háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (87) adatok (96) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (236) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (10) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (13) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (1) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (18) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (60) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (75) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (18) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (82) információszabadság (71) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (4) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (11) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (24) kampányfinanszírozás (41) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (16) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (2) közösértékeink (1) közpénz (37) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (71) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (88) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (5) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (13) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (64) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (16) partimap (7) pártok (9) pénzmosás (3) pénzügyminisztérium (7) per (18) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (21) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (6) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Helyreállítási Alap: Meddig megy el az Unió a közpénzek védelmében?

tangentopoli // 2021.09.09.

Címkék: eu korrupció közbeszerzés átláthatóság HET RRF

Az ősz egyik legizgalmasabb témája, hogy mikor érkezik újabb pénzeső az EU-tól. Számos tagállam már megkapta az EU-s Helyreállítási Eszközből rendelkezésre bocsátott ezermilliárdok első részletét, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (HET) még nem fogadta el az EU, így az első százmillárdokra is még várni kell. Mivel az elmúlt évtized során kiderült, hogy lényegében a források folyósítása az egyetlen eszköz, amivel az EU nyomást tud gyakorolni a magyar kormányra, igenis van tétje, hogy milyen vállalásokat tart az EU elegendőnek ahhoz, hogy rábólintson a magyar helyreállítási tervre. 

 

1440x810_cmsv2_019f0151-c79b-5887-a12e-ccf9ef0689a6-5848302.jpg

fotó: Euronews

Ritka lehetőség a mostani arra, hogy az EU kikényszerítsen olyan érdemi antikorrupciós lépéseket, amelyeket a kormány magától nem tenne meg. Noha nem gondoljuk, hogy Brüsszelből meg lehet állítani a jól bejáratott kormányzati közpénzszivattyút, megfelelő intézkedésekkel el lehet zárni néhány korrupciós csatornát, vagy meg lehet nehezíteni, hogy a pénzek a klientúrához vagy járadékvadászokhoz csorogjanak. A támogatások folyósítása kapcsán az sem mellékes, hogy a most érkező pénzek a választások előtt például a kiszervezett közérdekű vagyonkezelő alapítványokon, vagy a klientúrát segítő beruházásokon keresztül az illegális kampányfinanszírozás forrásaivá is válhatnak. A K-Monitor a következő hetekben három blogposztban fogja körüljárni a helyreállítási terv és a korrupció viszonyát. Először megvizsgáljuk az a kormány által tett antikorrupciós vállalásokat, majd az EU-s pénzek lebonyolításáért felelős intézményrendszer integritását és végül azt, hogy a helyreállítási terv mely elemei lehetnek eleve a klientúra számára pántlikázott pénzek.

A nyári hónapokban több cikk is foglalkozott azzal, hogy a Bizottság két hónappal meghosszabbította a Magyarország által benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) elfogadásásra kitűzött határidőt – holott a júliusban benyújtott terv már a harmadik, amelyet a Kormány nyilvánosságra hozott. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Magyarország még jó pár hónapig biztosan nem fér hozzá a rendkívüli támogatási alap, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) több száz milliárd forintos előlegéhez

Jó, de mi az a HET és az RRF ??? Görgess a cikk aljára és olvasd el az összefoglalónkat!

Ebben az elemzésben különösen az antikorrupciós vállalások szempontjából szeretnénk áttekinteni, hogy a legutolsó nyilvánosan elérhető HET mennyire kezeli azokat a problémákat, amelyeket az EU évek óta hangsúlyoz, illetve, hogy mennyire vehetőek komolyan a tervezett intézkedések. Ez azért is különösen fontos, mert a 2019-es európai szemeszterben épp a korrupcióellenes fellépés volt az egyik olyan terület, ahol a Bizottság határozott intézkedéseket várt el: elsősorban az ügyészségi munka, a közérdekű információkhoz való hozzáférés és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Szintén a korrupció visszaszorítását érintő követelmények közé sorolhatjuk azt, hogy a Bizottság a döntéshozatali folyamat minőségének és átláthatóságának javítását szorgalmazta, ideértve a hatásvizsgálatok lefolytatását és az érdekeltek bevonását a folymatokba. A közbeszerzésekkel kapcsolatban a verseny fokozását és a szabályozás kiszámíthatóságát írták elő. Ezek olyan szinten problémás elemek, hogy a 2020-ban kiadott Országjelentés is kiemelte, hogy szinte semmilyen haladás nem volt érzékelhető ezeken a területeken, pedig még az EU is milliárdokkal támogatott különféle antikorrupciós intézkedéseket. 

