Bár tartalmilag semmi különleges nincs a Fidesz új törvényjavaslatában, amellyel kiterjesztenék az országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati szabályokat az EP képviselőkre is, nyilvánvaló, hogy a húzás mögött aktuálpolitikai szándék áll (az ellenzék vezető politikusai vagyoni helyzetének tematizálása). Az új szabályok ugyanis semmit nem változtatnak azon, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer nem tölti be funkcióját, hiszen senki nem ellenőrzi érdemben a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát, és nem jár érte semmilyen szankció, ha valakit azon kapnak, hogy valótlan, pontatlan vagy hiányos vagyonnyilatkozatot ad le, ha aztán javítja. Van aki szerint az is kérdéses, hogy a javaslat nem ütközik-e az uniós joggal.

Beszéljünk ezért a lényegről. A magyar vagyonnyilatkozati rendszert az országgyűlési képviselők egy jelentős része annyira nem veszi komolyan, hogy még a köztudott információkat se írják bele megfelelően. A K-Monitor idén már 12 képviselő vagyonnyilatkozatát javíttatta azért, mert képtelenek voltak pontosan és helyesen számot adni az állami pozíciójukról. Még Orbán Viktor sem volt képes erre, de vélhetően annyira kínos lenne elismerni, hogy ő sem tudja helyesen kitölteni a vagyonnyilatkozatát, hogy a mentelmi bizottság már második alkalommal falaz neki mellébeszéléssel és hantázással.

Segítünk: az I-es pontnál 2019-2021-nek kéne szerepelnie, illetve a párt nevének. A II-es pontnál is fel kell tüntetni, hogy miniszterelnök.

Ahogy már írtuk, a történet teljesen banális: Orbán Viktor tucatnyi másik képviselőhöz hasonlóan, nem volt képes arra, hogy azon adatokat helyesen adja meg, amelyeket nem kell titkolni, rejtegetni, családtagok nevére írni, csupán a megfelelő rubrikában feltüntetni. A jövedelmi nyilatkozat első pontjába azt kellett volna írnia, hogy a jelenlegi mandátumát megelőző 3 évben milyen tisztségekkel bírt különféle szervezetekben (tehát miniszterelnök volt, országgyűlési képviselő volt és pártelnöke a Fidesznek). Itt kéne annak is szerepelnie, ha például tagja valamelyik fociklubnak. A miniszterelnök vagyonnyilatkozatából látszik, hogy - bár mindenki tudja - nem sikerült helyesen megjelölnie az éveket hiszen 2022-től kellett volna három évet visszaszámolnia. A következő pontban pedig a mostani képviselőség melletti keresőtevékenységeit feltüntetni, tehát, hogy miniszterelnök. Itt konkrétan semmi sem szerepel. 

A mentelmi bizottság elnökének első körben erre hívtuk fel a figyelmét, azaz hogy Orbánnak és 13 kollégájának nem sikerült az utóbbi pontot megfelelően kitöltenie. Tizenkét képviselő esetében Hargitai János megalapozottnak tartotta a felvetésünket és jelezte a hiányosságot a képviselőknek, akik javították a nyilatkozatukat. Orbán Viktorra és Vitályos Eszterre vonatkozóan Hargitai János februári válaszában azt írta, "a megjelölt adattartalom megállapítható a képviselő vagyonnyilatkozatában, amely egyértelmű és hiteles tájékoztatást nyújt. Ebből kifolyólag a kezdeményező által kifogásolt hiányosság nem áll fenn.” Tehát elfogadhatónak tartja, hogy a vagyonnyilatkozat rosszul van kitöltve, ha más helyen azonban szerepel a szükséges információ. De ha a jövedelmi nyilatkozat első pontjában szerepel Orbánnál (és Vitályosnál), amit a második pontnál kell feltüntetni, akkor hol van az az információ, aminek eredetileg az első pontban lenne a helye, azaz, hogy mit csinált a mandátumát megelőző három évben? A mentelmi bizottságnak az évek helytelen feltüntetése sem elég érv, hogy tényleg csak a rend kedvéért kijavíttassa a miniszterelnökkel a rosszul kitöltött vagyonnyilatkozatát. Hargitai János második levelünkre, amiben már erre hívtuk fel a figyelmet, azt írta, hogy “A képviselő korábbi vagyonnyilatkozatait megvizsgálva megállapítható, hogy a 2020. és a 2019. évre vonatkozó adatok a 2022. augusztus 1-jén és a 2023. január 23-án kelt vagyonnyilatkozatában is megtalálhatók. Álláspontom szerint ugyanezen adatok ismételt feltüntetése a további vagyonnyilatkozatokban nem eredményezne többletinformációt a képviselő vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyai vonatkozásában.” Tehát ha valamelyik vagyonnyilatkozatában már benne volt, akkor nem baj, ha később kimarad. A válasz abszurditását vélhetően senkinek nem kell megmagyarázni. Szegény Semjén Zsolt pedig feleslegesen tornázott emiatt.

