Korrupcióellenes szervezetként 2021-ben is volt dolgunk bőven: követni a közpénzek útját, rámutatni visszaélésekre, segíteni az egyre szűkülő nyilvánosságban az információhoz jutást, illetve alternatívát mutatni a hatalomgyakorlás kirekesztő és tekintélyelvű módjával szemben. Munkánkkal nem maradtunk magunkra, sokan segítették a K-Monitort önkéntesként és adományokkal is, amit ezúton is köszönünk. Közösségünk erőfeszítéseinek összefoglalója.  

Ahogy az a 2021-es évet értékelő összefoglalónkból kegyetlen töménységgel kiderül, a tavalyi évnek az állami vagyon volt a legnagyobb vesztese. A NER megállíthatatlan gőzhengerként gyűrte maga alá az eddig még névleg tőle független területeket, vagyonelemeket, intézményeket. Így lett miniszterekből és államtitkárokból meghatározatlan időre a magyar felsőoktatás nagyobbik részének munkaadója, így lett koncesszióban több ágazat is évtizedekre haveri tőkéseké, így lett a senki által meg nem választott Demeter Szilárd magánemberként "közérdekből" a magyar kultúra teljhatalmú ura, és így lett a Parlament lényegtelen díszlet, a költségvetés pedig jelentéktelen papírfecini a rendeletekkel kormányzó Orbán-kormány számára. Lélekölő fejlemények sorjáznak az elemzésünkben - de hogyan teltek ebben a helyzetben egy olyan közösség napjai, ami másfél évtizede a korrupció elleni küzdelemért jött létre? Ezt csinálta a K-Monitor 2021-ben.

Követtük a közpénzek útják, segítettük az információhoz jutást

2021-ben száznál is több közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, amelyek eredményét nemcsak lassan 20 ezresre növekvő közösségi oldalunk, de rengeteg újságcikk is tárgyalta. Ezek közül kiemelkedik a települési szintű COVID-adatok megszerzése, amit még bizonyos önkormányzatok is idéztek és használtak saját döntéseik megalapozásához, hiszen ezeket az adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ a járvány kezdete óta visszatartja. Sajnos azóta az azonos tárgyú, de a harmadik-negyedik hullámra vonatkozó igényléseink lepattantak az NNK-ról, de nem adjuk fel. Átláthatóbbá tettük az állami Eximbank és - öt év után - a Magyar Fejlesztési Bank támogatásait is - mindkét esetben politikaközeli támogatottak potyogtak ki a szerződésekből. Emellett a CÖF és az Alapjogokért Központ állami finanszírozását is láthatóbbá tettük, és hasonlóan fontos adatsor volt az idei szerzeményeink között a helyi civil életet eltorzító, politikai logika meával kiosztott Városi Civil Alap támogatási dokumentumainak megszerzése, amit az Átlátszó dolgozott fel. És emlékszel, amikor kiderült, hogy Az oltás életet ment celebjei pénzért szerepeltek a plakátokon, vagy hogy a zongorista Havasit a járvány közepén különböző állami szervek százmilliókkal dobták meg? Na, azok is mi voltunk.

Adatigénylés után pereljük a Külügyminisztériumot Orbán Viktor és családja adriai nyaralásával induló, kormánygéppel zajló nyári római kiruccanása miatt, az ezzel kapcsolatban feltett kérdéseinkre ugyanis nem válaszoltak. Pert indítottunk a Belügyminisztérium ellen is, amiért nem teszi közzé a mentesített COVID-beszerzések adatait. Mi közöltük először a védettségi igazolványok árát, ahogyan a NER idei közpénzégető csúcseseménye, a vadászati világkiállítás költségeihez is számos adalékkal szolgáltunk a sajtónak. Szinte minden második héten publikáltunk olyan új adatot, információt, amely a sajtó számára fontos hírt jelentett. 2021-ben több mint 500-szor hivatkoztak a K-Monitorra a médiában, még a New York Times-ban és Washington Postban is találkozhattatok velünk. 

Facebook oldalunkon és blogunkon is kiemelten foglalkoztunk a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal. Nyári sorozatunkban több tucatnyi olyan vagyontárgyat mutattunk be, amelyet az állam ingyenes vagyonátadással a KEKVA-knak adott, amelyek élére NER-közeli szereplők kerültek. Felhívtuk a figyelmet a KEKVA kuratóriumi tagokat érintő súlyos összeférhetetlenségi helyzetre, és beadványt írtunk az Alkotmánybírósághoz. A témában hamarosan egy még átfogóbb elemzésünk jelenik majd meg, illetve harcolunk azért, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nem maradjon rejtve. 

