A 2019 őszi politikai változás teret nyithat egy részvételi fordulatnak a magyar önkormányzatokban. Ezt szem előtt tartva, a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest megbízásából részletes tanulmányban mutatjuk be a hazai nyilvánosság számára a részvételi költségvetés gyakorlatát és nemzetközi példáit. A kiadvány bemutatójára mindenkit szeretettel várunk február 14-én 17 órától a józsefvárosi Kesztyűgyárban, ahol a kötet szerzőjének ismertetője mellett önkormányzati-civil panelbeszélgetésben járjuk körül a részvételi költségvetés nyújtotta lehetőségeket és a bevezetés ügyes-bajos kérdéseit. 

A helyi szintű részvételi költségvetés valódi hatalmat ad egy település lakóinak az önkormányzati források egy részének elosztására. Ez egy olyan demokratikus tanácskozási és döntéshozási folyamat, amelynek során a polgárok a költségvetés egy részének felhasználásáról döntenek. A részvételi költségvetés lehetővé teszi, hogy a polgárok közösen azonosítsanak, megbeszéljenek, és prioritizáljanak bizonyos problémákat, ezekre megoldására javaslatot fogalmazzanak meg és dolgoznak ki. A javasolt projektek, feladatok közül végül szintén a polgárok választják ki azt, mi kerüljön megvalósításra, sőt sokszor magában a megvalósításban vagy annak monitorozásában is részt vesznek. Napjainkban legalább 10 ezer város működtet részvételi költségvetést világszerte, köztük tucatnyi város a környező országokban, Erdély vagy éppen Lengyelország városaiban. A lengyel nagyvárosokban ma már törvény teszi kötelezővé a költségvetés egy kis részének részvételi elosztását, ám az igazán progresszív, az állampolgárok közvetlen találkozását, eszmecseréjét és közösséggé válását segítő modelleket a tengeren túl kell keresni. Egy résztvevő találóan így foglalta össze a részvételi költségvetés lényegét: a folyamat azért volt sikeres, mert a résztvevők sokat tanultak belőle a városukról és egymásról, a végén pedig azt érezték: "Mi döntöttünk!"

Magyarország mindeddig kimaradt a világszerte zajló kísérletekből, amelyek a részvételi demokrácia elvei szerint formálják át a döntéshozatal működését. A 2019-es önkormányzati választások eredménye azonban részvételi fordulatot hozhat az ehhez kellő mozgástérrel rendelkező hazai önkormányzatokban. A tanulmány nemzetközi példákkal illusztrálva bemutatja, hogyan aknázható ki az eljárásban rejlő demokratikus potenciál. A magyar viszonyokra tekintettel, a folyamat egyes fázisait bemutatva gyakorlati javaslatokat is megfogalmazunk
a részvétel lehetőségének szélesítésére. Javaslataink a szórványos hazai kísérletekkel szemben jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a tanácskozás elmélyítésére, így lehet a részvételi költségvetés több, mint közönségszavazás: a közösségi szempontok valódi mérlegelésén alapuló felelős döntés. A következő évek kérdése, hogy itthon a "részvételiség" az új típusú társadalmi igényekre hatékonyan reagáló politikai PR diadalmenetét hozza el, vagy a részvételiségben rejlő demokratikus potenciál kihasználásához és a politikai közösség vágyott megerősödéséhez járul hozzá. Mi az utóbbihoz kívántunk szempontokat adni.