Talán nincs még egy ügy, amiben annyira kézenfekvő megoldás kínálkozna a közpénzek védelmében, és ezt annyiszor ismételték volna el, mint a kamupártok ügyében. A 2010 után létrejött szabályozás hiányosságait kihasználva rosszhiszemű szerveződések 2014-ben és 2018-ban is több milliárd forinttal károsították meg az államkasszát. A jogalkotó ugyan időről időre finomít a szabályozáson, de a végleges megoldást, vagyis a kampányköltések nyilvánosságát és szorosabb ellenőrzését máig nem teremtette meg. Most újra a választási szabályokhoz nyúl a Parlament, de a kamupártok megszüntetése (harmadik próbálkozásra!) csak ürügy: a szavazatok szétforgácsolása mellett (némi hátszéllel) továbbra is jöhetnek a kamupártok.
Megmutatjuk, hogy ha a politikai szereplők tennék a dolgukat - ahogyan sajnos nem teszik -, akkor milyen módosítók elfogadásával lehetne pontot tenni a demokráciát megcsúfoló, a közélet egészére árnyékot vető “rablópártok” garázdálkodásának - és vele a kampánypénzek szégyenletes felhasználásának.
A kamupártok által négy évenként elnyelt összeg annyi, mint...
Harmadik próbálkozásra sem sikerül?
A magyar kampányfinanszírozás számos hiányossága mellett teljesen átláthatatlan. Ha civilek nem nyújtanak be adatigényléseket, a közvélemény nem is értesül a botrányos tényről: két egymást követő választáson is milliárdokat loptak el a “demokrácia ünnepén”. A 2018-as választáson országos listát állító, százmilliós kampánytámogatásban részesülő, de végül jócskán 1% alatti eredményt elérő 16 párt közül 13-an nem fizették vissza a felvett támogatást. Ők azok, akikről már jóval a választások előtt tudni lehetett, hogy a támogatások ellopására jöttek létre, valódi politikai tevékenységet ugyanis nem folytattak. Tudni lehetett, hiszen 2014-ben egyszer már ugyanez megtörtént, ráadásul akkor még visszafizetési kötelezettsége is csak a pártoknak volt.
1. A hibás törvény gazdája, Gulyás Gergely kezdeményezésére a jogalkotó 2017-ben - utólag már kimondható - lényegtelen első korrekciót eszközölt a szabályozáson. Hiába vonta be a vezetőket abba a körbe, akik saját vagyonukkal felelnek a visszafizetésért, a felszívódott kampánypénzeket tőlük sem lehetett visszaszerezni. A NAV nem tudott érdemi összeget behajtani a strómanfigurának tűnő pártvezetőktől, így a kamupártokkal szemben fennálló, kamatokkal egyre növekvő kintlévőség mára meghaladja a 3 milliárd forintot. Ma már azt is tudjuk, az aláírás-hamisítások miatti bírósági eljárások is bohózatba fulladtak. Az egyik ilyen eljárásban a bíróság arra jutott, az aláírásgyűjtők tudata minden bizonnyal "nem fogta át, hogy csalnak". A kamupártok szervezőit, bár lehet róla sejtésünk, hogy kik ők, a jelenlegi rendszer nem fogja meg - csak a nyomozóhatóságok kitartása és az állampolgárok jogtudatossága miatt lesz néha-néha következménye a visszaéléseknek.
2. A 2018-as választások után egyszer már benyújtott a Fidesz egy második, kamupártokat érintő módosítást, de már akkor jeleztük, hogy ez sem fogja őket elrettenteni a 2022-es indulástól. A vagyonukkal felelős kör további kiterjesztése a (részben bepalizott, részben strómannak kiszemelt) egyéni jelöltekre újra nem a probléma gyökerét, a kamupártozás ösztönzőit próbálta felszámolni, hanem csak a vélt felelősöket elszámoltatni. Ez az elszámoltatás 2018 után sem bizonyult sikeresnek, ráadásul a valódi felelősök nem a párt formális vezetői és jelöltjei, hanem a kamupártokat szervező néhány csoportosulás, ahogyan ezt a Partizán Rablópártok című oknyomozó filmje kitűnően dokumentálta.
