A Közlekedési teszt - Közlekedési jövőképek 2040 a K-Monitor és Dialóg Egyesület együttműködésében, a Járókelő Közhasznú Egyesület szakértőinek közreműködésével jött létre. Az oldal és a hozzá kapcsolódó, a Dialóg által kidolgozott fórumformátum célja  az volt, hogy egy vidéki nagyváros, Miskolc vonatkozásában megpróbáljunk más módon közelíteni a közlekedéspolitikával és a közterek kialakításával kapcsolatos, meglehetősen polarizált politikai vitákhoz. A projekt azt kívánta kísérleti részvételi eszközök használatával megvizsgálni, hogyan függnek össze az egyéni értékválasztások és elvárások másfél évtizedes időtávon a város közlekedéséről alkotott víziókkal anélkül, hogy ezzel valamilyen csoportot elidegenítenénk a város jövőjéről való közös gondolkodástól.

Közelekdési teszt élesben. A teszt motorja a Voksmonitor alkalmazásunk.

Közlekedési jövőképek: polarizáció helyett árnyalatok

A közlekedésszervezés és a közterületi parkolás kérdése minden városban a legnagyobb érdeklődést kiváltó helyi közügyek közé tartozik. A projekt arra a problémára igyekezett választ adni, hogy az ezzel kapcsolatos politikai és lakossági diskurzusok erősen polarizálódtak, ellentétpárok mentén kezdtek el szerveződni (autóspárti-autósüldöző, fenntartható-fenntarthatlan). Ez egyfelől megnehezítette a város közlekedésében érintett csoportok párbeszédét, másfelől azt a hamis látszatot keltette, hogy a közlekedésszervezésben és a közterületek kialakításában két, élesen szembenálló vízió harcolna egymással, amelyek kölcsönösen összeegyeztethetetlenek. A közösségi részvétellel és állampolgári bevonással zajló várostervezés emiatt kihívássá vált, hiszen a véleménybuborékok kialakulása miatt bizonyos csoportok túlreprezentálttá váltak a résztvevők körében, mások pedig bizalmatlanná váltak a folyamatok iránt és nem vettek részt benne.

A projekt célja az volt, hogy ezt a helyzetet egy távlatos megközelítéssel újrakeretezzük, és megnyissuk a gondolkodást többféle alternatív jövőkép (alternatív Miskolc) felé, amiben lehetőség van a jelenlegi preferenciák, igények kinyilvánítására, ugyanakkor újragondolására is azok hatásai tükrében. Támaszkodva a város közlekedésével kapcsolatos adatokra és stratégiákra, ez a vállalkozás alapvetően egy bizonytalan, strukturálatlan, információhiányos környezetben zajlik. Nem álltak rendelkezésre reprezentatív kutatások vagy tanácskozó fórumok, konzultációk robusztus eredményei, ami alapján világos képünk lenne arról, hogyan gondolkodnak a városlakók a közlekedésről. Ráadásul, szemben a polarizált közlekedéssel kapcsolatos diskurzusokkal, a lehetőségek tere, amiben a kiválasztott időtávon (2040-ig) a város közlekedése alakulhat, nem determinált, hanem egy nyitott, alakítható tér.

A közlekedéssel kapcsolatos részvételi folyamatok nehézsége, hogy az önszelekció miatt a szélsőséges hangok erősödnek fel. De ugyanígy nehézség, hogy ha a tervezés során bizonyos eleve adott érdekek, az érintettekről formázott perszónák mentén gondoljuk végig a helyzetet, akkor ezzel könnyen újratermelhetjük a bekövesedett, ellentéteken alapuló társadalmi diskurzusokat, ezzel szem elől tévesztve lehetséges kölcsönösen előnyös, mindenki számára elfogadható megoldásokat. Emiatt a projektben az egyéneket nem raktuk eleve skatulyákba, hanem nyitottá tettük a pozícióikat.

A jövőképek megalkotásával ezért egy másfajta, nyitottabb, az egyéni beállítottságokra és azok újragondolására támaszkodó folyamatot találtunk ki. Szakértők bevonásával egy, a meglévő meghatározottságokra támaszkodó, de alapvetően nyitott spekulatív design folyamatban számba vettük a külső adottságnak tekinthető tényezőket, és ezek között, a reális felvetődő közlekedéspolitikai, közlekedésszervezési szakpolitikai döntések mentén, azok kifutásait végiggondolva alakítottunk ki hat jövőképet a város 2040-es közlekedéséről:

• Közösségi közlekedés városa
• 15 perces város
• Fenntartható város
• Hi-tech város
• Autóközpontú város
• Régiós gazdasági központ

A hat eltérő közlekedési jövőkép ábrázolása.

A víziókhoz készült egy rövid és egy részletes leírás, ami kibontja azok belső összefüggéseit, pozitív és negatív sajátosságait és azt a politikai-gazdasági folyamatot, amelynek során ezek a szükségképp leegyszerűsített, ideáltipikus állapotok kialakultak. A jövőképekhez grafikus segítségével egy olyan megjelenítést is készítettünk, amivel bárki számára átélhetővé válik, milyen egy városi utcakép ebben a vízióban. A jövőképeket grafikus illusztrációval és részletes leírással itt böngészhetitek.

A jövőképek képezik a közlekedési teszt alapját. Ebben egyéni szinten 33, a kitöltő saját igényei és értékítéletei alapján mérlegelhető állításról kell véleményt mondani. Az állítások bizonyos gazdasági/társadalmi folyamatokkal kapcsolatos várakozásokra, illetve a közlekedéssel, közterületekkel kapcsolatos igényekre irányulnak, pl.

• Elsősorban az egyének felelőssége, hogy megoldják a közlekedésüket.

• Adottság, hogy a saját tulajdonú gépjármű szabadságot, önállóságot és társadalmi elismertséget jelent.

• Helyes, ha az évtized végéig sor kerül a leginkább szennyező gépjárművek korlátozására, kitiltására.

Az állításokhoz rövid leírás is kapcsolódik, ami semleges nyelvezettel segíti a kitöltőt az egyetértése, egyet nem értése következményeinek mérlegelésében. A válaszok mellett a kitöltők megjelölhetik a számukra különösen fontos témákat, amiben a válaszaikat nagyobb súllyal veszi figyelembe a teszt. Végül a válaszok után a kérdőív megmutatja, hogy százalékos arányban a kitöltő mennyire áll közel a hat jövőképhez kódolt válaszokhoz, és elolvashatja ezek leírását.

Az alkalmazás a K-Monitor Voksmonitor alkalmazásának elvén működik. Ez egy választást segítő applikáció, amit bárki használhat akár pártok vagy jelöltek közpolitikai álláspontjainak bemutatására, akár ehhez hasonló, innovatív kísérletekre. Az anonim tesztben a kitöltők adott válaszok eltárolhatóak, elemezhetőek.

Fontos, hogy a jövőképek nem egymást kizáróak! A felhasználók pontos visszajelzést kapnak az álláspontjuk víziókhoz való viszonyáról, ami nem fekete-fehér, hanem általában egy skálát alkot. Vannak tehát olyan témák, amiben a zöld, fenntartható vízióhoz, másban a gazdaság fontosságát vagy a technológiai megoldásokat előtérbe helyező vízióhoz, megint másban a közösségi közlekedést vagy az élhető köztereket priorizáló vízióhoz áll közel. Ez lehetőséget ad arra, hogy a kitöltő átgondolja, milyen épített környezethez és városképhez vezetnek azok az elgondolások, amelyek mentén a város ügyeiről véleményt nyilvánít.

Fontos továbbá, hogy a teszt, illetve a jövőképek között nincsen értékhierarchia, illetve a teszt nem azt mutatja, mennyire realisztikus az adott jövőkép megvalósulása, csupán arról ad tájékoztatást, hogy ha a kitöltő által valószínűsített események, és általa favorizált intézkedések megtörténnek, akkor az ennek következményeként előálló helyzet mely kidolgozott jövőképhez áll a legközelebb. A 2040-es időhorizont pedig kitágítja a gondolkodást, lehetővé téve, hogy ne hétköznapi érdekkonfliktusokat, hanem koncepciókba illeszkedő átalakításokat lássunk a közpolitikai választások mögött. Mindez arra az előfeltevésre épül, hogy a városainkat mi, a benne élő emberek alakítjuk a saját szokásaink, igényeink mentén.

Közlekedési fórum: eltérő víziók párbeszéde

A teszt egyéni szinten lehetőséget ad annak átgondolására, hogy a  más jövőképekben gondolkodó csoportokkal mi köti össze és mi választja el a kitöltőt. A tesztre támaszkodva, az egyéni reflexiót kibővítve a Dialóg egy közösségifórum-formátumot is kidolgozott, amit ki is próbált önkéntes résztvevőkkel. A formátum lényege, hogy a különböző víziókra és Miskolc sajátosságaira, a különböző városrészek (kertváros, belváros, lakótelep) adottságaira reagálva kiscsoportos munkával a polarizálódás helyett a kompromisszumok felé mozdítsák a résztvevőket. A fórum lényege, hogy a benne résztvevő kiscsoportok javaslatokat dolgoznak ki, és egymással egyeztetve, szempontjaikat összehangolva, kompromisszumokat kötve egy közös vízió felé mozdulnak el.

A fórumra jelentkezők megadták nekünk azokat az adatokat, amelyek az egyes jövőképekhez való kapcsolódásukat mutatják. A teszt kitöltéseinek adataira támaszkodva, azt rétegzett mintavételként használva biztosítottuk, hogy a fórum résztvevői diverz csoportot alkossanak, ahol sokféle megközelítés megjelenik.

Az esemény, eredeti céljainkhoz igazodva a konfliktusok és értékválasztások köré szerveződött, de olyan módon, hogy az emberek mások igényeit is figyelembe véve, konszenzusra törekedve hozzák meg döntéseiket. Ennek érdekében a résztvevők vegyes csoportokat alkottak annak alapján, hogy ki melyik jövőképet érzi közel magához, lehetővé téve, hogy a véleménykülönbségek ne egy nagy plenáris folyamatban, hanem jobban facilitálható kisebb csoportokban bontakozzanak ki. A következő lépésben minden csoporthoz egy-egy elképzelt városrész típust rendeltünk, például lakótelepi vagy kertvárosi környezetet, és ezek érdekképviselőivé váltak. Fontos szempont volt, hogy nem a saját valós lakóhelyüket kellett képviselniük; akár teljesen más típusú területet is képviselhettek, de el kellett gondolkodniuk azon, hogy egy adott városrész lakói milyen problémákkal szembesülnek, ezáltal erősödött a közös megértésre való nyitottság. Ha egy önkormányzattal partnerségben valósul meg fórum, ez a fázis a valós reprezentáció irányába is eltolható, azaz a résztvevők saját városrészük problémáira összpontosítanak. Ez csökkentheti az empátiára hangolódást, de növeli a problémák relevanciáját és a reprezentáció szintjét, ami az önkormányzati partnerek számára előnyös lehet.

A következő szakaszban a városrészek legfontosabb problémáinak azonosításán volt a hangsúly. A résztvevők különféle problémákat leíró kártyákat kaptak, amelyekből kiválaszthatták a számukra legfontosabbakat, azonban legfeljebb a kapott problémakártyák számának felét. A többi résztvevő átvehette az eldobott kártyákat, de csak akkor, ha közben a már kiválasztott saját problémakártyák közül is feláldozott egyet. A kártyacserék után egy szűkített probléma lista alakult ki. Ez a rész nemcsak a különböző problémák szubjektív megítélésére hívta fel a figyelmet, hanem rávilágított arra is, hogy a döntéshozóknak is állandó prioritásállításra van szükségük, hiszen gyakran előfordulhat, hogy az alapvetően fontos problémákra nem marad elegendő forrás vagy fókusz.

A csapatok ezután megosztották egymással probléma listáikat. Ennek célja az volt, hogy a különböző városrészek képviselői felismerjék a hasonlóságokat és különbségeket egy diverz városszerkezetű településen, és az azonosított hangsúlyok alapján olyan javaslatokat, terveket készítsenek, amelyek a lehető legtöbb miskolci érdekét szolgálják. Minden városrész két ötletet dolgozott ki: egyet egy rövidebb, hároméves időszakra, és egyet a 2040-ig megvalósítandó hosszabb távú célként. Ezzel egyszerre biztosítottunk teret a nagyívű, stratégiai szintű ötleteknek és a reálisan megvalósítható, kisebb léptékű terveknek.

A csapatok gondolatai érdekes módon egy irányba mutattak, jelezve, hogy a fő problémák az általános forgalomszabályozás és a közösségi közlekedés fejlesztése, reformja köré szerveződnek. A konkrét ötletek megvalósítási időtartama azonban változó volt; egyes csapatok a forgalomszabályozást, mások a közösségi közlekedést tűzték ki rövid vagy hosszú távú célként. A közösségi közlekedés fejlesztésének prioritásai között a mérhetőség, tervezhetőség és modernizáció állt az élen. A résztvevők olyan tömegközlekedési rendszert szeretnének, amely folyamatosan méri és az igényekhez igazítja a közlekedést, ezt egy megbízható applikációval támogatja. Ezek a javaslatok összhangban állnak a "közösségi közlekedés városa" és a "high-tech város" jövőképekkel. A "high-tech város" víziója az eseményi korábbi részében kevésbé volt hangsúlyos, de a konkrét ötleteknél már erőteljesen megjelent. A forgalomszabályozáshoz és a parkoláshoz kapcsolódó ötleteknél egy mainál szigorúbb irányvonal látszott, de annak mértéke változó volt egyénenként. Megfogalmazódott például a parkolási zónák kiterjesztésének és a kedvezményes parkolási engedélyek rendszerének átalakításának igénye, ám ezekhez számos feltételt is társítottak, például a P+R parkolók kiépítését, a közösségi közlekedés fejlesztését, a carsharing lehetőségek és mikromobilitási opciók biztosítását. Összességében az "intelligens modernizálás" kapott hangsúlyt, amely célja az autós közlekedés visszaszorítása, de olyan módon, hogy az autósok valódi alternatívákat kapjanak.

A folyamat végén a csapatok bemutatták ötleteiket egymásnak, hogy a más városrészeket képviselő résztvevők kiegészíthessék, új elemekkel gazdagíthassák azokat aszerint, hogyan tehetnék még hasznosabbá saját városrészük számára. Mivel az ötletek az egész városra kiterjedő hatással bírnak – ami az egyik fő cél volt –, a résztvevők többnyire kisebb javaslatokkal és módosításokkal egészítették ki egymás elképzeléseit.

Az utolsó lépés az ötletek támogatottságának mérése volt, ahol a résztvevők két különböző szerepben jelentek meg. Az első részben egy egyszerű szimpátiaszavazás zajlott, amely hasonlított az online közlekedési kérdőívek logikájához: itt a résztvevők támogathatták, ellenezhették vagy semleges álláspontot képviselhettek az egyes ötletekkel kapcsolatban. Ez a szakasz tulajdonképpen a lakossági véleménynyilvánítás egyszerűbb formájának tekinthető.

A második körben viszont a résztvevők már korlátozott számú ötletet választhattak ki, amelyeket a legfontosabbnak tartottak. Ebben a szakaszban hangsúlyosabb szerepet kapott a priorizálás, ami bizonyos "áldozatok" meghozatalát is megkövetelte. Ez a döntéshozási forma már sokkal inkább hasonlít egy várospolitikai döntési folyamatra, ahol korlátozott erőforrások és egymással versengő érdekek között kell kijelölni a fejlesztési irányt.

A projekt során a tesztben kinyilvánított vélemények, elképzelések, illetve a fórumon megjelenő helyi tudások, ötletek alkották azt a kvalitatív „adatot”, amire támaszkodva helyi döntéshozók, civil szervezetek konkrét javaslatokkal tudnak előállni. A fórum alkalmas arra, hogy a teszt eredményeire és tágabban, a különböző jövőképekre, eltérő megközelítésekre az érintettek reagáljanak, azt továbbgondolják. A tesztben nincs lehetőség megérteni, hogy bizonyos kérdésekben a kitöltők miért azt a választ adták, amit (pl. eleve elzárkóznak a közösségi közlekedés használatától, vagy csak a rossz tapasztalataik miatt a mostani helyzetben idegenkednek ettől). A fórum ezen kérdések jobb megértésére is lehetőséget teremt. Az ideális fórumformátumot a résztvevők száma, megosztottsága és a helyi kontextus tényezői befolyásolhatják, a konszenzus felé vivő alkufolyamat és az elmélyültebb kiscsoportos tanácskozások mindenképpen megtartandók.

Teszt megalkotásának folyamata

1. X számú jövőkép megalkotása: példánkban hatot alkottunk meg, de lehet ennél kevesebb vagy több is.
2. Ezekhez rövid összefoglaló és részletes leírás gyártása, hogy érthető legyen az egyes jövőképek közötti eltérés.
3. A jövőképekhez érdemes grafikai illusztrációt is készíteni, mert így a teszt kitöltői számára élvezetesebb a folyamat.
4. Voksmonitor tesztkérdések összeállítása a jövőképek alapján. Ehhez instrukciót, a tanulmány 6. fejezetében találtok!
5. A tesztkérdésekhez semleges leírás megalkotása, melyek segítik a kitöltőt értelmezni és kontextualizálni a kérdéseket.
6. A teszthez mellékeljetek egy kérdőívet, ami segít a fórumrésztvevőket csoportokba osztani.

A tesztre épülő fórum megalkotása

1. Fórum megszervezése olyan helyiségben ahol vannak asztalok, hogy a résztvevők kényelmesen tudjanak gondolkodni az egyes kérdéseken.
2. A teszt végi kérdőív kiértékelése és annak mérlegelése, milyen attitűdű jelentkezőket érdemes elhívni, hogy a lehető legdiverzebb legyen a résztvevők köre.
3. Miután megszerveztük a fórumot és elhívtuk a megfelelően diverz gondolkodású résztvevőket, a hasonló érdeklődésűeket egy csoportba soroljuk, majd minden csoport kap egy nem rá jellemző városrészt, és a következő X percben az adott városrész lakóinak problémáit kell meghatározni, körbejárni.
4. A csoport szónokot választ és előadja a problémákat, ügyelve arra, hogy rövid távú és hosszú távon megoldható problémákat is említsen.
5. Ezek után javaslatokat és ötleteket gyűjtenek a csoportok a problémák kezelésére, majd bemutatják őket egymásnak.
6. A kör után az egyes megoldási javaslatokról szavaznak a résztvevők, először egy első körös szimpátia szavazás zajlik az összes ötletről, majd a második körben már csak X számú, legfontosabb ötletekből lehet választani.
7. Ezek után összegzünk, mit látunk, mi következik a problémákból és a megoldási javaslatokból.
8. Végül játék értékelése, élménybeszámoló kör lefolytatása zajlik.

A Dialóg Egyesülettel kidolgozott kísérleti módszerek módszertani tudással és a közlekedési teszt más kontextusban is használható eszközével hozzájárulhatnak nemcsak állami szervek, önkormányzatok stratégiai tervezési folyamataihoz (azok társadalmasításához), de civil szervezetek, helyi érdekvédők, helyi politikai szereplők számára is beépíthetőek a közlekedés kérdésének feldolgozásához.

Néhány alapvető tanács a jövőképek használatához részvételi folyamatokban:

• Határozzátok meg az időhorizontot! Túl rövid távnál nincs lehetőség elegendő változást elképzelni, túl hosszú távnál a valóságtól elszakad sci-fi forgatókönyvekben gondolkodnak a résztvevők.
• Határozzátok meg a térbeli korlátokat és a résztvevők körét! Tegyétek témává az ezzel kapcsolatos ellentmondásokat, pl. az agglomerációs kiköltőzők viszonyát a város közlekedési jövőképeihez. Gondoljátok végig, hogy a kitűzött időtávon nem jelennek-e meg új csoportok (pl. tömegesen érkező turisták, szegregálódó rétegek).
• Gondoljátok át a gazdasági, társadalmi (értékrendbeli, demográfiai) és politikai befolyásoló tényezőket, amelyek közvetlenül vagy közvetetten alakítják a város közlekedés rendszerét. Vegyétek számításba a külső meghatározottságokat, mint amilyen a távmunka elterjedése, a környezeti feltételek változása, az energiaárak vagy a technológiai fejlődés. Tegyétek őket egy táblázatba és rangsoroljátok aszerint, hogy a helyi kontextusban mennyire lényegesek.
• Építsetek narratívákat a legfontosabb tényezőket összekapcsolva. Gondoljátok át, hogy milyen folyamatok, egymást erősítő tendenciák eredményeként alakulhat ki valamilyen koherens jövőbeli helyzet. Próbáljátok elkülöníteni a jövőképeket, de ne tegyétek mesterségesen élesen elkülönülővé azokat: gondoljátok át, hogy reális-e az adott forgatókönyv bekövetkezése társadalmi, politikai szempontból. Ha a formálódó vízió nem reális vagy belső ellentmondásokkal terhelt, ne használjátok.
• Szakértőkkel közösen tekintsétek át a beavatkozási lehetőségeket, szakpolitikai döntéseket, amelyekkel a helyi közösség és politika alakítani tudja a közlekedési rendszert.  Kapcsoljátok össze a beavatkozásokat a jövőképekkel! Törekedjetek arra, hogy sokféle tématerületet érintsenek a lekérdezett állítások, az állítások száma legyen egyensúlyban a téma jelentőségével. Ne csak a pozitív változásra összpontosítsatok, gondoljátok végig annak a következményeit is, ha nem változtatunk a jelenlegi helyzeten.
• Végül dolgozzátok ki a jövőképeket és az állításokat! A Közlekedés 2040 tesztben arra is külön magyarázatot dolgoztunk ki, hogyan kapcsolódik egy adott jövőkép az állításokhoz: semleges, erősíti vagy gyengíti a jövőkép bekövetkezésének esélyét. Már a jövőképhez kódolt állítások alapján gondold tovább a jövőképek leírását, tedd őket képzeletet megmozgatóvá, történetként elmesélhetővé. Készítsetek hozzájuk grafikus megjelenítést.

