Amióta a Biden-elnökség egyik utolsó intézkedéseként megszületett a döntés Rogán Antal szankciós listára tételéről, egymás után születtek a cikkek a propagandaminiszter életvitelének páratlan luxusáról, az amerikai döntés esetleges visszavonásáról és Rogán lehetséges bukásáról. A történet nemrég újabb fordulatot vett: mindössze 3 hónappal a döntés meghozatala után az amerikai pénzügyminisztérium kihúzta a propagandaminisztert a listáról. Rogán Antal a korrupciós vádak alaptalanságának bebizonyosodására hivatkozva erkölcsi elégtételt vár a sajtótól, ezért összeszedtük, valóban megalapozatlan volt-e a listára vétele, esetleg azóta jó útra tért-e, vagy más indokolja a váratlan fejleményt.

A kép forrása

Rogán Antalra hamar rátalált a politika: a gimnáziumban KISZ-titkárrá választották, majd az egyetemen megismerkedett Kövér Lászlóval, akinek – a különböző közös szervezetekben elmélyített kapcsolatuknak köszönhetően – végül a kabinetfőnöke lett. A Fidelitas tagjaként 1998-ban, mindössze 26 évesen lett a Fidesz országgyűlési képviselője, majd frakcióvezető-helyettese, egyúttal a a miniszterelnöki kabinet belpolitikai titkárságvezetője. 2004-től 2006-ig a Fidesz országos kampányát igazgatta, a választási vereséget követően azonban rövid időre elfordult az országos politikától. 2006-ban Belváros-Lipótváros polgármestereként került először felelős közigazgatási pozícióba, amit 2014-ig töltött be.

Ez a poszt nyitotta meg az utat az első korrupciós ügyletek előtt. Az Egyesült Államok a politikus szankciós listára vételének indokaként többek között állami vagyonok magánosítását, közbeszerzési visszaéléseket és vesztegetéseket jelölt meg, melyek közül a belvárosi polgármesterség időszakához az önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát övező botrányok kötődhetnek.

Belvárosi ingatlanügyek és önkormányzati botrányok

A Rogán vezette önkormányzat később elhíresült üzleti modelljévé vált, hogy piaci ár alatt, jelentős kedvezményekkel adta el az ingatlanvagyonába tartozó lakásokat. A bérlők elővásárlási jogot és a piaci árhoz képest 30% kedvezményt kaptak, ráadásul az ingatlanok értékbecslését az ehhez szükséges szakmai tapasztalattal nem rendelkező vagy pedig Fidesz-közeli cégek végezték. Egészen 2014-ig zavartalanul folyhatott az önkormányzati ingatlanvagyon kiárusítása, ekkor azonban a képviselőtestületbe bekerült Juhász Péter, az Együtt volt elnöke. Juhász állítása szerint az önkormányzat korrupciógyanús ingatlanügyleteket bonyolított, melynek keretében Rogán bűnözőkkel, köztük Portik Tamással és Vizoviczki Lászlóval, az alvilág és a budapesti éjszakai élet ismert alakjaival üzletelt. Rogán Antal a személyiségi jogainak megsértése miatt pert indított Juhász Péter ellen, a bíróság azonban másodfokon is Juhász Péter javára döntött. Az ítélet indokolása szerint az ellenzéki politikus kijelentései az önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatára vonatkoztak, és megalapozottak voltak – azaz Rogán Antalról lehet mondani, hogy bűnöző. Az azóta megismert részletek alapján Juhász Péter joggal vetette fel azt a kérdést is, hogy vajon hogyan nem tűnt fel 8 éven keresztül az ellenzéki képviselőknek az önkormányzati vagyon teljes kiárusítása. Rogán Antal neve ezt követően is felmerült az alvilági szereplők büntetőeljárásaiban. Vizoviczki Lászlót, a taxisofőrből lett diszkóbirodalom-tulajdonost 2017-ben költségvetési csalásért, valamint többszáz milliós rendőri vesztegetésért 7 év börtönbüntetésre és 600 millió forint értékű vagyonelkobzásra ítélték. Bár Rogán és Vizoviczki a hivatalos nyilatkozataik szerint személyesen nem ismerték egymást, Portik Tamás és egyéb tanúk vallomása szerint Vizoviczki alkalmazottai Rogán belvárosi irodájában rendszeresen átadták a szükséges pénzösszegeket a polgármester jegyzőjének, hogy biztosítsák a szórakozóhelyek zavartalan működését és a rivális szórakozóhelyek bezárását.

