Olyan korszakot élünk a magyar történelemben, ahol az uniós pénzek ésszerű vagy hanyag felhasználása hosszú távon meghatározza hazánk fejlődési pályáját. Amíg a pénzcsapok nyitva vannak, a források közvetlenül alakítják a társadalmi-politikai berendezkedést nemcsak a kormányfő körüli erőközpontban, de helyi szinten is. A tagadhatatlan vívmányok mellett az uniós pénzek elosztása a korrupció melegágya lett, az elosztás központosítása pedig csak még központosítottabbá tette a hazai rezsimet. A visszaélésekről olvasva joggal merülhet fel a kérdés: ellenőrzi-e valaki ezeket a programokat, hogy arra költenek-e, amire az unió adta a pénzt? A bonyolult pályázati rendszert közérthetően bemutató sorozatunk második részében bemutatjuk, milyen szervek felügyelik és monitorozzák a források elosztását. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a monitoring bizottságokban civil tagok is vannak, illetve javaslatokat fogalmazunk meg, hogyan lehetne a monitoring-eljárás több látszatintézkedések soránál.
Nemrég írtunk arról, hogy az új uniós költségvetési ciklus kezdetén vagyunk, 2021-2027 között a strukturális és kohéziós alapoknak köszönhetően közel 9 ezer milliárd forintot költhet Magyarország fejlesztésekre. Ezt egészíti ki az újonnan bevezetett uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből származó mintegy 5,8 ezer milliárd forint. Ez hatalmas összeg:
A magyar kormány közzétette ugyan a stratégiai dokumentumok első verzióit 2020 végén, ezeket azonban nem találtuk vitára alkalmasnak. Indoklást, megalapozást nélkülöző rövid felsorolások pénzügyi keretek nélkül - nincs információ arról, hogy melyik programelemre mennyit akar költeni a kormányzat. Hiányoznak a számszerűsített eredménycélok is, amik választ adhatnának arra a kérdésre, hogy mit akarunk elérni a 7 éves ciklus végére ebből a rengeteg pénzből. Sajnos ez azóta sem változott, ugyanazok a vázlatok érhetőek el, miközben az uniós források felügyeletét az ITM-ből a Miniszterelnökséghez szervezték át.
A magyar nyilvánosság számára lényegében láthatatlanul végzik munkájukat az ún. monitoring bizottságok, melyeket uniós előírásra kell felállítani minden fejlesztési ciklusban. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mi a feladatuk, kik a tagjaik és hogyan végezték a munkájukat 2014-2020 között. Néhány javaslatot is megfogalmazunk arra vonatkozóan, hogyan lehetne eredményesebbé és láthatóbbá tenni a monitoring bizottságok munkáját. Ezeket Dr. Ágostházy Szabolcsnak, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárának is eljuttatjuk.
Kik az uniós pályázati rendszer kulcsszereplői?
Egy-egy operatív program (OP) végrehajtásában több hazai szervezet is részt vesz. Monitoring bizottságról, irányító hatóságról, közreműködő szervezetről, igazoló hatóságról és audit hatóságról uniós jogszabály is rendelkezik. A szervezetek feladatait hazai jogszabály részletezi. Röviden bemutatjuk a fő feladataikat és a magyar államigazgatáson belüli helyüket.
Kormány: jóváhagyja az operatív programok tervezetét, és felhatalmazást ad az OP-k Európai Bizottság számára történő benyújtására, a hivatalos egyeztetések megkezdésére. Rendelet vagy határozat elfogadásával kialakítja a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerét. Elfogadja az éves fejlesztési keretet, ami az adott év pályázati kiírásainak és kiemelt projektjeinek főbb paramétereit rögzíti. Jóváhagyja az EU-nak benyújtandó nagyprojekteket. A kormány fejlesztéspolitikai döntéseit előkészítő, érintett minisztereket, államtitkárokat tömörítő testület minden ciklusban létezett, ezt most Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottságnak hívják.
Központi Koordinációs Szervezet: Magyarország EU csatlakozása óta van, hiszen a különböző szaktárcákhoz tartozó operatív programok tervezését, végrehajtását, kommunikációját, az Európai Bizottsággal való tárgyalásokat célszerű koordináltan megvalósítani. Emellett vannak olyan feladatok, amiket nem érdemes operatív programonként végezni, ilyen például a monitoring és információs rendszer fejlesztése és működtetése, vagy az értékelések megrendelése. A központi koordináció sokáig az ITM-ben volt, nemrég azonban a Miniszterelnökség EU-s fejlesztésekért felelős államtitkárságához került.