3. Az Alaptörvény kilencedik módosításának benyújtásának és a veszélyhelyzeti rendeletek kihirdetésének éjjelén a kormánynak még egy, a választási törvényeket érintő előterjesztésre is maradt ideje. A Semjén-Varga javaslat, mintha érzékelte volna az előző két próbálkozás elégtelenségét, újra a kamupárt-probléma felszámolására hivatkozva nyúlt hozzá a szabályozáshoz. Számtalan, a Választási Iroda által javasolt technikai és néhány problémás tartalmi újítás (szavazólap lefényképezése, levélszavazatok nyitott borítékja) mellett a javaslat fontos elemének az tűnt, hogy megemelik az országos lista állításához szükséges egyéni jelöltek számát, az indoklás szerint ezzel szabva gátat a kamupártoknak. A kormánypárti sajtóban 2017 és 2018 után újra elolvashattuk, hogy a kormány véget vet a kamupártoknak. Sokak szerint ez a lépés nem a kamupártokról szól, hanem az ellenzéki összefogással kapcsolatos bizonytalanságot kívánja növelni, esetleg egy, a zárószavazás előtti módosítással adnák meg a rendelkezések valódi értelmét. Ezt még nem tudjuk, de hogy a kamupárt-problémára nem ez a megoldás, az biztos.
A küszöb emelgetése helyett le kéne bontani a kiskaput!
Gondoljunk bele, nem épp felhívás-e keringőre azt mondani: mostantól 27 helyett 50 (vagy 71) egyéni körzetben kell 500 aláírást összehamisítani-összecsalni, hogy kapjatok kb. 300 milliót? A kamupártok minden hájjal megkent csalóit nem érdemes provokálni ilyesmivel. Ha meg akarjuk érteni, miért problémás a mostani kampányfinanszírozási szisztéma, és milyen mélyben húzódó problémákat hagy figyelmen kívül a kormánypártok “ezt már úgysem merik megcsinálni” típusú intézkedései, érdemes áttekinteni, mit tudhatunk meg az állami szervektől a kamupártoknak kiosztott milliárdok sorsáról. Kapaszkodj meg, ezt nem fogod elhinni!
Induljunk onnan, hogy minden egyéni jelölt után jár kb. 1 millió Ft. Ez önmagában jó dolog: bár tudjuk, hogy pártháttér nélkül vajmi kevés esélye van bárkinek nyerni, ez a kis halaknak is esélyt kínál, hogy megmutassák magukat. A pénzt azoknak érdemes felvenni, akik 2% feletti eredményben bizakodnak, különben vissza kell fizetni – ugyanez vonatkozik a kieső jelöltekre. A pénzt a nyilvántartásba vétel után kincstári kártyán kapják a jelöltek, elköltéséről tételes elszámolást kell készíteni: kampányidőszakon kívül költeni, készpénzben felvenni nem lehet. Visszaélések persze itt is előfordulnak, de a költések dokumentálva vannak, látszik, ki mire költi a pénzt. A jelöltek pártjuk javára is lemondhatnak a támogatásokról, ám erről a támogatásról is tételes számlaösszesítőt kell beadni a Kincstárnak. Itt már előfordult, hogy a kamupártok (de olykor a nagyobb pártok is) ezt egy-egy gyanús cég számlájával lefedezik a támogatást, de ezek még mindig dokumentált dolgok. A nyilvánosság orrára nem kötik, de kérésre megszerezhetők.
A feketeleves azonban az országos lista után járó pénznél jön. Ez a nagyobb tétel, több százmilliós összegekről van szó. No, ezt a hamisított aláírásokkal nyilvántartásba vétetett kamupárt két részletben gyorsan megkapja a Kincstártól a megadott számlára. A háttérből irányító szereplők ekkor akár ki is vehetik a pénzt és elégedetten dőlhetnek hátra a húszezreseket számolgatva. Nincs kincstári kártya, a pénzt innentől eltüntetik - természetesen nem a “pártvezetők” bankszámláján, ahonnan a NAV azt visszavehetné. A támogatásról nem kell úgy elszámolni, mint az egyéni pénzről, hanem csak a Közlönyben kell nyilvánosan közzétenni egy beszámolót 60 nappal a választások után. Ezt a kamupártok egy része már le sem adja (jogkövetkezmény nincs). Ekkorra ugyanis már a teljes összeget követelik tőlük az 1% alatti eredmény miatt, de a pénz már nincs sehol. Mások néhány soros beszámolóval letudják: Gődény Györgyéké például itt olvasható (p. 17). Az állami szervekhez ezen a ponton semmilyen elszámolás nem jut el a felhasznált közpénzek sorsáról. Mi ha szeretnénk, se tudjuk kitől megkérdezni, lepapírozták-e egyáltalán az adózóktól kapott pénzeket, és ha igen, szabályos volt-e.