Rogán személyes gazdagodása, a luxusélet

Rogán vagyonosodásának legelső emlékezetes sajtóvisszhangja a Pasa parki ingatlanának folyamatos vagyonnyilatkozatbeli növekedéséhez kapcsolódott a 2014-es választások előtt. A politikus még a Louis Vuitton luxustáska-botrány kirobbanásakor is tanácsosnak látott valamiféle korrekciót: az ügy akkora port vert, hogy Rogán végül elárverezte a táskát, és az ellenértékét felajánlotta egy nehéz helyzetben lévő anyának. Pár évvel később azonban ismét nagyon drága táskával szpottolta a sajtó, akkor a BÁV sietett a segítségére. Az utolsó alkalom, amikor a miniszter felelősséget vállalt a luxusköltéseiért ‒ amelyekre a vagyonnyilatkozata alapján egyébként nem lenne pénze ‒, 2016-ban egy szabolcsi lagziba helikopterezést követő bocsánatkérés volt. 2019-ben, amikor kiderült hogy Rogán és családja állami pénzből bérel luxusautókat, már elég volt csak annyit mondania, hogy a sajátja elromlott, és a szervizelés idejére ezt a csereautót kapta ‒ aztán évekig azzal járt. Rogán Antal volt felesége, Rogán-Gaál Cecília, valamint jelenlegi házastársa, Rogán Barbara fényűző életstílusának képei is időről időre bejárták a sajtót, ami ‒ a volt feleség által alapított cégek tetemes nyereségével és a jelenlegi feleség családja általi botrányos földvásárlással együtt ‒ tovább erősítette a korrupció gyanúját.

A helikoptert biztosító Fly-Coop Kft. nevét a 2016-os eset óta egyre gyakrabban hozták kapcsolatba a NER legfelsőbb köreivel. 2017 júniusában Habony Árpád a cég helikopterével menekült a sajtó elől, ugyanebben az évben Andy Vajna negyedik házassági évfordulóján Vajna Tímeát vitte repülni, majd 2019-ben Kövér László házelnök szintén a cég gépén utazott hivatalos útra Rómába. A Fly-Coop Kft. a közbeszerzéseken is eredményesen szerepelt: 2017-ben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ donor szerv és orvoscsoport szállítására 571,5 millió forintos szerződést kötött a társasággal, amely 2017 augusztusában a budaörsi repülőtér üzemeltetésére is 180 napos ‒ majd 2018 végéig meghosszabbított ‒ szerződést nyert el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. A Honvédség pedig 2024-től 2026-ig nettó 104 millió forintért bérel a cégtől repülőgépeket ejtőernyős kiképzéshez.

Fotó: Népszabadság

Rogán, a feltaláló

Rogán Antalnak nemcsak az ingatlana növekedett érthetetlen módon a vagyonnyilatkozatában, hanem a megtakarításai is: míg 2012-ben csak 12 millió, 2025-ben már 609 millió Ft megtakarítással rendelkezett. Ehhez nagyban hozzájárult az elektronikus aláírások hitelesítése és azonosítása céljából kifejlesztett, 2015-ben szabadalmaztatott találmánya. Habár eredetiségét sokan vitatják, üzletileg igen megtérülő ötletnek bizonyult. A szabadalmi jogokat 2016 elején eladták a MobilSign Kft.-nek, Rogán így az elektronikus aláírási technológia harmadfeltalálójaként nyolc év alatt összesen 1,78 milliárd forintot ‒ 2024-ben napi 1,2 millió forintot ‒ vehetett fel a társaságtól. Ez több, mint amennyit Csik Balázs cégtulajdonos osztalékként kifizetett magának, sőt több, mint a cég teljes nyeresége, pedig Rogán a cégadatok szerint nem tulajdonos, és semmilyen módon nem vesz részt a társaság irányításában. Érdekes adalék, hogy a MobilSign Kft. jogelődjénél 2018 óta nyomoz a NAV és az OLAF EU-s támogatásokat és közpénzeket érintő költségvetési csalás miatt, de az ügyben azóta sincs gyanúsított.