Semjén magától javított

Ez az apróságnak tűnő történet kiválóan mutatja, hogy mennyit ér a mentelmi bizottság szerepe a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében és számonkérésében, amikor a miniszterelnök képviselőtársa minden következmény nélkül falazhat a miniszterelnöknek. Nehéz nem arra gondolni, hogy egy ilyen testület, ha épp arra van szükség, a miniszterelnök ellenfeleivel is kivételezni fog, csak éppen a kárukra. És ez a veszély fennáll a mentelmi bizottságnál egyébként vegyesebb összetételű Nemzeti Választási Bizottság esetén is, amely az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait ellenőrizné a Fidesz új törvényjavaslata szerint. Elég ha arra gondoltunk, hogy az NVB eddig is remekelt abban, hogy számonkérje azokat a kormánypárti politikusokat, akik a hivatalukat arra használták, hogy megtámogassák állami erőforrásokkal saját politikusi kampányukat, arról nem is beszélve, hogy ők sem rendelkeznek semmilyen szakmai kompetenciával, módszertannal arra, hogy szakszerű vizsgálatot tudjanak folytatni, ráadásul nincs is hozzáférésük olyan adatokhoz (pl. bankszámlák), amelyek segítségével felderíthető egy képviselő vagyoni helyzete.

Vitályos Eszter laptopokat osztogat a 2022-es választások előtt

Az új javaslat egyébként annyiban több garanciát tartalmaz a vizsgált képviselő számára, hogy a mentelmi bizottság határozatával szemben az NVB döntését az érintett képviselő a Kúriánál megtámadhatja. Ettől függetlenül semmilyen érdemi változást nem hoz annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen a politikusok vagyonosodását, miközben a kormány a feltételességi mechanizmus és az aktuális korrupcióellenes stratégia akciótervében is vállalást tett arra, hogy megreformálja a vagyonnyilatkozati rendszert. Azt a kormány az önértékelésében is elismerte, hogy nem történtek az alábbi két területen:

1.3. A Kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter bevonásával – teremtse meg a vagyonnyilatkozatok elektronikusan, digitális formában történő kitöltésének és kezelésének lehetőségét a teljes közszférában (határidő: 2024. május 31.)

1.5. A Kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű, a vagyonnyilatkozati rendszer  alapján fennálló kötelezettségek súlyos megsértésére vonatkozó közigazgatási és büntetőjogi szankció rendszer bevezetésére vonatkozóan tegyen javaslatot (határidő: 2024. április 30).

Azt már meg sem merjük említeni, hogy a jogszabálytervezetet természetesen nem bocsátották társadalmi egyeztetésre, de a Korrupcióellenes Munkacsoportban se tárgyalták, pedig mostanában egész sűrűn ülésezik.

Itt írtunk egyébként részletesen az aktuális vagyonnyilatkozati rendszer legnagyobb problémáiról, és az Integritás Hatóság reformjavaslatairól.