Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Fővárosi Önkormányzat az új átláthatósági rendeletének tervezetét, mi pedig elmondtuk róla a véleményünket. Felüdülés, amikor nem korrupciós ügyekkel, titkolózó minisztériumok elleni perekkel kell foglalkoznunk, hanem azon lehet gondolkodni, hogy miként működhet jobban egy intézmény vagy közösség.

A Fővárosi Önkormányzat még 2019-ben határozatot hozott arról, hogy megvalósítja az "Ez a Minimum" átláthatósági programot, ehhez pedig átláthatósági rendeletet alkot és felülvizsgálja a létező szabályzatait és gyakorlatait. Átláthatósági rendelet viszont a 2019-2024-es ciklus végére sem készült és az "Ez a Minimum" szempontjai sem maradéktalanul valósultak meg a 2024-es év elején készült felmérésünk alapján. 

A téma napirenden maradt, sőt, a választások után a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén rögtön újra úgy határozott, hogy átláthatósági rendelet meghozására van szükség. A témához a decemberi közgyűlésen újabb javaslatok érkeztek, az átláthatósági rendelet tervezete pedig most áprilisra elkészült és társadalmi egyeztetésre lett bocsátva. 

A K-Monitor eddig is minden platformon elmondta javaslatait a főváros átláthatóságának javításával kapcsolatban: az "Ez a Minimum" felméréseken kívül a választások előtt dr. Számadó Tamás főjegyzővel beszélgettünk a tapasztalatokról, 2024 novemberében pedig konferenciára hívtuk a főpolgármestert és a fővárosi képviselőket, hogy vitassák meg elképzeléseiket és tegyenek vállalásokat, hogy ők miben fogják javítani a fővárosi átláthatóságot. Az elmúlt évek tapasztalatait sűrítve véleményeztük a főváros átláthatósági rendeletének tervezetét, amit az alábbiakban olvashatnak.  

A fővárosi frakciók képviseletében balról jobbra a K-Monitor igazgatója mellett: Porcher Áron Sommerville, Barna Judit Annamária (TISZA), Keszthelyi Dorottya (DK), Nagy Dávid (MKKP), Gál József (Podmaniczky Mozgalom). 

A K-Monitor Közhasznú Egyesület Budapest Főváros Önkormányzatának átlátható működésről szóló rendelettervezetéhez az alábbi írásbeli véleményt fűzte. 

1) Általános észrevételek

A K-Monitor üdvözli a rendelettervezetet, amelynek az elfogadása fontos lépés lesz az átláthatóbb önkormányzati működés irányában. 

Javasoljuk, hogy amint a NAIH véleménye elérhető lesz, akkor azt is hozzák nyilvánosságra és tájékoztassák a társadalmi egyeztetésben résztvevőket róla. Amennyiben a NAIH vélemény hatására a rendelet jelentős átfogalmazása mellett dönt a jogalkotó, akkor javasoljuk az átdolgozott tervezetet újra társadalmi egyeztetésre bocsátani a közgyűlési döntésre bocsátás előtt. 

Pozitív kezdeményezésnek tartjuk, hogy a rendelet hatálya szélesen lett meghatározva, magába foglalva az önkormányzati intézményeket és gazdasági társaságokat is, viszont látjuk ennek a hátrányait is. A rendelet legnagyobb közös nevező elven általános szabályokat alkot, amelyeket aztán az adott Adatkezelőknek a saját belső szabályzataikban és utasításaikban kell átültetni és végrehajthatóvá tenni. Javasoljuk, hogy vagy az 5. § vagy a záró rendelkezéseket tartalmazó 9. alcím specifikálja, hogy “az átlátható működés biztosításához szükséges alapvető szervezési, eljárási szabályokat, felelősségi köröket” rögzítő belső szabályzaton túl a rendelet hatálya alá tartozó Adatkezelőknek a már létező szabályzataikat is felül kell vizsgálniuk és összhangba kell hozniuk az elfogadott rendelettel. Ez különösen igaz a szervezeti és működési szabályzatokra, beszerzési szabályzatokra (ahol létezik ilyen) és adatkezelési szabályokra. Ezt különösen fontosnak tartjuk a Fővárosi Önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal, mint kiemelt jelentőségű adatkezelők esetében. 