 

 

2020-as Európai Szemeszter konkrét ajánlásai ugyan sokkal inkább a COVID miatti válsághelyzet megoldására fókuszáltak, továbbra is leszögezték, hogy elmaradtak a szükséges reformok a következő területeken: 

  • Az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése
  • A közbeszerzési verseny fokozása
  • A korrupció visszaszorítása, a nyilvános információkhoz való hozzáférés és a média szabadságának javítása, a kontrollmechanizmusok megerősítése
  • A magas szintű korrupció elleni hatékonyabb fellépés

 

Mit ígér a magyar kormány?

A Helyreállítási Terv áprilisi tervezete és a júliusi verzió is külön intézkedéscsomagot, azaz komponenst tartalmaz az ezekre az ajánlásokra tett válaszlépéseknek, a korábbi tervezetben ez a “J - Szakpolitikához nem sorolható oszágspecifikus ajánlások”, a végleges tervezetben  pedig az “I- Horizontális intézkedések” komponens nevet kapta.

Érdemes rögtön az elején kiemelni, hogy az egész komponens keretösszege a júliusi HET-ben 24,2 milliárd forint – azaz a teljes keretösszeg kevesebb mint 1-%-a. A 24,2 milliárdos keretösszegből is önmagában 15 milliárdot tesz ki egy olyan reformterv, amely egy eszközkezelési rendszert hozna létre: lényegében a közszféra informatikai eszközeit tartaná számon, úgy, hogy biztosítja a másodlagos életciklusukat is. Ez kétségkívül hasznos ötlet, de még kimondatlanul sem kapcsolódik az országspecifikus ajánlásokhoz – talán épp ez járult hozzá ahhoz, hogy “Horizontális intézkedésekre” keresztelték át a komponenst. 

Sajnos, ha a többi reformjavaslatot nézzük, akkor is arra juthatunk, hogy aligha szolgálják a szemeszter ajánlásainak végrehajtását, sőt, a reformjavaslatokat olvasva sokszor olyan érzésünk támadhat, mintha ötletszerűen írtak volna be az egyes komponensekhez a szemeszeterek ajánlásaiból kifejezéseket, anélkül, hogy alátámasztották volna, hogy mi az összefüggés az intézkedés és az ajánlás között. 

 szomoru_eu.jpg

KORRUPCIÓ

A legárulkodóbb ebből a szempontból a “A korrupció elleni küzdelem hatékonyságának további növelése, az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősített biztosítása területén” címet viselő csomag, amely hangzatos címe valójában a két következő reformot takarja:

 

1. Reform: Az ügyészség együttműködési rendszereinek korszerűsítése a korrupciós gyakorlatok kezelése érdekében

A HET ügyészségre vonatkozó része az eredményes korrupció elleni fellépés akadályát technikai és szervezeti problémákban látja. A tervezett intézkedés alapján azt gondolhatná az ember, hogy a korrupció elleni érdemi ügyészségi fellépés hiánya csupán hatékonyságbeli probléma és nem az akarat hiánya. Így a HET-ben leírt fejlesztés az egyes egységek, intézmények közötti kommunikációt kívánja javítani a digitalizáció különféle eszközeivel, illetve azt, hogy az ügyészségi vezetők számára jobban követhetővé váljanak a nyomozások, ugyanis a jelenlegi eljárásokban korlátozott a beszámoltathatóság. Aligha várható azonban, hogy a HET-ben megjelölt két (általános és bizalmas) ügyviteli és dokumentumkezelési rendszer bevezetése ténylegesen hozzájárul ahhoz, hogy az ügyészség hatékonyan üldözze a magas szintű korrupciót. Noha a 2024 végére és 2026 nyarára készülő 3,6 milliárdos informatikai fejlesztés alapvetően az up-to-date statisztikák gyártásához és a nyomozati cselekmények esetleges felgyorsításához valóban hasznos lehet, és a lesújtóan alacsony szintű digitalizáció szintjén minden bizonnyal érdemben javítani fog, de ezen túl kevés köze van ahhoz, hogy a magas szintű ügyek nagyobb arányban jussanak el vádemelésig. Az ügyészségi munka kapcsán ugyan valóban felvetették az ajánlásokban a hatékonyság kérdését, de ez mindig a magas szintű korrupció leküzdésének kontextusában merült fel: maga az európai szemeszter ajánlásai és a 2020-as országjelentés is egészen konkrétan tartalmazzák, hogy ebben a körben milyen tevékenységeket látnának kívánatosnak:

  • Hiányoznak a magas beosztású tisztségviselőkkel és köreikkel szembeni intézkedések.
  • Nem biztosított a vizsgálatok lezárására vonatkozó döntések számonkérhetősége, nem létezik jogorvoslat az ilyen döntések megtámadására. 

