A Balaton-part beépülése jól dokumentált az elmúlt években, a lakóparkok és luxusszállodák egyre több helyen bukkannak fel. Tihany és Balatonfüred annyiban különleges, hogy Magyarország gazdasági és politikai elitje mennyire láthatóan jelent meg a településeken. Kérdés viszont, hogy hány milliárdost és hány új lakóparkot bírnak el ezek a települések? 

A K-Monitor Panoráma segítségével most madártávlatból nézheted meg, hol tart ez a folyamat Balatonfüreden és Tihanyban. Az alábbiakban ízelítőt kaphatsz a K-Monitor Panoráma tartalmából, ha pedig támogatod a projektet, akkor további helyszíneken is rögzíthejük és bemutathatjuk a NER évtizedes rombolásának eredményeit. 

Kattints a panorámafotókért!

Másfél év pereskedés után a Külügy kénytelen volt elárulni, hogy Orbán Viktor 2021 nyári - családi nyaralásnak tűnő - római útja kapcsán mennyi útiköltségről volt tudomásuk. A K-Monitor adatigénylése alapján indított per a Kúriáig jutott, amely ítéletében hatályában tartotta a jogerős ítéletet, így a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kellett adni, hogy mekkora útiköltség merült fel a Magyar Honvédség gépének használatát is magába foglaló út során. Ez volt az az út, ami felhívta a nyilvánosság figyelmét a kormány utazási gyakorlatára, amelynek költségét a mai napig titkolják. 

A Külügy által az ítélet nyomán kiadott 0 Ft-os útiköltség nyílt beismerése annak, hogy a honvédségi gépek kormánytagok utazásaira történő használata átláthatatlan, felelősségi rendszere elszámoltathatatlan. A Külügy ugyanezen perbeli közléséből ugyanis kiderült, hogy a miniszterelnök 631.610 Ft-ot fizetett be a Külügynek családtagjai római utazása kapcsán.

Honvédség Travel: átláthatatlan költségek

A kormánytagok körében gyakorlattá vált a Magyar Honvédség állományába tartozó légi járművek használata nem katonai célú utazások esetén is. A sajtó rendszeresen számol be arról, hogy a kormányfő, a külügyminiszter vagy éppen a Novák Katalin köztársasági elnök merre utazik a honvédségi gépek használatával.

Annak ellenére, hogy a honvédségi utaztatás domináns gyakorlattá vált, a katonai gépeket igénybe vevő kormányzati utazások költségvetési háttere továbbra is átláthatatlan. Hiába kerül sor ugyanis közpénz felhasználásra, a kormányzati szervek általában azzal hárítják el az utazási költségekkel kapcsolatos kérdések megválaszolását, hogy nem kezelik az adatokat. Mindegyik érintett szerv tagadja, hogy nyilvántartaná a közpénz felhasználást, holott nyilvánvalóan nyoma kell lennie annak, hogy mely szervnél és milyen összegben kerül sor a közpénz felhasználására. Pedig a géphasználat nincs ingyen.

A tisztánlátást nem segítette, hogy 2022 novemberéig, az új honvédségi törvény hatályba lépéséig nem volt kifejezett jogszabályi alapja annak, hogy polgári tisztviselők a honvédség állományába tartozó gépeket használjanak nem katonai utazási célból. A szabályozást tehát utólag hozzáigazították az Orbán-kormány gyakorlatához. A szabályozás hiányosságairól korábban már részletesen beszámoltunk.

Az adatok megismerését azért tartjuk fontosnak, mert a közpénzek felhasználásának átláthatónak kell lennie: az átláthatóság biztosítja ugyanis, hogy a polgárok ellenőrizni tudják, hogy nem élnek-e vissza az adófizetők pénzével.

Alaptörvény 39. cikk

(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. 

A “római út”: mégis van ingyenebéd?

2021 nyarán azután fordultunk adatigényléssel a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, hogy Orbán Viktor kormányzati tisztviselőkkel és családjával egy honvédségi gépen utazott Rómába, ahol a 444 olvasói családi étkezésen is lefotózták feleségével és fiával. A Külügy egyáltalán nem válaszolt az útra vonatkozó kérdéseinkre, ezért pert indítottunk. A pert elsőfokon részben, másodfokon pedig teljesen megnyertük. 

