háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (4) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (92) adatok (100) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (6) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (11) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (251) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (13) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (17) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (6) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (20) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (3) Corvinus Zrt. (1) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (19) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (71) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (4) erzsébet (2) esemény (4) esettanulmány (2) észtország (1) eu (80) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (19) eu elnökség (1) évvégi (12) exszabi (1) ezaminimum (27) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) figyusz (1) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) helyi demokrácia a gyakorlatban (2) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (87) információszabadság (77) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (5) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (7) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (52) jogállamiság (13) jordánia (1) k-monitor (41) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (27) kampányfinanszírozás (45) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (11) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) kitiltási botrány (1) költségvetés (17) kommunikáció (1) koncesszió (2) konzultáció (3) kormányzati adatok (4) koronavírus (9) korrupció (40) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (57) közérdekű (4) közérdekű bejelentő (6) közgép (10) Közgép (2) közigazgatás (3) közösen monitorozunk! (3) közösértékeink (5) közpénz (38) külföld (61) kultúra (4) külügyminisztérium (4) k monitor (73) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) luxus (1) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (89) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mesterséges intelligencia (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (6) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (16) NAV (4) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (4) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (20) nyitott önkormányzat (2) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (72) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (2) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (4) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (17) partimap (9) pártok (10) pénzmosás (4) pénzügyminisztérium (7) per (19) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (3) program (2) propaganda (1) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (47) részvételiség (1) revolving door (1) right to know (1) Rogán Antal (1) rogán cecília (2) rokonok (4) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtóadatbázis (4) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (23) társadalmi egyeztetés (3) tasz (14) technológia (1) tényleges tulajdonos (1) tényleges tulajdonosi nyilvántartás (1) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (2) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) UBO (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (42) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (28) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (7) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (12) Völner Pál (1) whistleblowing (16) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Erkölcsi elégtétel helyett a tények

szentes.agota // 2025.05.02.

Címkék: korrupció luxus propaganda közbeszerzés titkosszolgálat vesztegetés koncesszió Rogán Antal kitiltási botrány

Amióta a Biden-elnökség egyik utolsó intézkedéseként megszületett a döntés Rogán Antal szankciós listára tételéről, egymás után születtek a cikkek a propagandaminiszter életvitelének páratlan luxusáról, az amerikai döntés esetleges visszavonásáról és Rogán lehetséges bukásáról. A történet nemrég újabb fordulatot vett: mindössze 3 hónappal a döntés meghozatala után az amerikai pénzügyminisztérium kihúzta a propagandaminisztert a listáról. Rogán Antal a korrupciós vádak alaptalanságának bebizonyosodására hivatkozva erkölcsi elégtételt vár a sajtótól, ezért összeszedtük, valóban megalapozatlan volt-e a listára vétele, esetleg azóta jó útra tért-e, vagy más indokolja a váratlan fejleményt.

 

rogan-barbara-rogan-antal-enagy-janos-pinter-sandor-varga-mihaly-varga-judit-es-magyar-peter-2022-majus-14.jpeg

A kép forrása

 

Rogán Antalra hamar rátalált a politika: a gimnáziumban KISZ-titkárrá választották, majd az egyetemen megismerkedett Kövér Lászlóval, akinek – a különböző közös szervezetekben elmélyített kapcsolatuknak köszönhetően – végül a kabinetfőnöke lett. A Fidelitas tagjaként 1998-ban, mindössze 26 évesen lett a Fidesz országgyűlési képviselője, majd frakcióvezető-helyettese, egyúttal a a miniszterelnöki kabinet belpolitikai titkárságvezetője. 2004-től 2006-ig a Fidesz országos kampányát igazgatta, a választási vereséget követően azonban rövid időre elfordult az országos politikától. 2006-ban Belváros-Lipótváros polgármestereként került először felelős közigazgatási pozícióba, amit 2014-ig töltött be.

Ez a poszt nyitotta meg az utat az első korrupciós ügyletek előtt. Az Egyesült Államok a politikus szankciós listára vételének indokaként többek között állami vagyonok magánosítását, közbeszerzési visszaéléseket és vesztegetéseket jelölt meg, melyek közül a belvárosi polgármesterség időszakához az önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát övező botrányok kötődhetnek.