 

Mindkét probléma jogszabályi módosításokkal orvosolható lenne viszonylag rövid időn belül, leginkább az említett jogorvoslati lehetőség megteremtése által, sőt további javaslatok is születtek például a GRECO részéről az ügyészséget érintő problémák kezelésére, ezekre az EU országjelentése is hivatkozik. Az ilyen jellegű reformoktól azonban az ügyészség és a kormány évek óta elzárkózik, hiszen ezek jelentősen megnehezítenék, hogy az ügyészség elfektessen kényes ügyeket. A nyomozhatóságok eredményes munkájának garanciái nélkül a korrupció elleni érdemi fellépés továbbra sem biztosított, különösen úgy, hogy Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez sem.

 

2. Reform: A vesztegetés kiszorítása az egészségügy területén

Az ügyészség megreformálására tett javaslatnál is nagyobb alibizés a második reformtörekvés és az ahhoz kapcsolódó intézkedések: az egészségügy területén a korrupciót ugyanis – legalábbis ami a hálapénzt illeti – lényegében a 2020-as egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel, illetve a kapcsolódó Btk.-módosítással már nagyrészt kivezették – ezért a HET ezen a ponton mindössze annyit vállal, hogy az állampolgárok körében is szeretnének egy felvilágosító kampányt tartani arról, hogy a hálapénz rossz. Igaz, ehhez legalább nem társítottak hatalmas összegeket: mindössze 330 millió forintból szeretnék megoldani az egyébként valóban szükséges szemléletformálást. Megmosolyogtató kísérlet a hálapénz kivezetéséhez kapcsolódó kampányt az európai szemeszter ajánlásainak való megfelelésként bemutatni, amikor az ajánlások nevesítik, hogy magas szintű korrupció leépítését irányzó átfogó intézkedések bevezetését várják el a magyar kormánytól. Különösen abszurddá válhat a dolog, ha a PR-kampányok központosítása miatt ez az összeg is annál a kormányközeli cégcsoportnál landol, akik a kék plakátos hirdetések mellett a teljes állami szektor kampányait gyártják, így a korrupcióellenes szemléletformálást is ők végeznék. Persze láttunk már ilyet.

Érdekes módon a még áprilisban nyilvánosságra hozott HET-tervezet egy harmadik reformot is tartalmazott, amely a bírói függetlenség megerősítése címet viselte. Ugyan a téma megérdemelne egy külön fejezetet a komponensen belül, az elhagyott vállalás így sem gyengít sokat a javasolt intézkedéseken. Mindösszesen egy igazságszolgáltatás függetlenségét feltáró kutatást, illetve a kutatás eredményeinek terjesztését irányozta elő. Az intézkedéscsomag - reformnak talán túlzás lenne nevezni - úgy, ahogy van, eltűnt a komponensből – a nyomát viszont mégis otthagyta, hiszen valamilyen okból az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kutatómunka ott felejtődött a HET azon fejezetében, amely az országspecifikus kihívásoknak való megfelelést részletezi.

 

ÁTLÁTHATÓSÁG

A Bizottság szintén korrupcióellenes keretrendszer megerősítését várta közérdekű adatokhoz való hozzáférés javításától, ezt azonban a HET teljes mértékben negligálja: legfeljebb az ügyészségi dolgozók férnek majd hozzá jobban az adatokhoz, de aligha értelmezhető úgy, mintha ez lett volna a korrupcióellenes ajánlások célja. Pedig ezen a területen végtelen a lehetséges fejlesztések tárháza:

  • Jogszabálymódosítással korlátozhatná a kormány azokat a lehetőséget, amelyekre hivatkozva egyes adatgazdák rendszeresen akadályozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést (pl. döntéselőkészítő adatok esetében).
  • Eltörölhetné vagy szűkíthetné az adatigénylések teljesítéséért kérhető költségtérítést.
  • Átláthatóvá tehetné a magántőkealapok végső haszonélvezőit.
  • Szankciókat vezethetne be azon intézményekkel szemben, akik nem teszik közzé a közzétételi listák által előírt adatokat.
  • Leginkább pedig olyan fejlesztéseket eszközölhetne, amelyek javítják a proakítv információszabadságot, azaz jól kereshető, feldolgozható központi adatbázisokon keresztül tenné elérhetővé a közérdekű adatok egy jelentős részét (aktuális téma: a végső tulajdonosok adatbázisát).

 

Nyilvánvalóan a kormány sem érezte, hogy hitelesen képviselhetne bármilyen vállalást ezen a területen. Hiszen 

  • Nemrég módosította az alaptörvényt annak érdekében, hogy korlátozza a közpénz fogalmát, és ezzel a nyilvánosság számára hozzáférhető adatok körét.
  • Rendszeresen hoz olyan törvényeket, amely egyes ágazatokban, ügyekben ellehetetleníti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést (pl. Budapest-Belgrád vasútvonal, Mátrai Erőmű).
  • Egyes minisztériumok olykor bírósági döntések ellenére sem hoznak nyilvánosságra közérdekű adatokat.
  • A járvány csillapodtával is érvényben maradtak azok a szabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy egyes adatgazdák 90 nap alatt válaszoljanak adatigénylésekre.
  • A kormány évek óta halogatja annak az átláthatósági portálnak az elkészítését, amelyre hosszú évekkel ezelőtt pénzt kapott az EU-tól, éppen az előző 7 éves ciklus korrupcióellenes vállalásainak keretében. Erre még hivatkozni se bátorkodik a terv.

 

KÖZBESZERZÉSEK

A közbeszerzéseket érintő 2 reformnál látható leginkább, hogy a kormány próbált az EU kedvében járni. Mindkét téma régóta kritika tárgya, az adott válaszok pedig tükrözik azon javaslatok egy részét, amelyeket a témával foglalkozó kutatók, civilek fogalmaztak meg az elmúlt években.

 

3. Reform: Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése

Az EKR tervezett fejlesztése –  amely tulajdonképpen nem mást takar, mint hogy a közbeszerzések eredménytájékoztatói is tömegesen exportálhatóak lennének a jövőben –  újonnan került a programba, bevezetését a K-Monitor is régebb óta szorgalmazza.  Ez a vállalás, amennyiben érdemben végrehajtják, annyit jelent, hogy a legfontosabb közbeszerzési adatokat adatbázis szinten, nyers, feldolgozható formában is közzéteszi a kormány. Jelenleg ezek az adatok csak eljárásonként, egyesével, többszöri lekérdezéseken keresztül érhetőek el. Az eredménytájékoztatók adatalapú feldolgozása – ahogy azt a HET el is ismeri – elsősorban nem a közbeszerzési korrupciót ellenőrző civil szervezetek vagy a sajtó szempontjából lehet fontos, hanem a szakpolitikák kidolgozói, a kutatók és közbeszerzéseket elemző piaci szereplők számára. Már csak az a kérdés, hogy a viszonylag egyszerű fejlesztésre miért hagy magának a kormány több mint egy évet – az élesítés tervezett időpontja ugyanis 2022 ősze. Ez már csak azért is kérdés, mert erre a reformra a HET nem is különít el forrást (!).

 

4. Reform: Az ajánlatkérői és ajánlattevői oldal megerősítése, a verseny javítását célzó intézkedések megfogalmazása

A legkidolgozottabb csomag a közbeszerzésekkel foglalkozó 4. Reform, amely két fő cél köré határoz meg intézkedéseket: egyrészt a verseny fokozását a közbeszerzési piacon, másrészt, ezzel összefüggésben, a kis- és középvállalkozások részvételének ösztönzését. Érdemes megjegyezni, hogy a tervezet lényegében elismeri a közbeszerzési rendszert érintő, EU felől érkező kritikákat, például, hogy magas a valódi versenyt nélkülöző eljárások száma. A tervezett intézkedések között – a kutatás, felmérés, módszertani kidolgozás mellett –  konkrét gyakorlati útmutatók kidolgozása és a jogszabály-módosítások tervei is szerepelnek: ezek bizonyos szektorokban pl. előírnák az előzetes piaci konzultációt, illetve azt, hogy csak akkor hirdethetnének a közbeszerzési eljárásokon győztest, ha legalább két ajánlat érkezett. A terv a kkv-k részvételi hajlandóságát egyrészt képzéseken, kampányokon keresztül fokozná, másrészt adókedvezményekkel, illetve a közbeszerzés költségeinek a visszatérítésével ösztönözné a szereplőket az indulásra.

Ezek a reformok, bár hordoznak kockázatokat, megfelelő végrehajtás esetén valóban hozzájárulhatnak az európai szemeszterben megfogalmazott kihívások leküzdéséhez. Ugyanakkor már most látszik, hogy hol tudnak félesiklani a tervek: 

  • Magyarországon számos oligarcha cége is kkv-ként, egy nagyobb cégcsoport tagjaként működik. Kérdéses, hogyan lehetséges az ezzel kapcsolatos visszaéléseket megelőzni. 
  • Miként biztosítható, hogy valóban a targetált kedvezményezetti körhöz jutnak-e a támogatások?
  • Hogyan lehet elérni, hogy a kutatások, módszertani útmutatók ne a fiókban végezzék? 

 

Ugyanakkor a korrupció elleni fellépés szempontjából a tervezet hiányossága, hogy – bár a kérdéskör jelentőségét elismeri – nem tartalmaz intézkedéseket, javaslatokat azokra az esetekre, amikor az ajánlatkérő érdekkörében merül fel a verseny korlátozása. Például, ha a megrendelő tudatosan játszik össze az ajánlattevőkkel: jól ismert megatartás, amikor egy állami intézmény vagy önkormányzat megkéri a kiszemelt nyertest, hogy ugyan hozzon már magával még néhány ajánlattevőt.

Örömmel látnánk ezért a fenti vállalások mellett olyanokat, amelyek

  • Biztosítják a Közbeszerzési Döntőbizottság valódi függetlenségét,
  • A jelenlegi jogorvoslati lehetőségeknél egyszerűbb és olcsóbb felülvizsgálatot is lehetővé tesznek a (vesztes vagy indulni képtelen) ajánlattevők számára. 
  • A meglévő panaszkezelési mechanizmusok mellett komplex, kockázatalapú ellenőrzéseket írnak elő a Közbeszerzési Hatóság számára (a tervben szó van az ARACHNE eszköz használatáról, erről a következő anyagunkban fogunk részletesebben beszélni).
  • Az ajánlatkérőket arra ösztönzik, hogy a beszerzéseiket lehetőleg kisebb részekben, ajánlattevők széles köre számára elérhetővé tegyék. 

 

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÉS DÖNTÉSHOZATAL

A következő, az egész HET-et lezáró, 5 reformból álló csomagot nehéz nem egyfajta “futottak még” kategóriaként értelmezni – az ide tartozó intézkedések többnyire még áttételesen sem kapcsolódnak a szemeszter ajánlásaihoz – annál inkább már futó kormányzati elképzelésekhez, tervekhez, amiket HET-kompatibilis csomagolásba próbálnak bújtatni uniós finanszírozás reményében.

 

Az 5. Reform “Az adórendszer egyszerűsítése” hangzatos címet viseli – nehéz nem arra gondolni, hogy az intézkedéscsomag azért kapta ezt a címet, hogy rezonáljon a 2019-es európai szemeszter “Folytassa az adórendszer egyszerűsítését, és erősítse azt meg az agresszív adótervezés kockázatával szemben” ajánlásával. Ugyanakkor csalódást jelenthet, ha az ember elolvassa az intézkedés tartalmát, ez ugyanis pusztán a közműadó kivezetését jelenti –  miközben Magyarországon egyes összesítések szerint a közműadón kívül még mindig több mint 50 adónem van. Igen csekély reformot vállalt be tehát a Kormány, különösen mivel

A közműadó kivezetése korábban már többször is felmerült – már csak azért is, mert a közműhálózat jelentős része amúgyis állami vagy önkormányzati tulajdonban van. Persze azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy jelentős közműadó-kötelezettnek számítanak Mészáros Lőrinc újonnan szerzett érdekeltségei (a Tigáz, illetve az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.) is.

A tervezet egy szóval se célozza az adótervezés visszaszorítását (holott a Bizottság konkrétan meg is jelöli az Országjelentésben és az ajánlásokban, hogy az offshore paradicsomok felé kiáramló jövedelmekre egyfajta forrásadó kivezetését találná üdvözlendőnek), vagy a TAO-kedvezmények lebontását, amely mind a mai napig számos visszaélésre ad lehetőséget. 

 

Rejtélyesen hangzik a 6. Reform is, az Adatalapú döntéshozatal és jogalkotási folyamat támogatása a hatékonyság és átláthatóság növelése, valamint a szabálytalanságok kockázatának csökkentése érdekében. A mintegy fél oldal terjedelemben tárgyalt “reform” alig takar többet, minthogy infografikákkal és adatvizualizációs eszközökkel támogatnák a jogszabályalkotást – ezek segítségével az állampolgároknak is szeretnék bemutatni a jogszabályok célját, tartalmát és hatását. Egyrészt megmosolyogtató, másrészt felháborító, hogy a HET ezzel a kommunikációs látszatintézkedéssel – amelyre egyébként 1,63 milliárd forintot szán – tudná le az európai szemeszterben megkövetelt magasabb szintű társadalmi részvételt a jogalkotásban, az érdekelt felek bevonását a döntéshozatalba, az átlátható jogszabályalkotást, a szociális párbeszédet.

Az EU-n kívül számos hazai civil szervezet, illetve nem ritkán már Kormány alá közvetlenül nem tartozó hatóságok (pl. NAIH) is komoly kritikával illették a kormányt amiatt, hogy lényegében megszűnt a jogszabályok egyeztetése, vállalhatatlan határidőkkel küldenek szét érdekelt feleknek fontos, működésüket alapvetően befolyásoló anyagokat – a közelmúltból is számtalan példát találunk arra, hogy botrányosra sikerült az érdekeltek bevonása a jogalkotási folyamatba, elég csak az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény elfogadásásra gondolni, amelynek véleményezésére 3 és fél órát (!) kapott az orvosi kamara, az érintetteknek pedig úgy kellett az egész életüket befolyásoló döntéseket meghozniuk, hogy a részletszabályoknak még a tervezeteit sem ismerhették meg időben. De nem is kell ilyen messzire mennünk, elég ha magának a HET-nek a társadalmi egyeztetésére gondolunk: ahogy fentebb írtuk, az állampolgárok, sőt a véleményt adó hatóságok is (pl. az ÁSZ) teljesen más tervet véleményezhettek, mint ami végül a Bizottság asztalára került, a jelenleg Brüsszelben elfogadásra váró tervet nem bocsátották társadalmi véleményezésre. Ezekre a káros jelenségekre megoldás volna egy-egy diagram vagy cizellált plakátkampány? Aligha. Furcsán hangozna persze egy olyan reform, amely az tűzi ki célul, hogy a kormány ezentúl betartja a törvényeket és biztosítjai a társadalmi részvételt a jogalkotás és a közpolitikai alkotás során. Amennyiben érdemi vállalást akarna tenni a kormány ezen a téren, például bizonyos részvételi, konzultációs garanciák teljesüléséhez kötné a jogszabályok hatályba lépését. Ezen túl egy valódi reform megtilthatná a salátatörvények használatát is (single subject rule), annak érdekében, hogy ne lehessen más jogszabályok közé rejteni problémás törvénymódosításokat, vagy társadalmi véleményezéshez köthetné az egyéni képviselői indítványokat is.

 

A következő, 7. Reform (Az automatikus adminisztratív döntéshozatali rendszer kiterjesztése a hatékonyság, és átláthatóság növelése, valamint a szabálytalanságok kockázatának csökkentése érdekében) keretében a Kormány az automatikus közigazgatási döntéshozatali (AKD) rendszert terjesztené ki három új ügytípusra, a honosítási, a földhivatali és a gépjárműügyintézési ügykörre.  Ez sem jelenthet óriási meglepetést, hiszen az automatikus közigazgatási döntéshozatal kiterjesztése már régóta dédelgetett terve a kormánynak, olyannyira, hogy már a 2014-2020-as költégvetési ciklusból is kapott AKD-modellek kidolgozására uniós pénzt a Belügyminisztérium, sőt, Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának is ez lenne az egyik eleme. Természetesen üdvözöljük, hogy a HET szerint az automatikus döntéshoztal átlátható algoritmus alapján történne (a K-Monitor korábban több kutatásban foglalkozott azzal, hogy az kormányzati algoritmusok átláthatósága rendkívül fontos követelmény – persze emellett legalább ilyen fontos az algoritmusok külső, független ellenőrzésének lehetősége), és azzal is egyetérthetünk, hogy az alacsony szintű korrupció visszaszorításához az említett ügykörökben hozzájárulhat az automatikus döntéshozatal bevezetése. Ugyanakkor merésznek tartjuk, hogy ezt a reformot mint az “átláthatóság növelését” próbálja eladni a kormány – már csak azért is, mert pontosan lehet tudni, hogy az európai szemeszeterben megfogalmazott átláthatósági kívánalmak nem az egyszeri állampolgárok közigazgatási ügyeire vonatkoztak, hanem a közérdekű adatokhoz való hozzáférésre. Feltűnő még, hogy a Kormány nem látszik sietni a rendszer bevezetésével: terv szerint 2024 negyedik negyedévétől számíthatunk az automatizált ügyintézésre. 

 

A 8. Reformról már szót ejtettünk korábban: A Közszolgáltatások hatékonyságát növelő nemzeti informatikai eszközkezelési rendszer megerősítése címet viselő intézkedés lényegében a teljes közszféra informatikai eszközrendszerének (ideértve a szoftvereket is) menedzsmentjét jelenti – az új rendszer nyilvántartaná az eszközöket, támogatná a beszerzéseket és gondoskodna az eszközök életciklusának a lehető legteljesebb kihasználásáról. Ez az egyetlen reform annak ellenére képviseli az egész komponens keretösszegének 60%-át, hogy egyáltalán nem lehet az európai szemeszter ajánlásaihoz kapcsolni – még a Kormány sem erőlködött ezzel. Ha visszagondolunk a kormányközeli informatikai szereplők folyamatos terjeszkedésére, nem kizárt, hogy a pénznek már meg is van a helye.

 

Végül, szót kell ejtenünk a legutóbbi, júliusi HET-be újonnan kerülő elemről, a 9. Reformról, amely magát a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtását takarja. Bár vélelmezhető, hogy a HET-et akkor is végrehajtanák, ha nem kapcsolódná külön intézkedéscsomag hozzá, az a benyomásunk, hogy a terv végrahajtásához kapcsolódó antikorrupciós elemek miatt került ez a téma külön reformként feltüntetésre. Bár ebben a témában találkozunk az egész HET legszűkszavúbb reformismertetőjével, annyi mindenesetre kiderül, hogy a reform négy konkrét válallást is tartalmaz relatíve rövid, pár hónapos határidővel, ezek a

  • Csalás Ellenes Stratégia elfogadása,
  • Korrupció Ellenes Politika elfogadása
  • HET végrehajtásának alapvető szabályairól és intézményeiről szóló Kormányrendelet elfogadása , illetve
  • monitoringrendszer kiépítése.

 

A HET-ben nem szerepel, de a végrehajtási rendelet már július folyamán elfogadta a Kormány – többet azonban magából a reform leírásásból nem tudunk meg. Tény ugyanakkor, hogy a HET-ben egy külön fejezet foglalkozik részletesen a HET végrehajtásával és monitoringjával. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy ezek az intézkedések valóban csak a HET-re, illetve az RRF-ből érkező pénzek elköltésére vonatkoznak, tehát nincs szó arról, hogy a Korrupció Ellenes Politika vagy a Csalás Ellenes Stratégia bármilyen átfogó antikorrupciós programot tartalmazna. 

 

Annak ellenére, hogy a megfogalmazott reformok többsége a hiányosságok ellenére sok releváns intézkedést tartalmaz, a HET egésze az európai szemeszter jelentésekben megfogalmazott problémák csupán töredésére reagál érdemben, a legsúlyosabb korrupciós és jogállamisági problémával egyáltalán nem foglalkozik. Ráadásul kételyeink vannak a vállalások komolysága felől is. Nem csak azért, mert mindeddig a kormány vitatta az EU által megfogalmazott kritikák jogosságát, de a vállalások végrehajtására megjelölt határidők sok esetben olyan távoliak, hogy ebben a kormányzati ciklusban semmilyen kötelezettséget nem jelentenek a magyar kormány számára. Az is beszédes, hogy több olyan intézkedést is belepakolt a kormány a tervbe, amelyről már korábban döntött, vagy más forrásból már finanszíroz, tehát nem igazán jelent új vállalást. Összességében ezért kijelenthető, hogy a HET-ben megfogalmazott horizontális vállalások egyáltalán nem biztosítják az eddigieknél jobban az Unió és Magyarország pénzügyi érdekeinek védelmét, legfeljebb szépségtapaszként szolgálhatnak. A kérdés továbbra is nyitott: elég-e mindez a pénzcsak megnyitásáhot, vagy további lépéseket kér a Bizottság a közpénzek védelmében.

A témával foglalkozó következő blogposztunkban azt fogjuk megvizsgálni, hogy az EU-s támogatások lebonyolítására vonatkozó intézményrendszer és szabályok mennyire garantálják a pénzek átlátható, szakmai és szabályos elköltését.

 

Mi az a HET és az RRF?

Az Európai Unió alapvetően hétéves költségvetési ciklusokban működik, a 2021-2027-es hosszú távú költségvetési keret (MFF-multiannual financial framework) tervezését és az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket már 2018-ban megkezdték. 2020-ban azonban a koronavírus-járvány elterjedése és az ebből fakadó súlyos gazdasági válság elég hamar rámutatott arra, hogy a hagyományos költségvetési eszközökkel az EU, illetve tagállamai képtelenek kezelni a válságot és újraindítani a gazdaságot. Ezért az EU döntéshozói már 2020 májusban felvetették egy új, kiegészítő átmeneti ösztönző csomag ötletét, amely kiegészítené a hétéves, valamivel több mint 1000 milliárd eurós költségvetési keretet, az MFF-t, erről a Tanács (azaz a EU-s tagállamok vezetőiből álló testület) július 17-én jutott megállapodásra

Ez az ösztönző csomag a NEXT Generation EU (NGEU): a hétéves költségvetési kerethez viszonyítva igencsak jelentős, mintegy 750 milliárd eurós alap elköltéséről 2021 és 2023 között, alig két év alatt döntenének. A csomag kimondottan a COVID-válságból való kilábalást és a hasonló válsághelyzetek kivédését célozza, úgy hogy egyúttal közben új alapokra helyezné a tagállamok gazdaságpolitikáját is. Legnagyobb részét, 672,5 milliárd eurót éppen az RRF (Recovery and Resilience Fund), azaz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz teszi ki.  Fontos hangsúlyozni, hogy e 672,5 milliárd eurónak csak a kisebbik, 312,5 milliárd eurós részét juttatná az EU támogatásként, 360 milliárd eurót hitel formájában vehetnének fel a tagállamok – ehhez az EU közös kockázatvállalású kötvényt bocsát ki.

Annak érdekében azonban, hogy látványberuházások helyett valóban a válságból való kilábalást és az újraépítést szolgálják a kapott pénzek, az EU komoly elvárásokat támasztott a tagállamok felé: aki hozzá akar jutni a forrásokhoz, annak ki kell dolgoznia egy úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi tervet– ez a HET, amelyet a Bizottság értékel. A források minimum 37%-át kell a klímaváltozással kapcsolatos intézkedésekre és reformokra költeni, illetve minimum 20%-ot a digitális átállással kapcsolatos célokra. 

Magyarország szempontjából különösen fontos kritérium, hogy a terveknek célzottan kell foglalkoznia a 2019-es és 2020-as európai szemeszterek országspecifikus ajánlásaival

Érdemes visszaemlékezni arra, hogy a NEXT Generation EU, illetve a hétéves költségvetési keret végső elfogadása nem is kis turbulenciával járt – miután júliusban a Tanács már előzetes megegyezésre jutott a költségvetéssel és a NGEU csomaggal kapcsolatban, a magyar és lengyel kormány felvetette, hogy az egész költségvetést megvétózza, amennyiben életbe lép a jogállamisági mechanizmus, azaz az az EU-s jogszabály, amely a jogállami értékek megsértése esetén kilátásba helyezné, hogy az EU visszatartsa a tagállamnak jutó EU-s forrásokat. Végül a magyar és a lengyel kormány kompromisszumra jutott Brüsszelben, és decemberben végül minden fél elfogadta az EU költségvetését és a helyreállítási csomagot, sőt, – ha megkérdőjelezhető feltételek mellett is – a jogállamisági mechanizmus is életbe lépett.

Ehhez képest a tagállamok már jócskán késésben voltak, hiszen a HET-eket április 30-ig kellett volna benyújtani a Bizottsághoz, amit meg kellett előznie egy előzetes konzultációnak, magának a terv kidolgozásának, illetve a végső terv társadalmi egyeztetésének is. Ami Magyarországot illeti, tavasszal újabb porszem került a gépezetbe: április 16-én ugyanis a Kormány nyilvánosságra hozta az első magyar HET-et, melynek társadalmi egyeztetésére mindössze két hetet hagyott – de mint utóbb kiderült, ezt is szinte feleslegesen: április 27-én ugyanis, Orbán Viktor Ursula von Leyennel való találkozóját követően úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek a hitel részét, azaz az eredeti 5797,1 milliárd forintos tervből 3285 milliárdot teljesen elenged – ezáltal a terv kevesebb mint a felére zsugorodott. Elemzők felvetették, hogy a hitel elengedésének hátterében az húzódhat meg, hogy a Bizottság nem nézné jó szemmel, ha a FIDESZ-közeli közérdekű alapítványok alá szervezett felsőoktatási intézményekbe öntenék számolatlanul az EU-s pénzt.

A május közepén újra benyújtott, módosított terv ezáltal végül nem is került társadalmi egyeztetésre, holott bizonyos komponensek finanszírozása (például épp az egyetemek fejlesztéséé vagy a vízgazdálkodásé) a negyedére csökkent, a digitalizáció komponens pedig úgy, ahogy van, el is tűnt a tervből. A tárgyalások során, július elejére a Kormány ismét átdolgozta a HET-et, bár a legújabb verzió már kevés lényegi új elemet tartalmazott – jelenleg is értékeli a Bizottság, hogy mennyiben felel meg a lefektetett kritériumoknak (vagyis, hogy kellő válaszokat nyújt-e az Európai Szemeszter országspecifikus ajánlásaira, illetve, hogy teljesíti-e a digitális átállásra és a klímavédelmi célokra vonatkozó minimumokat). Az értékelési folyamat során a felek a HET-et számonkérhető jogi aktusokká alakítják. A Bizottság végül úgy nyilatkozott, hogy két hónappal meghosszabbítja a HET értékelésére vonatkozó határidőt, a Kormány szerint a döntés mögött politikai okok, jelesül a gyermekvédelmi/melegellenes törvénnyel kapcsolatos brüsszeli lobbiérdekek húzódnak. Erről ki is adtak egy kormányhatározatot, amelyben döntöttek arról, hogy – egyelőre saját költségvetési forrásból, az úgynevezett Nemzeti Helyreállítási Alapból – megkezdik a HET megvalósítását – mostanra már számos RRF-pályázat is felkerült a palyazat.gov.hu honlapra. Ha a Bizottság a tervet elfogadná, akkor Magyarország még az idei költségvetésben számolhat a terv költségeinek 13%-os előlegével, ami mintegy 327 milliárd forint.

 

fokkin.gif


Címkék: eu korrupció közbeszerzés átláthatóság HET RRF

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr716683794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása