Nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor júniusban, a 2022-es költségvetés elfogadásakor úgy döntöttünk: fogjuk az ingyenes, nyílt forráskódú (eddig önkormányzatok által használt) költségvetés-ábrázoló szoftverünket, és megpróbáljuk bemutatni a jövő évi költségvetés számait. Onnan kezdve, hogy már a géppel feldolgozható adatok megszerzése sem volt problémamentes, az adatok megértéséig és feldolgozásáig számos olyan akadályba beleütköztünk, ami szakirányú végzettség és néhány év államigazgatási tapasztalat nélkül a legtöbb emberen kifogna, aki meg akarja érteni, mire miből és mennyit költ a magyar állam. A K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda missziója azonban az, hogy ez megváltozzon, így az állam helyett megpróbáltunk mi elkészíteni egy polgárok számára is böngészhető kimutatást a törvényi szöveg és mellékletei alapján.
(fotó: koronavirus.gov.hu)
A folyamatos, nehezen követhető kormányzati átcsoportosítások, a kitűzött célokat szem elől tévesztő döntéshozatal, a folyton vándorló fejlesztéspolitikai tételek és a költségvetési átláthatóságról szóló nemzetközi kutatások is előrevetítették: nem sétagalopp a magyar büdzséről tájékozódni. Varga Mihály Pénzügyminisztériuma, aki a nemzeti szalaggal átkötött törvényjavaslatot a parlament elé viszi, nem az átláthatóság bajnoka. A költségvetésre vonatkozó elemi újságírói kérdések meg nem válaszolása és számtalan elveszített adatper tanúskodik erről. Jellemző módon, amikor a költségvetési adatokat géppel olvasható formában kértük ki közérdekű adatigényléssel tőlük, hosszabbítás után küldtek egy, a Magyar Közlönyre mutató linket, ahol pdf formában, táblázatként nem letölthetően olvashatóak a költségvetés mellékletei. A minisztérium ennyivel intézi el az állampolgárok tájékoztatására szolgáló szemléltetést. Mi viszont úgy döntöttünk, teszünk egy próbát a teljes adatsor feldolgozására az állam helyett is. Szerintünk a költségvetés ránk is tartozik!
A K-Monitor 2022-es költségvetésről szóló vizualizációja (katt!)
Az oldalhoz a K-Monitor "Közérthető Költségvetés" nevű ingyenes, nyílt forráskódú szoftverét használtuk, amellyel bármely magyar állami szervnek lenne lehetősége költségvetési adatai közérthetőbb közzétételére. Ezzel eddig egyelőre néhány önkormányzat élt, de néhány, az informatikai küszöböt tovább csökkentő fejlesztéssel azt reméljük, a jövőre elérhető 3.0-s verziót már egy még szélesebb kör tudja használni. A fejlesztéshez a prágai Heinrich Böll Alapítvány nyújtott támogatást.
Az oldalon az elfogadott 2022-es költségvetés (november végén hatályos) mellékletének adatai láthatóak. Ennek tagolását a törvényben használt fejezeti szint felett egy, a navigációt segítő újabb szinttel egészítettük ki, illetve néhány további ponton újracsoportosítottuk, hogy könnyebben kereshetőek legyenek a költségvetés tételei. Ha valakinek hiányérzete van, akkor el kell mondanunk: nekünk is. Az oldalon olvasható magyarázatok között ennek hangot is adunk, számos olyan eleme van ugyanis a költségvetésnek, ami nem éppen az átlátható, elszámoltatható költségvetési gazdálkodást segíti. Ilyen az innen-onnan összelapátolt Gazdaság-újraindítási Alap, az 550 milliárdos, nem részletezett Beruházási Alap, vagy éppen a logikailag egy területhez tartozó kiadások széttagoltsága. A struktúrán nem tudunk változtatni, de az oldalon magyarázó szövegekkel igyekszünk segíteni megfejteni, mit rejtenek az olyan sorok, mint a "köznevelési célú humánszolgáltatás" (a nem állami fenntartású iskolák finanszírozását).
Ha valakit egy adott terület érdekel, mert gyakran veszi igénybe annak szolgáltatásait, vagy éppen ott dolgozik, akkor az oldal nyújt ugyan támpontokat (ehhez ajánljuk a keresőt!), de a költségvetés bürokratikus logikája miatt szó sincs arról, hogy olyan egyszerű kérdéseket meg lehetne találni a törvényben, vagy a törvény tárgyalását segítő egyéb irományokban (előterjesztés mellékletei), amiből kiderülne: mire, miért, milyen hatékonysággal költünk a közösből. Ehhez bizonyos, más országokban közzétett dokumentumok is hiányoznak, de mintha maga az igény sem volna meg arra, hogy az Országgyűlés mélyebben eltöprengjen a költségvetés összefüggésein. A költségvetési bizottság alig ül össze, a COVID-járvány gazdaságvédelmi intézkedéseihez (ami lényegében bármi lehet) a parlament már nem igazán szagol hozzá.
Ezeket a megfigyeléseket, amelyek összességében egy átláthatatlan költségvetési gazdálkodás képét rajzolják fel, egy önálló tanulmányban is összegeztük. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetőjének szókimondó írása egy konkrét problémán keresztül mutatja be az olvasónak, hogy mennyire kilátástalan a jelenlegi magyar büdzséből alapvető jelentőségű közügyekről tájékozódni. A konkrét téma a felsőoktatási "modellváltás": többet és hatékonyabban költ-e az elfogadott költségvetés szerint a kormány felsőoktatásra, mint korábban?