Irányító hatóság (IH): felelős azért, hogy az operatív program forrásait eredményesen, hatékonyan, szabályszerűen és teljes körűen használja fel az ország. Programszintű feladatként nyomonköveti az OP szakmai és pénzügyi előrehaladását, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, működteti a monitoring bizottságot. Projektszinten pedig projekt kiválasztási rendszert működtet, azaz értékeli a projekteket és dönt, támogatási szerződést köt, kifizetési kérelmeket, projekt előrehaladási jelentéseket vizsgál, előleg és számla alapú kifizetéseket teljesít, helyszíni ellenőrzéseket végez. A 272/2014-es kormányrendelet 2. melléklete alapján 2014-2020-as irányító hatóságok az alábbi minisztériumokban kaptak helyet: EFOP és az RSZTOP az EMMI-ben; a GINOP, a TOP és a VEKOP a Pénzügyminisztériumban; az IKOP és a KEHOP az ITM-ben; a KÖFOP a Miniszterelnöki Kabinetirodán, míg a VP és a MAHOP az Agrárminisztériumban.
Közreműködő szervezet: az irányító hatóság feladatai egy részét közreműködő szervezetre (KSz) delegálhatja. 2014-2020-as költségvetési ciklusban csak a TOP, VEKOP és a MAHOP esetén van KSz, mindhárom esetben a Magyar Államkincstár. A többi O minden feladatát a minisztériumokban lévő irányító hatóságok látják el. Korábbi ciklusokban elterjedt volt államigazgatási háttérintézmények és állami tulajdonú cégek KSz-ként való bevonása a projekt szintű feladatok ellátásába.
Szakpolitikai felelősök és konstrukció felelősök: az OP-k végrehajtásában szakpolitikai szempontokat érvényesítenek. Elkészítik a pályázati felhívások szakmai koncepcióját, nyomonkövetik a kiemelt projektek szakmai előrehaladását. A 272/2014-es kormányrendelet 2. melléklete rögzíti, hogy mely prioritás, konstrukció esetén mely miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője a szakpolitikai illetve konstrukció felelős.
Monitoring bizottságok: évente 2-3 alkalommal ülésező, kormányzati és nem kormányzati szereplőket tömörítő, 20-40 tagot számláló bizottság, mely az operatív program előrehaladását tekinti át.
Igazoló hatóság: az EU-val való pénzügyi elszámolásért felelős szerv. Feladata az átutalás igénylések benyújtása az Európai Bizottsághoz és az érkező uniós források fogadása. Az EU-nak nem kell benyújtani az összes számlát, hiszen ez milliós nagyságrendű bizonylatot jelentene, az igazoló hatóság sem nézi át a számlákat egyesével, munkáját alapvetően a monitoring és információs rendszer alapján végzi. Az igazoló hatósági feladatokat a Magyar Államkincstár látja el.
Audit hatóság: elkészíti az audit stratégiát, elvégzi a rendszerellenőrzéseket, elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését, ellenőrzést végez az Európai Bizottság felkérése esetén, nyomon követi az ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatok hasznosulását, az intézkedési tervek végrehajtását. Az audit hatósági feladatokat a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önállóan működő központi költségvetési szervként működő Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) látja el.
Mi az a monitoring bizottság?
A 2021-2027-es uniós költségvetési időszak kereteit rögzítő jogszabály (egyelőre tervezet) 33-35. cikke szól a monitoring bizottságokról. Legfontosabb pontjai ezek:
- Az operatív programok (OP) elfogadását követő 3 hónapon belül fel kell állítani a monitoring bizottságokat.
- Monitoring bizottságok szerveződhetnek operatív programonként, de egy monitoring bizottság több OP-t is felügyelhet.
- A monitoring bizottság évente legalább egyszer ülésezik (a gyakorlatban évi 2-3 alkalommal szokott), és áttekinti mindazokat a problémákat, amelyek befolyásolják a program célkitűzéseit, előrehaladását.
- A monitoring bizottság ügyrendjét, tagok névsorát és a bizottsággal megosztott összes dokumentumot, információt nyilvánosságra kell hozni egy központi weblapon. A 2014-2020-as monitoring bizottságok taglistája itt található, dokumentumai regisztráció után itt érhetőek el.
- A monitoring bizottság összetételéről a tagállam határoz. Biztosítani kell a kormányzati szervek, egyéb releváns területi és állami hatóságok, gazdasági és szociális partnerek, valamint a civil társadalmat képviselő szervezetek kiegyensúlyozott képviseletét. Az Európai Bizottság szavazati jog nélkül, tanácskozási joggal vesz részt a monitoring bizottságok munkájában.
