A Közlekedési teszt - Közlekedési jövőképek 2040 a K-Monitor és Dialóg Egyesület együttműködésében, a Járókelő Közhasznú Egyesület szakértőinek közreműködésével jött létre. Az oldal és a hozzá kapcsolódó, a Dialóg által kidolgozott fórumformátum célja  az volt, hogy egy vidéki nagyváros, Miskolc vonatkozásában megpróbáljunk más módon közelíteni a közlekedéspolitikával és a közterek kialakításával kapcsolatos, meglehetősen polarizált politikai vitákhoz. A projekt azt kívánta kísérleti részvételi eszközök használatával megvizsgálni, hogyan függnek össze az egyéni értékválasztások és elvárások másfél évtizedes időtávon a város közlekedéséről alkotott víziókkal anélkül, hogy ezzel valamilyen csoportot elidegenítenénk a város jövőjéről való közös gondolkodástól.

Közelekdési teszt élesben. A teszt motorja a Voksmonitor alkalmazásunk.

Közlekedési jövőképek: polarizáció helyett árnyalatok

A közlekedésszervezés és a közterületi parkolás kérdése minden városban a legnagyobb érdeklődést kiváltó helyi közügyek közé tartozik. A projekt arra a problémára igyekezett választ adni, hogy az ezzel kapcsolatos politikai és lakossági diskurzusok erősen polarizálódtak, ellentétpárok mentén kezdtek el szerveződni (autóspárti-autósüldöző, fenntartható-fenntarthatlan). Ez egyfelől megnehezítette a város közlekedésében érintett csoportok párbeszédét, másfelől azt a hamis látszatot keltette, hogy a közlekedésszervezésben és a közterületek kialakításában két, élesen szembenálló vízió harcolna egymással, amelyek kölcsönösen összeegyeztethetetlenek. A közösségi részvétellel és állampolgári bevonással zajló várostervezés emiatt kihívássá vált, hiszen a véleménybuborékok kialakulása miatt bizonyos csoportok túlreprezentálttá váltak a résztvevők körében, mások pedig bizalmatlanná váltak a folyamatok iránt és nem vettek részt benne.

A projekt célja az volt, hogy ezt a helyzetet egy távlatos megközelítéssel újrakeretezzük, és megnyissuk a gondolkodást többféle alternatív jövőkép (alternatív Miskolc) felé, amiben lehetőség van a jelenlegi preferenciák, igények kinyilvánítására, ugyanakkor újragondolására is azok hatásai tükrében. Támaszkodva a város közlekedésével kapcsolatos adatokra és stratégiákra, ez a vállalkozás alapvetően egy bizonytalan, strukturálatlan, információhiányos környezetben zajlik. Nem álltak rendelkezésre reprezentatív kutatások vagy tanácskozó fórumok, konzultációk robusztus eredményei, ami alapján világos képünk lenne arról, hogyan gondolkodnak a városlakók a közlekedésről. Ráadásul, szemben a polarizált közlekedéssel kapcsolatos diskurzusokkal, a lehetőségek tere, amiben a kiválasztott időtávon (2040-ig) a város közlekedése alakulhat, nem determinált, hanem egy nyitott, alakítható tér.

A közlekedéssel kapcsolatos részvételi folyamatok nehézsége, hogy az önszelekció miatt a szélsőséges hangok erősödnek fel. De ugyanígy nehézség, hogy ha a tervezés során bizonyos eleve adott érdekek, az érintettekről formázott perszónák mentén gondoljuk végig a helyzetet, akkor ezzel könnyen újratermelhetjük a bekövesedett, ellentéteken alapuló társadalmi diskurzusokat, ezzel szem elől tévesztve lehetséges kölcsönösen előnyös, mindenki számára elfogadható megoldásokat. Emiatt a projektben az egyéneket nem raktuk eleve skatulyákba, hanem nyitottá tettük a pozícióikat.