A nagy letelepedésikötvény-biznisz

A 2010-es kormányváltás után Rogán Antal az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnöke lett, és 2013-ban elindította az eddigieknél jóval nagyobb pénzeket megmozgató letelepedésikötvény-programot. A konstrukció lényege az volt, hogy EU-n kívüli állampolgárok 250‒300 ezer euró értékű állampapír vásárlásával magyar letelepedési engedélyhez és schengeni vízumhoz juthattak. A program a 2017-es lezárásáig 20 ezer főt vonzott, főként kínai, arab, iráni és orosz állampolgárokat.

A kötvényeket offshore cégek forgalmazták, amelyeket a Rogán vezette bizottság választott ki. A közvetítésért beszedett és a köz elől gondosan titkosított díjaknak köszönhetően a közvetítők nagy haszonra tehettek szert. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest számításai szerint a magyar adófizetők mintegy 30 milliárd forintot veszítettek, miközben a közvetítők 60 milliárd forintot nyertek. A programot komoly nemzetbiztonsági bírálatok is érték, mind magyar, mind európai részről, ugyanis olyan személyek is részesültek a kötvény nyújtotta lehetőségekből, akiket más körülmények között nem engedtek volna be az EU-ba, ilyen volt például Bassár el-Aszad szíriai diktátor egyik bizalmasa. A nemzetközi és hazai bírálatok, valamint a beharangozott gazdasági előnyök elmaradása miatt a program 2017-ben lezárult.

Rogán és a propaganda

Rogán Antal a polgármesteri posztjáról leköszönve kulcsszerepet kapott a kormányban: a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjeként már miniszteri pozícióból, központosított keretek között irányíthatta a propagandát és a kormányzati stratégiát. A kabinet létrehozta az azóta is működő Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKoH), azóta szinte minden állami kommunikációval kapcsolatos pályázatot ezen a szervezeten keresztül bonyolítanak le. A hivatal a tendereztetésben három évig biztosította a szabályszerű versenyt, 2018-tól kezdve azonban már csak Balásy Gyula Lounge Csoportja nyer a pályázatokon. A cégcsoport az árbevételét a monopolhelyzetének is köszönhetően 10 év alatt a 900-szorosára növelte, 2022-ben pedig 25 milliárd forint nyereséget termelt. Az NKoH a rendezvényszervezési feladatokat 2022 végén a külön erre a célra alapított Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt.-be szervezte ki. 2023-ban az új cég által kiírt közbeszerzések mindegyikét Balásy Gyula valamelyik cége vitte el, a nyertesek összesen 82,6 milliárd forintnyi megbízást kaptak harmincegy szerződés keretében. 2015-től 2023-ig az állami szereplők 1360 milliárd forint értékben kötöttek kommunikációs célú szerződést az NKoH-val, ami a hazai kommunikációs iparág volumenének közel felét jelenti.

De Rogán felelt a különböző plakátkampányokért is. A 2015-ös menekültellenes kvótanépszavazási plakátkampány bruttó 7,5 milliárd forintba került, majd következett a Soros-ellenes plakátkampány 5,6 milliárd forintért. A 2023-as “európai hadjárat” kampányra is elment 7,8 milliárd forint, 2023 utolsó negyedévében pedig a „nemzeti szuverenitás” kampánnyal együtt összesen bruttó 30 milliárd forintot költöttek kommunikációra az állami-kormányzati szervek. Ebben az évben a kormányzat ötször emelte a propaganda költségvetését: 39,5 milliárd forintról az év végére 57,6 milliárd forintra kúszott fel az erre költött pénz. Persze nem ez volt az első ilyen eset, 2022-ben a tervezetthez képest háromszorosára nőttek a kiadások, és részben a választások miatt Rogán minisztériuma végül 44 milliárd forintot költött propagandára. A 2024-es szankciós kampány keretszerződését pedig 75 milliárd forint összegben kötötte meg a továbbra is nagyon szerencsés Balásy-cégekkel.

Battyhány Lajos Alapítvány, avagy a propaganda kiszervezése

Rogán elkötelezett támogatója a kölcsönösen hasznos megállapodásoknak, ez különösen jól látszik a Batthyány Lajos Alapítványhoz fűződő viszonyában (amely egyébként a politikus első munkahelye volt). Az Alapítvány célja papíron a magyar nemzeti és “keresztény-kulturális” értékek, valamint a magyar tehetségek támogatása és a nemzetközi megbecsülés növelése, de a gyakorlatban ez inkább az állami vagyon átláthatatlan költésének egy újabb lehetőségét jelenti. 2020-ban a Batthyány Lajos Alapítvány is közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá vált, így jóval nagyobb költségvetéssel és ingyen közpénzmilliárdokkal számolhat. Az Alapítvány évente többmilliárd forintos támogatást kap a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, azonban mivel nem teszi közzé gazdálkodási adatait, követhetetlen a közpénzek útja. Néhány tevékenysége viszont így is látványos: rendszeresen támogat Fidesz-közeli kutatásokat, fideszes tehetséggondozó szervezeteket, civil szervezeteket és eseményeket, valamint az Alapjogokért Központot is, mindezt a Kabinetirodától kapott közpénzből.

Titkosszolgálatok és propaganda egy kézben

A 2022-es választások után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá kerültek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, és ekkor jött létre a „szuper-titkosszolgálatként” működő Nemzeti Információs Központ is. Ez utóbbi különösen az arcfelismerő és egyéb kamerarendszerek összekötése miatt vált a jogvédők aggodalmainak célpontjává. A projekt előzménye, hogy a budapesti térfigyelő kamerákat működtető GVSX Kft.-vel való együttműködés révén a már évek óta működő ún. Szitakötő programban 2020. évben kezdődött fejlesztés eredményeképpen a rendőrség, a terrorelhárítási és a nemzetbiztonsági szervek számára is elérhetővé váltak a rögzített adatok. A több ezer kamerából befutó információkat a Kormányzati Adatközpont kezeli, melynek székhelye azonos a 2022 óta Rogán Antal által létrehozott Nemzeti Információs Központéval. Az átszervezés és a költségvetés jelentős megnövelése után az intézmények tükrözték Rogán befolyásának valós mértékét. Az intézményeket azóta több aggályos bel- és külföldi titkosszolgálati eseménnyel hozták összefüggésbe, így például azzal, hogy a Rogán által frissen átvett szervezet a 2022-es választások előtti ellenzéki kampányköltéseket lelkesebben vizsgálta, mint a Kremlből irányított dezinformációs titkosszolgálati műveleteket. Bár az OLAF-delegáció nemzetközi botrányt kiváltó 2018 nyári megfigyelése és a Pegasus-ügy is igazolta a titkosszolgálatok politikai használatát, Rogán Antal az ezzel kapcsolatos felvetésekre a Digitális Állampolgárság bevezetése kapcsán ‒ valamint a Vodafone-felvásárlással kapcsolatos adatvédelmi kétségekre és a Védelmi Beszerzési Ügynökség adatbázisából ellopott katonai adatokra is reagálva ‒ mindössze annyit mondott, hogy ilyen ügyek miatt nincs ok az aggodalomra. Vannak azonban, akiket a miniszter szavai ellenére is nyugtalanít, hogy a DÁP-hoz szükséges arcfelismerő alkalmazást a Tiborcz-közeli FaceKom Kft.-től rendeli meg a fejlesztő állami cég.

Rogán, a koncessziók ura

Rogán Antal a parlament gazdasági bizottságának elnökeként és a kormányzati politikák irányítójaként, majd 2020-tól a Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményeként létrehozott Nemzeti Koncessziós Iroda működtetőjeként minden bizonnyal részt vett olyan döntések előkészítésében és végrehajtásában, amelyek állami eszközöket a magánszektorba csatornáztak át. 2019 tavaszán az ő vezetésével kezdődött meg az állami informatikai közbeszerzések központosítása, amely a 4iG felíveléséhez is vezetett. A 2021-ben kiírt pályázaton a Nemzeti Koncessziós Iroda 35 évre koncesszióba adta az autópályák üzemeltetését és karbantartását, ami évi többezer milliárd forint állami pénzt jelent a nyertes magáncégeknek. Mészáros érdekeltségei különösen jól jártak, mivel a kormány őket juttatta a legnagyobb koncessziókhoz, az üzletek kivételesen előnyös voltát pedig az is sejteti, hogy a háttérszámokat titkosították. 2022-ben szintén a Nemzeti Koncessziós Iroda bonyolította le azt a 35 éves hulladékkezelési koncesszióra kiírt pályázatot, amelyet egész Magyarország területére a MOL nyert el, 2025-ben pedig a kórházi gyógyszertárak koncesszióba adására került sor az Irodán keresztül.