Feladatukat tekintve, a monitoring bizottságok:
- áttekintik a programok előrehaladását, a célok teljesülését, illetve az esetleges problémákat és azok megoldása érdekében megtett intézkedéseket,
- megvitatják az értékelések eredményeit, nyomonkövetik az azokban szereplő megállapítások, javaslatok megvalósulását,
- jóváhagyják a programok közötti forrásátcsoportosítást.
Évi néhány ülés természetesen nem elegendő ahhoz, hogy operatív felügyeletet is ellássanak ezek a bizottságok, ilyen döntésekbe értelemszerűen nem tudnak beleszólni. A monitoring bizottságok ugyanakkor tagjai be tudnak kapcsolódni az uniós források elköltésének stratégiai nyomonkövetésébe. Kérdéseket tehetnek fel, válaszokat csikarhatnak ki és minderről a tagságukat, illetve a szélesebb közvéleményt is informálhatják. Az operatív programok folyamatos, éveken át tartó nyomonkövetése olyan tudás és információk birtokába juttatja a tagokat, ami a szélesebb közvéleménynek és sajtónak nem adatik meg - annak ellenére, hogy a monitoring bizottsági dokumentumok nyilvánosan is elérhetőek. Így fontos kérdés az, hogy mely civil szervezeteket vonja be a kormány a bizottságok munkájába, és ezek a szervezetek hogyan kapcsolódnak be ebbe a munkába.
Monitoring bizottságok tagjai és működése a 2014-20-as időszakban
A monitoring bizottságok tagjainak listája nyilvános ezen a linken érhető el. Mely civil szervezetekkel dolgozik együtt a kormányzat, kiket vont be a 2014-2020-as monitoring bizottságok munkájába?
Tavaly mi is felhívtuk a figyelmet arra, hogy Simoka György országgyűlési képviselő létére civil delegáltként vesz részt a TOP monitoring bizottság munkájában. A sajtóban számos, kifejezetten a TOP-al és más uniós programokkal összefüggésben felmerült visszaélésről tudósítottak, melyeknek többek között Simonka és rokonai érdekeltségei voltak a haszonélvezői. Levelet írtunk a Pénzügyminisztériumnak, hogy miközben az európai uniós források szabálytalan felhasználásával összefüggésben indult büntetőeljárás Simonkával szemben, ő civil delegáltként még mindig tagja a monitoring bizottságnak. Ma Simonka már nem monitoring bizottsági tag.
Az oktatással kapcsolatos EFOP monitoring bizottság korábbi taglistáján Csizmadia Lászlót találjuk civil tagként, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa delegáltjaként. Csizmadia a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítójaként és a Békemenet szervezőjeként vált ismertté. 2012 januárjában az akkoriban megingó népszerűségű Orbán-kormány mellett százezres felvonulást szervező Csizmadia kormánypárti elköteleződése aligha vitatható. Csizmadia azóta visszavonult, a NEA dr. Kondra Laurát delegálta a monitoring bizottságba, aki a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért felelős elnökhelyettese is egyben. Így mindenesetre furcsa, hogy a civil oldalon ül a monitoring bizottságban.
A romákat Országos Roma Önkormányzat, ami sokáig a Fidesz-szövetséges Farkas Flórián illetve a Lungo Drom kontrollja alatt volt, illetve a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat, vagy a Roma Szakkollégiumok Egyesülete képviseli, amelyek szintén kormánypárti kötődésűek. A munkavállalókat a kormány stratégiai partnereként számon tartott Munkástanácsok Országos Szövetsége képviseli három operatív programban. Méretük és súlyuk alapján aligha ők a legjelentősebb képviselői a munkavállalói oldalnak. Több monitoring bizottságban is megjelenik a Magyar Nők Szövetsége, mely talán a női érdekeket hivatott reprezentálni, de valódi társadalmi súllyal nem bír. Érdekes kivételként jelenik meg a Transparency International a KÖFOP monitoring bizottság tagjai között, akiket - elmondásuk szerint - az Európai Bizottság külön kérésére vettek be.