És a slusszpoén: tételes elszámolás a pártok könyvelésében van, de ‘18 után, mivel nem volt olyan jelölt, aki kérje az ellenőrzést, az Állami Számvevőszék nem is ellenőrizte, hogy ezek az elszámolások megtörténtek-e és fedik-e a valóságot. Tehát ha létezik is valamifajta nyilvántartás, azt nem látták az állami szervek. 2014-ben még az Együtt-PM és a Fidesz kezdeményezésére a gazdasági bizottság indított vizsgálatot, ami feljelentésekkel zárult a számviteli (alaki) szabályok megsértése és költségvetési csalás miatt, érdemben járulva hozzá a kamupártok elszámoltatásához. Az ÁSZ 2014-es jelentése még foglalkozott velük, a 18-as már nem.
Mi is állampolgárok vagyunk, nem hivatalos szerv, a pártok könyvelésébe nincs jogunk betekinteni. A legtöbb, amit ebben a helyzetben tehetünk, hogy kikértük és közzé tettük a tartozó egyéni képviselők, az egymillió forintos támogatást nem visszafizetők feketelistáját. Azt is közzétettük, pontosan kik azok a személyek, akik írásba adták a választások előtt: ők a felelősek az esetleges tartozásért. A nyilatkozatok a nevekkel itt böngészhetők. A NAV viszont adótitokra hivatkozva nem árulta el, történt-e behajtási cselekmény, azaz tettek-e egyáltalán erőfeszítést, hogy a kamupártok vezető tisztségviselőitől visszavegyék az eltüntetett pártonként kb. 160 millió Ft-ot. A köztartozás a NAV adóslistáin sem szerepel, mert nem adótartozás, hanem adók módjára behajtandó köztartozás.
3 MILLIÁRDOS ADÓSSÁGOT HAGYTAK MAGUK UTÁN A KAMUPÁRTOK
NEM KÉRTE SENKI, NEM IS ELLENŐRZI AZ ÁSZ A KAMUPÁRTOKAT
PITI CSALÓK ÉS RÉGI MOTOROSOK MARADTAK ADÓSOK AZ ÁPRILISI KAMPÁNYPÉNZZEL - ITT AZ LISTA!
KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL: A NAV EGYETLEN FILLÉRT SEM HAJTOTT BE A 2018-AS KAMUPÁRTOKTÓL
A rossz törvényt kell módosítani, nem a problémát elfedni
A kamupárt-ügyben az eddigi próbálkozásokhoz képest eltérő megközelítésre van szükség: a kampánypénzek védelmét szolgáló egyetemes szabályok bevezetésére, amelyeknek nem csak a kis pártoknak, de a nagyok is meg kell, hogy feleljenek. A listaállítás nehezítése mellett a kampánypénzek ugyanúgy lophatók és átláthatatlanok maradnak, mint most. Ez pedig táptalajt jelent a kampánytámogatásokra rátelepedett politikai alvilág számára. Kisebb iparág szerveződött a félig legálisan vagy illegálisan megszerzett személyes adatok másolgatására. Olyan figurák seftelnek akár a te vagy közeli hozzátartozóid adataival, mint Kőrös Gusztáv, Zuschlag János vagy az újabban koronavírusos féligazságokban utazó testépítő-patikus Gődény György. Őket a belengetett következmények nem riasztják el: csak Gődény pályafutását nézve szinte provokációként hat, hogy az ember, aki az egyik évben legyárt több, mint 150 millió forint adósságot, a másik évben pedig úgy tolja a sódert a médiában, mintha mi sem történt volna. A mostani szabályok ráadásul a valódi pártok vonatkozásában is tisztázatlan helyzeteket teremtenek.
A kampányfinanszírozás teljes rendszerének átalakítására minden bizonnyal nincs politikai szándék, de a kamupártok elleni érdemi fellépést csak a politikai számítás akadályozza. Sajnos hiába kerültek újra a Parlament elé a választási szabályok, valódi és őszinte vita nem alakult ki a problémáról. Ez pedig kikövezi az utat afelé, hogy az ügy 2022 előtt újra elsikkadjon. De hogyan szólna az a néhány mondat, ami egy normális országban legalább a módosító indítványok között megjelenik ilyen helyzetben?