A projekt során együttműködő partnerünk volt:

Dialóg Egyesület (Miskolc)
A Dialóg Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén megyében dolgozik a társadalmi szerepvállalás erősítésében közösségfejlesztői és részvételi módszerekkel. Céljuk, hogy a döntéshozók és az állampolgárok számára is természetessé váljon, hogy a demokrácia nem öt évenként egy nap.

Az eredeti cikk a Közösen Monitorozunk! Adatból sztori, sztoriból közügy című tanulmányunkban jelent meg.

Másfél évvel ezelőtt 5 helyi civil szervezettel vágtunk neki a közös tanulásnak Közösen Monitorozunk! Projektünk keretében, ahol a cél a szervezetek érdekérvényesítési képességeinek fejlesztése és digitális kompetenciáik erősítése volt. A projektről részleteket itt találsz. 

A blogposztot Merényi Miklós és Csere Áron írták.

Ha kérdésed lenne vagy vissza szeretnél jelezni nekünk a blogposztunkkal kapcsolatban, írd meg nekünk az info@k-monitor.hu címre!

Tesztalkalmazásunk, a Voksmonitor

A Voksmonitor (választási kalkulátor) egy olyan online alkalmazás, amely összehasonlítja a kitöltő politikai véleményét az adott választáson induló politikai pártok vagy konkrét jelöltek álláspontjával. Célja, hogy a választók ne csak a pártok kommunikációján keresztül találkozzanak a politikai elképzelésekkel, hanem megismerjék azok konkrét programját és szakmai-politikai ügyekben foglalt álláspontját, és így megtudják, hogy melyik párt álláspontja áll a legközelebb és legtávolabb a saját elképzeléseiktől. A Voksmonitor honlapján 2014 óta találkozhattok különböző választások:  országgyűlési, európai parlamenti illetve önkormányzati (ill. főpolgármesteri) választás kalkulátorával magyar és angol nyelvű verzióban.

Miért építsünk saját teszt alkalmazást? 

A választói tesztalkalmazások, mint például a Voksmonitor, hasznos eszköz lehet a demokratikus folyamatok erősítésében és a választók tájékozódásának támogatásában. Az ilyen tesztalkalmazások nemcsak tájékoztatnak, hanem aktívan ösztönözhetik a politikai részvételt is. Az interaktív formátum különösen vonzó lehet a fiatalabb generációk számára, akik gyakran kevésbé érdeklődnek a politizálás hagyományos formái iránt. Emellett a bizonytalan szavazók számára is irányt mutathatnak, hiszen átláthatóvá teszik a politikai kínálatot, és megkönnyítik a döntéshozatalt.

A választói tesztek emellett hozzájárulhatnak a demokratikus átláthatóság növeléséhez, azáltal, hogy egyértelműen bemutatják a pártok álláspontjait különböző kérdésekben, lehetőséget adnak a választóknak arra, hogy összevessék az ígéreteket a tényekkel. Ez nemcsak a választók számára hasznos, hanem a politikai pártokat is ösztönözheti arra, hogy kidolgozottabb, érthetőbb és felelősségteljesebb programokat mutassanak be.

Ezen túlmenően egy jól megtervezett alkalmazás értékes adatokat is szolgáltathat a választói preferenciákról, amelyek hasznosak lehetnek kutatásokhoz, kampánytervezéshez, valamint a közvélemény alakulásának megértéséhez.

Hogyan lássunk neki? 10 + 1 lépés a sikeres választási tesztalkalmazásért!

A K-Monitor Voksmonitor alkalmazása csak egy az erre a célra használható sok eszköz közül. Számos országban működnek a Voksmonitorhoz hasonló választói tesztalkalmazások, amelyek célja, hogy segítsék a szavazókat a politikai pártok és jelöltek közötti eligazodásban. Svájcban a smartvote nevű alkalmazás kínál részletes kérdéssorokat, és a válaszok alapján vizuálisan ábrázolja a választók és a jelöltek közötti hasonlóságot. Hollandiában a StemWijzer nyújt hasonló szolgáltatást, amely szintén ingyenesen elérhető, és az ország egyik leggyakrabban használt online választási eszköze. Az egyik legismertebb ilyen eszköz az Európai Unió több országának választási tesztalkalmazását összegyűjtő VoteMatch, amely ingyenesen használható, és különböző szakpolitikai kérdések alapján segít a választóknak összevetni nézeteiket a pártok programjaival. A VoteMatch hazai partnere a Vokskabin alkalmazás, amit az Andrássy Egyetem fejlesztett.

Az ilyen alkalmazásoknál van egy általános menetrend, amit követni javaslunk, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a saját tesztalkalmazásotok.

-1. Hogyan építsük fel magát az alkalmazást?

• A Voksmonitor a K-Monitor és a KohoVolit.eu nonprofit szervezetek közös projektje, de nyílt forráskódú és szabadon felhasználható. Ezen a linken megtalálhatod az eredeti nemzetközi verziót és a legutóbbi miskolci, általunk módosított verziót.
  

0. Erőforrások felmérése

• Fontos átgondolnotok, hogy van-e üzemeltetési kapacitásotok, programozó a csapatban, vagy elég elkötelezett önkéntes, hogy végig tudjátok vinni a folyamatot.
  

1. Voksmonitor projektidővonal összeállítása, általános releváns kérdések tisztázása

• Még a legelején érdemes átgondolni, hogy mikorra kellene elkészülnie az egész Voksmonitor alkalmazásnak. A tapasztalat alapján ahhoz, hogy minden egyeztetést le tudjatok zárni és technikai feltételek is elkészüljenek, 4 hónapos projekttel érdemes kalkulálni.
• Gondoljátok át már a folyamat legelején, hogy hány kitöltő a cél, kiket akartok megszólítani, hol és hogyan fogjátok terjeszteni az alkalmazást.

