Közösségi finanszírozás: a fogalom olyan, itthon is egyre elterjedtebb technikákat takar, amelyek akkor lépnek működésbe, ha a hagyományos finanszírozási csatornák (bankok, állam, intézményes adományozók) eltömődnek. Online konferenciánkon azt jártuk körül, kifejezettem a mostani, járvány-sújtotta helyzetben, az önkormányzatokat érintő elvonások közepette hogyan lehet forrást teremteni a helyi kezdeményezésekhez. Ehhez az adományszervezés és az online crowdfunding különböző, helyi erőforrásokra támaszkodó formáit tekintettük át. Az előadások nem csak azoknak lehetnek érdekesek, akik szeretnének helyi kezdeményezéseket felkarolni, segítve szűkebb-tágabb közösségüket, de ötleteket adhatnak a magyar önkormányzatoknak is azzal kapcsolatban, hogyan erősíthetik meg saját településük civil-adományozói ökoszisztémáját. Három előadás arról, hogyan aktiválhatod a szomszédságod erejét a válság leküzdésére.

fotó: Nonprofit Law Blog

A járvány okozta helyzetben nemcsak az immunrendszerünk, de a közösségeink ereje is vizsgázik. Nem kell egy településen minden lében kanál főcivilnek lenni ahhoz, hogy lássuk: a szolidaritás mindennapi megnyilvánulásai azonnal felütik a fejüket, amint baj történik. Az emberek ételt visznek, maszkot varrnak, gyógyszert váltanak ki, a helyi cégek segélycsomagot osztanak, a politikusok próbálnak kapcsolatot keresni a lakosokkal. Sajátos, hogy éppen akkor kell összekapaszkodni, amikor a helyi közösségek kulcsintézményei, az önkormányzatok egyre több feladatot kell végezzenek úgy, hogy a kormány sorra vonja el bevételeiket, hatásköreiket. Közösségi finanszírozással nem helyettesíthetőek a hagyományos állami feladatok, de a bajba jutottak megsegítéséhez, a közösség rugalmas ellenállóképességének megtartásához, illetve innovatív, gyors reakciójához a felmerülő helyi igények kielégítésében, a közszolgáltatásokhoz való szélesebb hozzáférés megteremtésében egyre komolyabb szerepet játszik. Példa erre az információhoz való hozzáférés megteremtése egy független helyi lap indításával, egy kedvelt helyi vendéglátóhely talpon maradásáért indított gyűjtés, téglajegyek az új óvodához, faültetés helyi kezdeményeztésre stb. 

Aktiváld a szomszédságod erejét - önkormányzati szerepvállalással

Amikor közösségi finanszírozásról esik szó, itthon általában a “hiánygazdaságból” eredő problémákra asszociálunk, amikor a szülők viszik a folyékony szappant az óvodába, vagy a betegek a WC papírt a kórházba. Eredetileg ugyanakkor azt hívják közösségi finanszírozásnak, ami digitális platformon valósul meg, úgy teremt pénzügyi forrást, hogy az forrásgyűjtő nyilvános felhívást tesz közzé ötletéről, és ehhez mások anyagilag, szabadon hozzájárulnak. Ez igazán a 2008-as válság után indult be, először üzleti alapon működő vállalkozások számára, ezt követően pedig elterjedt a társadalmi célú közösségi finanszírozás is. Korábbi írásunkban végigvettük, hogy milyen szerepekben léphetnek fel az önkormányzatok a közösségi finanszírozás területén, mely szerepek léteznek Magyarországon is, és melyek, amik itthon egyelőre gyerekcipőben járnak. Azokban a nagyobb városokban, ahol már ma is indulnak forrásszerző kampányok helyi ügyekért, megfontolandó, hogy egy létező platformmal partnerségre lépve az önkormányzat a településre vonatkozó projektek közül azoknak, amelyek elérik a kitűzött célt, további 25-50% támogatást nyújtson az erre nyitott keret kimerüléséig. Nemzetközi tapasztalatok szerint ezzel a gyűjtések sikerének esélye 60-70%-ról 90% fölé emelkedik.

Merényi Miklós, a K-Monitor önkormányzati szakértője külföldi jó gyakorlatokat mutatott be. New Yorknak saját portálja van a Kickstarteren, Londonnak és sok más brit városnak a Spacehive-on (Kaptár), Amsterdamnak a Voor je Buurt (A szomszédságodért) platformon,  Barcelonának pedig a Goteo-n. A platform több, mint egy online interfész, ahol adományozni lehet: a mögöttük álló szervezet segít sikerre vinni a kampányokat: tanácsadó-mentoráló-projektfejlesztő feladatot is ellát. Ez olykor üzleti alapú szolgáltatásként működik, olykor kifejezetten szociális alapon áll: az Egyesült Államokban működő IOBY (In Our BackYard, a “mi hátsókertünkben”) például kifejezetten a hátrányos helyzetű városrészek önszerveződéseit segíti, munkatársaik is hasonló tapasztalati háttérből érkező helyi vezetők, sikeres kampányokkal a hátuk mögött. 