Az egyes intézményekre vonatkozó specifikus közzétételi elvárások hiánya leginkább a Fővárosi Önkormányzat esetében feltűnő, amelynek kötelezettségeiről ugyan külön alcím és egyedi közzétételi lista gondoskodik, mégis nagyon fontos átláthatósági szempontok maradnak ki. Ezeknek egy része ugyan megjelenik a Fővárosi Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/2020. (II. 5.) rendeletében, mégis fontosnak gondoljuk itt is megemlíteni azokat a szempontokat, amelyek a döntéshozás átláthatóságát és a döntéshozók számonkérhetőségét biztosítják. Javasoljuk annak megvizsgálását, hogy az alábbi szempontok érvényesülnek-e az SZMSZ-ben, vagy annak módosításával vagy az átláthatósági rendeletbe beemelésével lehetne azokat teljesíteni: 

• A közgyűlési és bizottsági határozatok, valamint a Fővárosi Önkormányzat rendeletei legyenek kereshető módon elérhetőek külön menüpontban (a Fővárosi Közlönyt leváltó gyakorlat jelenjen meg a rendeletben vagy az SZMSZ-ben). 
• A közgyűlési és bizottsági napirendek, előterjesztések és mellékleteik, előterjesztés módosítók legyenek elérhetőek. A feltöltött anyagok között jelenjenek meg a végül napirendről levett előterjesztések is. A zárt ülésen tárgyalt napirendi pontoknál szerepeljen indoklás, hogy miért zárt ülésen kerül tárgyalásra. 
• A közgyűlési és bizottsági ülésekről legyen elérhető jegyzőkönyv, amely vagy tartalmazza vagy mellékletként csatolható hozzá a szavazások név szerinti eredménye. 
• A közgyűlési és bizottsági ülések élő közvetítése és utólag elérhető teljes hang és/vagy videóanyag elérhetősége legyen biztosított. 
• A közmeghallgatások jegyzőkönyve, illetve az írásban feltett kérdések és azokra adott válaszok legyenek közzétéve. 
• A választott döntéshozók elektronikus és/vagy telefonos elérhetősége legyen elérhető a fogadóórájukkal együtt. 
• A döntéshozók adatlapján szerepeljen a képviselőcsoport neve, a képviselő tisztségei/pozíciói, illetve legyen lehetőség beszámolók közzétételére. 
• A döntéshozók vagyonnyilatkozatainak a közzététele az SZMSZ-ben szereplő főjegyzői feladat mellett kerüljön be a Fővárosi Önkormányzat egyedi közzétételi listájára is. A vagyonnyilatkozatok tartalma legyen géppel kereshető. 
• A döntéshozók aktuális díjazása (beleértve a különböző bizottsági és felügyelő bizottsági tagságért kapott kiegészítő díjakat) egységes, összehasonlíthatóságot és adott cikluson belüli évenkénti változáskövetést lehetővé tévő módon legyen közzétéve. 
• A tanácsnokok neve, feladatkörének megnevezése és pontos leírása (vagy a feladatkört kijelölő normatív határozat), valamint az éves beszámolók legyenek külön adatlapon elérhetőek. 
• Javasoljuk, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal fogadjon el antikorrupciós stratégiát és/vagy integritási/etikai szabályzatot, üzemeltessen közérdekű bejelentéseket fogadó rendszert, ahol világos a bejelentések kezelésének a módja, valamint készüljön (anonim) összefoglaló az eljárások eredményeiről. 

Javasoljuk a további témák megvizsgálást, hogy távlatilag beemelhetőek lennének-e az átlátható működésről szóló rendeletbe: 

• Önkormányzati lobbiregiszter vezetése, regisztrációs lehetőséggel és nyilvános naptárral az egyes döntéshozók lobbistákkal történő találkozóiról. 
• Nyilvános Főpolgármesteri naptár. 
• Előterjesztéseknél a döntéselőkészítés lépéseinek feltüntetése (hivatali, külső szakértői, frakciócsoporttal történő egyeztetések megnevezésével és dátumával). 

2) Az “Ez a Minimum” önkormányzati átláthatósági programban megfogalmazott célok teljesülése a tervezetben

Tekintettel a Fővárosi Közgyűlés 925/2019., 926/2019., 927/2019. és 928/2019. (11.05.) sz. határozataira, a K-Monitor vizsgálta a rendelettervezet “Ez a Minimum” önkormányzati átláthatósági programnak való megfelelését. Az átlátható működésről szóló rendelet tervezete az “Ez a Minimum” program hat pontjából négy elemmel foglalkozik különböző mélységben: adatigénylések, költségvetési gazdálkodás, szerződések és gazdasági társaságok. 

Az általános szabályokban üdvözöljük a digitális fájlokban történő kereshetőség és másolhatóság elvárását. 

• Ezzel együtt a 4. § többszörösen összetett mondatának pontosítása szükséges lenne, hogy az adatkezelők számára egyértelmű legyen, hogy a közzétett (feltöltött) dokumentumok (fájlok) formátumára, minőségére vonatkozik ez a kitétel. 
• Továbbá legyen összehangolva, hogy amennyiben a rendelet máshol “digitalizált formára” hivatkozik (8. §), akkor az minden elemében a 4. §-ban megfogalmazott kritériumoknak megfelelő formátumot takar. Az indoklásban érdemes lehet feltüntetni, hogy ez a formátum azt is lehetővé teszi, hogy weboldalak megfelelően fejlesztett keresőmotorjai ne csak dokumentumok címében, hanem azok tartalmában is tudjanak keresni. 
• A fájlok tartalmában, szövegében történő keresést és másolást lehetővé formátum használata az értelmezésünk szerint kiterjed például a közgyűlési és bizottsági dokumentumokra is, de jelezzük, hogy ez a feltétel a jelenlegi gyakorlat szerint a bizottsági jegyzőkönyvek és bizonyos közgyűlési előterjesztések (jellemzően a nem a városvezetés által beterjesztett előterjesztések) esetében nem teljesül. 

Az adatigénylésekre vonatkozó rész alapos és megfelel az “Ez a Minimum” program szemléletének. 

• A 7. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében javasoljuk előírni, hogy az adatigénylés fogadására kijelölt e-mail cím (és személy) ne egy külön letöltendő dokumentumban kapjon helyet, hanem közvetlenül a honlap megfelelő részén kerüljön feltüntetésre. 
• Javasoljuk továbbá, hogy a Fővárosi Önkormányzat egyedi közzétételi listájában ne csupán a főjegyző által közérdeklődésre számot tartónak minősített, hanem automatikusan minden adatigénylés és az adatigénylésre adott válasz is kerüljön anonimizálva közzétételre. 
• A negyedévente történő közzétételnél még jobb megoldás lenne, ha minden adatigénylés az iktatást követően nyilvánossá válna a válaszadási határidővel együtt, majd a válasz is közzétételre kerülne a válaszadáshoz képest késleltetve. Megfontolásra javasoljuk Gdansk önkormányzatának a közzétételi gyakorlatát, ahol a közérdekű adatigénylések sorszáma, beérkezés dátuma, rövid témája, a válaszadás felelős ügyosztálya, a válaszadás határideje és módja, valamint maga az adatigénylés és a válasz is elérhető. Az Ez a Minimum program ajánlása: “A beérkező közérdekű adatigényléseket és az azokra adott válaszokat az önkormányzat a válaszadást követően két héttel anonimizálva közzéteszi.” A két hetes csúsztatás elősegíti, hogy pl. a sajtónak legyen ideje feldolgozni, publikálni egyet adatigénylés eredményét, anélkül, hogy erről más számolna be előbb. 

Szerződések közzétételének részletezése nagy előrelépés a Fővárosi Önkormányzat és intézményeinek átláthatósága szempontjából is. 

• Az Ez a Minimum program megvalósítására tett vállalás akkor teljesül, ha a 8-9. §-ok nem csupán az Infotv. szerinti ötmillió forintot elérő vagy meghaladó szerződések, hanem az egymillió forintot elérő vagy meghaladó értékű szerződések közzétételét is elvárja. 
• Továbbá a 8. §-ban a szerződések és a módosítások mellett legyen nevesítve, hogy a szerződések mellékleteit is tegyék közzé és legyen pontosítva, hogy a szerződések korábbi változatai is maradjanak elérhetőek, hogy követhetőek legyenek a változások. 
• A 9. §-ban a szerződés közzéteendő adatai között szerepeljen a szerződés összege is. 
• A szerződések adatai mellett a beszerzési/közbeszerzési eljárásra mutató hivatkozás nagyon előremutató, ennek megvalósításával a Fővárosi Önkormányzat országosan példamutató gyakorlatot honosítana meg. 
• A 13-14. §-ok tekintetében kérdéses, hogy az Adatkezelő minden esetben megegyezik az ajánlatkérővel/eljárás kezdeményezőjével? Amennyiben nem, akkor a felelősségek pontosítása szükséges. 
• A 14. § értelmezésünk szerint csak a gazdasági társaságokra vonatkozik, kivonva ezzel a Fővárosi Önkormányzatot, Főpolgármesteri Hivatalt, költségvetési szerveket, alapítványokat, stb. ez alól az elvárás alól. Amennyiben ez így van, akkor szükségesnek tartjuk tisztázni, hogy a többi Adatkezelőre a 13. §-on kívül milyen elvárások vonatkoznak a beszerzéseik lebonyolításának tekintetében. 
• Ingatlanértékesítéseknél, ha az értékbecslés alatti áron kelt el az ingatlan, akkor indoklás közzététele (vagy a megfelelő ülés napirendjére történő hivatkozás) is szükséges. A 9. § (3) bekezdés e) pontjában legyen egyértelmű, hogy nem csupán az értékbecslés összegét, hanem magát az értékbecslés dokumentumát kell közzétenni. 

A Fővárosi Önkormányzat működésének és gazdálkodásának átláthatóságát rögzítő alcím bár tartalmaz előrelépéseket, bizonyos tekintetben a jelenlegi gyakorlatnál is szűkebben határozza meg az elvárásokat. 

• A hatályos költségvetés közzétételét ugyan az Infotv. előírja, a jelenlegi gyakorlat és az Ez a Minimum program szerint is a korábbi évek költségvetéseinek, beszámolóinak, zárszámadásainak is szükséges a közzététele. A hatályos költségvetés elérhetőségén túl a rendelet tehát szabályozza az elmúlt évek költségvetéseinek (és azok módosításainak) a közzétételét. (Érdemes lehet továbbá itt is egyértelműsíteni, hogy például a költségvetés mellékleteire is érvényesek a 4. § kritériumai, vagyis kereshető, másolható formátumban szükséges azokat feltölteni.)
• Itt jegyeznénk meg, hogy az e-információszabadság oldalon még a külön Fővárosi Önkormányzat és Főpolgármesteri Hivatal éves költségvetései almenüpontok alatt is két-két választási opció van, az évek között rendszertelen, hogy melyikhez van feltöltött dokumentum, és a feltöltött dokumentumok elnevezése sem informatív az átlagos látogató számára, így teljességgel elérhetetlenné válik a költségvetés. 
• A költségvetés közérthető bemutatására vonatkozó részek megfelelőek, de javasoljuk itt is beemelni (vagy pontosítani), hogy az elmúlt évek adatai is elérhetőek legyenek, ne csak az aktuális év költségvetési adatai. 
• A költségvetés tervezésének nyilvánossága a civil szervezeteken keresztül részben megvalósul a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi civil szervezetek együttműködéséről szóló 12/2021. (III. 4.) ÖK. rendeletben, viszont javasoljuk, hogy a még nagyobb társadalmi részvétel érdekében a főváros összevont költségvetése kerüljön társadalmi véleményezésre az elfogadása előtt és ez az előírás kerüljön rögzítésre az átláthatóságról szóló rendeletben. 
• Pályázatok és támogatások esetében szükséges különválasztani a pályázati kiírások (aktuális és archív) szövegeit, beadás módját és határidejét, bírálati szempontokat tartalmazó elemeket, valamint a már megítélt támogatások adatait (táblázatos formában) közzétevő részt. A két tartalom egyébként megfelelő informatikai megoldással összevonható vagy linkelhető, de a rendelet mindenképpen kezelje külön őket, hiszen más a közzététel funkciója. 
• A megítélt támogatások adatai a jelenlegi gyakorlat szerint tartalmazzák a döntéshozó testületet, a döntés számát és idejét, a kedvezményezettet, a támogatás célját, összegét és helyét. Ebben a táblázatban kapjon helyet az új közzétételi elemként beemelt támogatási szerződés és kedvezményezetti beszámoló, ami fontos fejlemény a jelenlegi gyakorlathoz képest. A rendelettervezet jelenleg csupán az elnyert támogatás összegét, a szerződést és beszámolót sorolja fel tételesen, ami lényegesen limitálja a támogatások áttekinthetőségét a jelenlegi gyakorlathoz képest. Szükségesnek tartjuk a döntésre, a kedvezményezettre és a támogatás céljára vonatkozó információk feltüntetését a továbbiakban is. 
• A korábbi pályázatok, támogatások kiírásait, bírálati szempontjait és nyertes pályázatait legalább három évig ajánlott megőrizni, hogy új pályázók a korábbi évek tapasztalatai alapján tájékozódni tudjanak. 

A gazdasági társaságok (és alapítványok) tekintetében a rendelettervezet minimális kiegészítést javasol az Infotv. előírásaihoz képest. 

• Míg a 21. § definiálja a társasági Adatkezelő kifejezést, addig a rendelet több helyen használja a gazdasági társaság Adatkezelő kifejezést (definiálás nélkül). Kérjük ezt egyértelműsíteni, illetve átnézni, hogy mindenhol a megfelelő kifejezést használja a rendelet. 
• A Fővárosi Önkormányzat egyedi közzétételi listáját javasoljuk bővíteni a gazdasági társaságok céghálójával, tulajdonosi struktúrával, valamint a Fővárosi Önkormányzat adott társaságban való tulajdoni hányadával. 
• A Fővárosi Önkormányzat egyedi közzétételi listájában szerepeljenek a közfeladatot ellátó szervek és a közfeladat ellátásra kötött szerződés vagy a releváns közgyűlési határozat. 
• A társasági Adatkezelők számára írja elő a rendelet, hogy tegyék közzé az irányító struktúrájukat, a szervezeti struktúrát és a fő tisztviselők és felügyelő bizottsági tagok javadalmazását. 
• A gazdasági társaságok ügyvezetői számára biztosítson lehetőséget a e-információszabadság közzétételi rendszer, hogy önkéntes alapon a Fővárosi Közgyűlés képviselőinek mintájára közzétegyék az éves vagyonnyilatkozataikat. 
• Az Ez a Minimum javaslatát jelentős cégek antikorrupciós gyakorlatára javasoljuk beépíteni elvárásként a rendeletbe: a 100 millió forintnál nagyobb költségvetésű vállalatok a tulajdonos önkormányzat által elfogadott, belső antikorrupciós szabályzatot alakítsanak ki, és ezt tegyék közzé. A vállalatok szolgáltatásukkal összhangban alakítsanak ki panaszkezelési, közérdekű bejelentéseket fogadó mechanizmusokat, a panaszkezelés eredményeiről pedig évente számoljanak be a honlapjukon közzétett beszámoló formájában.