2. Voksmonitor témák kidolgozása

• A Voksmonitor egy tesztalkalmazás, ami különböző állításokra várja a kitöltő reakcióját. Ezeket az állításokat és a témákat nektek kell kidolgozni a helyi viszonyok alapján. A témák mindig a helyi igényekhez igazodjanak, a helyi lakosság számára fontos témákat fedjék le. Ehhez érdemes pártok vagy jelöltek programját átolvasni, vagy külső szakértőkkel/szervezetekkel egyeztetni. Nézzétek meg egy korábbi Voksmonitorunkat inspirációnak.

3. Pártok/jelöltek feltérképezése

• Ha politikai témájú Voksmonitort készítetek, gyűjtsétek össze a legközelebbi választás jelöltjeit és elérhetőségeiket.
  

4. Kérdések elküldése a pártoknak/jelölteknek

• A Voksmonitor azon az elven működik, hogy mi, a készítők csak legvégső esetben töltjük ki az adott párt/jelölt helyett a Voksmonitort, az elsődleges megközelítésünk az, hogy a pártok és a jelöltek megkapják a később kitöltők által véleményezendő kérdéseket, hogy ők maguk is kifejtsék véleményüket róla, indoklással.
• Érdemes az adott párthoz, jelölthöz több kontaktot is keresni, ha nem érkezik válasz, többször keresni őket.

5. Voksmonitor magyarázat/háttérinfó kidolgozása

• Minden Voksmonitor kérdéshez tartozik magyarázat. Ezek olyan háttérinfók, amik segítik megérteni a kérdés kontextusát a kitöltőnek. Érdemes ezeket a szövegeket külső szakértőknek is megmutatni, hogy biztosan helytállóak és a lehető legkevésbé részrehajlóak legyenek. Ha helyi Voksmonitort készítetek, szakpolitikai kérdéseket közgyűlési napirendekből is kinyerhettek.

6. Sajtó- és kommunikációs terv kidolgozása

• Minél többen töltik ki a Voksmonitorunkat, annál jobb. Ehhez átfogó kommunikációs tervet kell alkotnunk, ahol gondolunk a kérdéssor terjesztésére. A helyi sajtó nagy segítségünkre lehet, ahogy az országos sajtó is. Készíthetünk sajtólistát, még a folyamat előtt és akkor nem a folyamat végén kell sajtókapcsolatok után kutatni. Ugyanígy, érdemes a Facebook/Instagram posztokat is előre legyártani, hirdetések szövegét és kreatívjait elkészíteni, hogy minél gördülékenyebben haladjon a terjesztés.

7. Voksmonitor felhasználói adatok

• A Voksmonitor jelenleg arra alkalmas, hogy megmondja összesen hány látogatója volt, de egy kis programozással több információt is megtudhatunk a kitöltőinkről (nem, életkor, lakhely stb.)

8. Pártok válaszainak begyűjtése és rendszerezése

• Ha a pártok kitöltötték a Voksmonitort, azt érdemes átfutni, ellenőrizni, majd a programozónak továbbítani. Ha egy párt nem írta meg a válaszait a kérdésekre, akkor nekünk kell megírnunk helyette. Ehhez használhatunk újságcikkeket, közösségi média bejegyzéseket, videókat és párt- vagy jelölti programot is.

9. Utolsó lépések

• Ellenőrizzük a helyesírási és egyéb hibákat a szövegekben!
• Nézzük meg, hogy fest alkalmazásunk teszt üzemmódban, hogy kiszúrjuk az esetleges hibákat!
• Határozzuk meg a kérdések sorrendjét! Egyes kérdések előhangolhatják a rákövetkezőre a választ.
  
  

10. Voksmonitor START!

• Ha minden kész, indulhat a Voksmonitor élesítése. Ezzel egyetemben sajtóközlemény kiküldése, helyi és országos média megkeresése, posztok és hirdetés élesítése.

10 + 1 Projektzárás/értékelés

• Nézzük meg a kitöltők adatait, vizsgáljuk meg hányan használták az oldalt, és tegyünk közzé visszajelző kérdőívet!
• Kérjünk visszajelzést szakértőktől is, hogy jövőbeni kérdéssorunk még jobb lehessen!

 Elkészítettünk neked egy kis folyamatábrát, amit bármikor előkaphatsz! :)

Hogyan válasszunk témákat és hogyan írjunk kérdéseket hozzájuk?

Nem mindegy milyen témák kerülnek a válaszadó elé. Ha túl bonyolult, nem helyi ügyhöz kapcsolódó,  a kitöltő elveszti érdeklődését, ha pedig részrehajló, nem éri el a kérdőív az eredeti célját. A korábbi Voksmonitoraink tapasztalatai és a releváns szakirodalom alapján a témák kiválasztásánál és a kérdések megfogalmazásánál az alábbi szempontokat javasoljuk figyelembe venni:

1. Politikai relevancia:

• A kiválasztott témáknak relevánsnak kell lenniük az adott választási időszakban és a választópolgárok számára fontos kérdéseket kell lefedniük.
• A témák közé tartozhatnak gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és külpolitikai, valamint egyéb szakpolitikai kérdések, amelyek aktuálisan megvitatásra kerülnek a közbeszédben.

2. Szakmai és tudományos alap:

• A témáknak olyan kérdéseket kell tartalmazniuk, amelyek szakmailag megalapozottak és amelyekkel kapcsolatban tudományos konszenzus vagy jelentős kutatás áll rendelkezésre.
• A kérdések megfogalmazása legyen világos és egyértelmű, hogy a választók pontosan megértsék a kérdést és annak lehetséges következményeit.

3. Politikai spektrum lefedése:

• Fontos, hogy a kiválasztott témák reprezentálják a politikai spektrum széles skáláját, hogy a választók számára nyilvánvaló legyen, hogyan viszonyulnak a különböző politikai pártok vagy jelöltek az egyes kérdésekhez.
• Ennek érdekében érdemes bevonni szakértőket a témák kiválasztásába. 

4. Diverzitás:

• A témák kiválasztásakor figyelembe kell venni a társadalom különböző csoportjainak érdekeit és nézőpontjait, beleértve a nemzetiségi, nemi, gazdasági és egyéb szempontokat is. Ez biztosítja, hogy az alkalmazás szélesebb közönséget érjen el és reprezentatív legyen.

5. Technikai szempontok:

• Ne fogalmazzunk meg tagadó állításokat, mert nehezen értelmezhetőek! (Pl. Magyarország ne lépjen ki az Európai Unióból.)
• Ne fogalmazzunk meg fordított kérdéseket! (Pl. Helyes, hogy Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez.)
• Ne fogalmazzunk meg olyan kérdéseket, amik dupla állítást tartalmaznak! (Pl. Az Európai Bizottság elnökét közvetlenül válasszák meg, és Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz.)
• A kérdések ne legyenek túl hosszúak, egyszerű, könnyen érthető nyelven legyenek megfogalmazva. Ez vonatkozik az indoklásra is, de itt jobban bele lehet menni szakmai dolgokba is.