A jövőképek megalkotásával ezért egy másfajta, nyitottabb, az egyéni beállítottságokra és azok újragondolására támaszkodó folyamatot találtunk ki. Szakértők bevonásával egy, a meglévő meghatározottságokra támaszkodó, de alapvetően nyitott spekulatív design folyamatban számba vettük a külső adottságnak tekinthető tényezőket, és ezek között, a reális felvetődő közlekedéspolitikai, közlekedésszervezési szakpolitikai döntések mentén, azok kifutásait végiggondolva alakítottunk ki hat jövőképet a város 2040-es közlekedéséről:

• Közösségi közlekedés városa
• 15 perces város
• Fenntartható város
• Hi-tech város
• Autóközpontú város
• Régiós gazdasági központ

A hat eltérő közlekedési jövőkép ábrázolása.

A víziókhoz készült egy rövid és egy részletes leírás, ami kibontja azok belső összefüggéseit, pozitív és negatív sajátosságait és azt a politikai-gazdasági folyamatot, amelynek során ezek a szükségképp leegyszerűsített, ideáltipikus állapotok kialakultak. A jövőképekhez grafikus segítségével egy olyan megjelenítést is készítettünk, amivel bárki számára átélhetővé válik, milyen egy városi utcakép ebben a vízióban. A jövőképeket grafikus illusztrációval és részletes leírással itt böngészhetitek.

A jövőképek képezik a közlekedési teszt alapját. Ebben egyéni szinten 33, a kitöltő saját igényei és értékítéletei alapján mérlegelhető állításról kell véleményt mondani. Az állítások bizonyos gazdasági/társadalmi folyamatokkal kapcsolatos várakozásokra, illetve a közlekedéssel, közterületekkel kapcsolatos igényekre irányulnak, pl.

• Elsősorban az egyének felelőssége, hogy megoldják a közlekedésüket.

• Adottság, hogy a saját tulajdonú gépjármű szabadságot, önállóságot és társadalmi elismertséget jelent.

• Helyes, ha az évtized végéig sor kerül a leginkább szennyező gépjárművek korlátozására, kitiltására.

Az állításokhoz rövid leírás is kapcsolódik, ami semleges nyelvezettel segíti a kitöltőt az egyetértése, egyet nem értése következményeinek mérlegelésében. A válaszok mellett a kitöltők megjelölhetik a számukra különösen fontos témákat, amiben a válaszaikat nagyobb súllyal veszi figyelembe a teszt. Végül a válaszok után a kérdőív megmutatja, hogy százalékos arányban a kitöltő mennyire áll közel a hat jövőképhez kódolt válaszokhoz, és elolvashatja ezek leírását.

Az alkalmazás a K-Monitor Voksmonitor alkalmazásának elvén működik. Ez egy választást segítő applikáció, amit bárki használhat akár pártok vagy jelöltek közpolitikai álláspontjainak bemutatására, akár ehhez hasonló, innovatív kísérletekre. Az anonim tesztben a kitöltők adott válaszok eltárolhatóak, elemezhetőek.

Fontos, hogy a jövőképek nem egymást kizáróak! A felhasználók pontos visszajelzést kapnak az álláspontjuk víziókhoz való viszonyáról, ami nem fekete-fehér, hanem általában egy skálát alkot. Vannak tehát olyan témák, amiben a zöld, fenntartható vízióhoz, másban a gazdaság fontosságát vagy a technológiai megoldásokat előtérbe helyező vízióhoz, megint másban a közösségi közlekedést vagy az élhető köztereket priorizáló vízióhoz áll közel. Ez lehetőséget ad arra, hogy a kitöltő átgondolja, milyen épített környezethez és városképhez vezetnek azok az elgondolások, amelyek mentén a város ügyeiről véleményt nyilvánít.