A társadalmi célú közösségi finanszírozás egyik közvetlen előnye, hogy több és látványosabb eredményt lehet elérni, mint a hagyományos civil pályázatokkal. Az egy-egy kezdeményezésre jutó összeg többszörösére nőhet és az önkormányzat által a civilek támogatására dedikált forrás felhasználása is sokkal átláthatóbb így. Emellett a helyi lakosok a saját áldozatvállalásukkal beleszólhatnak abba, hogy az önkormányzat mire költse a közpénzt. Annak  kezdeményezésnek ad az önkormányzat, amit a lakosok a saját zsebükből is finanszíroznak. Ilyen közvetlen kapcsolat a helyi közszolgáltatások és a helyben élők között nincs ma Magyarországon, mivel a lakosok által befizetett helyi adó kis tétel az önkormányzat költségvetésében. Ugyanakkor a városok címerével ellátott crowdfunding oldalak megjelenése önmagában vajmi keveset ér. A digitális felületeknél sokkal fontosabb az a civil ökoszisztéma, ami használja ezeket: a kezdeményezők felkészítésétől, a kampányokkal kapcsolatos tudás felhalmozásán át a potenciális adományozók eléréséig és aktivizálásáig.

Közösségi adománygyűjtés: személyesség, esemény, élmény 

A legnagyobb hazai közösségi adománygyűjtő portál az adjukossze.hu, melyen civil szervezetek gyűjthetnek finanszírozást projektjeikre vagy működésükre. A platformot létrehozó és működtető NIOK alapítvány közel három évtizede foglalkozik civil szervezetek támogatásával. Az ADJUKÖSSZE felületet 7 éve indították el, ezalatt 260 millió forint adomány gyűlt össze rajtuk keresztül. Összesen 555 projekt kapott támogatást. A platform jelenleg Magyarország legnagyobb online közösségi adománygyűjtő szolgáltatása. Adományozási trendeket tanulmányozva Gergely Anna a NIOK programvezetője elmondta, hogy a koronavírus járvány hatalmas lendületet hozott az adományozásban itthon is. Mind az adományok összegében, mind pedig az adományozók számában óriási növekedés tapasztalható. A 2020 március és augusztus közötti időszakban kétszeresére nőtt a felületen keresztül adományozott összeg az előző év ugyanezen hónapjaihoz képest, ezzel pedig elérte a korábbi évek karácsonyi, kiemelt adományozási időszak mutatóit. 

Az ADJUKÖSSZE felületen hagyományos közösségi adománygyűjtésre, bankkártyás adománygyűjtésre, társfinanszírozásra (matchfunding), telefonos adománygyűjtésre és élményadománygyűjtésre van lehetőség. Utóbbi egy híresség bevonásával történik, így rajta keresztül teljesen új célközönség megszólítására is lehetőség nyílik. A platform nyitva áll az cégek és az önkormányzatok számára is, azaz nincs akadálya, hogy egy magyar önkormányzat ADJUKÖSSZE oldalán támogatást adjon az általa kiválasztott helyi projekteknek. Eddig ugyanakkor ezt a lehetőséget inkább a cégek használták.

Az AdakozóKedd (Giving Tuesday) globálisan terjedő mozgalom, amelynek célja, hogy legyen egy nap, amikor minden az adományozásról, a jótékony cselekedetekről és ezek ünnepléséről szól. Az AdakozóKedd napja mindig a Black Friday utáni első kedd, ami idén december 1-re esik. Magyarországon a NIOK Alapítvány az AdakozóKedd mozgalom hivatalos partnere, első kampányt 2014-ben indították. Baló Vera, a NIOK programvezetője felhívta a figyelmet a honlapjukon elérhető tudástárra. Az ebben szereplő ötletek között megjelenik, hogy a csatlakozó önkormányzatok hogyan gyűjtsenek tárgyi adományt. A mozgalomhoz való csatlakozás fontos eleme lehet, ha felhívják a figyelmet a helyi civil szervezetekre, reklámozzák a tevékenységüket online és offline felületeiken. Szervezhetnek önkéntes napot, kooperálhatnak cégekkel. Az AdakozóKedd mozgalom keretein belül tehát nem csak az adományozásra hívják fel a figyelmet, hanem egyéb a helyi civil ökoszisztéma erősítésével kapcsolatos tevékenységekre is. Ezek a technikák nem csak ezen a kiemelt eseményen, de a mindennapokban is hasznosak lehetnek a magyar települések számára.

Hídszerepben: közösségi alapítványok a helyi adományozásért

Az önkormányzatoktól és a crowdfunding oldalaktól függetlenül is számtalan szervezeti formában dolgoznak civilek azon, hogy társadalmi célú közösségi finanszírozás, az adományozás kultúrája fejlődjön helyi szinten. A Ferencvárosi Közösségi Alapítvány (FKA) néhány helyi kötődésű magánember – művészek, vállalkozók, civil szakemberek – kezdeményezésére jött létre 2011-ben, Magyarországon elsőként. Azzal szeretnék jobbá tenni a kerületük életét, hogy összekötik a helyi civil kezdeményezéseket a helyi támogatókkal, magánszemélyekkel és vállalatokkal. Lehetne ezt úgy is csinálni, hogy pénzt kérnek a támogatóktól, de ők inkább személyes élményhez kötik az adományozást – mondja el nekünk Barna Era, az alapítvány igazgatója és kurátora. Szerepfelfogásuk három szóban leírható: adománygyűjtés, támogatásosztás és helyi közösségfejlesztés.

Az FKA a lokalitásra épül, helyben gyűjtenek forrást helyi civil kezdeményezések számára. Az alapítvány nem konkurense a helyi civil szervezeteknek, mivel nem kér és nem fogad el állami, vagy önkormányzati támogatást, így nem szorítja ki a civil szervezeteket a szűkös pályázati forrásokból. Nem elefántcsonttoronyból osztanak támogatásokat, jól ismerik a támogatottakat és a támogatókat is. Mindezt gyorsan, rugalmasan, bürokráciamentesen csinálják. Angol modell alapján dolgozták ki a Swimathon és az Élő Adás (Giving circle) nevű adományozási rendezvényüket, melyet évek óta tartanak. Az alapítvány kurátorai az adományozási rendezvényeken résztvevő civil szervezetek számára ingyenes fejlesztő tréningeket is tartanak. Az Élő Adásra való felkészülés heteiben a civil előadókat folyamatosan képzik, hogy hogyan tartsanak minél hatásosabb beszédet a 100 fős közönség előtt mindössze 6 percben. Az eseti kampányok révén segítenek a tartós támogatói bázis kiépítésében. 

Helyi közösségfejlesztő projektjeik, így a Rádió9 lokális netrádió is hozzájárulnak ahhoz, hogy az FKA munkatársai jól ismerik a közeget, ez esetben Ferencvárost. Vannak olyan helyi vállalatok, melyek az FKA-t kérik fel, hogy segítsen jó helyre juttatni a támogatásra szánt keretüket. Ferencváros legrégebbi családi vállalkozása hozta létre a Zwack Péter Emlékalapot, mely hátrányos helyzetű fiatalok oktatásához kötődő programokat karol fel, amiket az FKA válogat ki. A kerületben működő British Petrol segítségével a helyi civil szervezetek támogatására krízisalapot tudtak működtetni a járvány ideje alatt. Összességében a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány nem csupán bankszámlát vezet, amire utalhat a civil szervezeteket támogatni akaró helyi polgár vagy vállalat. Tevékenysége ennél jóval sokrétűbb: felkarolja a civil kezdeményezéseket, segít nekik az indulásban és a támogató számára is élményt jelentő esemény keretében gyűjt forrást. A közösségi alapítványok működéséről részletesen ebben a tanulmányban olvashatnak. Az FKA saját szerepfelfogása mentén nem működik szorosan együtt a helyi önkormányzattal, inkább a függetlenségre alapoz, ez a világon nincs mindenhol így. Van olyan közösségi alapítvány, ahol a kuratóriumnak tagja a polgármester, és van, ahol az önkormányzat a civil büdzséjének egy részét a közösségi alapítvány közreműködésével használja fel.

Barna szerint ha az önkormányzat megismeri az alapítvány tevékenységét, akár a saját civil támogatási rendszerét is változatosabbá tudja tenni, a tapasztalatokat beépítheti saját pályázatásába és nyithat olyan aktív csoportok felé, akiket jelenleg nem ér el. Emellett természetbeni támogatással, például helyiség biztosításával is segítheti egyik-másik adományozási rendezvényt, illetve népszerűsítheti az eseményeket a saját médiafelületein, helyi újságban, tévében. 

Ha érdekel a helyi önkormányzatiság és a részvételi demokrácia, olvass a témában itt a blogunkon a #RÉSZVÉTEL címke alatt, vagy csatlakozz a Részvételi költségvetés - Magyarország csoportunkhoz. December 3-án nyilvános beszélgetést tartunk az önkormányzati szektor jövőjéről, tarts velünk!