6. Általános érthetőség:

• Kerülni kell a szakzsargont, idegen nyelvű szavakat és a bonyolult megfogalmazásokat. Erre az indoklásnál/magyarázatnál is fokozottan figyelni kell.
• Kiegyensúlyozottság és objektivitás:
• A témáknak és a kérdéseknek objektívnek kell lenniük, nem szabad kedvezniük egyetlen politikai oldalnak sem, egyenlően kerüljenek bele témák minden politikai oldalról. 
• Fontos a kiegyensúlyozottság fenntartása, hogy az alkalmazás ne váljon egy adott politikai irányvonal propagandájává.

7. Fontosság és érdeklődés:

• A témák kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a közvélemény-kutatásokat és a választópolgárok érdeklődését az egyes társadalmi, helyi kérdések iránt.
• Az olyan kérdések, amelyek nagy érdeklődést váltanak ki a választók körében, nagyobb valószínűséggel növelik az alkalmazás elérését.

8. Frissesség és aktualitás:

• A kérdések legyenek naprakészek és aktuálisak, hogy tükrözzék az adott  politikai és társadalmi helyzetet.
• Az alkalmazásnak (ha több választás alkalmával is használnátok) rendszeresen frissíteni kell a kérdéseit, hogy az aktuális eseményekre és vitákra reagáljon.

KÖZÖSEN MONITOROZUNK

A Közösen Monitorozunk! projekt keretében a debreceni Alternatív Közösségek Egyesületével több projeken is együtt dolgoztunk. Készítettünk együtt helyi térképes felmérést PartiMappal és tesztalkalmazást a Voksmonitor elvére alapozva. A PartiMapos projektjeink részleteit a itt és itt olvashatjátok.

A debreceni Voksmonitor a 2024-es polgármester-választáshoz kívánt segítséget nyújtani a választóknak. Az AKE egy választásra buzdító kampány részeként alkalmazta ezt az eszközt Debrecenben a Győzzön a Szavazó projektjük részeként, amely abban a szellemiségben készült, hogyha magát a médiaviszonyokat és erőforrások mértékét nem is tudjuk megváltoztatni, lehetőséget kell adni a szavazóknak arra, hogy megismerjék az összes jelölt álláspontját szakpolitikai kérdésekben.

Debrecen 2024-ben négy polgármester-jelölt közül választhatott. Négyből három jelölt közvetlen válaszaira, illetve háttérbeszélgetésre alapozva, egy jelölt (a hivatalban lévő Papp László (Fidesz-KDNP)) esetében pedig a korábbi döntésekre és kommunikációra alapozva készítettük el az alkalmazást. A kitöltők összesen 23 kérdésben ismerték meg a politikusok álláspontját. Már maga a Voksmonitor elkészítése is egyfajta civil nyomásgyakorló eszköznek bizonyult, hiszen a projekt során a jelöltekkel folyamatos egyeztetés mellett kellett az eszközt elkészíteni. 

Kitöltés után az eredmények kérdésszintű böngészésére is lehetőséget adtunk. Ezáltal láthatóvá vált, hogy a Voksmonitorban megjelenített válasz a jelölt saját válaszain alapul-e vagy másodlagos forrásokból származik. Arra törekedtünk, hogy minden fontos szakpolitikai kérdés helyet kapjon a tesztben, ugyanakkor előfordulhat, hogy egyes témák kimaradtak. Ennek több oka is lehetett:

• A kérdésben adott válaszok alapján konszenzus mutatkozik, ezért nem megosztó.
• Az adott téma ígéretei nem tűntek elég hitelesnek.
• A kérdés nem releváns a város egésze számára.
• A legtöbb jelöltnek nincs egyértelmű álláspontja a témában.
  

Tovább nehezítette a munkánkat, hogy sok jelölt nem tett közzé részletes programot, ami szűkítette a rendelkezésre álló információk körét. 

Mindennek ellenére így is jelentős eredménynek tartjuk, hogy a Voksmonitor használata emelte a helyi közéleti viták jelentőségét, és tartalmasabb társadalmi diskurzust eredményezett. Nemcsak tájékoztató eszközként működött, hanem civil nyomásgyakorlásként is: azáltal, hogy a jelölteket állásfoglalásra késztette, a választási kampány is színvonalasabb lett. A Voksmonitor tehát fontos szerepet játszik a részvételiség ösztönzésében, különösen olyan városokban, ahol a politikai verseny kiegyenlítetlen keretek között zajlik.

Ha kipróbálnátok a debreceni Voksmonitort, az alábbi linken megtehetitek!

A projekt során együttműködő partnerünk volt:

Alternatív Közösségek Egyesülete (Debrecen):
Az Alternatív Közösségek Egyesülete (AKE) egy 1998-ban alapított debreceni civil szervezet, amelynek célja a közösségek fejlesztése és támogatása. Az egyesület különös figyelmet fordít az alulról szerveződő, alternatív csoportok és kezdeményezések felkarolására, valamint a társadalmi szereplők közötti együttműködés elősegítésére.

Az eredeti cikk a Közösen Monitorozunk! Adatból sztori, sztoriból közügy című tanulmányunkban jelent meg. 

Másfél évvel ezelőtt 5 helyi civil szervezettel vágtunk neki a közös tanulásnak Közösen Monitorozunk! Projektünk keretében, ahol a cél a szervezetek érdekérvényesítési képességeinek fejlesztése és digitális kompetenciáik erősítése volt. A projektről részleteket itt találsz. 

Közreműködő: Víg Dorottya

Ha kérdésed lenne vagy vissza szeretnél jelezni nekünk a blogposztunkkal kapcsolatban, írd meg nekünk az info@k-monitor.hu címre!

Amióta a Biden-elnökség egyik utolsó intézkedéseként megszületett a döntés Rogán Antal szankciós listára tételéről, egymás után születtek a cikkek a propagandaminiszter életvitelének páratlan luxusáról, az amerikai döntés esetleges visszavonásáról és Rogán lehetséges bukásáról. A történet nemrég újabb fordulatot vett: mindössze 3 hónappal a döntés meghozatala után az amerikai pénzügyminisztérium kihúzta a propagandaminisztert a listáról. Rogán Antal a korrupciós vádak alaptalanságának bebizonyosodására hivatkozva erkölcsi elégtételt vár a sajtótól, ezért összeszedtük, valóban megalapozatlan volt-e a listára vétele, esetleg azóta jó útra tért-e, vagy más indokolja a váratlan fejleményt.

A kép forrása

Rogán Antalra hamar rátalált a politika: a gimnáziumban KISZ-titkárrá választották, majd az egyetemen megismerkedett Kövér Lászlóval, akinek – a különböző közös szervezetekben elmélyített kapcsolatuknak köszönhetően – végül a kabinetfőnöke lett. A Fidelitas tagjaként 1998-ban, mindössze 26 évesen lett a Fidesz országgyűlési képviselője, majd frakcióvezető-helyettese, egyúttal a a miniszterelnöki kabinet belpolitikai titkárságvezetője. 2004-től 2006-ig a Fidesz országos kampányát igazgatta, a választási vereséget követően azonban rövid időre elfordult az országos politikától. 2006-ban Belváros-Lipótváros polgármestereként került először felelős közigazgatási pozícióba, amit 2014-ig töltött be.