Fontos továbbá, hogy a teszt, illetve a jövőképek között nincsen értékhierarchia, illetve a teszt nem azt mutatja, mennyire realisztikus az adott jövőkép megvalósulása, csupán arról ad tájékoztatást, hogy ha a kitöltő által valószínűsített események, és általa favorizált intézkedések megtörténnek, akkor az ennek következményeként előálló helyzet mely kidolgozott jövőképhez áll a legközelebb. A 2040-es időhorizont pedig kitágítja a gondolkodást, lehetővé téve, hogy ne hétköznapi érdekkonfliktusokat, hanem koncepciókba illeszkedő átalakításokat lássunk a közpolitikai választások mögött. Mindez arra az előfeltevésre épül, hogy a városainkat mi, a benne élő emberek alakítjuk a saját szokásaink, igényeink mentén.

Közlekedési fórum: eltérő víziók párbeszéde

A teszt egyéni szinten lehetőséget ad annak átgondolására, hogy a  más jövőképekben gondolkodó csoportokkal mi köti össze és mi választja el a kitöltőt. A tesztre támaszkodva, az egyéni reflexiót kibővítve a Dialóg egy közösségifórum-formátumot is kidolgozott, amit ki is próbált önkéntes résztvevőkkel. A formátum lényege, hogy a különböző víziókra és Miskolc sajátosságaira, a különböző városrészek (kertváros, belváros, lakótelep) adottságaira reagálva kiscsoportos munkával a polarizálódás helyett a kompromisszumok felé mozdítsák a résztvevőket. A fórum lényege, hogy a benne résztvevő kiscsoportok javaslatokat dolgoznak ki, és egymással egyeztetve, szempontjaikat összehangolva, kompromisszumokat kötve egy közös vízió felé mozdulnak el.

A fórumra jelentkezők megadták nekünk azokat az adatokat, amelyek az egyes jövőképekhez való kapcsolódásukat mutatják. A teszt kitöltéseinek adataira támaszkodva, azt rétegzett mintavételként használva biztosítottuk, hogy a fórum résztvevői diverz csoportot alkossanak, ahol sokféle megközelítés megjelenik.

Az esemény, eredeti céljainkhoz igazodva a konfliktusok és értékválasztások köré szerveződött, de olyan módon, hogy az emberek mások igényeit is figyelembe véve, konszenzusra törekedve hozzák meg döntéseiket. Ennek érdekében a résztvevők vegyes csoportokat alkottak annak alapján, hogy ki melyik jövőképet érzi közel magához, lehetővé téve, hogy a véleménykülönbségek ne egy nagy plenáris folyamatban, hanem jobban facilitálható kisebb csoportokban bontakozzanak ki. A következő lépésben minden csoporthoz egy-egy elképzelt városrész típust rendeltünk, például lakótelepi vagy kertvárosi környezetet, és ezek érdekképviselőivé váltak. Fontos szempont volt, hogy nem a saját valós lakóhelyüket kellett képviselniük; akár teljesen más típusú területet is képviselhettek, de el kellett gondolkodniuk azon, hogy egy adott városrész lakói milyen problémákkal szembesülnek, ezáltal erősödött a közös megértésre való nyitottság. Ha egy önkormányzattal partnerségben valósul meg fórum, ez a fázis a valós reprezentáció irányába is eltolható, azaz a résztvevők saját városrészük problémáira összpontosítanak. Ez csökkentheti az empátiára hangolódást, de növeli a problémák relevanciáját és a reprezentáció szintjét, ami az önkormányzati partnerek számára előnyös lehet.

A következő szakaszban a városrészek legfontosabb problémáinak azonosításán volt a hangsúly. A résztvevők különféle problémákat leíró kártyákat kaptak, amelyekből kiválaszthatták a számukra legfontosabbakat, azonban legfeljebb a kapott problémakártyák számának felét. A többi résztvevő átvehette az eldobott kártyákat, de csak akkor, ha közben a már kiválasztott saját problémakártyák közül is feláldozott egyet. A kártyacserék után egy szűkített probléma lista alakult ki. Ez a rész nemcsak a különböző problémák szubjektív megítélésére hívta fel a figyelmet, hanem rávilágított arra is, hogy a döntéshozóknak is állandó prioritásállításra van szükségük, hiszen gyakran előfordulhat, hogy az alapvetően fontos problémákra nem marad elegendő forrás vagy fókusz.