A monitoring bizottságok működéséről a jegyzőkönyvekből lehet képet kapni, videófelvétel nem készül. Példaként az Emberi Erőforrás Fejlesztési operatív program (EFOP) monitoring bizottságának 2019-es jegyzőkönyveit tekintettük át. A jegyzőkönyvek kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy ezek az ülések tartalmi összefoglalói csupán és nem szó szerinti jegyzőkönyvek: nem tudjuk, hogy mi maradt ki belőlük, zajlanak-e viták a lejegyzetteken túl. 2019-ben kettő monitoring bizottsági ülést tartottak. Az üléseken a program előrehaladásáról, az éves jelentésről, az értékelési tervről, az elkészült értékelésekről, a kommunikációs tervről tartottak prezentációt az irányító hatóság, vagy a központi koordináció munkatársai. Egyik ülést Pécsett tartották és a délután folyamán a Tudományegyetem egyik projektjét is meglátogatták. Leginkább az Európai Bizottság szavazati joggal egyébként nem rendelkező képviselői szóltak hozzá, tettek fel kérdéseket és fogalmaztak meg kritikákat. A kormányzati szereplők helyettes államtitkári, tehát alapvetően politikai szinten vettek részt, és válaszoltak az Európai Bizottság képviselőinek kérdéseire. Emellett egy-egy részterületet az illetékes főosztályvezetők mutattak be. A résztvevő civilek passzívnak bizonyultak a nem szó szerinti jegyzőkönyvek alapján.
Javaslataink az új operatív programok monitoring bizottságaihoz
A civil szervezetek monitoring bizottsági tagsága és munkája fontos akkor is, ha a bizottsági többséget a kormányzati és kormányhoz kötődő, kevésbé kritikus tagok könnyen összeadják. A civil tagok felhívhatják a figyelmet a problémákra az üléseken a Bizottság képviselői előtt, a tagságuk körében és a nyilvánosságban is. Ahogy cikkünk elején írtuk, az operatív programok folyamatos, éveken át tartó nyomonkövetése olyan tudás és információk birtokába juttatja a tagokat, amivel a közvélemény és a sajtó nem rendelkezik.
A civil tagok kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk fontosnak:
Olyan civil szervezeteket vonjanak be a monitoring bizottságokba, akiknek a költségvetésében nincsen többségben a kormányzati források, a kormányzati szereplők révén kapott támogatások aránya, illetve nem állnak kormányzati irányítás alatt. Kerüljék a politikai döntéshozók civil szerepben való meghívását!
Azon területek esetén, ahol nincsen a civileknek érdekképviseleti ernyőszervezete, nyílt pályázat alapján, civileket a döntésbe bevonva válasszák ki a monitoring bizottsági tagokat. Tekintettel arra, hogy jelen tervek alapján 7 operatív program lesz a 2021-2027-es időszakban, egy terület több civil szervezete is monitoring bizottsági taggá válhat, más-más operatív programban. Fontos szempont, hogy egy kis méretű civil szervezet egy operatív programnál több programban ne legyen tag, hiszen nincs elegendő kapacitása a munka eredményes elvégzéséhez.
Ahol vannak ernyőszervezetek, ott ők delegáljanak, de esetükben is világos szempontok alapján történjen ez. Fontos kérdés, hogy mely szevezet tekinthető ernyőszervezetnek, a cikkben már említett Országos Roma Önkormányzat például nem tekinthető annak. A kisebbségi önkormányzatokat nemzetiségi kulturális ügyekre hozták létre, míg az uniós források a romák társadalmi egyenlőtlenségét kellene, hogy csökkentsék.
A monitoring bizottságok működésével kapcsolatban az alábbi szempontokat tartjuk megfontolandónak:
A monitoring bizottságok civil tagjainak legyen kötelessége az ülések előtt konzultálni az általuk képviselt terület más szereplőivel, az ülés után pedig tájékoztassa az érintetteket és a nyilvánosságot a honlapján, blogján, közösségi média felületén. A civil tagok évente, vagy kétévente egyszer számoljanak be arról, hogy az általuk képviselt terület (környezetvédelem, nők és férfiak egyenlősége, romák, fogyatékosok, vagy éppen a közpénzek átláthatósága, mint horizontális szempont) hogyan érvényesült az uniós források felhasználásában és hogyan érvényesülhetne jobban.
Évi 2-3 ülésen és néhány írásbeli szavazáson a problémákat nem lehet részleteiben megvitatni, hiszen egy-egy operatív program sokféle ágazat fejlesztési forrásait tömöríti. 2021-2027-es tervezett operatív programok nevei is árulkodóak lehetnek ebből a szempontból, pl. "digitális megújulás", "mobilitás", "versenyképesség", "zöld infrastruktúra". Tematikus albizottságok foglalkozhatnának egy-egy szakterület támogatásaival (külön társadalmi felzárkózás, közoktatás, felsőoktatás, stb.). Ezekben a kormányzati szereplők is lehetnének főosztályvezetők, akik a szakmához közelebb, a politikától távolabb vannak, a monitoring bizottságokon jelen lévő államtitkárok és helyettes-államtitkárok helyett. Az ülések lehetnének gyakrabban, ahol a tervezett pályázati felhívások és a kiemelt projektek az érdemi vitájára is sor kerülhetne.