 

 

Belvárosi ingatlanügyek és önkormányzati botrányok

A Rogán vezette önkormányzat később elhíresült üzleti modelljévé vált, hogy piaci ár alatt, jelentős kedvezményekkel adta el az ingatlanvagyonába tartozó lakásokat. A bérlők elővásárlási jogot és a piaci árhoz képest 30% kedvezményt kaptak, ráadásul az ingatlanok értékbecslését az ehhez szükséges szakmai tapasztalattal nem rendelkező vagy pedig Fidesz-közeli cégek végezték. Egészen 2014-ig zavartalanul folyhatott az önkormányzati ingatlanvagyon kiárusítása, ekkor azonban a képviselőtestületbe bekerült Juhász Péter, az Együtt volt elnöke. Juhász állítása szerint az önkormányzat korrupciógyanús ingatlanügyleteket bonyolított, melynek keretében Rogán bűnözőkkel, köztük Portik Tamással és Vizoviczki Lászlóval, az alvilág és a budapesti éjszakai élet ismert alakjaival üzletelt. Rogán Antal a személyiségi jogainak megsértése miatt pert indított Juhász Péter ellen, a bíróság azonban másodfokon is Juhász Péter javára döntött. Az ítélet indokolása szerint az ellenzéki politikus kijelentései az önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatára vonatkoztak, és megalapozottak voltak – azaz Rogán Antalról lehet mondani, hogy bűnöző. Az azóta megismert részletek alapján Juhász Péter joggal vetette fel azt a kérdést is, hogy vajon hogyan nem tűnt fel 8 éven keresztül az ellenzéki képviselőknek az önkormányzati vagyon teljes kiárusítása. Rogán Antal neve ezt követően is felmerült az alvilági szereplők büntetőeljárásaiban. Vizoviczki Lászlót, a taxisofőrből lett diszkóbirodalom-tulajdonost 2017-ben költségvetési csalásért, valamint többszáz milliós rendőri vesztegetésért 7 év börtönbüntetésre és 600 millió forint értékű vagyonelkobzásra ítélték. Bár Rogán és Vizoviczki a hivatalos nyilatkozataik szerint személyesen nem ismerték egymást, Portik Tamás és egyéb tanúk vallomása szerint Vizoviczki alkalmazottai Rogán belvárosi irodájában rendszeresen átadták a szükséges pénzösszegeket a polgármester jegyzőjének, hogy biztosítsák a szórakozóhelyek zavartalan működését és a rivális szórakozóhelyek bezárását.

 

Rogán személyes gazdagodása, a luxusélet

Rogán vagyonosodásának legelső emlékezetes sajtóvisszhangja a Pasa parki ingatlanának folyamatos vagyonnyilatkozatbeli növekedéséhez kapcsolódott a 2014-es választások előtt. A politikus még a Louis Vuitton luxustáska-botrány kirobbanásakor is tanácsosnak látott valamiféle korrekciót: az ügy akkora port vert, hogy Rogán végül elárverezte a táskát, és az ellenértékét felajánlotta egy nehéz helyzetben lévő anyának. Pár évvel később azonban ismét nagyon drága táskával szpottolta a sajtó, akkor a BÁV sietett a segítségére. Az utolsó alkalom, amikor a miniszter felelősséget vállalt a luxusköltéseiért ‒ amelyekre a vagyonnyilatkozata alapján egyébként nem lenne pénze ‒, 2016-ban egy szabolcsi lagziba helikopterezést követő bocsánatkérés volt. 2019-ben, amikor kiderült hogy Rogán és családja állami pénzből bérel luxusautókat, már elég volt csak annyit mondania, hogy a sajátja elromlott, és a szervizelés idejére ezt a csereautót kapta ‒ aztán évekig azzal járt. Rogán Antal volt felesége, Rogán-Gaál Cecília, valamint jelenlegi házastársa, Rogán Barbara fényűző életstílusának képei is időről időre bejárták a sajtót, ami ‒ a volt feleség által alapított cégek tetemes nyereségével és a jelenlegi feleség családja általi botrányos földvásárlással együtt ‒ tovább erősítette a korrupció gyanúját.

A helikoptert biztosító Fly-Coop Kft. nevét a 2016-os eset óta egyre gyakrabban hozták kapcsolatba a NER legfelsőbb köreivel. 2017 júniusában Habony Árpád a cég helikopterével menekült a sajtó elől, ugyanebben az évben Andy Vajna negyedik házassági évfordulóján Vajna Tímeát vitte repülni, majd 2019-ben Kövér László házelnök szintén a cég gépén utazott hivatalos útra Rómába. A Fly-Coop Kft. a közbeszerzéseken is eredményesen szerepelt: 2017-ben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ donor szerv és orvoscsoport szállítására 571,5 millió forintos szerződést kötött a társasággal, amely 2017 augusztusában a budaörsi repülőtér üzemeltetésére is 180 napos ‒ majd 2018 végéig meghosszabbított ‒ szerződést nyert el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. A Honvédség pedig 2024-től 2026-ig nettó 104 millió forintért bérel a cégtől repülőgépeket ejtőernyős kiképzéshez.

Fotó: Népszabadság

Rogán, a feltaláló

Rogán Antalnak nemcsak az ingatlana növekedett érthetetlen módon a vagyonnyilatkozatában, hanem a megtakarításai is: míg 2012-ben csak 12 millió, 2025-ben már 609 millió Ft megtakarítással rendelkezett. Ehhez nagyban hozzájárult az elektronikus aláírások hitelesítése és azonosítása céljából kifejlesztett, 2015-ben szabadalmaztatott találmánya. Habár eredetiségét sokan vitatják, üzletileg igen megtérülő ötletnek bizonyult. A szabadalmi jogokat 2016 elején eladták a MobilSign Kft.-nek, Rogán így az elektronikus aláírási technológia harmadfeltalálójaként nyolc év alatt összesen 1,78 milliárd forintot ‒ 2024-ben napi 1,2 millió forintot ‒ vehetett fel a társaságtól. Ez több, mint amennyit Csik Balázs cégtulajdonos osztalékként kifizetett magának, sőt több, mint a cég teljes nyeresége, pedig Rogán a cégadatok szerint nem tulajdonos, és semmilyen módon nem vesz részt a társaság irányításában. Érdekes adalék, hogy a MobilSign Kft. jogelődjénél 2018 óta nyomoz a NAV és az OLAF EU-s támogatásokat és közpénzeket érintő költségvetési csalás miatt, de az ügyben azóta sincs gyanúsított.

 

A nagy letelepedésikötvény-biznisz

A 2010-es kormányváltás után Rogán Antal az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnöke lett, és 2013-ban elindította az eddigieknél jóval nagyobb pénzeket megmozgató letelepedésikötvény-programot. A konstrukció lényege az volt, hogy EU-n kívüli állampolgárok 250‒300 ezer euró értékű állampapír vásárlásával magyar letelepedési engedélyhez és schengeni vízumhoz juthattak. A program a 2017-es lezárásáig 20 ezer főt vonzott, főként kínai, arab, iráni és orosz állampolgárokat.

A kötvényeket offshore cégek forgalmazták, amelyeket a Rogán vezette bizottság választott ki. A közvetítésért beszedett és a köz elől gondosan titkosított díjaknak köszönhetően a közvetítők nagy haszonra tehettek szert. A Transparency International Hungary és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest számításai szerint a magyar adófizetők mintegy 30 milliárd forintot veszítettek, miközben a közvetítők 60 milliárd forintot nyertek. A programot komoly nemzetbiztonsági bírálatok is érték, mind magyar, mind európai részről, ugyanis olyan személyek is részesültek a kötvény nyújtotta lehetőségekből, akiket más körülmények között nem engedtek volna be az EU-ba, ilyen volt például Bassár el-Aszad szíriai diktátor egyik bizalmasa. A nemzetközi és hazai bírálatok, valamint a beharangozott gazdasági előnyök elmaradása miatt a program 2017-ben lezárult.

 

Rogán és a propaganda

Rogán Antal a polgármesteri posztjáról leköszönve kulcsszerepet kapott a kormányban: a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjeként már miniszteri pozícióból, központosított keretek között irányíthatta a propagandát és a kormányzati stratégiát. A kabinet létrehozta az azóta is működő Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), azóta szinte minden állami kommunikációval kapcsolatos pályázatot ezen a szervezeten keresztül bonyolítanak le. A hivatal a tendereztetésben három évig biztosította a szabályszerű versenyt, 2018-tól kezdve azonban már csak Balásy Gyula Lounge Csoportja nyer a pályázatokon. A cégcsoport az árbevételét a monopolhelyzetének is köszönhetően 10 év alatt a 900-szorosára növelte, 2022-ben pedig 25 milliárd forint nyereséget termelt. Az NKOH a rendezvényszervezési feladatokat 2022 végén a külön erre a célra alapított Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt.-be szervezte ki. 2023-ban az új cég által kiírt közbeszerzések mindegyikét Balásy Gyula valamelyik cége vitte el, a nyertesek összesen 82,6 milliárd forintnyi megbízást kaptak harmincegy szerződés keretében. 2015-től 2023-ig az állami szereplők 1360 milliárd forint értékben kötöttek kommunikációs célú szerződést az NKOH-val, ami a hazai kommunikációs iparág volumenének közel felét jelenti.

De Rogán felelt a különböző plakátkampányokért is. A 2015-ös menekültellenes kvótanépszavazási plakátkampány bruttó 7,5 milliárd forintba került, majd következett a Soros-ellenes plakátkampány 5,6 milliárd forintért. A 2023-as “európai hadjárat” kampányra is elment 7,8 milliárd forint, 2023 utolsó negyedévében pedig a „nemzeti szuverenitás” kampánnyal együtt összesen bruttó 30 milliárd forintot költöttek kommunikációra az állami-kormányzati szervek. Ebben az évben a kormányzat ötször emelte a propaganda költségvetését: 39,5 milliárd forintról az év végére 57,6 milliárd forintra kúszott fel az erre költött pénz. Persze nem ez volt az első ilyen eset, 2022-ben a tervezetthez képest háromszorosára nőttek a kiadások, és részben a választások miatt Rogán minisztériuma végül 44 milliárd forintot költött propagandára. A 2024-es szankciós kampány keretszerződését pedig 75 milliárd forint összegben kötötte meg a továbbra is nagyon szerencsés Balásy-cégekkel.

409017929_786476586845655_8589251687343512371_n_1.jpg 

Battyhány Lajos Alapítvány, avagy a propaganda kiszervezése

Rogán elkötelezett támogatója a kölcsönösen hasznos megállapodásoknak, ez különösen jól látszik a Batthyány Lajos Alapítványhoz fűződő viszonyában (amely egyébként a politikus első munkahelye volt). Az Alapítvány célja papíron a magyar nemzeti és “keresztény-kulturális” értékek, valamint a magyar tehetségek támogatása és a nemzetközi megbecsülés növelése, de a gyakorlatban ez inkább az állami vagyon átláthatatlan költésének egy újabb lehetőségét jelenti. 2020-ban a Batthyány Lajos Alapítvány is közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá vált, így jóval nagyobb költségvetéssel és ingyen közpénzmilliárdokkal számolhat. Az Alapítvány évente többmilliárd forintos támogatást kap a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, azonban mivel nem teszi közzé gazdálkodási adatait, követhetetlen a közpénzek útja. Néhány tevékenysége viszont így is látványos: rendszeresen támogat Fidesz-közeli kutatásokat, fideszes tehetséggondozó szervezeteket, civil szervezeteket és eseményeket, valamint az Alapjogokért Központot is, mindezt a Kabinetirodától kapott közpénzből.

 

Titkosszolgálatok és propaganda egy kézben

A 2022-es választások után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá kerültek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, és ekkor jött létre a „szuper-titkosszolgálatként” működő Nemzeti Információs Központ is. Ez utóbbi különösen az arcfelismerő és egyéb kamerarendszerek összekötése miatt vált a jogvédők aggodalmainak célpontjává. A projekt előzménye, hogy a budapesti térfigyelő kamerákat működtető GVSX Kft.-vel való együttműködés révén a már évek óta működő ún. Szitakötő programban 2020. évben kezdődött fejlesztés eredményeképpen a rendőrség, a terrorelhárítási és a nemzetbiztonsági szervek számára is elérhetővé váltak a rögzített adatok. A több ezer kamerából befutó információkat a Kormányzati Adatközpont kezeli, melynek székhelye azonos a 2022 óta Rogán Antal által létrehozott Nemzeti Információs Központéval. Az átszervezés és a költségvetés jelentős megnövelése után az intézmények tükrözték Rogán befolyásának valós mértékét. Az intézményeket azóta több aggályos bel- és külföldi titkosszolgálati eseménnyel hozták összefüggésbe, így például azzal, hogy a Rogán által frissen átvett szervezet a 2022-es választások előtti ellenzéki kampányköltéseket lelkesebben vizsgálta, mint a Kremlből irányított dezinformációs titkosszolgálati műveleteket. Bár az OLAF-delegáció nemzetközi botrányt kiváltó 2018 nyári megfigyelése és a Pegasus-ügy is igazolta a titkosszolgálatok politikai használatát, Rogán Antal az ezzel kapcsolatos felvetésekre a Digitális Állampolgárság bevezetése kapcsán ‒ valamint a Vodafone-felvásárlással kapcsolatos adatvédelmi kétségekre és a Védelmi Beszerzési Ügynökség adatbázisából ellopott katonai adatokra is reagálva ‒ mindössze annyit mondott, hogy ilyen ügyek miatt nincs ok az aggodalomra. Vannak azonban, akiket a miniszter szavai ellenére is nyugtalanít, hogy a DÁP-hoz szükséges arcfelismerő alkalmazást a Tiborcz-közeli FaceKom Kft.-től rendeli meg a fejlesztő állami cég.

 

Rogán, a koncessziók ura

Rogán Antal a parlament gazdasági bizottságának elnökeként és a kormányzati politikák irányítójaként, majd 2020-tól a Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményeként létrehozott Nemzeti Koncessziós Iroda működtetőjeként minden bizonnyal részt vett olyan döntések előkészítésében és végrehajtásában, amelyek állami eszközöket a magánszektorba csatornáztak át. 2019 tavaszán az ő vezetésével kezdődött meg az állami informatikai közbeszerzések központosítása, amely a 4iG felíveléséhez is vezetett. A 2021-ben kiírt pályázaton a Nemzeti Koncessziós Iroda 35 évre koncesszióba adta az autópályák üzemeltetését és karbantartását, ami évi többezer milliárd forint állami pénzt jelent a nyertes magáncégeknek. Mészáros érdekeltségei különösen jól jártak, mivel a kormány őket juttatta a legnagyobb koncessziókhoz, az üzletek kivételesen előnyös voltát pedig az is sejteti, hogy a háttérszámokat titkosították. 2022-ben szintén a Nemzeti Koncessziós Iroda bonyolította le azt a 35 éves hulladékkezelési koncesszióra kiírt pályázatot, amelyet egész Magyarország területére a MOL nyert el, 2025-ben pedig a kórházi gyógyszertárak koncesszióba adására került sor az Irodán keresztül.