A jogerős ítélet ellen a Külügy nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. A minisztérium azzal érvelt, hogy bár Orbán Viktor a Külügynek fizette be családjai utazása okán felmerült költségeket, a Külügy nem tartja nyilván a költségeket, mivel a minisztérium csak a polgári repülőkre vett repjegyek költségeivel foglalkozik, katonai gépekkel nem. Az eljárás során ugyanakkor a minisztérium egyetlen esetben sem jelölte meg, hogy ha ők nem tudják, hogy mennyibe került az út, akkor miért kaptak befizetést a kormányfőtől, annak mi a jogalapja, illetve azt sem, melyik másik állami szerv kezeli az adatokat.

A legfelsőbb bírói fórum nem fogadta el a minisztérium érveit és az adatok közlésére kötelezte a Külügyet:

“A Kúria az Alkotmánybíróság jogértelmezése alapján egyetértett a másodfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy az alperes adatkezelője a II. keresetben megjelölt közérdekű adatoknak. Ezt igazolja, hogy a miniszterelnök befizetésére vonatkozóan csatolt, zártan kezelt dokumentum szerint az utazási költség befizetése nem a Magyar Honvédség, hanem az alperes számlájára történt, továbbá tartalmazza az annak alapját képező számla sorszámát is.” (2023. június 14. napján kelt, Pfv.IV.20.156/2023/6. számú ítélet, Indokolás [29] bekezdés) [Az ítélet itt olvasható el.]

Hiába a Kúria döntése, a Külügy tovább titkolózik

Már a Kúria ítéletét követően, 2023 júliusában ismét adatigényléssel fordultunk a Külügyminisztériumhoz. Adatigénylésünkben azt kértük a minisztériumtól, hogy úti cél feltüntetésével küldje meg nekünk, hogy 2023-ben a miniszterelnök saját és családtagjai utazása okán utazásonként mekkora összeget fizetett be a minisztériumnak.

A minisztérium augusztusi válaszában ismét megtagadta az adatok kiadását. A Külügy ez esetben is azzal érvel, hogy nem kezeli az adatokat, azaz nincs nyoma a külpolitikáért felelős minisztériumnál annak, hogy a kormányfő mekkora összeget fizetett be akkor, amikor a - házastársán túl - más családtag is elkísérte hivatalos útjára. A kormányzati utazások átláthatóbbá tétele kapcsán Hadházy Ákos országgyűlési képviselő sem járt több sikerrel. 

Ha elfogadjuk a Külügy állítását, hogy fogalmuk sincs, mennyibe kerül az út a honvédségi géppel, akkor az a szomorú helyzet áll fenn, hogy saját működési szabályzata szerint a miniszterelnök külföldi útjait szervező KKM Protokoll Főosztály úgy hozott döntést arról, hogyan utazzon Orbán Viktor, hogy nem mérlegelte - hiszen nem is tudta - mennyi pénzbe kerül a katonai gépek igénybevétele.

Ám ahogy arra a Kúria is hivatkozott, az SZMSZ alapján inkább arra lehet következtetni, hogy a Külügynek tudnia kell az útiköltségről, hiszen a Protokoll Főosztály ott meghatározott utaztatási feladatai nemcsak a nemzetközi polgári légiforgalomban való utazásra vonatkoznak, a Főosztály nem csak a polgári repülés esetén gondoskodik a miniszterelnöki protokollkeret felhasználásáról, végzi az ezzel kapcsolatos elszámolásokat. 

Ha a költségeket valamelyik másik állami szerv "nyelte le", a légitaxit a nap végén úgy is az adófizetők fizették Orbán Viktor és családtagjai számára. Érdemes hangsúlyozni, hogy ebben az esetben - ahogy a későbbi, pisai, családi indíttatású "technikai landolás" esetén - szó sincs kiemelten fontos államérdekről. Nem egy fontos diplomáciai találkozóról volt ugyanis szó, Orbán egy keresztény-konzervatív politikai dzsemborira ruccant át, közvetlenül horvátországi nyaralására ment érte a honvédségi gép.

Rejtőzködő adatkezelők ellen megoldás lehet a Tromsoi Egyezmény

Magyarország 2009-ben írta alá és hirdette ki az ún. Tromsoi Egyezményt. Az Európa Tanács által életre hívott egyezmény 2020 decemberében lépett hatályba, így ekkortól alkalmazandó Magyarországon is.

Az Egyezmény 5. cikkének 2. bekezdése szerint ha a közhatalmi szerv nem rendelkezik az igényelt közérdekű adatot tartalmazó irattal, vagy nincs hatásköre arra, hogy az adatigénylést teljesítse, akkor – ha ez lehetséges – az adatigénylést meg kell küldenie a hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez, vagy az igénylőt tájékoztatnia kell arról, hogy mely hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez fordulhat.

Az Egyezmény értelmezésével a római út ügyében a bíróságok is foglalkoztak. A másodfokú bíróság indokolása szerint: 

“Az Info tv. (...) az adatkezelő részére aktív kötelezettségeket ír elő az Alaptörvényben biztosított jog érvényesülésének biztosítása érdekében. Ezt deklarálja az Info tv. 32. §-a, ami általánosságban a közérdekű adatok kezelői kötelezettségévé teszi a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását. A 30. § (3) bekezdésében egyedi adatigények esetében az adatigény megtagadásának esetében értesítési és indokolási kötelezettséget ír elő. Ez utóbbi kötelezettség magába foglalja az Egyezmény 5. cikk 2. pontja második fordulata szerinti eljárást is.” (Fővárosi Ítélőtábla, 2.Pf.20.647/2022/8/II., [59] bek.)

Tehát ez azt jelenti, hogy ha egy állami szerv arra hivatkozással tagadja meg az adatok kiadását, hogy nem rendelkezik a kért adattal, akkor legalább tájékoztatnia kell az adatigénylőt arról, hogy melyik más állami szervnél vannak az adatok. 

Hiába a Kúria döntése vagy az Egyezmény 5. cikke, úgy tűnik, hogy a Külügyminisztérium továbbra sem kívánja megosztani a nyilvánossággal, hogy milyen költségekkel jár a honvédségi gépek családi célú használata.

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort!

Átfogó reform előtt áll a politikai hirdetések piaca, amely alapjaiban változtathatja meg a közösségi médiában megjelenő közéleti tartalmak megosztását is. Számos civil szervezet szerint a szabályozás a szólásszabadság sérelméhez vagy akár a magyar kormánnyal kritikus hangok elhallgattatásához is vezethet. Blogposztunkban előbb bemutatjuk a szabályokat, majd példákkal illusztráljuk, hogy milyen változásokat hozhat a rendelet.

Az egyetemi közélet nem sokban különbözik a magyar közéletről: bizalmatlanság, egyéni érdekkijárás és sérelmi politika jellemzi, kevés a konstruktív, ügyek mentén történő közös fellépés, a döntések sokszor az érintettek feje felett születnek. Ez persze nem véletlen, az egyetemeink bocsátják ki az ország gazdasági-politikai-kulturális elitjét, vezetőink közül sokan diákszervezetekben lettek először vezetők. Van ugyan érdekképviselet és vannak önszerveződő közösségek, de az újabb és újabb fenntartói modellek, illetve a felsőoktatás elüzletiesedése erőteljesen kikezdték az egyetemi autonómia eszméjét.

Cikkünkben bemutatjuk az egyetemi részvételi költségvetés módszerét, amely külföldi példák alapján egy ígéretes eszköz arra, hogy egy mai egyetem több legyen diplomagyárnál: kezdeményezőképes közösség, ami demokratikus szocializáció terepe, ráadásul nemcsak egy szűk csoport, de a teljes egyetemi polgárság számára.

(A cikk írásában közreműködtek: Kiss Alexandra - Merényi Miklós)

2023 nyarán arról szólnak a hírek, hogy a magyar családok számára megfizethetőbb a külföldi, mint a balatoni nyaralás. A magyar gazdasági-politikai elit bő 10 éve dolgozik azon, hogy a Balaton-partot privatizálja, lebetonozza és luxusszállodát, luxusapartmant építsen rá. Az, hogy gyerekkorunk balatoni nyaraitól ide jutottunk, a tó arculatán is meglátszik, hiszen több milliárd forint NER-es pénz és állami támogatás, hitel formálta át a partot.

A K-Monitor Panoráma segítségével most madártávlatból nézheted meg, hol tart ez a folyamat Balatonfüreden és Tihanyban. Az alábbiakban ízelítőt kaphatsz a K-Monitor Panoráma tartalmából, ha pedig támogatod a projektet, akkor további helyszíneken is rögzíthejük és bemutathatjuk a NER évtizedes rombolásának eredményeit. 

Kattints a panorámafotókért!

2022 novemberében jelentkeztünk a kormány által az EU nyomására létrehozott korrupcióellenes munkacsoportba. Azóta rendszeresen megkapjuk a kérdést, mi keresnivalónk van a tárgyalóasztalnál.

Ahogy akkor is hangsúlyoztuk, a munkacsoportban való részvétel nem a kormány antikorrupciós intézkedéseinek elismeréséről szólt és szól, hanem pont az elmaradt intézkedések számonkéréséről. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a Munkacsoport bő fél éves működése során szerzett tapasztalatainkat és kitérünk arra is, hogy mely pontokon lenne a legfontosabb változtatni.

Magyarországon a parlamenti nyilvánosság tere folyamatosan szűkül. A közvetítéseket már nem közvetítik TV-ben, sőt, a közmédián kívül minden más médiát, újságírót kiszorítottak az ülésteremből. Így kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a felszólalások minél egyszerűbben hozzáférhetőek legyenek. Erre a célra hoztuk létre a K-Monitor keresőprogramját.

A K-Monitor önkéntes programozói által most megújított, folyamatosan frissülő program célja, hogy minden érdeklődő állampolgár könnyen és gyorsan jusson a keresett információkhoz, amelyre a Parlament hivatalos oldalán található kereső nem igazán alkalmas. Így az érdeklődésnek megfelelően akár települések, képviselők vagy kulcsszavak, témák kapcsán lehetséges a parlamenti felszólalások áttekintése.

A keresőben egyszerűen lehet az 1990 utáni összes felszólalás között kutatni, a szavak időbeli előfordulását ábrázolja is a keresőeszköz. Kedvcsinálónak mutatunk pár érdekes példát!

Háború és béke a parlamenti felszólalásokban

2022 februárja óta semmi nem tematizálja úgy a közéletet, mint az orosz-ukrán háború. Ezt a háború szó előfordulása is igazolja, amelynél az 1990 óta eltelt összes említés több, mint egyharmada a háború óta eltelt időszakból származik. De nem csak a háború, a béke szó előfordulása is megsokszorozódott az orosz-ukrán háború kitörése óta. A háborúpárti és békepárti szavak 2010 után most hangoztak el újra a Házban, több mint százszor.

Az infláció elszabadulásával az infláció kifejezés használata is visszatért a T. Házba: 

Érdekesség, hogy a kormánypárti szómágia új varázsszava, a felelősség hárítására megalkotott "háborús infláció" szóösszetétel 2022 előtt sosem hangzott el a házban, azóta viszont 129 alkalommal, a legtöbbször a válaszadásra kijelölt parlamenti államtitkárok (Tállai András, Dömötör Csaba) részéről. Az ellenzéki oldal szómágiája ("orbáni infláció") jóval kevesebbszer, mindössze 58-szor hangzott el a házban.

További érdekesség, hogy a COVID előtt erőteljesen feljövőben lévő zöld topik a válságokkal némileg háttérbe szorult. Ezt mutatja a klímaváltozás szó említésszámának grafikonja is.

Migráció, Brüsszel és az LMBTQ-lobbi

A parlamenti felszólalások követik a közélet aktuális témáit, így minden sokszor ismételt hívószó megjelenik közöttük. A migráció témakörének felfutását is felfedezhetjük a parlamenti felszólalásokban, mostanában viszont lecsengő időszakban vannak az ehhez köthető kifejezések. A Brüsszel szóra keresve viszont azt találjuk, hogy kisebb megszakításokkal, de növekvő népszerűségnek örvend a parlamenti felszólalások között 2015 óta. Az LMBTQ és a gender szavak pedig 2019-ig gyakorlatilag ismeretlenek voltak, de azóta, különösen a 2022-es népszavazást megelőzően megugrott az említésszámuk.

A rezsi és rezsicsökkentés témák 2013-as tetőzése után a 2022-es rezsicsökkentés-csökkentés idején kerültek elő többször a parlamenti felszólalások között. 

Ugyanakkor nem ez az egyetlen hívószó, ahol megfigyelhető az időszakos népszerűség, példának hozható még a “magyar családok”, a “keresztény értékek”, a "dollárbaloldal" vagy éppen “Soros György” is.

Vannak olyan témák, amelyek egyértelműen hozzárendelhetők egy politikus felszólalásaihoz: a politikusbűnözéssel kapcsolatos felszólalások majdnem felét Novák Elődnek köszönhetjük, ő összesen 110-szer említette a kifejezést, a második legtöbb előfordulás ennek csekély részét, 14 felszólalást jelentett. Olyan szavak is előfordulnak, amelyeket egynél többször még nem használtak a felszólalásokban. Ilyen például a “píszí” kifejezés, amelyet egyedül Semjén Zsolttól hallhattunk, és tőle is csak egyszer, 2015-ben.

A sajtó gyakran ír a Nemzeti Kommunikációs Hivatal kommunikációs megbízásairól, amelyeket egy hatalmas keretszerződés révén rendre a "kék plakátos" Balásy Gyula haveri cégei nyernek el. Ebben az írásban a kommunikációs keretszerződések kistestvérének járunk alaposabban utána - a rendezvényeknél szintén Balásy cégei az egyedüli befutók. Bemutatjuk, hogyan szervezte meg papíron egy hét alatt a haveri cég a pápalátogatást több milliárd forintnyi közpénzből. A közbeszerzési csoda oka az a korrupciós kockázatoktól hemzsegő keretrendszer, amely monopolhelyzetet biztosít a kék plakátos Balásy Gyula cégeinek, és átláthatatlanná teszi az elszámolást. A posztból az is kiderül, hogy a pápalátogatás még csak nem is a legnagyobb költségű rendezvény volt az elmúlt negyedévből.

A Balatonról mindenkinek vannak emlékei: gyerekkori táborozás, családi nyaralás, haverokkal éjszakai fürdőzés, lángos, röplabdázás, vízibiciklizés. Az elmúlt bő tíz évben viszont Magyarország gazdasági-politikai elitje (a 'NER') elkezdte a saját játszóterének tekinteni a Balatont. A folyamatot jól ismerjük: fogynak a szabadstrandok, a kempingek helyére luxusszállodát, a nádasok helyére apartmanházakat építenek, az üdülők, sporttelepek pedig lassan teljesen eltűnnek. Az árak közben úgy elszálltak, hogy egyre kevesebb családnak lesz lehetősége balatoni nyarakra. Mennyire látható ez a nyomulás?

A K-Monitor Panoráma oldalon 19 bebarangolható panorámafotó segítségével madártávlatból mutatjuk be, hogyan nyomul a magyar gazdasági-politikai elit a hétköznapi emberek és a természet kárára Tihanyban és Balatonfüreden. 

Az elmúlt két évben régiós együttműködésben vizsgáltuk, hogyan hatnak helyi önkormányzatiságra az újabb és újabb válsághullámok. A projekt záró tanulmányából kiderül, hogy a magyar önkormányzatokkal szembeni politikailag motivált központosítás ugyan kirívó a régióban, sőt, volt, ahol a központi és a helyi állam egészséges egyensúlyt alakított ki a feladatok megosztásánál. Mégis, az elmúlt évek fejleményei nem adnak okot optimizmusra. 

Hiába beszélnek a demokrácia és a fejlesztéspolitika szakértői lépten-nyomon a helyi közösségek bevonásáról és az uniós stratégiai célok "helyi szintre lebontásáról", a rendszerváltáskor kivívott helyi önrendelkezés nem tekinthető adottságnak. Ha a régió önkormányzatai kiszolgáltatottá válnak a központosító kormányzati hatalomnak, hiú ábránd innen várni a demokrácia alulról jövő megújítását. Épp a magyar példa mutatja, hogy az önkormányzás tartalmi kiüresítése villámtempóban, a globális és európai szereplők mindennemű reakciója nélkül végbemehet, aláásva a vertikális hatalommegosztásra és demokratikus partnerségre szabott fejlesztéspolitikai, civil és politikai stratégiákat, módszereket. 

Közmeghallgatás Debrecenben a CATL-gyárról. A Kormány a háborús veszélyhelyzet miatt ma már lehetőséget ad arra, hogy személyes részvétel nélkül is meg lehessen tartani az ilyen eseményeket.