Örök kérdés, hogy a monitoring bizottsági tagok milyen segítséget kapnak a munkájukhoz. Az uniós források központi koordinációs egysége időről időre szervez képzéseket, ami fontos, szükséges, de talán nem elégséges támogatása az eredményes munkavégzésnek. Magyarországon egyelőre nem merült fel, hogy a civil tagok tiszteletdíjat kapjanak a munkájukért, annak ellenére sem, hogy ez az összeg az operatív program technikai segítségnyújtás forrásaiból elszámolható lenne. Logikus lenne, hogy érdemi szakmai munkát akkor lehet elvárni a civil szervezetektől, ha tudnak kapacitást allokálni erre a feladatra. Valamelyest analóg az önkormányzati szférában a közgyűlés, képviselő-testület bizottságainak működése, amelyben a külsős bizottsági tagok tiszteletdíjat kapnak a munkájukért. Tiszteletdíjért el lehet várni a civil szervezetektől a részvételt, az aktivitást és az intenzívebb munkavégzést akár a fent javasolt albizottsági struktúrában is. Aki pedig nem végzi el a munkát (nem vesz részt az üléseken), azt a ciklus során le lehet cserélni.
A monitoring bizottságok munkájának átláthatóságát egyéb, adminisztratív eszközökkel is növelni kellene. Fontosnak tartjuk, hogy az ülésekről készüljenek szószerinti jegyzőkönyvek, és vágatlan videófelvételek, amik legyenek elérhetőek nyilvánosan is. A monitoring bizottságok anyagait rendszerezettebb, követhetőbb struktúrában kellene a honlapon megjeleníteni, mert jelenleg nagyon nehéz eligazodni a strukturálatlan anyagdömpingben.
Azért dolgozunk, hogy erősebb legyen a kontroll a közpénzek elköltése felett. Ezekkel a témákkal napi projektjeink mellett, önkéntesen foglalkozunk. Támogasd a K-Monitort adód 1%-ával!
Frissítés: javaslatainkat megküldtük Dr. Ágostházy Szabolcs (Miniszterelnökség, Európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár) részére is.
Címkék: eu támogatás civilek
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
evilwolf 2021.04.08. 07:09:58
Kellett még egy rendszer új tagokkal, mert már több vezetőt nem tudtak hivatalosan kinevezni, s nekik újabb pénzeket osztogatni.
S lett még egy csapat, egy unijós csapat.
Ez az unijós csapat újabb büdzsét nyitott, ahová újabb adókat szedtek, s azt jól kiosztották maguknak.
Az unijós adó elvesztette unijós közpénzjellegét.
Nagyjából ez látható mára.
MEDVE1978 2021.04.08. 18:25:27
A monitoring bizottságok tipikusan látszatellenőrzési funkciót látnak el és ez struktúrájukból tekintve nem is nagyon lehet másképpen. Egyrészt valószínűleg a minisztérium az ilyen egyeztetésekre globál adatokat hoz, tehát nem azt, hogy a TOPx234 intézkedés Kutyamacsakháza közösségi ház projekt hogyan áll. Egy globál adatnál pedig max azt tudod civilként megkérdezni, hogy oké, de miért csak 0,1% a részvétele a cigányoknak az akármilyen támogatott továbbképzésben. Erre ugye széttárja majd a kezét az államtitkár helyettes, hogy hát a nyilatkozás, hogy cigánynak vallja-e magát önkéntes, meg hát erre nem jelentkeznek.
Mind anno az NFÜ szintben, mind pedig a KSZ-ekben megvolt az a lehetőség, hogy ha valaki szakmai (akár projektmenedzsment akár tényleges szakmai, pl: építési, képzési, munkaerőpiaci stb.) kontrollt akart, akkor ezáltal meg tudta valósítani.
Itt meg lehet nézni a csalási gyanú (OLAF) jelentéseket:
ec.europa.eu/anti-fraud/about-us/reports/olaf-report_en
A tagállamnak vissza adott gyanús esetek száma:
2007-2014 között 13 eset volt (KSZ-ek és NFÜ által menedzselt időszak)
2013-2016 között 174. 2015-2019 között 121.
Gyakorlatilag sokszorosára nőtt a gyanúszám és emelett valószínűleg az összege is.