A szuverenitásvédelem szép példájaként a magyar kormány korábban Kína kérésére titkosította a Budapest-Belgrád vasútvonal építésével kapcsolatos hitelszerződést. Most újabb abszurd fordulatot vett a kétséges megtérülésű beruházás eltitkolása a magyar emberek elől. Egy idén élesedett, átláthatóságot korlátozó jogszabályra hivatkozva titkolná el a MÁV a beruházás telekkisajátításain dolgozó józsefvárosi fideszes ügyvéd irodájával kötött szerződést. 

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Az 840 milliárdos építkezés miatt szükséges több száz telek kisajátítását a MÁV egy jelenleg is megválasztott józsefvárosi képviselőként dolgozó ősfideszes ügyvéd, Mengyi Roland egykori "jobbkeze", Juharos Róbert ügyvédi irodájára bízta. Azt, hogy Juharos jár el a MÁV Zrt. nevében, nyilvános iratok tucatjai tanúsítják, de a cég nyilvános szerződéslistájában nem szerepel az ügyvédi iroda neve. Adatigénylésünkre a MÁV azonban nem válaszolt időben, majd megtagadta annak kiadását, hogy mennyiért dolgoznak neki Juharosék.

A válaszadást egy újonnan nyitott jogi kiskaput kihasználva próbálták elkerülni, de valószínűleg elkapkodták a dolgot.

Egy 2023 legvégén hatályba lépett törvénymódosítás ugyanis lehetővé teszi, hogy állami cégek külügyi indokra hivatkozva is 10 évig titkolhassák közérdekű adataikat. Eszerint az állami vagy önkormányzati cégeknek küldött adatigénylések teljesítését 10 éven keresztül meg kell tagadni, ha a kért pénzügyi, műszaki és üzleti adatok megismerése külpolitikai érdekeket sértene. Ehhez mérlegelni kell a közérdeket és mindig kötelező a miniszter véleményét beszerezni.

A MÁV Zrt. válaszában nem tájékoztatott minket, hogy erre sor került-e és ez okozott-e késedelmet, csupán időn túli válaszukban a fenti indokra hivatkozva az adatigénylés megtagadásáról tájékoztatták kollégánkat. Az adatigénylés válaszadási határidejébe a miniszteri vélemény beszerzése egyébként nem számít bele, ami szintén problémás: a hasonló esetekben az adatigénylők lassabban fognak értesülni arról, hogy megkapják-e az adatokat vagy sem, és hozzánk hasonlóan bizonytalanságban maradnak, ha az adatgazda a MÁV-hoz hasonlóan nem tájékoztatja őket arról, hogy a miniszteri vélemény beszerzése miatt késlekedik.

A MÁV eljárásában sántított, hogy egy magyar állami cég egy magyar ügyvédi irodával kötött szerződését próbálják eltitkolni (vagyis nem éppen az érintett beruházáshoz kapcsolódó pénzügyi, műszaki és üzleti adatot). Problémás az is, hogy adatigénylésünket még az átláthatóságot rontó jogszabály hatályba lépése előtt adtuk be, és a válaszadási határidő is ezelőtt telt le. 

A K-Monitor szerint a MÁV Zrt. szabálytalanul járt el, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, kérve, hogy vizsgálják meg az esetet, és szólítsák fel a MÁV-ot a jogsérelem orvoslására.

Itt a "Lex külföldi biznisz"?

Az ügy sajnos túlmutat önmagán, hiszen az adatigénylések jogalapját adó, információszabadságról szóló törvényt csorbító új kiskapuval  a jövőben várhatóan több állami cég is vissza fog élni, legyen szó Ferihegyről, a Maxi-Dubajról, Paksról, távol-keleti cégek iparipark-fejlesztéséről vagy bármely olyan beruházásról, ahol államközi kapcsolatokra lehet hivatkozni, akár hazai szereplők érintettségének eltitkolása érdekében.

Juharos Róbert irodája egyébként nemcsak a MÁV-nak, de önkormányzatoknak, és 120 millióért tavaly év végén annak a Nemzeti Földügyi Központnak is dolgozott, aminek azóta a megszüntetéséről rendelkeztek (az intézmény vezetőjét, Orbán Viktor gimnáziumi osztálytársát tavaly gyermekpornográfia gyanújával tartóztatták le). Juharos legfrissebb, a VIII. kerület honlapján nyilvánosan elérhető vagyonnyilatkozatában havi 1,5 milliós jövedelmet, és 80 milliós osztalékot vallott be ügyvédi irodájából - sajátos módon az előző évi nyilatkozatot tollal átjavítva: