Tizenegyezren töltötték ki az Ígyszültem.hu szülésélmény-térképet. A válaszokból többek közt kiderült, hogy a szülések 68 százalékában fizetnek hálapénzt, ennek átlagos összege pedig 111 ezer forint. Becslésünk szerint így nagyságrendileg 7 milliárd forint lehet a hazai állami szülészetben fizetett hálapénz összege egy évben.
(Ván Janka rajza.)
Az egészségügyet érintő korrupció legismertebb megjelenési formája Magyarországon a leegyszerűsítve hálapénznek nevezett valami, amit a betegek vagy hozzátartozóik a jobb minőségű ellátás, az emberséges hozzáállás reményében vagy pusztán megszokásból fizetnek az orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak. Annak érdekében, hogy mélyebben megismerjük a szülészeti hálapénz közvetlen hatásait, 2020 nyarán elindítottuk az Ígyszültem.hu oldalt, ahol arra kértük azokat az anyákat, akik az elmúlt 10 évben állami intézményben hozták világra gyermeküket, hogy számoljanak be a szülésélményeikről. Októberig több mint 11.000 válasz érkezett.
Fontos leszögezni, hogy a felmérésben minden nem lepapírozott, tehát számla nélküli, feketén, akár borítékban teljesített (például a szülés levezetéséért adott) kifizetést hálapénznek tekintettünk. Ez sokszor olyan esetben is előfordult, amikor cseppet sem volt hálás a páciens. Ugyanakkor érkeztek szép számmal olyan válaszok is, amelyek szerint a hálapénz valóban a köszönet jeleként volt értelmezhető.
Ígyszültem.hu - a kutatás módszertana
Az adatokat területi szempontok mentén és a szülés típusa szerint súlyoztuk, hogy az elérhető hivatalos adatok (2018-as NEAK adatközlés) szerint reprezentatívnak tekinthessük az eredményeket. Az alább közölt adatok 2016 és 2020 közötti szülésekre vonatkoznak. A 2016-nál régebbi esetekre alkalmazható releváns hivatalos statisztikák hiányában a régebbi szüléseket elhagytuk (ezek a szülésélmények azonban ugyanúgy böngészhetőek az Ígyszültem.hu oldalon). Természetesen a válaszadói önszelekció, illetve az, hogy online gyűjtöttünk adatokat, alapvetően a jómódú, közügyek iránt érdeklődő kitöltők irányába torzíthat, így a következőkben bemutatott eredményeket ennek tudatában kell értelmezni. A feldolgozott válaszokat 2020. július 27. és október 31. között adták le.
A részletes elemzés letölthető innen (PDF).
A magyar gyerekek többsége korrupcióban születik
A szülések 68 százalékánál fizetnek az ellátottak hálapénzt, részben kérésre (15 százalék), részben maguktól. Az utóbbi a jóval gyakoribb eset, de ennek ahhoz is köze lehet, hogy a hálapénz követelése bűncselekménynek számít, az igényt ráutaló magatartással is a páciens tudtára lehet hozni. A tranzakcióra az esetek 97 százalékában a szülés után kerül sor. Számít az is, hogy hol születik a baba, míg a közép-magyarországi régióban a szülések 76 százalékánál fizetnek hálapénzt, a Közép-Dunántúlon csak 48 százalék ez az arány.
A hálapénzt az esetek 88 százalékában az orvosoknak fizetik, de gyakran a szülésznők (is) kapnak (60%) borítékot:
A tranzakcióra az esetek 97 százalékában a szülés után kerül sor:
Számít az is, hogy hol születik a baba, a közép-magyarországi régióban a szülések 76 százalékánál fizetnek hálapénzt, a Közép-Dunántúlon csak 48 százalék ez az arány:
A válaszadók felsorolhattak indokokat, hogy miért fizettek hálapénzt. A leggyakoribb válasz a saját orvossal / szülésznővel való szülés volt (55%), a második leggyakoribb pedig a hála (45,5%). A válaszadók 38 százaléka azért fizetett, hogy a szülésznő vagy az orvos a várandósság alatt is elérhető legyen. Ez utóbbi kategória valamint a ‘saját orvossal való szülés’ köthető leginkább a fogadott orvosi rendszerhez, és egyfajta – feketén – fizetett rendelkezésre állást jelentenek. A válaszadók csaknem 30 százaléka több figyelmet, 25 százaléka a szülési igényeinek figyelembe vételét (pl. mesterséges beavatkozások elkerülése), 22,5 százaléka magasabb minőségű ellátást, 15 százaléka pedig jobb körülményeket várt a hálapénzért cserébe. Ezek az okok jelentik a baksist a jobb ellátásért. Bő 8 százalék úgy érezte, hogy muszáj fizetnie, nem is várt semmit cserébe.
Egy hungarikum anatómiája
A fogadott orvosi rendszer a szülészetben igazi hungarikum, más országokban nem jellemző. Az orvosválasztás pedig szorosan összefügg a hálapénz fizetéssel. A leggyakrabban az előzetesen kiválasztott szülészorvos kap hálapénzt, ekkor nagyobb valószínűséggel beszélhetünk előre „bekért” vagy előre egyeztetett hálapénzről. Külön tanulmányt érdemelne a fogadott orvosi rendszer elemzése, ezért ennek minden aspektusára nem térünk ki, de több anyagunkban foglalkoztunk már vele. Az egyik gyakran idézett adat, amely jól mutatja a rendszer egyik hatását, a születésszámok megoszlása a hét napjain: hétvégén és ünnepnapokon akár harmadával is kevesebb gyerek születik. Miért? A feltételezés szerint azért, mert a fogadott orvos inkább előbbre vagy későbbre tolja a szülést, hiszen ő is szeretne pihenni (az említett különbségek úgy is jelentősek, ha azzal is számolunk, hogy a tervezett császármetszésekre inkább hétköznap kerül sor, vagy fordítva, hogy a fogadott orvos is lehet hétvégén ügyeletben). Az ügyeletes orvosnak viszont lényegében mindegy, ő úgyis a kórházban tölti a hétvégét.
Ezzel együtt a magyar nők 65 százaléka fogadott orvossal (és/vagy szülésznővel) szül, sőt azoknak a száma, akik orvost választanak ennél is magasabb lehet, mert a válaszadók 20 százaléka arról számolt be, hogy végül nem annál szült, akiknél szeretett volna. Fogadott orvos esetén a hálapénzt fizetők aránya 90 százalék. Ez a szám mutatja talán a legjobban, hogy a hálapénz nem csak a háláról szól, sokkal valószínűbb, hogy egyfajta feketén fizetett rendelkezésre állási díj. Ezt mutatja az alábbi ábra is:
Az Ígyszültem.hu felmérés adataiból az is kiderül, hogy a fogadott orvossal zajló szülések esetében gyakoribbak a császármetszések. Azoknál, akik fogadott orvossal szültek, 43 százalék volt a császármetszéses szülések aránya, míg az ügyeletes orvosnál történt szüléseknél ez a szám 29 százalék. A szülések negyedénél számoltak be a válaszadók arról, hogy a szülést meg kellett indítani. Fogadott orvos esetében 31 százalék a megindított szülések aránya, ügyeletes orvosnál 20 százalék. Hogy a különbség nem csupán a véletlen műve, összefügghet az előbb idézet felfedezéssel, hogy a fogadott orvosok egy része, úgy tűnik, szereti a saját naptárához igazítani a szüléseket. Természetesen hiba volna minden császármetszést vagy szülésindítást erre visszavezetni. A WHO 10-15 százalék közé teszi az elfogadható császárarányt – ilyen arányban a beavatkozás életet ment, a probléma az ennél jóval magasabb (vagy épp jóval alacsonyabb) számoknál van.
A magas császárarány mögött természetesen más okok is vannak, nem csak a fogadott orvos naptára. Lehet ilyen az orvosi rutin hiánya a komplikáltabbnak tűnő szüléseknél, de nem ritka az arra való hivatkozás sem, hogy az anyák kifejezett kérésére történik császár (felmérésünkben 3% alatt voltak ezek a válaszok). Az azonban bizonyosnak tűnik, hogy a császárarány Magyarországon rendkívül magas (és növekvő tendenciát mutat), és úgy tűnik, hogy a fogadott orvos jelenléte a rendszerben dob jó néhány százalékot ezen a statisztikán. Azokban az esetekben, amikor a szülésznő egyedül vezeti a szülést, a spontán végződő hüvelyi szülések aránya jelentősen magasabb (87%) mint átlagosan, ez persze összefügghet azzal, hogy erre eleve olyan esetekben kerül sor, amikor nem várható komplikáció.
Látható, hogy felmérés eredménye nagyon közel áll a hivatalos adatokhoz: A NEAK közlése szerint 2018-ban 41% volt a császárarány, 2019-ben már 42%.
Magyarországon nagyon magas a mesterségesen megindított szülések aránya. Csehországban 10% körüli ugyanez a mutató.
A válaszok alapján a szülések 69 százalékat orvos és szülésznő közösen vezette. 22 százalékban kizárólag orvos, 5 százalékban pedig kizárólag szülésznő. A hálapénzes és a hálapénzfizetés nélkül zajló szülések esetében jelentős különbségek vannak: a szülésznők által vezetett szüléseknél 56 százalékban került sor hálapénz fizetésre, míg az orvos által vagy közösen vezetett szülések esetében 70 százalék körüli az arány. Érdekesség, hogy néhány kórháztól eltekintve a legtöbb szülészeti osztályon nem lehetséges, hogy egy szülésznő önállóan vezessen egy szülést. A válaszadók 3,7 százaléka nem volt benne biztos, hogy ki vezette a szülést. A válaszadók ezen csoportjában amúgy a legalacsonyabb a hálapénzt fizetők aránya (de így is 40% körüli).
(Az ábrában a kórházi szülésznő válasz tekintetében felfedeztünk egy hibát, ezt 2022. május 3-án javítottuk.)
A félelem bére
Egy szülésért fizetett hálapénz összege átlagosan 111.000 forint volt, a medián érték (azaz a középső érték) pedig 100.000 forint. Ez az összeg viszont csak az esetek harmadában (31%) vándorol egyetlen emberhez. A hálapénz összege nagyon széles skálán mozog a néhány ezer forintos összegtől kezdve az 1 millió forintig. Nem drasztikus a különbség, de az mindenképpen látszik, hogy a kért hálapénz esetében az összeg magasabb. Az éves születésszámból (nagyjából 90 ezer baba születik egy évben), a hálapénzfizetés gyakoriságából (68%) és az átlagos hálapénzösszegből azt is meg lehet becsülni, hogy évente mennyi hálapénz mozoghat a szülészetben, ez nagyjából 6,8 milliárd forint.
Jelentős különbség figyelhető meg a hálapénz átlagos összegét tekintve térségenként. Míg Közép-Magyarországon, ideszámít Budapest is, 141.000 forintot tesznek a borítékba, a Nyugat-dunántúli régióban 76.000 forint a hálapénz átlagos összege.
És milyen volt?
A felmérésünket kitöltő 11 ezer anyából közel 3 ezren meséltek is a szülésélményükről, beszámolóikkal a későbbiekben fogunk még foglalkozni. (Ezek a beszámolók kórházanként böngészhetők az Ígyszültem.hu-n). Gyorselemzésünk alapján elmondható, hogy a válaszadók 11 százaléka számolt be traumatikus élményről, amely leggyakrabban a rossz bánásmódhoz és az információhiányhoz volt köthető.
A COVID-járvány alatti szüléseknél ritkábban kerül sor hálapénz fizetésére, de akik fizetnek, vastagabb borítékot adnak, és ez meghaladja a hálapénz - mondhatni - inflációt követő emelkedését. Az is kirajzolódik, hogy akik fizetnek, nagyobb arányban szülhetnek a választott kísérővel, mint akik nem.
Mi várható a jövőben?
Nagy kérdés, hogy az orvosi béremelés, a kettős praxisra vonatkozó tilalom (vagy annak hiánya) és a hálapénz szigorúbb büntetése milyen hatással lesz ezekre a mutatókra és természetesen magára az ellátásra. Már ebből a rövid felmérésből is kiderül, hogy a hálapénzrendszer nem kizárólag az egészségügyben dolgozók alacsony bérei miatt működik, noha az minden bizonnyal jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ilyen sokáig elfogadott gyakorlat maradt. A hálapénzrendszer legalább ilyen fontos fenntartója az egészségügyi intézményekbe vetett bizalom hiánya, amelyet pénzzel tömött borítékokkal remélünk megvásárolni például a legjobbnak hitt orvos formájában. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy semmire sem garancia a hálapénz. Ugyan elképzelhető, hogy többet találkozik a választott nőgyógyászával a szülés során a leendő édesanya és kedvesebben is viselkednek vele, de ez nem menti meg attól, hogy ha az orvosnak úgy kényelmesebb, akkor művi beavatkozással segíti világra hozni a gyereket. Az ellátás minőségét érintő jelentős különbségek miatt ugyanakkor nehéz elvitatni az érintettek azon jogát, hogy legalább megpróbálhassanak olyan orvost vagy intézményt keresni, ahol objektív mutatók alapján figyelemmel vannak a szülési igényekre. A válaszadók 25 százalékánál ez volt a döntő indok a hálapénzfizetés mellett.
Sajnálatosnak tartjuk, hogy az egészségügyben zajló átalakulás során nem történt valódi párbeszéd a törvényhozó, a szakmai szervezetek és a társadalom, leginkább a nők szélesebb köre között, amely transzparenssé tette volna a különböző csoportok céljait, szándékait és felszínre hozta volna a rendszer orvosolandó hibáit. Félő, hogy az új szabályok sem fognak változást hozni, ha nem áll helyre a társadalom bizalma az egészségügyi ellátás minősége iránt, és a jobb ellátás reményében továbbra is ott lesz a boríték a páciensek kétharmadának a zsebében. A bizalom pedig nehezen fog létrejönni, ha
- egységes protokollok és felkészültség híján fennmaradnak az intézmények közötti jelentős minőségbeli különbségek, és a nők nem lehetnek benne biztosak, hogy az ország bármely pontján ugyanolyan jó minőségű ellátást kapnak,
- nem lesz a szülészetben világosan szétválasztva állami és magánszolgáltatás,
- nem alakul ki érdemi kommunikáció és egyenrangú felek közötti párbeszéd orvos és ellátott között,
- nem lesznek könnyen elérhetők a szülés menetéről, minőségéről szóló statisztikák, információk
- nem jön létre a tényleg hálából adott hálapénzt helyettesítő visszajelzési rendszer,
- és nincs aki ellenőrizze, hogy a magasabb fizetések ellenére is elteszik-e a borítékot.
A szakmai szempontok helyett jelenleg két gyakorlati szempont látszik meghatározni a reform alakulását: 7 milliárdos "piacból" jelentős hasznot húzó szűk orvosi réteg lobbiereje, és azon választók tízezrei, akik elvesztik a jogukat, hogy olyan orvost keressenek, akiben megbíznak - és ez komoly feszültséget szülhet. Ha a reform alól hosszú távon kivétel marad a szülészet, az a jelenlegi problémák konzerválásához vezet. A kettős praxis hirtelen tiltása azonban könnyen abba az irányba hathat, hogy az orvosok tömegével hagyják ott az állami intézményeket, a szülészet pedig végleg elindul a privatizáció útján. Reméljük, hogy ez a felmérés segíti a témában a tisztánlátást és jó viszonyítási alapot nyújt ahhoz, hogy nyomon kövessük miként változik a szülészeti ellátás minősége és a hálapénz szerepe az elkövetkezendő években.
A kutatási jelentés teljes terjedelmében hamarosan elérhető lesz az Ígyszültem.hu oldalon. A bejegyzés chart-jai innen is letölthetőek.
A kutatásban partnerünk volt az EMMA Egyesület. Az adatok elemzését Szeitl Blanka végezte, az adatvizualizációkat Szémann Tamás készítette. A felmérés alapjául szolgáló kérdőívet Kremmer Sarolta (K-Monitor) és Schmidt Erika (EMMA) állították össze. Köszönjünk mindazok segítéséget, akik adományaikkal, szakmai tanácsaikkal vagy éppen a kérdőív kitöltésével hozzájárultak a felmérés létrejöttéhez. A szülészeti hálapénzzel foglalkozó projektünket a Nyílt Társadalom Intézet támogatta.
Korábbi szülészeti hálapénzes anyagaink:
EGY SZÜLÉS VALÓDI ÁRA - KORRUPCIÓ A MAGYAR SZÜLÉSZETI ELLÁTÓRENDSZERBEN / (2. RÉSZ)
HOZZÁFÉRHETETLEN A SZÜLÉSZETI STATISZTIKA AZ ÉRINTETTEK SZÁMÁRA
"NÉPESEDÉSPOLITIKAI OKOKBÓL" MARADHAT A HÁLAPÉNZ A SZÜLÉSZETBEN
A KUTATÁSBEMUTATÓ BESZÉLGETÉS A MÉRCÉN
Címkék: egészségügy adatok hálapénz ígyszültem
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.