A többes jelölés eltörlése
Egyedül ezzel kapcsolatban van módosító indítvány a Parlament előtt. Ez egy csapásra elérné, hogy ne érje meg ajánlásokat másolni. A kézen-közön cserélt személyes adatok a rendszer legnagyobb rákfenéje. Ha a kormány megkérdezte volna az évekig húzódó, rengeteg iratanyagot produkáló nyomozásokat lebonyolító szerveket, jó ötlet-e egy hibás jogalkotói húzáshoz ragaszkodva felesleges eljárások tömegét az apparátus nyakába szabadítani, vélhetően ők is mérlegelnék a többes ajánlás kivezetését. A jelöltállítás 2011-es egyszerűsítéséhez képest (500 ajánlás) nem jelentene elfogadhatatlan visszalépést, ha a 60-70 ezer választópolgár közül 500 fő ajánlását be kellene gyűjteni ahhoz, hogy valaki a szavazólapra kerüljön. Ezzel a kamupártok számára megoldandó feladat ténylegesen megnehezülne, és eltűnnének az óriáskígyó-hosszúságú szavazólapok. (A többes jelölés fenntartása egyébként lehetséges volna, de ennek szigorú feltételei vannak.)
Kampánytámogatás csak “kincstári kártyán”
A fenti lépés azonban önmagában nem elég. A pénzek átláthatóbb, számonkérhetőbb kezeléséhez az is szükséges, hogy a pártok kincstári kártyán kapják meg és az egyéni támogatáshoz hasonló szabályok szerint költhessék el az országos lista után járó kampánytámogatást is. Ez némi többletfeladatot jelent ugyan a Kincstárnak, de összehasonlítva az utólagos eljárások jelentette munkateherrel, ez az erőfeszítés többszörösen megtérül.
Ellenőrzés és szankciók: egységesen mindenkinek, aki listát állít
Az 1% alatt maradt pártokat csak kérésre ellenőrzi az ÁSz, pedig látható, hogy a közpénzekkel való visszaélésekkel súlyosan fertőzött esetek pont a vonal alatt találhatók. Fontos lenne, hogy az ÁSz hivatalból ellenőrizze az 1% alatti pártok gazdálkodását is, és a jelenlegi állapottal szemben fűződjön jogkövetkezmény ahhoz, ha valaki nem adja le a beszámolóját (pl. az ÁSz kezdeményezhesse a párt megszüntetését).
Átláthatóság: a nyilvánosság erejével
A kampánytámogatás közpénz, ráadásul kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy a választók bizalmáért versengő szereplőkről már a kampány időszakában, illetve azt követően bárki ellenőrizhesse, hogy szabályosan és a célnak megfelelően költötte-e el a rábízott közpénz. A Kincstártól adatigénylésekke ugyan ma is megszerezhetők ezek az adatok, de az elszámolásokkal kapcsolatos adatigénylést benyújtóknak rendszeresen jogi útra kell terelnie, hogy a Kincstár milliókat kér az adatokért. Az elszámolások nyilvánosságát törvényi úton kellene megteremteni, kötelezve a Kincstárt, hogy tegye közzé az egyéni (és a fentiek után az országos lista) miatt járó támogatások elszámolásait (számlaösszesítőit), illetve a választások után vezessen nyilvános elszámolást a tartozások és a behajtások adatairól.
Ezt várjuk a Parlamenttől, nem a hatalomtechnikai trükközést és a lapítást! Ehhez képest a legfrissebb hírek szerint a listaállítás drasztikusabb nehezítése (27-ről az eredetileg tervezett 50 helyett 71-re a 106 egyéni körzetből) kerülhet csak be módosításként a törvénybe. Ennek ebben a formában már vajmi kevés köze van a kamupártokhoz, sokkal inkább az ellenzéki pártok választási stratégiáit kívánja korlátozni. Az elmúlt évek után rosszhiszeműen azt is gondolhatjuk: ennyi jelölttel már csak olyan álellenzéki kamupárt állhat rajthoz, amit a háttérből ehhez megfelelő infrastruktúrával és adatbázissal rendelkező szereplők mozgatnak (vö. Lendülettel). De mivel az alternatív módosítók benyújtásával járó munkát az ellenzék nem végezte el, most nem maradt más a számukra, mint leszavazni a törvényt a mostani formájában, magukra véve a bélyeget: nem támogatták a "kamupártok elleni" kormánypárti intézkedést.