Ez a poszt nyitotta meg az utat az első korrupciós ügyletek előtt. Az Egyesült Államok a politikus szankciós listára vételének indokaként többek között állami vagyonok magánosítását, közbeszerzési visszaéléseket és vesztegetéseket jelölt meg, melyek közül a belvárosi polgármesterség időszakához az önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát övező botrányok kötődhetnek.

Az év elején jelentkeztünk először összefoglalóval a K-Monitor adatbázisába felkerült cikkek kapcsán. Akkor a 2024-ben megjelent közpénzekkel és korrupcióval foglalkozó írások képével foglalkoztunk, most hasonló elemzésben hagyományteremtő módon bemutatjuk az idei év első negyedévének termését.

Másfél évvel ezelőtt 5 helyi civil szervezettel vágtunk neki a közös tanulásnak Közösen Monitorozunk! Projektünk keretében, ahol a cél a szervezetek érdekérvényesítési képességeinek fejlesztése és digitális kompetenciáik erősítése volt. A projektről részleteket itt találsz. 

Az egyes helyi együttműködések keretében több kisebb projektet is végrehajtottunk, és ugyan a puszta végrehajtás is fontos és hasznos lehet, de a megfelelő eredménykommunikációval multiplikálható a hatása. A civil szervezetek eredményeik kommunikációjával tudják élővé és elérhetővé tenni magukat. Egy jó kommunikációs stratégia és a megfelelő eszközök ismerete segíthet abban, hogy egy szervezet új önkénteseket, támogatókat gyűjtsön, sikeresen érdekérvényesítsen. Ezzel összefüggésben egy sikeres projekt kulcsa nem csupán a jól kidolgozott tartalom, hanem az is, hogy elérje a célközönségét. Ehhez hatékony kommunikációs és népszerűsítési stratégia szükséges.

Helyi demokrácia a gyakorlatban című konferenciánkon a projektben résztvevő civil szervezetk lehetőséget kaptak saját projektjeik bemutatására.

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Fővárosi Önkormányzat az új átláthatósági rendeletének tervezetét, mi pedig elmondtuk róla a véleményünket. Felüdülés, amikor nem korrupciós ügyekkel, titkolózó minisztériumok elleni perekkel kell foglalkoznunk, hanem azon lehet gondolkodni, hogy miként működhet jobban egy intézmény vagy közösség.

A Fővárosi Önkormányzat még 2019-ben határozatot hozott arról, hogy megvalósítja az "Ez a Minimum" átláthatósági programot, ehhez pedig átláthatósági rendeletet alkot és felülvizsgálja a létező szabályzatait és gyakorlatait. Átláthatósági rendelet viszont a 2019-2024-es ciklus végére sem készült és az "Ez a Minimum" szempontjai sem maradéktalanul valósultak meg a 2024-es év elején készült felmérésünk alapján. 

A téma napirenden maradt, sőt, a választások után a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén rögtön újra úgy határozott, hogy átláthatósági rendelet meghozására van szükség. A témához a decemberi közgyűlésen újabb javaslatok érkeztek, az átláthatósági rendelet tervezete pedig most áprilisra elkészült és társadalmi egyeztetésre lett bocsátva. 

A K-Monitor eddig is minden platformon elmondta javaslatait a főváros átláthatóságának javításával kapcsolatban: az "Ez a Minimum" felméréseken kívül a választások előtt dr. Számadó Tamás főjegyzővel beszélgettünk a tapasztalatokról, 2024 novemberében pedig konferenciára hívtuk a főpolgármestert és a fővárosi képviselőket, hogy vitassák meg elképzeléseiket és tegyenek vállalásokat, hogy ők miben fogják javítani a fővárosi átláthatóságot. Az elmúlt évek tapasztalatait sűrítve véleményeztük a főváros átláthatósági rendeletének tervezetét, amit az alábbiakban olvashatnak.  

A fővárosi frakciók képviseletében balról jobbra a K-Monitor igazgatója mellett: Porcher Áron Sommerville, Barna Judit Annamária (TISZA), Keszthelyi Dorottya (DK), Nagy Dávid (MKKP), Gál József (Podmaniczky Mozgalom). 

A korrupció és a közpénzek átláthatósága minden demokratikus országban kulcsfontosságú téma, a polgárok joggal várják el a politikai vezetőktől az átláthatóságot és a felelősségre vonhatóságot. Magyarországon a K-Monitor már évek óta küzd a korrupció ellen, és ennek egyik fontos eszköze a digitális eszközeinkben rejlik. Úgy gondoljuk, hogy technológia és a tudás segít megfékezni a korrupciót és kontrollálni az államot.

A K-Monitor sajtóadatbázisa Magyarország egyetlen és egyben legnagyobb olyan online felülete, amely ingyenesen, bárki számára hozzáférhetően, a magyarországi korrupcióval, közpénzfelhasználással kapcsolatos cikkeket gyűjti és rendszerezi. Más szavakkal mondva, módszertanunk így fogalmaz: Adatbázisunk könyvtárszerűen gyűjti össze a magyar online-sajtó korrupcióról, közbeszerzésekről, közpénzfelhasználásról, illetve általában a közélet tisztaságáról, átláthatóságáról szóló, és a konkrét ügyeket, eseteket leíró cikkekre vonatkozó adatokat, melyeket állandó, szigorú módszertan szerint válogatunk és címkézünk.

Adatok szkennelt képként való letöltése? Órákig tartó kattintgatás? Kidob a rendszer? A Miniszterelnöki Kabinetiroda által fenntartott Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portál (KIKAP) visszásságai miatt a NAIH ajánlást bocsátott ki, a K-Monitor pedig kifejlesztette a KIKAP elleni ellenszert, a LEKAP-ot, aminek segítségével könnyebben lehet adatokat letölteni a KIKAP-ról. 

In 2024 K-Monitor was working following its renewed strategy to make it harder to divert public funds in Hungary, to ensure citizens could stay informed about the decisions of those in power, participate in these decisions, and to promote the ideals of democratic governance, especially at the municipal level.

Pic: Fortepan.hu

Bár tartalmilag semmi különleges nincs a Fidesz új törvényjavaslatában, amellyel kiterjesztenék az országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati szabályokat az EP képviselőkre is, nyilvánvaló, hogy a húzás mögött aktuálpolitikai szándék áll (az ellenzék vezető politikusai vagyoni helyzetének tematizálása). Az új szabályok ugyanis semmit nem változtatnak azon, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer nem tölti be funkcióját, hiszen senki nem ellenőrzi érdemben a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát, és nem jár érte semmilyen szankció, ha valakit azon kapnak, hogy valótlan, pontatlan vagy hiányos vagyonnyilatkozatot ad le, ha aztán javítja. Van aki szerint az is kérdéses, hogy a javaslat nem ütközik-e az uniós joggal.