Mese habbal, avagy a terv, ami aztán füstbe megy
A költségvetés tervszámaival most még könnyű dolgunk volt, de amint elkezdődik a költségvetés (gyakran nem is nyilvános) módosítgatása, a közzététel pillanatában hatályos törvény számai rögtön megváltoznak. Mindegy, mit mutat a törvény, ez meg fog történni, mégpedig ipari méretekben. A választások közeledtével ősszel a kormány egy sornyi olyan intézkedést jelentett be, ami alapvetően fogja befolyásolni a költségvetési pályát. Onnantól, hogy a teljes 13. havi nyugdíj, a béremelések, a minimálbéremelés, a SZOCHO és a KIVA csökkentése, vagy akár Ferihegy megvásárlása hivatalos lesz, a teljes költségvetési adatsor megy a levesbe. Ettől kezdve nem igazán lesz fogalmunk arról - a honatyákkal együtt - , milyen költségvetési pályával tervezhetünk, vakrepülés kezdődik. A kormány gyakran még akkor sem terjeszt be módosítást, amikor már a napnál világosabb, hogy se a bevételi, se a kiadási főszám nem fog teljesülni. A tényszámokat majd 2023-ban, sok hónappal a költségvetési év lezárása után a zárszámadási törvényből ismerhetjük meg.
A közzétett vizualizáció ezért inkább figyelemfelhívó illusztráció: illusztrálása annak, hogy a politika, a kormányzás és így a költségvetés is végső soron társadalmi prioritásokról szól. Ha valamire többet költünk, másra kevesebbet fogunk - a forrásokért pedig azok között az intézményes keretek között lehet megküzdeni, amit a költségvetési folyamat kínál. A költségvetési törvény a kormány számonkéréséről és a költések alátámasztásáról szól, anélkül csak egy üres számhalmaz. A források informális kijárása és a népszerűség érdekében történő ötletszerű átcsoportosítások ("ott loholok a pénzügyminiszter nyakán") helyett lennének olyan, tervszerűbb megoldások, amelyek összegzik a társadalmi érdekcsoportok igényeit és képesek hosszabb távú elköteleződéseket, mérhető célokat és elvárásokat támasztani a végrehajtó hatalommal szemben. Figyelembe lehetne venni a költések nemi egyenlőtlenségekre való, vagy éppen környezeti hatását is. A költségvetési intézményrendszer kiüresítése és a viták megszűnése fontos összetevője annak, hogy az egymást követő kormányok rossz hatékonysággal költik a közpénzt - időről-időre a jövő generációk pénzét is.
Vegyük csak a legutóbbi átcsoportosítást, amivel néhány napja 4,435 milliárdot dobtak utána annak a ki tudja már hány tíz milliárdnak, amibe a 2015-ös világkiállításra készült Sámándob és annak karcagi felállítása került. Persze a támogatás tárgya bele sem volt írva a Gazdaság-újraindítási Alapot átmozgató határozatba! Tényleg nem akarnak ezekbe a döntésekbe beleszólni a képviselők? Tényleg nincs olyan választókerület, ahol ennek az összegnek lenne jobb helye? Ennyit várunk a költségvetéstől: találni dolgokat, amikre költeni lehet, vagy szeretnénk látni az elért hatást is?
A politikai erőviszonyok okán a költségvetésről szóló nyilvános viták leértékelődtek, de a költségvetési intézményrendszer formálissá válása olyan tendencia, amit nem szabadna szó nélkül hagyni. Akár civilek, akár politikusok vagyunk, a követeléseinket meg kell tanulnunk a költségvetés "nyelvére" is lefordítani. Ezért írtunk Költségvetési ABC címen az önkormányzatok gazdálkodásáról, és ezért készítettük ezt az adatvizualizációt is. Miközben nyilvánvaló, hogy a magas küszöb miatt a téma nem tart számot nagy érdeklődésre, mégis ajánljuk mindenkinek, hogy tekintsen rá lakmuszpapírként. Közállapotaink érdemi változásáról tanúskodna, ha a költségvetéssel nem csak akkor foglalkoznánk, amikor beüt a krach és megborul az államháztartás, hanem az állam békeidőben is igyekezne tervszerűen javítani a saját megszokott működésén. Ha a kormány változik, de a költségvetési folyamat állapota ugyanilyen átláthatatlan marad, fogjunk gyanút.
Azért dolgozunk, hogy a közpénzek felhasználása átlátható legyen. Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort rendszeres vagy eseti adományoddal!
Címkék: magyarország parlament költségvetés adatok közpénz javaslat pénzügyminisztérium átláthatóság jogalkotás infografika k monitor adatigénylés k-monitor
3 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Pert nyertünk a Honvédség Travel ellen! Ezt tudtuk meg a miniszterelnök kormánygépes útjairól
-
Kiderült, hol működik az ország legátláthatóbb vagyonkezelő cége!
-
Újra megpróbálták eltitkolni: fű alatt támogatja vagyonátmentő alapítványait a Kormány
-
Kampány közpénz nélkül: szempontok a törvényes és tisztességes kampányhoz
-
Ez volt a 10 legdrágább állami rendezvény tavaly (mindegyiket ugyanaz a haver szervezte)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
