Mit tehetnek helyben a koronaválság megoldásáért az önkormányzatok, a képviselők, a civilek és a helyi közösségek együtt? Új kiadványunk a tavalyi választások után Helyi együttműködések rendszere címmel megjelent kötet folytatása. Egy éve, a választások után azt tekintettük át, hogyan járulhat hozzá az átláthatóság és a részvételi demokrácia erősítése egy új politikai kultúra kialakításához helyi szinten. A remélt helyi együttműködéseket megteremtő részvételi fordulat azonban váratlan formában következett be. A koronavírus-járvány és vele párhuzamosan a központi kormányzati elvonások egyfelől drasztikusan szűkítették a társadalmasítás mozgásterét, másfelől azonban a válságra adott ösztönös reakciók maguk is közösségi megoldások felé nyitották meg az utat. Tanulmányunk ezeket tekinti át: online fórumok, önkéntesség, közösségi finanszírozás - többek közt ezek helyi szintű használatát térképeztük fel. 

Tavaly a választások kapcsán a közösségi részvételt, mint a politikai képviselők és a tőlük eltávolodott helyi közösségek viszonyának újrateremtését mutattuk be. A sokat emlegetett bizalomhiány azonban nemcsak a képviselőkkel való viszonyban, hanem a közösségek tagjai közötti mindennapi interakciókban is tetten érhető. A járvány nyomán kialakuló válsághelyzet váratlan esélyt kínált az egymásra találásra: elég megnézni a segítséget kérő és ígérő üzeneteket a közösségi médiában, hogy lássuk, a bizalmatlan légkört egy konstruktív, szolidáris egymás felé fordulás váltotta fel, különösen helyi szinten. Vajon tartóssá válhat ez a közösségi működés, vagy a járvány negatív társadalmi hatásai, a szociális távolságtartás és az önkormányzás elszegényítése idővel még nagyobb bizalmatlanságot teremt majd? 

Amikor a globális és nemzetállami szintű kormányzás túlterhelődött és az információáramlás csatornái eltömődtek, azok a helyi léptékű platformok a valós problémákat beazonosító politikai cselekvőképesség letéteményesei, amelyek ezeket a civil-önkormányzati határvonalat átmetsző kooperációkat lehetővé teszik. Kisközösségi szinten történt meg a kormányzati intézkedések lefordítása a mindennapi gyakorlatra és ez a munka nem lett volna lehetséges a közösség különböző szereplőinek egy platformra kerülése, összekapcsolódása nélkül.

Platformok alatt nem csak digitális eszközöket értünk, hanem az adatok, igények, kezdeményezések és szándékok kommunikációjának, erőforrások cseréjének közös terét, melyben egyeztetett cselekvés alakulhat ki. Ezekben a terekben, és ezek fejlesztése révén kell politizálnia a koronavírus-válság teremtette helyzetben a helyi politika szereplőinek. A politikai vezetés most a rendelkezésre álló terek kitöltését, új közjavak, közfeladatok megszervezésére való mozgósítást jelent, nem pedig vezérelvűséget. A szuverenitás nem felsőbbséget, fölényt jelent, hanem önrendelkezésre való képességet, a kiszolgáltatottság és elszigeteltség saját erőforrásokra támaszkodó felszámolását, a városi életéről való gondolkodás szabadságának visszaszerzését. Ezektől a megfosztottságoktól pedig csak közösségi megoldásokkal szabadulhatunk.

Ezek számba vételére tesz kísérletet ez a kötet, mely innen tölthető le.

A kiadvány témái

Hogyan zajlik az önkéntes segítők önkormányzati szervezése? 

A koronavírus-járvány jócskán felforgatta az önkormányzatok életét 2020 tavaszán. Az idősek és rászorulók ellátása az önkormányzatok sürgető feladatává vált, melyhez sem szakmai, sem anyagi segítséget nem kaptak a központi kormányzattól. Sok önkormányzat önkéntesek bevonásával, intézményi átszervezésekkel oldotta meg az idősek és rászorulók ellátását. Milyen feladatokba vonták be az önkormányzatok az önkénteseket? Hogyan lehet néhány nap alatt százas nagyságrendben megszervezni az újonnan érkezőket? Támpontokat, válaszokat keresük néhány önkormányzat jó gyakorlatán keresztül.

Mire kell figyelni az online térbe helyezett lakossági fórumoknál?

Az online találkozók a járvány miatt a legtöbb állami szervezet számára is elengedhetetlenné váltak. A kérdés már nem az, hogy használjunk-e online találkozókat a hátrányaik ellenére, hanem az, hogy hogyan használjuk hatékonyan az online egyeztetéseket és hogyan találjuk meg az online és személyes konzultációk egészséges kombinációját? Összeszedtük, hogyan lehet az online térben is hatékony és eredményes kapcsolatot létesíteni a lakossággal.

Sokasodó konzultációs csatornák az online térben: hogyan válhatnak hitelessé és hatásossá?

Részben a járvány miatt, részben pedig Budapest új vezetésének "Nyitott Városháza"  koncepciója következtében az e-részvételi csatornák gyors terjedésének lehettünk szemtanúi az elmúlt hónapokban. Mik azok a sarokpontokat, amelyek hitelessé és hatásossá tudják tenni az e-részvételi platformokat.

Elmélyülő civil-önkormányzati együttműködések: közpolitika-alkotó terek, szolgáltató platformok

Az önkormányzat és civil szféra együttműködésének számtalan olyan formája létezik, ahol a részvételiséget a közpolitika-alkotásba és a döntéshozatalba próbálják becsatornázni. Léteznek kooperációs intézmények, részvételi folyamatok, és a részvételiséget ösztönző jogintézmények is. Tanulmányunkban példákat mutatunk ezekre. A közpolitika alkotó terektől eltérő civil önkormányzati együttműködési gyakorlat az, amikor az önkormányzatok támogatják a civil szervezetek működését, akár pénzügyi forrásokkal, akár pedig infrastruktúrával. Civil házak működését mutatjuk be itthon és külföldön. 

Részvételi költségvetés: az első lépések

Az itthon is egyre több önkormányzat által kialakított részvételi költségvetési folyamat valódi hatalmat ad a helyi lakosok számára településük pénzügyi forrásainak elosztásában. A járvány és az önkormányzatokat sújtó elvonások miatt 2020 nem lett a részvételi fordulat éve Magyarországon, néhány önkormányzat azonban megpróbálkozott a részvételi költségvetéssel, mi pedig áttekintjük, hol tartanak, mik az első tanulságok.

Közösségi finanszírozás: egy platformra hozni a településért tenni akarókat

A járványhelyzet megmutatta, hogy az önkormányzatok nem egyedüli szereplői a helyi közjavak, közszolgáltatások biztosításának, a helyi közösség segítésének. A járvány hatásaira válaszul országszerte önszerveződő akciók indultak ki személyes és online csoportokból helyi kötődésű civilek, vállalkozók, szakemberek, kutatók és aktivizálódó helyi lakosok részvételével. Áttekintjük, hogy a magyar települések hétköznapjaiban milyen szerepet játszhat a közösségi finanszírozás, illetve nemzetközi példák alapján mit tehet egy önkormányzat, hogy segítse kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket.

Civil krízisalapok: gyors, rugalmas mikroadományok civilektől civileknek 

A debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete, a pécsi Emberség Erejével Alapítvány és a budapesti Gyökerek és Szárnyak Alapítvány krízisalapot hozott létre 2020 tavaszán. A civil krízisalapok gyorsan, rugalmasan osztottak kis összegű támogatásokat civileknek, miután szembesültek a járvány miatt megnövekedett feladatokkal, a csökkenő forrásokkal és azzal, hogy sokuknak mást, máshogy kellett csinálnia, mint amire eredetileg szerveződött. 

Még egy falat: Online petíciós felületből szolidaritási hálózat 

A hazai civilek gyorsan megtapasztalták, hogy a mélyszegénységben élő emberek elsők között vesztették el alkalmi munkáikat és a járvány hatására szinte megsemmisült az egzisztenciájuk. Az aHang petíciós, a Civil Kollégium Alapítvány és az Esély Labor Egyesület együtt indította el a „Még egy falat” elnevezésű kampányt a szegregátumokban élők megsegítésére. A szervezetek összefogva szolidaritási hálózatot alkottak, amiben ki tudták használni az aHang 200 ezres táborában rejlő adományozási lehetőséget, valamint a civil szervezetek közösségszervezőinek tereptapasztalatát. 

Helyi gazdaságfejlesztés a COVID járvány után: külföldi példák

A 2020 tavaszán világszerte bevezetett kijárási tilalmak során nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus által jelentett egészségügyi vészhelyzet gazdasági válsággal jár majd együtt. A gazdaság kiszolgáltatottsága rákényszerít arra, hogy újragondoljuk, hogyan szervezzük meg az alapvető fontosságú javaink termelését és fogyasztását. Nemzetközi példákat mutatunk arra, mit kezdhet egy erőforráshiányos önkormányzat a helyi gazdaságfejlesztés terén.

Helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei Magyarországon

A gazdaság visszaesése különösen érzékenyen érinti a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokat, mivel ezeknek a kisebb piaci szereplőknek jellemzően jóval kevesebb tartalékuk van mint a nagy nemzetközi vállalatoknak. Sorra veszünk néhány olyan példát, amely önkormányzati eszközökkel segítheti a helyi gazdaság fejlődését: a helyi élelmiszer-rendszerek megerősítését, a dolgozó- és környezetbarát beszerzési politika kialakítását és a helyi pénz bevezetését. 

Kiadja: K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Heinrich Böll Stiftung prágai irodája. A kiadvány 1-8 fejezetét a K-Monitor, 9-10 fejezetét a Szolidáris Gazdasági Központ munkatársai írták. A kiadványban megjelent nézetek a szerzőktől származnak, és nem feltétlen tükrözik a Heinrich Böll Stiftung nézeteit. 

A kézirat lezárása: 2020. november 20.