3) Egyéb, végrehajtásra vonatkozó technikai jellegű észrevételek

Hiányosságnak érezzük, hogy a rendelet nem fogalmaz meg a géppel olvashatóságon (kereshetőség és másolhatóság) túli elvárásokat a közzététel módjával kapcsolatban és impliciten az egyes adatkezelőkre bízza a gyakorlatok kialakítását. Bár az “Ez a Minimum” program nem tartalmaz erre vonatkozó egyértelmű javaslatokat, a Főváros esetében visszatérően kritikák érik az e-információszabadság rendszerben a keresővel való navigálás hiányosságait, illetve a táblázatok kezelhetőségét. Javasoljuk, hogy a táblázatos formában közzétett adatoknál (szerződések, ingatlan-értékesítések, határozatok tára, közgyűlési ülések, stb.) a táblázatok fejlécében legyen lehetőség rendezni a találatokat (különös tekintettel a dátumokra), lehessen szűrni a táblázat tartalmában (pl. döntéshozó testületre). Javasoljuk továbbá, hogy ahol kereső funkció van, az érdemben működjön - a közgyűlések esetében például csak a “legfelső” szinten, a közgyűlési alkalmak között keres a kereső jelenleg, nem pedig a közgyűlések napirendjében és előterjesztéseiben, amivel a lényegét veszíti el (miszerint ne kelljen tudni, hogy egy adott téma melyik ülésen került elő). Továbbá fontos lenne, hogy az egész e-információszabadság oldalon legyen egy olyan kereső, ami segít a látogatóknak megtalálni az őket érdeklő aloldalakat, illetve itt jelezzük, hogy az oldalon szükséges lenne bizonyos duplikált vagy üres tartalmat adó almenüpontokat megszüntetni. 

Általánosságban javasoljuk a nemzetközi “open data” szabványokra történő hivatkozást a rendeletben. A rendelet helyenként nem kívánja rögzíteni, hogy egy adott közzététel feltöltött dokumentum segítségével vagy honlaptartalomként történik-e (ez véleményünk szerint rendben van), ilyenkor például az “átlátható és kereshető” fordulattal próbálja biztosítani a közzétett adathalmaz minőségét. Javasoljuk, hogy inkább a 4. §-hoz hasonlóan próbálják univerzálisan kezelni a közzétett adatok minőségét és (géppel olvasható) formátumát. Amennyiben feltöltött dokumentumról van szó, akkor teljesítse a 4. § kritériumait, ha viszont honlaptartalomként kerül feltöltésre egy adathalmaz (ami időnként frissül), akkor lehessen az adatokat szűrni, rendezni, valamint keresni bennük. Továbbá javasoljuk ezekben az esetekben az adathalmazokat exportálható, letölthető formában is elérhetővé tenni. 

Az e-információszabadság rendszert távlatilag javasoljuk olyan módon fejleszteni, hogy minél nagyobb átjárhatóság jöhessen létre a különböző információkat közzétevő aloldalak között hivatkozások segítségével. Fontos lenne, hogy egyes ügyek teljes életciklusa végigkövethető legyen, például egy közgyűlési előterjesztéstől a beszerzési eljáráson át a szerződésig, teljesítésigazolásig (számláig), akár egy megvalósult projekt beszámolójáig. Ugyanígy hasznos lenne összekapcsolni képviselők adatlapját a releváns bizottságokkal, előterjesztésekkel. 

Gál József 2024. 12. 18-i előterjesztései alapján hozott határozatokból a közösségi médiában történő hirdetésekre vonatkozó határozat (1010/2024. (12. 18.)) nem lett beépítve a rendeletbe, ezt javasoljuk pótolni. A bizottsági ülések élő videóközvetítése azóta megvalósult a gyakorlatban, de javasoljuk az SZMSZ módosítását, hogy a gyakorlat és szabályozás konzisztens legyen a közgyűlési ülések közvetítésével.