Január utolsó, február első napján visszatérő téma, hogy miért borzasztó Magyarországon a vagyonnyilatkozati rendszer, a sajtó pedig kötelező kínként minden évben végigpásztázza a parlamenti képviselők és kormánytagok vagyonnyilatkozatait. Minden évben akad egy két képviselő, akiről kiderül, hogy képtelen volt hibátlanul beadni a vagyonnyilatkozatát és rendszeresek az olyan esetek, amikor valószínűsíthető, hogy direkt nem szerepeltek információk az illető vagyonnyilatkozatában. Az uniós feltételességi eljárás miatt sokat variáltak az elmúlt két évben a vagyonnyilatkozati rendszeren, de az évről évre csak rosszabb lett. 

A vagyonnyilatkozat a demokratikus országok korrupcióellenes eszköztárának fontos eleme, célja, hogy követhető és ellenőrizhető legyen a képviselők és döntéshozók vagyonosodása a hivatali idejük alatt (és jó esetben egy darabig utána is), és ezáltal szankcionálható legyen, ha hatalmukat saját és közvetlen környezetük gyarapodására használják fel. Egy jól működő vagyonnyilatkozati rendszernek további funkciói is vannak: segíti a korrupció megelőzését, mert a nyilvánosságnak és a szankciók kockázatának visszatartó ereje van, illetve erősítheti a társadalom bizalmát a politikai, állami vezetők irányába, amennyiben hitelt érdemlően meggyőződhetnek az állampolgárok arról, hogy képviselőik tisztességesen, törvényesen, példamutatóan végzik a munkájukat. 

Valakinek nem sikerült elsőre

Ez így leírva Magyarországon elég mulatságosan hangzik: Nem újdonság ugyanis, hogy komoly gondok vannak a magyar vagyonnyilatkozati rendszerrel. Amellett, hogy felhívta rá a figyelmet az Európai Bizottság és a GRECO, évente cikkezik róla a sajtó, méltatlankodnak civil szervezetek, még a politikusok is elismerik. A problémákat négy kategóriába szokták sorolni:

1. Nem megfelelő a vagyonnyilatkozatok tartalma, számtalan információ hiányzik, ami szükséges volna ahhoz, hogy valós képet adjon egy képviselő / döntéshozó és környezete vagyoni helyzetéről.
2. Hiába nyilvánosak, mégsem átláthatóak a nyilatkozatok, mivel gyakran kézzel írtak, korábbi verziókkal nehezen összevethetőek, kimutatások elkészítésére alkalmatlanok, ráadásul nem hozzáférhető a családtagok nyilatkozata sem.
3. A sajtón kívül valójában senki nem ellenőrzi sem a nyilatkozatok tartalmát, bár hivatalosan az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága foglalkozik ezzel, és a képviselők vagyonosodásának sem megy senki utána.
4. Nem léteznek valódi szankciók arra az esetre, ha a sajtó munkájának köszönhetően kiderül, hogy valaki hibásan töltötte ki a vagyonnyilatkozatát.

Az is problémát jelent, hogy lényegében három különböző vagyonnyilatkozati rendszer létezik Magyarországon: A képviselőkre és a különböző állami vezetőkre és közvetlen családtagjaikra vonatkozó (Ogytv), az önkormányzati képviselőkre vonatkozó (Mötv) és a közszolgálatban állókra vonatkozó (Vnytv) rendszer. Ezeknek a nyilatkozatoknak a tartalma némileg eltérő, és más ellenőrzési, nyilvántartási és átláthatósági szabályoknak kell megfelelniük. Ez a töredezettség lehetetlenné teszi, hogy a vagyonnyilatkozatokat egységesen kezeljék, azok tartalmát rendszerszinten, akár automatizálva ellenőrizzék. Pedig a kormány a korrupcióellenes stratégia akciótervében vállalást tett arra, hogy megreformálja a rendszert, érdemi lépések a saját bevallásuk szerint sem történtek:

1.3. A Kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter bevonásával – teremtse meg a vagyonnyilatkozatok elektronikusan, digitális formában történő kitöltésének és kezelésének lehetőségét a teljes közszférában.

1.5. A Kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű, a vagyonnyilatkozati rendszer  alapján fennálló kötelezettségek súlyos megsértésére vonatkozó közigazgatási és büntetőjogi szankció rendszer bevezetésére vonatkozóan tegyen javaslatot.

 kép: 444.hu / Németh Dániel

Egyelőre azonban inkább csak tovább rontottak a rendszeren. Az elmúlt években az alábbi kiüresítések történtek:

1) Az országgyűlési képviselői vagyonnyilatkozati rendszer szerint nyilatkozók (tehát a képviselők, a miniszterek és állami felsővezetők, az egyéb államigazgatási szervek vezetői, illetve hozzátartozóik)  kihagyhatnak a vagyonnyilatkozatukból egy általuk kizárólagosan használt ingatlant. Ezt tavalyi becslésünk szerint az országgyűlési képviselők egyből meg is tette. Ennek köszönhető, hogy még az Integritás Hatóság elnöke is úgy érezte, hogy nem szükséges feltüntetni a házát a vagyonnyilatkozatában.

2) Pontos jövedelmek helyett csak jövedelmi sávokról kell nyilatkozni.

3) Ugyan előrelépésnek tűnik hogy az új formanyomtatványban már nyilatkozni kell a magántőkealapokban való részesedésről, illetve az egyéb, bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonokról, ennek a gyakorlatban nincs jelentősége, mivel megfelelő tényleges tulajdonosi nyilvántartás hiányában ezek az adatok ellenőrizhetetlenek – arról nem is beszélve, hogy az ilyen befektetési formáknál nem csak a tulajdonosi kapcsolat lényeges elem, hanem a kedvezményezetti státusz is, ez utóbbira pedig nem kérdez rá az új formanyomtatvány.   

4) Eltűntek a vagyonnyilatkozati űrlapról azok a részek is, amelyeknél az ajándékokról, az ingyenesen kapott képviselői juttatásokról, illetve a támogatásokról kell nyilatkozni. Így az agrártámogatások sem jelennek meg egyértelműen sehol, noha számos képviselő kedvezményezettje ezeknek, kibogarászhatatlan, hogy például az őstermelői bevétel részeként valakinél szerepel-e, vagy sem.

+ 1 Bár nem az új szabályok miatt történt, de az országgyűlési képviselők már nem tüntetik fel a hozzátartozóik nevét a nyilatkozatokon adatvédelmi okok miatt (illetve régebbi nyilatkozatokban kisatírozzák). Ez különösen azért problémás, mert így a korábbinál is jóval nehezebb beazonosítani a képviselő környékén megfigyelhető esetleges vagyongyarapodást. 

A kormány arra vállalást tett, hogy egységes rendszerben elektronikusan elérhetővé és kereshetővé teszi a képviselői vagyonnyilatkozatokat. A 2022. év végi törvénymódosítás csupán egyetlen szó erejéig tér ki a kereshetőség megteremtésére, végül ehhez azonban semmilyen részletszabályt nem dolgoztak ki, a vagyonnyilatkozatok digitális adatbázisban történő közzétételéről szóló törvénymódosítási javaslatot pedig ejtette a kormány. Így a kereshetőséget végül úgy sikerült biztosítani, hogy az összes képviselő vagyonnyilatkozatát géppel olvasható formában feltöltötték egyetlen több mint 2000 oldalas pdf file-ba, ami aligha meríti ki a tényleges kereshetőség, hovatovább az adatbázis fogalmát..

2023 áprilisától az Integritás Hatóság “feladatainak ellátása során” számos állami szereplő vagyonnyilatkozatát ellenőrizheti és jogosult vagyonnyilatkozati eljárásokat kezdeményezni (erről egy korábbi anyagunkban írtunk részletesebben). Mivel a Hatóság hatáskörei kizárólag az uniós pénzek védelmével kapcsolatosak, elvileg a vagyonnyilatkozatokok ellenőrzési lehetősége is csak az uniós pénzek kontextusában merülhet fel, annak ellenére, hogy Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében a Kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a képviselői mandátummal nem rendelkező politikai felsővezetők esetén a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket teljes egészében átruházza az Integritás Hatóságra

Az már most látszik, hogy a hatóság ebben a szerepében is félkarú óriás, nincs ugyanis közvetlen hozzáférése semmilyen olyan állami adatbázishoz, amelyek segítségével ellenőrizni tudná a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát (pl. telekkönyvi nyilvántartás, különféle NAV adatbázisok). Az Integritás Hatóság 2023 decemberben egy részletes eseti jelentést készített, amelyben felsorolta a vagyonnyilatkozati rendszer ismert problémáit, bemutatta, hogy milyen szabályozások léteznek más uniós országokban, illetve kifejezetten részletes és előremutató javaslatokat tett a vagyonnyilatkozati rendszer reformjára. Kérdés persze, hogy fog-e ezzel bármit kezdeni a kormány.

A Hatóság jelentéséből még egy elszomorító tény is kiderült: “vagyongyarapodási vizsgálatot korrupciós bűncselekményekkel összefüggésben (Btk. XXVII. fejezet) nem alkalmaznak, hanem csak bizonyos kivételes esetekben. A NAV tájékoztatása szerint összesen 20 magánszemély vonatkozásában került sor vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatására 2 év lefolyása alatt (2020–2022. években).”

Kapitány Eszter rajza

A K-Monitor álláspontja szerint az Integritás Hatóság javaslatainak megvalósítása hatalmas előrelépést jelentene a mostani rendszerhez képest, és képes lenne orvosolni a jelenlegi rendszer legtöbb hiányosságát. A nyilvánosság tekintetében a K-Monitor továbbra is úgy gondolja, hogy szükséges lenne a hozzátartozók vagyonnyilatkozatait is nyilvánosságra hozni, mégpedig bizonyos szenzitív személyes adatok kivételével a vagyonnyilatkozatok teljes tartalmát. Ezt azért gondoljuk így, mert az elmúlt évtizedekben a sajtónak köszönhettünk minden olyan nyomozást, amelynek következtében kiderült, hogy valótlanság szerepel egyes képviselők vagyonnyilatkozatában. Az állami intézmények korrupcióellenes elkötekezettségébe vetett alacsony bizalom miatt továbbra is azt gondoljuk, hogy az vagyonnyilatkozatok átláthatósága a legfőbb garanciája annak, hogy a képviselők, döntéshozók számonkérhetőek legyenek azok által, akik megválasztották őket, illetve akiktől a munkájukat és a fizetésüket kapják.