Beszéljünk ezért a lényegről. A magyar vagyonnyilatkozati rendszert az országgyűlési képviselők egy jelentős része annyira nem veszi komolyan, hogy még a köztudott információkat se írják bele megfelelően. A K-Monitor idén már 12 képviselő vagyonnyilatkozatát javíttatta azért, mert képtelenek voltak pontosan és helyesen számot adni az állami pozíciójukról. Még Orbán Viktor sem volt képes erre, de vélhetően annyira kínos lenne elismerni, hogy ő sem tudja helyesen kitölteni a vagyonnyilatkozatát, hogy a mentelmi bizottság már második alkalommal falaz neki mellébeszéléssel és hantázással.

Segítünk: az I-es pontnál 2019-2021-nek kéne szerepelnie, illetve a párt nevének. A II-es pontnál is fel kell tüntetni, hogy miniszterelnök.

Ahogy már írtuk, a történet teljesen banális: Orbán Viktor tucatnyi másik képviselőhöz hasonlóan, nem volt képes arra, hogy azon adatokat helyesen adja meg, amelyeket nem kell titkolni, rejtegetni, családtagok nevére írni, csupán a megfelelő rubrikában feltüntetni. A jövedelmi nyilatkozat első pontjába azt kellett volna írnia, hogy a jelenlegi mandátumát megelőző 3 évben milyen tisztségekkel bírt különféle szervezetekben (tehát miniszterelnök volt, országgyűlési képviselő volt és pártelnöke a Fidesznek). Itt kéne annak is szerepelnie, ha például tagja valamelyik fociklubnak. A miniszterelnök vagyonnyilatkozatából látszik, hogy - bár mindenki tudja - nem sikerült helyesen megjelölnie az éveket hiszen 2022-től kellett volna három évet visszaszámolnia. A következő pontban pedig a mostani képviselőség melletti keresőtevékenységeit feltüntetni, tehát, hogy miniszterelnök. Itt konkrétan semmi sem szerepel. 

A mentelmi bizottság elnökének első körben erre hívtuk fel a figyelmét, azaz hogy Orbánnak és 13 kollégájának nem sikerült az utóbbi pontot megfelelően kitöltenie. Tizenkét képviselő esetében Hargitai János megalapozottnak tartotta a felvetésünket és jelezte a hiányosságot a képviselőknek, akik javították a nyilatkozatukat. Orbán Viktorra és Vitályos Eszterre vonatkozóan Hargitai János februári válaszában azt írta, "a megjelölt adattartalom megállapítható a képviselő vagyonnyilatkozatában, amely egyértelmű és hiteles tájékoztatást nyújt. Ebből kifolyólag a kezdeményező által kifogásolt hiányosság nem áll fenn.” Tehát elfogadhatónak tartja, hogy a vagyonnyilatkozat rosszul van kitöltve, ha más helyen azonban szerepel a szükséges információ. De ha a jövedelmi nyilatkozat első pontjában szerepel Orbánnál (és Vitályosnál), amit a második pontnál kell feltüntetni, akkor hol van az az információ, aminek eredetileg az első pontban lenne a helye, azaz, hogy mit csinált a mandátumát megelőző három évben? A mentelmi bizottságnak az évek helytelen feltüntetése sem elég érv, hogy tényleg csak a rend kedvéért kijavíttassa a miniszterelnökkel a rosszul kitöltött vagyonnyilatkozatát. Hargitai János második levelünkre, amiben már erre hívtuk fel a figyelmet, azt írta, hogy “A képviselő korábbi vagyonnyilatkozatait megvizsgálva megállapítható, hogy a 2020. és a 2019. évre vonatkozó adatok a 2022. augusztus 1-jén és a 2023. január 23-án kelt vagyonnyilatkozatában is megtalálhatók. Álláspontom szerint ugyanezen adatok ismételt feltüntetése a további vagyonnyilatkozatokban nem eredményezne többletinformációt a képviselő vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyai vonatkozásában.” Tehát ha valamelyik vagyonnyilatkozatában már benne volt, akkor nem baj, ha később kimarad. A válasz abszurditását vélhetően senkinek nem kell megmagyarázni. Szegény Semjén Zsolt pedig feleslegesen tornázott emiatt.

Semjén magától javított

Ez az apróságnak tűnő történet kiválóan mutatja, hogy mennyit ér a mentelmi bizottság szerepe a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében és számonkérésében, amikor a miniszterelnök képviselőtársa minden következmény nélkül falazhat a miniszterelnöknek. Nehéz nem arra gondolni, hogy egy ilyen testület, ha épp arra van szükség, a miniszterelnök ellenfeleivel is kivételezni fog, csak éppen a kárukra. És ez a veszély fennáll a mentelmi bizottságnál egyébként vegyesebb összetételű Nemzeti Választási Bizottság esetén is, amely az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait ellenőrizné a Fidesz új törvényjavaslata szerint. Elég ha arra gondoltunk, hogy az NVB eddig is remekelt abban, hogy számonkérje azokat a kormánypárti politikusokat, akik a hivatalukat arra használták, hogy megtámogassák állami erőforrásokkal saját politikusi kampányukat, arról nem is beszélve, hogy ők sem rendelkeznek semmilyen szakmai kompetenciával, módszertannal arra, hogy szakszerű vizsgálatot tudjanak folytatni, ráadásul nincs is hozzáférésük olyan adatokhoz (pl. bankszámlák), amelyek segítségével felderíthető egy képviselő vagyoni helyzete.

Vitályos Eszter laptopokat osztogat a 2022-es választások előtt

Az új javaslat egyébként annyiban több garanciát tartalmaz a vizsgált képviselő számára, hogy a mentelmi bizottság határozatával szemben az NVB döntését az érintett képviselő a Kúriánál megtámadhatja. Ettől függetlenül semmilyen érdemi változást nem hoz annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen a politikusok vagyonosodását, miközben a kormány a feltételességi mechanizmus és az aktuális korrupcióellenes stratégia akciótervében is vállalást tett arra, hogy megreformálja a vagyonnyilatkozati rendszert. Azt a kormány az önértékelésében is elismerte, hogy nem történtek az alábbi két területen:

1.3. A Kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter bevonásával – teremtse meg a vagyonnyilatkozatok elektronikusan, digitális formában történő kitöltésének és kezelésének lehetőségét a teljes közszférában (határidő: 2024. május 31.)

1.5. A Kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű, a vagyonnyilatkozati rendszer  alapján fennálló kötelezettségek súlyos megsértésére vonatkozó közigazgatási és büntetőjogi szankció rendszer bevezetésére vonatkozóan tegyen javaslatot (határidő: 2024. április 30).

Azt már meg sem merjük említeni, hogy a jogszabálytervezetet természetesen nem bocsátották társadalmi egyeztetésre, de a Korrupcióellenes Munkacsoportban se tárgyalták, pedig mostanában egész sűrűn ülésezik.

Itt írtunk egyébként részletesen az aktuális vagyonnyilatkozati rendszer legnagyobb problémáiról, és az Integritás Hatóság reformjavaslatairól.