Rámutattunk a rendszer problémáira

Civil partnereinkkel közösen részt vettünk az EU jogállamisági jelentésének elkészítését megelőző konzultáción, amelyre közös szakmai anyagot írtunk a magyar jogállamiság helyzetét érintő problémákról. Lassan a hatodik fejezetnével jelentkezik a TASZ-szal közös korrupciófigyelő jelentésünk, amelynek első négy fejezetéből angol összefoglaló is készült. Ennek célja, hogy elemezze és bemutassa az állami korrupció és a jogállamiság leépítésére irányuló törekvéseket. 

Átfogóbb elemzéseinek kívül is foglalkoztunk konkrét problémákkal. Igyekeztünk felhívni a Számvevőszék figyelmét arra, hogy 2021-ben Facebookon is zajlik politikai kampánytevékenység - kevés sikerrel, Koncz Zsófia következmények nélkül költhette túl a törvényes limitet a közösségi médiában. Jeleztük, hogy a közösségi média ignorálása nem az egyetlen probléma az ÁSZ munkájával, a szervezet ugyanis képtelen a párt- és kampányfinanszírozás érdemi ellenőrzésére.

Megvizsgáltuk, hogy milyen gazdasági segítség várható a koronavírus járvány kapcsán az EU-tól. A térség több civil szervezetével közösen felmérést készítettünk a helyreállítási pénzek átláthatóságáról és lobbiztunk azért, hogy tegyen az EU többet fejlesztési források számonkérhető költéséért. Rámutattunk arra is, hogy miért nem vehető komolyan a 2500 milliárd forint uniós támogatás elköltésére készült magyar helyreállítási terv, miért nem megfelelő a pályázati pénzek ellenőrzése és átláthatósága, és hogyan nézne ki, ha a kormány betartaná a társadalmi részvételt legalapvetőbb követelményeit az EU-s költéseknél. A problémákat az Európai Bizottság is érzékeli, hiszen a helyreállítási terv elfogadására a mai napig nem került sor.

Alternatívát mutattunk az önkényes hatalomgyakorlással szemben

Kiemelten foglalkoztunk a közbeszerzések tisztaságával, pontosabban tisztátlanságával is. A Government Transparency Institute-tal elemeztünk az elmúlt évek önkormányzati beszerzéseinek jellemzőit és rámutattunk, hogy szerencsétlen ellentét feszül az intenzív verseny és sikeres helyi vállalkozói részvétel között. Folyamatosan dolgoztunk és dolgozunk a TI Magyarországgal közösen működtetett redflags.eu közbeszerzés monitorozó rendszerünk frissítésén. A TED-en (EU-s közbeszerzési értesítő) megjelenő adatok mellett követjük immár az EKR-en (magyar e-közbeszerzési rendszer) megjelenő hirdetményeket is, sőt készítettünk egy friss adatelemző modult is az oldalhoz, amelyen könnyen generálhatóak kimutatások és komplex lekérdezések is. Izgalmas kísérletben kezdtünk Varjú Zoltán természetes nyelvfeldolgozás szakértővel annak érdekében, hogy megvizsgáljuk, lehetséges-e különféle gépi módszerekkel előre jelezni a problémás közbeszerzéseket. Noha elsőre nem értünk el áttörő eredményeket, nem adtuk fel azt a célt, hogy innovatív informatikai módszerekkel mutassunk rá korrupciós összefüggésekre, ha már az erre hivatott állami intézmények nem költenek ilyenre.

A hazai és az uniós városfejlesztési források hatékonyabb felhasználása érdekében készítettük az Európai Uniós mikrotámogatásból fejlesztett Partimap nevű térképes részvételi felületünket, amelyet jelenleg a VII. kerületben tesztelünk az ottani Klímakabinettel és a Magyar Kerékpárosklubbal együttműködésben. Ez a felület a jövőben számos önkormányzatnak és érdekérvényesítő civil szervezetnek nyújthat segítséget, hogy felmérjék a helyi lakosok igényeit a közösségi fejlesztésekkel kapcsolatban, teszteljék elképzeléseiket és monitorozzák az elkészült projektek hatékonyságát.

Egy másik hasznos alkalmazáson is dolgoztunk 2021-ben. Közérthető Költségvetési weboldalt készítettünk 2021-ben többek között Józsefvárosnak, Újpestnek és az I. kerületnek. Ennél is nagyobb vállalás volt, hogy a program átalakításával elkészítettük a 2022-es elfogadott központi költségvetés több, mint 1500 sort tartalmazó interaktív weboldalát, amihez magyarázatokat is fűztünk. A magyar költségvetés átláthatatlanságát nemzetközi kutatások is bizonyítják. Nem kevés lábjegyzetre volt ezért szükség, hogy tisztázzuk: a közzétett adatok a törvényből származnak, ennél részletesebben egyszerűen nem érhetőek el, ráadásul nagyjából az elfogadás pillanatában már el is avulnak.

Jellemző, hogy a Pénzügyminisztérium, aminek a feladata lenne az állampolgárok számára szóló szemléltetés elkészítése, még abban sem működött együtt velünk, hogy a költségvetést géppel olvasható, táblázatos formában elküldje. (Varga Mihály minisztériumát a közelmúltban be is kellett perelnünk, mert nem adta ki az új, sok tíz milliárdos minisztériumi épület szerződéseit). A tájékozódás viszontagságairól ebben a blogposztban írtunk - és az oldalon egy kiadványt is publikálunk, amelyben Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője kalauzolja el az olvasót a költségvetési adatok olykor kafkai világába.

Az átláthatóság számonkérése mellett kiemelten foglalkozunk a közösségi részvétel erősítésével. Akadémiai szövegekben is hivatkozott szakmai anyagainkkal és tudásmegosztó esemény szervezésével is segítettük például a magyarországi részvételi költségvetések szervezőit, vagyis azt a folyamatot, amikor a lakosok közvetlen beleszólást kapnak az önkormányzati költségvetés egy részének felhasználásába. Sőt, Debrecenben az Alternatív Közösségek Egyesületével iskolai részvételi költségvetés előkészítésében is részt vettünk. Hogy ne csak ez a kis rész, de a teljes összeg felhasználása átlátható és számonkérhető legyen, az Átlátszóval és a TI Magyarországgal közös önkormányzati Ez a Minimum! programunkat is folytattuk: auditáltuk az aláírókat, és az objektív indikátorokat tartalmazó szempontrendszert nyilvánosságra is hoztuk.

Folytattuk a szülészeti ellátást érintő korrupcióval kapcsolatos munkánkat is az Emma Egyesülettel együttműködésben, immár több mint húszezernél tart az Így szültem szülésélmény-felmérést kitöltők száma. A beérkező adatokból és háttérbeszélgetések alapján megvizsgáltuk azt is, hogy mennyire szorult vissza valójában a hálapénz a 2020-as tiltás óta. Októberben műhelybeszélgetést tartottunk szülészettel foglalkozó szervezetek képviselőivel és az ágazatban dolgozó szakemberekkel, azzal a céllal, hogy felmérjük, milyen pontokban van egyetértés és véleménykülönbség a témával foglalkozó csoportok között, és hogyan tudunk együttműködni annak érdekében, hogy a tavaly megkezdett reformlépéseket további érdemi intézkedések kövessék. Nyilvánosságra hoztunk a szülészeti ellátás helyzetéről képet adó, állami adatokat is, és első fokon pert nyertünk a Belügyminisztérium ellen, miután nem voltak hajlandóak nyilvánosságra hozni az egészségügyi reform megalapozására készült tavalyi BCG-s hatástanulmányt.

Hogy más civil kezdeményezések is bátran készítsenek és használjanak informatikai és adatalapú megoldásokat a munkájuk során, idén is otthont adtunk a civil kezdeményezéseket informatikai fejlesztésekkel segítő Code for Hungary közösségnek, amely több új projekttel is jelentkezni fog 2022-ben. Most éppen koordinátort keresünk, szólj, ha ismered a megfelelő személyt, aki civilek és önkéntes programozók összefogásával, a közös munka mederbe terelésével tudna megoldásokat találni a társadalom vagy a közigazgatás különféle problémáira.

Gyarapítottuk a közös tudást

Ha már digitalizáció: Idén is tanulmányoztuk a közigazgatásban használt algoritmusok elterjedtségét és szabályozását. Ez nem valami furcsa hóbort, a kormány milliárdokat költ és fog költeni annak érdekében, hogy automatizálja a közigazgatásban a döntéshozatalt, ahol lehetséges. Miközben a lépésnek lehet fontos korrupcióellenes hatása lehet és hatékonyabbá teheti az állami intézményeket is, számos kockázattal jár. Ki ellenőrzi, hogy igazságosak-e a döntéshozatali mechanizmusok? Ki a tulajdonosa a forráskódnak? Manipulálhatóak-e döntések? Léteznek-e megfelelő felülvizsgálati mechanizmusok? Csupán néhány kérdés, amit egyelőre nem igazán vesznek figyelembe a közigazgatási algoritmusok implementálásánál.

Sok lenne a tennivaló a közérdekű bejelentők védelmével kapcsolatban is, a kormány ugyanis semmilyen erőfeszítést nem tett eddig, hogy megfeleljenek a magyar jogszabályok az EU vonatkozó új irányelvének, hogy ezzel magasabb védelmet nyújtson azoknak, akik akár állásukat kockáztatva tájékoztatást adnak a környezetükben történt visszaélésekről. Az irányelv bizonyos esetekben olyanoknak is védelmet adna, akik a sajtóhoz fordulnak panaszaikkal. Tavasszal az ő jogi helyzetüket vizsgálatuk meg a prágai CEELI intézet regionális kutatásnak keretében.

2021-ben is foglalkoztunk az önkormányzatokkal. Tavasszal jelent meg angolul és magyarul egy átfogó kutatásunk az önkormányzatok és a helyi érdekvédő civilek se veled, se nélküled viszonyáról, amihez nem csak magyar, de lengyel és román szereplőkkel is interjúzunk. A kutatásról azóta több közösségszervezéssel, civil érdekérvényesítéssel foglalkozó rendezvényen adtunk elő. Az önkormányzatiságot érő kormányzati támadások 2021-ben is folytatódtak, mi pedig egy újabb régiós kutatást indítottunk, amiben ennek a centralizációs folyamatnak a lehetséges ellenstratégiáit is vizsgáljuk. A nyomás alatt álló önkormányzatokkal való - a kritikus alapállást megtartó - együttműködésekhez gyakorlati javaslatokat is megfogalmaztunk, ezekhez tartjuk magunkat akkor is, amikor a Főváros Nyitott Budapest munkacsoportjának munkájában veszünk részt.

Sok energiát fordítottunk meglévő projektjeink fenntartására is: minden nap bővítettük és javítottuk a K-Monitor népszerű közpénzes-korrupciós adatbázisát, amely közel 50.000 cikket tartalmaz. Az új cikkek rögzítése mellett folyamatos feladat a régi, eltűnt anyagok újbóli elérhetővé tétele. Szívesen dolgozunk rajta, mert évente több mint 250 ezeren kíváncsiak rá. Folyamatosan frissítettük a NER Hotel-t és nagyjavítást végeztünk a civil szervezetek gazdálkodását átláthatóbbá tevő, ingyenes Civilzseb programunkon is, illetve ismét elemztük az agrártámogatásokat, feltárva, hogy kikhez jutnak a legnagyobb pénzek.

Idén 15 évesek leszünk

Miközben számos tavalyi projektünket folytatjuk 2022-ben is, új feladatok is várnak ránk. A választások kapcsán különösen fontos feladat lesz a kampányfinanszírozás körüli visszaélések feltárása, az esetleges csalások leleplezése és a választói tájékoztatás. Fogunk foglalkozni a közösségi médián megjelenő hirdetések átláthatóságával, a most induló EU-s programozási időszak pénzeinek nyomon követésével, a digitális hatalom ellenőrzésével és olyan közösségi alkalmazások indításával, amelyek segítik a társadalmi részvételt és a demokratikus folyamatok megújítását különféle közösségek önszerveződésén keresztül. Azt is meg fogjuk mutatni, hogy milyen intézményi és közpolitikai változtatások lennének szükségesek ahhoz, hogy kellő politikai szándék mellett, érdemben fel lehessen lépni a korrupció ellen.

És persze megünnepeljük a 15. születésnapunkat, remélhetőleg együtt veletek!

Zavar a korrupció? Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort rendszeres adományoddal!