A csapatok ezután megosztották egymással probléma listáikat. Ennek célja az volt, hogy a különböző városrészek képviselői felismerjék a hasonlóságokat és különbségeket egy diverz városszerkezetű településen, és az azonosított hangsúlyok alapján olyan javaslatokat, terveket készítsenek, amelyek a lehető legtöbb miskolci érdekét szolgálják. Minden városrész két ötletet dolgozott ki: egyet egy rövidebb, hároméves időszakra, és egyet a 2040-ig megvalósítandó hosszabb távú célként. Ezzel egyszerre biztosítottunk teret a nagyívű, stratégiai szintű ötleteknek és a reálisan megvalósítható, kisebb léptékű terveknek.

A csapatok gondolatai érdekes módon egy irányba mutattak, jelezve, hogy a fő problémák az általános forgalomszabályozás és a közösségi közlekedés fejlesztése, reformja köré szerveződnek. A konkrét ötletek megvalósítási időtartama azonban változó volt; egyes csapatok a forgalomszabályozást, mások a közösségi közlekedést tűzték ki rövid vagy hosszú távú célként. A közösségi közlekedés fejlesztésének prioritásai között a mérhetőség, tervezhetőség és modernizáció állt az élen. A résztvevők olyan tömegközlekedési rendszert szeretnének, amely folyamatosan méri és az igényekhez igazítja a közlekedést, ezt egy megbízható applikációval támogatja. Ezek a javaslatok összhangban állnak a "közösségi közlekedés városa" és a "high-tech város" jövőképekkel. A "high-tech város" víziója az eseményi korábbi részében kevésbé volt hangsúlyos, de a konkrét ötleteknél már erőteljesen megjelent. A forgalomszabályozáshoz és a parkoláshoz kapcsolódó ötleteknél egy mainál szigorúbb irányvonal látszott, de annak mértéke változó volt egyénenként. Megfogalmazódott például a parkolási zónák kiterjesztésének és a kedvezményes parkolási engedélyek rendszerének átalakításának igénye, ám ezekhez számos feltételt is társítottak, például a P+R parkolók kiépítését, a közösségi közlekedés fejlesztését, a carsharing lehetőségek és mikromobilitási opciók biztosítását. Összességében az "intelligens modernizálás" kapott hangsúlyt, amely célja az autós közlekedés visszaszorítása, de olyan módon, hogy az autósok valódi alternatívákat kapjanak.

A folyamat végén a csapatok bemutatták ötleteiket egymásnak, hogy a más városrészeket képviselő résztvevők kiegészíthessék, új elemekkel gazdagíthassák azokat aszerint, hogyan tehetnék még hasznosabbá saját városrészük számára. Mivel az ötletek az egész városra kiterjedő hatással bírnak – ami az egyik fő cél volt –, a résztvevők többnyire kisebb javaslatokkal és módosításokkal egészítették ki egymás elképzeléseit.

Az utolsó lépés az ötletek támogatottságának mérése volt, ahol a résztvevők két különböző szerepben jelentek meg. Az első részben egy egyszerű szimpátiaszavazás zajlott, amely hasonlított az online közlekedési kérdőívek logikájához: itt a résztvevők támogathatták, ellenezhették vagy semleges álláspontot képviselhettek az egyes ötletekkel kapcsolatban. Ez a szakasz tulajdonképpen a lakossági véleménynyilvánítás egyszerűbb formájának tekinthető.

A második körben viszont a résztvevők már korlátozott számú ötletet választhattak ki, amelyeket a legfontosabbnak tartottak. Ebben a szakaszban hangsúlyosabb szerepet kapott a priorizálás, ami bizonyos "áldozatok" meghozatalát is megkövetelte. Ez a döntéshozási forma már sokkal inkább hasonlít egy várospolitikai döntési folyamatra, ahol korlátozott erőforrások és egymással versengő érdekek között kell kijelölni a fejlesztési irányt.