Kölcsönös segítségnyújtás a végrehajtói hálózatban

Rogán Antal az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb korrupciós botrányából is érintetlenül került ki: a Völner‒Schadl-ügy már két csúcsvezetőt ültetett a vádlottak padjára, Rogán kormányzati pozíciója azonban ‒ annak ellenére, hogy a nyomozati iratokban is szerepel a neve ‒ erős maradt. A vád szerint Schadl György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként 2018‒2021 között hatékony korrupciós hálózatot épített ki az önálló bírósági végrehajtói jövedelmek megcsapolására, amiben Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt a segítségére: Völner alkalmanként több millió ‒ a vádirat szerint összesen legalább 83 millió ‒ forint készpénzért elintézte a végrehajtók kinevezését, Schadl pedig ezután a végrehajtói irodák működéséből származó osztalékot vagy annak egy részét visszakérte a kinevezéshez jutottaktól. Bár a vádiratba már nem került be, Schadl György személyi asszisztensének számos feljegyzése tanúskodik arról, hogy Rogán kabinetfőnökéhez, Nagy Ádámhoz ‒ aki a jogi vizsgáit is Schadl segítségével teljesítette ‒ autót és készpénzt is szállított. Rehák Róbert, akit Schadl György a „gazdájának” nevezett, és maga Schadl is említést tett továbbá a lehallgatott beszélgetéseiben a bizonyos szívességeket elintéző, illetve egy nagy üzletről beszélő Rogánról. Rogán pontos szerepéről azóta sincs hír. Tavaly márciusban ugyan bejárta a sajtót annak a titokban rögzített hangfelvételnek a tartalma, amelyen Varga Judit volt igazságügy-miniszter arról beszél, hogy Rogán Antalék kihúzták a nevüket a nyomozati anyagból, az ügyben indult nyomozást azonban az ügyészség megszüntette, amit Varga volt férjének felülvizsgálati kérelme ellenére a bíróság is helybenhagyott. Amit tudni lehet, hogy a Rogánhoz köthető cégekkel ebben az időszakban (is) többszáz millió forintos szerződéseket kötött a végrehajtó szervezet. És míg Schadlra és Völnerre 10, illetve 8 év börtönbüntetést kért az ügyészség, Rogán pozícióját maga a miniszterelnök erősítette meg.

  Nagy Ádám Fotó: 444.hu

Alaptalanul került-e Rogán a szankciós listára?

Annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök komoly várakozásokkal tekintett a Trump-adminisztráció hivatalba lépésére, sokáig nem került szóba, hogy Rogán Antalt a közeljövőben levennék a szankciós listáról. Ebből úgy tűnhetett, hogy legyen bármilyen vezetésű az amerikai kormányzat, a hazai cégek érdekeit ‒ a korrupciómentes üzleti környezet által biztosított egyenlő versenyfeltételeket ‒ nem hagyhatja figyelmen kívül. A fentiekben Rogán életútjának jó néhány magas szintű korrupciós elemét azonosítottuk, amelyek hozzájárulhattak az amerikai gazdasági szereplők aggodalmaihoz. Emellett a minisztert számos olyan üzleti hírrel hozták kapcsolatba, amely gazdasági bűncselekmények gyanúját vetette fel, lásd a 4-es metró ügyét vagy a Rogán körüli céghálózat különféle ügyleteit, amelynek szereplői átláthatatlan struktúrával és jelentős összegű megállapodásokkal hívták fel magukra a figyelmet (ennek egyik jellemző példája, hogy a kínai vegyianyag-elosztó központ üzleti partnerei között úgy tűnik fel egy Rogán-közeli cég, hogy közben a projekttel a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkozik a kormányon belül). Ennek ellenére, noha most már a magyar ügyészség is tudja, kicsoda Tóni, Barbara és Ádám, Magyarországon nem sikerült őket összefüggésbe hozni a fent nevezett cselekményekkel. Mindezek alapján az könnyebben érthető, hogy miért került fel Rogán a szankciós listára, mint az, hogy 98 nappal később miért került le róla. Bár a megértést mindig segíti, ha az üzleti érdeket keressük a kormányzati döntések mögött, a lépés hivatalos indokolása az volt, hogy Rogán Antal „listán tartása nem lett volna összeegyeztethető az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel”.

Liszkay Aliz ‒ Szentes Ágota