Címkék: választások kampányfinanszírozás jogalkotás antikorrupció kamupártok
25 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Európai szintű reform előtt a politikai hirdetések piaca
-
Vélemény az EU politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról szóló rendelet-tervezetéről
-
Kampány 2024: egy világháború képe, kivezényelt kisiskolások és a közszolgálati média bevetésen
-
Kampány közpénz nélkül: szempontok a törvényes és tisztességes kampányhoz
-
Bőven van még teeendő a Bizottság szerint az antikorrupciós vállalások területén
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Picnic 2020.11.25. 04:49:05
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.11.25. 05:15:46
mojoking77 2020.11.25. 05:57:58
Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.11.25. 07:22:10
Ekrü 2020.11.25. 07:52:26
"azért ágálnak hogy az összefogást igyekszik a fideszes rablóbanda ellehetetleníteni. "-Eldönthetnétek végre ,hogy most az összefogást segíti vagy hátráltatja.Mert ugye eddig azért ment a sírás,hogy ezzel a törvénnyel muszáj lesz összefogni.Amit nem igazán értek,hogy miért is baj,hisz eddig meg azt állítottátok,hogy össze kell fogni mert az ellenzék együtt több mint a Fidesz.Most akkor mégsem ti vagytok a többség...?Hazudtatok?
Ekrü 2020.11.25. 08:50:46
Az ellenzéki pártoktól idáig mást sem hallottunk,csak hogy az összes ellenzék együtt több mint a Fidesz egymaga és mindenki az összefogást akarja.Most meg azon sírnak ,hogy össze kell fogniuk.Ebből két dolog adódik:
1.Nem is olyan nagy az egyetértés a pártok között és nem igazán gondolták komolyan az összefogást.
2.Az összes ellenzék bizony kevesebb együtt mint a Fidesz. Ez mondjuk kiderült Borsodban....
"nem ugyanaz ám, hogy akarsz-e szopni, mert buzi vagy, és az, hogy szopsz, mert megerőszakolnak."-Nem kötelező összefogni.Az a párt pedig amelyik egymaga képtelen 500 aláírást összeszedni a 106 egyéni körzet legalább felében az ugyan ,hogy akar választást nyerni?500 aláírást én simán összeszedek a a családi és baráti körben...
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2020.11.25. 09:30:57
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.11.25. 10:19:14
Éppenhogy segítik a ballib összefogást, hiszen nem lehet 2-3 ballib lista ezek után, s kénytelen lesz az összes ballib összefogni és egyetlen közös listát létrehozni.
Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.11.25. 10:37:19
Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2020.11.25. 10:39:03
a nagy hohohorgász 2020.11.25. 11:14:52
a nagy hohohorgász 2020.11.25. 11:18:28
a nagy hohohorgász 2020.11.25. 11:27:29
citrix 2020.11.25. 11:29:20
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.11.25. 11:31:59
A liberálisok miért ne lépnének be?
A Jobbik meg liberális 2-3 éve.
Ekrü 2020.11.25. 11:56:09
"Összefogni az egyéni körzetekben lehetne, de ha nem indítanak jelölteket egymás ellen, akkor nem indíthatnak párt listát."-Szerintem te nem érted.Idáig az volt ,hogy össze akarnak fogni.Na mármost, ha összefognak akkor a választások előtt kötnek egy választási szövetséget és együtt indulhatnak a pártlistán is.Mi ezzel a baj.Szégyenlik/utálják egymást?Akkor minek összefogni?Akkor ha esetleg nyernének,hogyan akarnak egymással együtt dolgozni?Hogyan tudnának úgy kormányozni?
Ha pedig mégsem akarnak összefogni akkor senki sem tiltja meg ,hogy külön induljanak.De ez a összefogunk de mégsem fogunk össze nem más mint a választók becsapása.
birkamenet 2020.11.25. 12:08:51
így van, azonnal ki kell viszgálni, hogy kiket vásárolt meg eddig a Soros. Itt a lista az elsö 100-ról:
Itt a lista, mennyi pénzzel támogatta a Fideszt Soros György
origo.hu
Szinte nincs olyan régi Fidesz-vezető, aki nem kapott volna milliókat.
Ha Soros György nem ad pénzt, mára nem lenne Fidesz - többen is leírták már ezt a mondatot, főleg azért, mert mára Soros lett a kormány és a kormánypárt legfőbb ellensége, és tízmilliárdokat költöttek az ellene folyó kampányokra.
Az origo.hu most összeszedte, hogy pontosan mennyit köszönhet a párt a milliárdos adományainak:
A Rajk- és a Bibó-szakkollégium, melyekből a Fidesz is kinőtt, összesen 11,8 millió forintot kapott a 80-as évek végén, ami mai értéken számolva nagyjából 231 millió lenne.
A Fidesz maga (még nem pártként) közel 4 millióhoz jutott a Soros Alapítványtól, ami mai értéken majdnem 125 millió. Ebből jutott az országos hálózat kiépítésére is, irodákra, irodaszerekre, berendezésre.
Orbán Viktor 88 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásából alapított Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, ’89 augusztusában azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy 10 ezer forintos ösztöndíjat kap havonta közvetlenül az alapítványtól és még 5-10 ezret a szintén Soros-pénzből alapított Századvég című folyóirat szerkesztéséért. Ha összesen 20 ezerrel számolunk, az ma 310 ezer forint lenne.
1989 szeptemberében Orbán Viktor Soros-ösztöndíjasként Oxfordba utazott, ahol a Pembroke College-ben kutatási témája a civil társadalom eszméje az európai politikai filozófiában volt.
Deutsch Tamás szintén Sorosnak köszönhetően járt egy Magyarországon és Angliában működő menedzseriskolába, valamint a University of Tennessee-n.
Kövér László is az alapítvány támogatásával kutatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
Németh Zsolt és Szájer József Oxfordban tanult.
Schmidt Mária két társával együtt összesen 1,35 milliót, mai értéken több mint 30 millió forintot kapott egy kutatásra. Egy jeruzsálemi konferenciaútját is az alapítvány fizette, majd az Indiana Universityn is tanulhatott.
A ma szintén tele szájjal sorosozó Kósa Lajos 250 dollárért vehetett részt ’88-ban a dubrovniki nyári egyetemen, ezekből a kurzusokból nőtt ki később a CEU maga.
Fellegi Tamás mai értéken számítva 2,5 milliót kapott arra, hogy a Connecticuti Egyetemen PhD-zzen.
Bába Iván, a második Orbán-kormány külügyi államtitkára mai értéken 3 millióból kutatott, majd ő lett a Kelet-Európa Kutatócsoport vezetője.
Hörcsik Richárd, a Fidesz korábbi frakcióvezető-helyettese ’87 és ’89 között havi 5 ezer forintos (ma nagyjából 105 ezer lenne) ösztöndíjban részesült.
Cséfalvay Zoltán harmadmagával végzett palóckutatást, és portugál konferenciára is utazott, összesen – mai értéken – 4 millióból.
Soros-ösztöndíjas volt a lex CEU-t a minap államfőként szignózó Áder János is, de a támogatás mértéke nem ismert.
Habony Árpád a Soros Alapítvány által hétmillióval megtámogatott könyv- és papírrestaurátor-képzésre járt.
Nem apanázst kapott, hanem közvetlenül a szervezetnek dolgozott Mikola István, Stumpf István, Sólyom László, Jeszenszky Géza, Chikán Attila.
A CEU-n tanított Illés Géza, és oda járt Kovács Zoltán kormányszóvivő és Kumin Ferenc New York-i főkonzul. Berzétei Ákos külügyi helyettes államtitkár jelenleg is ott tanul.
a nagy hohohorgász 2020.11.25. 13:12:39
Sir Gombóc 2020.11.25. 21:40:58
birkamenet 2020.11.25. 22:29:55
Hallottad fidess birka, hogy a Project Syndycate igazolást adott ki orbán gazdidnak, hogy az elmebeteg lázálmait Sorosról azért nem jelenteti meg, mert az a pöcegödör színvonalával egyenlő. Márpedig ha a hibbant orbán a szoba közepére akar szarni, akkor azt tegye otthon a parasztjai között, nem pedig vendégségben az értelmiségieknél.
Celtic 2020.11.28. 11:15:59
Ez egy kicsit gond. Mondjuk, most '18-ban is volt olyan (nem is kevés), aki nem akarta elhinni, hogy több pártnak is aláírhat. Az ember Budapest nagy központjaiban aránylag könnyen összeszedi az 500-at, de kis eldugott térségekben majdnem lehetetlen. Ha meg csak egynek adhatja, akkor nem majdnem, hanem teljesen lehetetlen.
Celtic 2020.11.28. 11:18:46
Ment a feljelentés utána pártszinten - de semmit nem talált se az ügyészség, se a rendőrség. Holott nyilvánvaló volt, megjelöltem, hogy kinek adtam - namost ezen semmilyen törvény nem segít, ha nyilvávaló csalás esetén sem vizsgálják ki.