A projekt során a tesztben kinyilvánított vélemények, elképzelések, illetve a fórumon megjelenő helyi tudások, ötletek alkották azt a kvalitatív „adatot”, amire támaszkodva helyi döntéshozók, civil szervezetek konkrét javaslatokkal tudnak előállni. A fórum alkalmas arra, hogy a teszt eredményeire és tágabban, a különböző jövőképekre, eltérő megközelítésekre az érintettek reagáljanak, azt továbbgondolják. A tesztben nincs lehetőség megérteni, hogy bizonyos kérdésekben a kitöltők miért azt a választ adták, amit (pl. eleve elzárkóznak a közösségi közlekedés használatától, vagy csak a rossz tapasztalataik miatt a mostani helyzetben idegenkednek ettől). A fórum ezen kérdések jobb megértésére is lehetőséget teremt. Az ideális fórumformátumot a résztvevők száma, megosztottsága és a helyi kontextus tényezői befolyásolhatják, a konszenzus felé vivő alkufolyamat és az elmélyültebb kiscsoportos tanácskozások mindenképpen megtartandók.

Teszt megalkotásának folyamata

1. X számú jövőkép megalkotása: példánkban hatot alkottunk meg, de lehet ennél kevesebb vagy több is.
2. Ezekhez rövid összefoglaló és részletes leírás gyártása, hogy érthető legyen az egyes jövőképek közötti eltérés.
3. A jövőképekhez érdemes grafikai illusztrációt is készíteni, mert így a teszt kitöltői számára élvezetesebb a folyamat.
4. Voksmonitor tesztkérdések összeállítása a jövőképek alapján. Ehhez instrukciót, a tanulmány 6. fejezetében találtok!
5. A tesztkérdésekhez semleges leírás megalkotása, melyek segítik a kitöltőt értelmezni és kontextualizálni a kérdéseket.
6. A teszthez mellékeljetek egy kérdőívet, ami segít a fórumrésztvevőket csoportokba osztani.

A tesztre épülő fórum megalkotása

1. Fórum megszervezése olyan helyiségben ahol vannak asztalok, hogy a résztvevők kényelmesen tudjanak gondolkodni az egyes kérdéseken.
2. A teszt végi kérdőív kiértékelése és annak mérlegelése, milyen attitűdű jelentkezőket érdemes elhívni, hogy a lehető legdiverzebb legyen a résztvevők köre.
3. Miután megszerveztük a fórumot és elhívtuk a megfelelően diverz gondolkodású résztvevőket, a hasonló érdeklődésűeket egy csoportba soroljuk, majd minden csoport kap egy nem rá jellemző városrészt, és a következő X percben az adott városrész lakóinak problémáit kell meghatározni, körbejárni.
4. A csoport szónokot választ és előadja a problémákat, ügyelve arra, hogy rövid távú és hosszú távon megoldható problémákat is említsen.
5. Ezek után javaslatokat és ötleteket gyűjtenek a csoportok a problémák kezelésére, majd bemutatják őket egymásnak.
6. A kör után az egyes megoldási javaslatokról szavaznak a résztvevők, először egy első körös szimpátia szavazás zajlik az összes ötletről, majd a második körben már csak X számú, legfontosabb ötletekből lehet választani.
7. Ezek után összegzünk, mit látunk, mi következik a problémákból és a megoldási javaslatokból.
8. Végül játék értékelése, élménybeszámoló kör lefolytatása zajlik.

A Dialóg Egyesülettel kidolgozott kísérleti módszerek módszertani tudással és a közlekedési teszt más kontextusban is használható eszközével hozzájárulhatnak nemcsak állami szervek, önkormányzatok stratégiai tervezési folyamataihoz (azok társadalmasításához), de civil szervezetek, helyi érdekvédők, helyi politikai szereplők számára is beépíthetőek a közlekedés kérdésének feldolgozásához.

Néhány alapvető tanács a jövőképek használatához részvételi folyamatokban:

• Határozzátok meg az időhorizontot! Túl rövid távnál nincs lehetőség elegendő változást elképzelni, túl hosszú távnál a valóságtól elszakad sci-fi forgatókönyvekben gondolkodnak a résztvevők.
• Határozzátok meg a térbeli korlátokat és a résztvevők körét! Tegyétek témává az ezzel kapcsolatos ellentmondásokat, pl. az agglomerációs kiköltőzők viszonyát a város közlekedési jövőképeihez. Gondoljátok végig, hogy a kitűzött időtávon nem jelennek-e meg új csoportok (pl. tömegesen érkező turisták, szegregálódó rétegek).
• Gondoljátok át a gazdasági, társadalmi (értékrendbeli, demográfiai) és politikai befolyásoló tényezőket, amelyek közvetlenül vagy közvetetten alakítják a város közlekedés rendszerét. Vegyétek számításba a külső meghatározottságokat, mint amilyen a távmunka elterjedése, a környezeti feltételek változása, az energiaárak vagy a technológiai fejlődés. Tegyétek őket egy táblázatba és rangsoroljátok aszerint, hogy a helyi kontextusban mennyire lényegesek.
• Építsetek narratívákat a legfontosabb tényezőket összekapcsolva. Gondoljátok át, hogy milyen folyamatok, egymást erősítő tendenciák eredményeként alakulhat ki valamilyen koherens jövőbeli helyzet. Próbáljátok elkülöníteni a jövőképeket, de ne tegyétek mesterségesen élesen elkülönülővé azokat: gondoljátok át, hogy reális-e az adott forgatókönyv bekövetkezése társadalmi, politikai szempontból. Ha a formálódó vízió nem reális vagy belső ellentmondásokkal terhelt, ne használjátok.
• Szakértőkkel közösen tekintsétek át a beavatkozási lehetőségeket, szakpolitikai döntéseket, amelyekkel a helyi közösség és politika alakítani tudja a közlekedési rendszert.  Kapcsoljátok össze a beavatkozásokat a jövőképekkel! Törekedjetek arra, hogy sokféle tématerületet érintsenek a lekérdezett állítások, az állítások száma legyen egyensúlyban a téma jelentőségével. Ne csak a pozitív változásra összpontosítsatok, gondoljátok végig annak a következményeit is, ha nem változtatunk a jelenlegi helyzeten.
• Végül dolgozzátok ki a jövőképeket és az állításokat! A Közlekedés 2040 tesztben arra is külön magyarázatot dolgoztunk ki, hogyan kapcsolódik egy adott jövőkép az állításokhoz: semleges, erősíti vagy gyengíti a jövőkép bekövetkezésének esélyét. Már a jövőképhez kódolt állítások alapján gondold tovább a jövőképek leírását, tedd őket képzeletet megmozgatóvá, történetként elmesélhetővé. Készítsetek hozzájuk grafikus megjelenítést.

A projekt során együttműködő partnerünk volt:

Dialóg Egyesület (Miskolc)
A Dialóg Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén megyében dolgozik a társadalmi szerepvállalás erősítésében közösségfejlesztői és részvételi módszerekkel. Céljuk, hogy a döntéshozók és az állampolgárok számára is természetessé váljon, hogy a demokrácia nem öt évenként egy nap.

Az eredeti cikk a Közösen Monitorozunk! Adatból sztori, sztoriból közügy című tanulmányunkban jelent meg.

Másfél évvel ezelőtt 5 helyi civil szervezettel vágtunk neki a közös tanulásnak Közösen Monitorozunk! Projektünk keretében, ahol a cél a szervezetek érdekérvényesítési képességeinek fejlesztése és digitális kompetenciáik erősítése volt. A projektről részleteket itt találsz. 

A blogposztot Merényi Miklós és Csere Áron írták.

Ha kérdésed lenne vagy vissza szeretnél jelezni nekünk a blogposztunkkal kapcsolatban, írd meg nekünk az info@k-monitor.hu címre!