulása a többi környező, illetve a nyugat-európai országokhoz képest is. Saccra valószínűleg valami hasonló képet látnánk.
citrix 2020.01.24. 12:10:44
Szalay Miklós 2020.01.24. 13:21:20
egyvilag.hu/temakep/095.shtml
Lásd benne külön a multikról, előnyeiről hátrányairól:
egyvilag.hu/temakep/095.shtml#p7
És az információs iparágaikról (internetes vállalatok, média, pénzügyek, stb...):
egyvilag.hu/temakep/095.shtml#p9
math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.01.24. 18:00:55
idióta elmebeteg vagy, hogy szerinted Orbán azzal tett a multik ellen, hogy TÖBBET fizetett nekik.
math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.01.24. 18:02:04
math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.01.24. 18:52:07
ha Orbán rekordmennyiséget fizet a multiknak, akkor SEMMIT nem tett, sőt, rosszat tett (a ti nézőpontotokból). Gyurcsány többet tett Orbánnál, mert KEVESEBBET fizetett a multiknak.
idióta elmebeteg vagy, hogy szerinted Orbán azzal tett a multik ellen, hogy TÖBBET fizetett nekik.