 

Kölcsönös segítségnyújtás a végrehajtói hálózatban

Rogán Antal az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb korrupciós botrányából is érintetlenül került ki: a Völner‒Schadl-ügy már két csúcsvezetőt ültetett a vádlottak padjára, Rogán kormányzati pozíciója azonban ‒ annak ellenére, hogy a nyomozati iratokban is szerepel a neve ‒ erős maradt. A vád szerint Schadl György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként 2018‒2021 között hatékony korrupciós hálózatot épített ki az önálló bírósági végrehajtói jövedelmek megcsapolására, amiben Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt a segítségére: Völner alkalmanként több millió ‒ a vádirat szerint összesen legalább 83 millió ‒ forint készpénzért elintézte a végrehajtók kinevezését, Schadl pedig ezután a végrehajtói irodák működéséből származó osztalékot vagy annak egy részét visszakérte a kinevezéshez jutottaktól. Bár a vádiratba már nem került be, Schadl György személyi asszisztensének számos feljegyzése tanúskodik arról, hogy Rogán kabinetfőnökéhez, Nagy Ádámhoz ‒ aki a jogi vizsgáit is Schadl segítségével teljesítette ‒ autót és készpénzt is szállított. Rehák Róbert, akit Schadl György a „gazdájának” nevezett, és maga Schadl is említést tett továbbá a lehallgatott beszélgetéseiben a bizonyos szívességeket elintéző, illetve egy nagy üzletről beszélő Rogánról. Rogán pontos szerepéről azóta sincs hír. Tavaly márciusban ugyan bejárta a sajtót annak a titokban rögzített hangfelvételnek a tartalma, amelyen Varga Judit volt igazságügy-miniszter arról beszél, hogy Rogán Antalék kihúzták a nevüket a nyomozati anyagból, az ügyben indult nyomozást azonban az ügyészség megszüntette, amit Varga volt férjének felülvizsgálati kérelme ellenére a bíróság is helybenhagyott. Amit tudni lehet, hogy a Rogánhoz köthető cégekkel ebben az időszakban (is) többszáz millió forintos szerződéseket kötött a végrehajtó szervezet. És míg Schadlra és Völnerre 10, illetve 8 év börtönbüntetést kért az ügyészség, Rogán pozícióját maga a miniszterelnök erősítette meg.

  Nagy Ádám Fotó: 444.hu

Alaptalanul került-e Rogán a szankciós listára?

Annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök komoly várakozásokkal tekintett a Trump-adminisztráció hivatalba lépésére, sokáig nem került szóba, hogy Rogán Antalt a közeljövőben levennék a szankciós listáról. Ebből úgy tűnhetett, hogy legyen bármilyen vezetésű az amerikai kormányzat, a hazai cégek érdekeit ‒ a korrupciómentes üzleti környezet által biztosított egyenlő versenyfeltételeket ‒ nem hagyhatja figyelmen kívül. A fentiekben Rogán életútjának jó néhány magas szintű korrupciós elemét azonosítottuk, amelyek hozzájárulhattak az amerikai gazdasági szereplők aggodalmaihoz. Emellett a minisztert számos olyan üzleti hírrel hozták kapcsolatba, amely gazdasági bűncselekmények gyanúját vetette fel, lásd a 4-es metró ügyét vagy a Rogán körüli céghálózat különféle ügyleteit, amelynek szereplői átláthatatlan struktúrával és jelentős összegű megállapodásokkal hívták fel magukra a figyelmet (ennek egyik jellemző példája, hogy a kínai vegyianyag-elosztó központ üzleti partnerei között úgy tűnik fel egy Rogán-közeli cég, hogy közben a projekttel a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkozik a kormányon belül). Ennek ellenére, noha most már a magyar ügyészség is tudja, kicsoda Tóni, Barbara és Ádám, Magyarországon nem sikerült őket összefüggésbe hozni a fent nevezett cselekményekkel. Mindezek alapján az könnyebben érthető, hogy miért került fel Rogán a szankciós listára, mint az, hogy 98 nappal később miért került le róla. Bár a megértést mindig segíti, ha az üzleti érdeket keressük a kormányzati döntések mögött, a lépés hivatalos indokolása az volt, hogy Rogán Antal „listán tartása nem lett volna összeegyeztethető az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel”.

Liszkay Aliz ‒ Szentes Ágota

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort adód 1%-ával!

 


Címkék: korrupció luxus propaganda közbeszerzés titkosszolgálat vesztegetés koncesszió Rogán Antal kitiltási botrány

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr9318850926

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása