Másfél évvel ezelőtt 5 helyi civil szervezettel vágtunk neki a közös tanulásnak Közösen Monitorozunk! Projektünk keretében, ahol a cél a szervezetek érdekérvényesítési képességeinek fejlesztése és digitális kompetenciáik erősítése volt. A projektről részleteket itt találsz. 

Az egyes helyi együttműködések keretében fontos volt, hogy a közös munka során a szervezetek megismerjék a K-Monitor eszköztárát és legismertebb alkalmazásainkat (PartiMap, Voksmonitor, KÖKÖ) ők is kirpóbálják, használják.

Ebben a blogposztban a korábban itt bemutatott személyes adatgyűjtés és adatsprint egy sajátos esetét dolgozzuk fel Közösen Monitorozunk projektünk egyik alprojektjén keresztül. A helyszíni feltérképezés során az adatok már valamilyen formában léteznek a feladat csupán az, hogy feldolgozható formába rendezzük őket. A PartiMap ilyen típusú adatfelvételre is alkalmas: nem csupán vélemények rögzítésére használható, hanem akár egyfajta „népszámlálás” eszközeként is.

Bár formailag ez az adatgyűjtési módszer is kérdőíven alapul, a fő különbség a végrehajtás módjában rejlik. A hagyományos kérdőíveket maga a célközönség tölti ki, hiszen a saját élményeikre és véleményükre vagyunk kíváncsiak. Ezzel szemben a helyszíni térképezés során egy adatgyűjtő csapat dolgozik, akik objektíven megfigyelhető információkat rögzítenek – például önkéntesek segítségével.

Mi is pontosan a helyszíni feltérképezés?

A helyszíni feltérképezés (angolul: field mapping vagy on-site mapping) egy olyan tevékenység, amikor valaki a terepen (vagyis fizikailag a helyszínen) végez megfigyelést, adatgyűjtést és dokumentálást egy adott területről. A célja az, hogy részletes és pontos információkat gyűjtsön például egy adott problémáról, jelenségről vagy környezetről.

Szinte naponta jelennek meg hírek a magyar egészségügyben uralkodó áldatlan állapotokról. Indokolatlanul kevés szó esik viszont azokról a gazdasági érdekekről, amelyek ugyanúgy hatással lehetnek az ellátás minőségére, mint a korszerűtlen diagnosztikai berendezések, kimerült orvosok, hosszú várólisták vagy a rendszerszintű korrupció. A gyógyításban fontos szerepe van az egészségügyi intézményekbe, gyógyszerekbe és orvosokba vetett bizalomnak: a beteg bízik abban, hogy az orvos által előírt beavatkozás vagy terápia valóban a gyógyulását tartja szem előtt, nem pedig valamilyen számára láthatatlan gazdasági érdeket szolgál.

A magánegészségügyben láthatóvá válik, ami az államiban rejtve marad: hogy a gyógyításnak nem csupán segítő, hanem üzleti oldala is van, amelyben óhatatlanul megjelenik egyes szereplők gazdasági érdeke. A drága ellátás, a bevétel növelése érdekében elvégeztetett szükségtelen vizsgálatok csak a legnyilvánvalóbb tünetei ennek az általános tapasztalatnak.

Az EU-s pénzekről az elmúlt években talán több szó esett Magyarországon, mint a 2004-es EU-csatlakozásunk óta bármikor. A Helyreállítási Alapon, agrártámogatásokon és a strukturális és kohéziós alapokon keresztül Magyarországra több, mint 40 milliárd euró EU-s forrás érkezhet 2027-ig. Ennek nagyjából a fele,  22 milliárd euró jelenti a 2021-27-es költségvetési ciklusban a kohéziós politika pénzügyi részét, vagyis ennyi pénz állna rendelkezésre a hazai infrastrukturális fejlesztések és gazdasági-társadalmi felzárkózás megvalósítására. Ehelyett az uniós forrásokról rendszerint korrupciós kockázatok kapcsán hallunk, ráadásul a kormány és az Európai Bizottság által közösen megállapított jogállamisági feltételeket a kormány nem hajlandó végrehajtani, ezért a források jelentős része továbbra sem hozzáférhető a magyar költségvetés számára. Az uniós költségvetési ciklus felénél járunk (a kohéziós forrásokat 2029-ig lehet elkölteni), ezért időszerű az áttekintés, hogy hol tartunk most. 

A NER vidéki klientúraépítésének történetében vissza-visszatérő kérdés és kritika, hogy a területi alapon, elsősorban önkormányzatok számára elérhető források kiosztása mennyire történik politikai megfontolások mentén. Ismerős képek a hazai médiában a befejezetlen piacterek, épületek, a túltengő kilátópontok, a kacsalábon forgó “turistaházak” - de a rosszul felhasznált EU-s forrásoknál talán még nagyobb kérdés, hogy használják-e ezeket a forrásokat pártfinanszírozásra vagy az önkormányzatok “sorban tartására”. Amikor a feltételességi mechanizmus révén antikorrupciós civil szervezetek is meghívást kaptak az operatív programok mellett működő monitoring bizottságokba, a fentiek miatt a K-Monitor a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) Monitoring Bizottságába (MB) ült be két éve, 2023 áprilisában. 

A TOP Plusz monitoring bizottság alakuló ülése 2023. április 13-án. 

A Közlekedési teszt - Közlekedési jövőképek 2040 a K-Monitor és Dialóg Egyesület együttműködésében, a Járókelő Közhasznú Egyesület szakértőinek közreműködésével jött létre. Az oldal és a hozzá kapcsolódó, a Dialóg által kidolgozott fórumformátum célja  az volt, hogy egy vidéki nagyváros, Miskolc vonatkozásában megpróbáljunk más módon közelíteni a közlekedéspolitikával és a közterek kialakításával kapcsolatos, meglehetősen polarizált politikai vitákhoz. A projekt azt kívánta kísérleti részvételi eszközök használatával megvizsgálni, hogyan függnek össze az egyéni értékválasztások és elvárások másfél évtizedes időtávon a város közlekedéséről alkotott víziókkal anélkül, hogy ezzel valamilyen csoportot elidegenítenénk a város jövőjéről való közös gondolkodástól.

Közelekdési teszt élesben. A teszt motorja a Voksmonitor alkalmazásunk.

Tesztalkalmazásunk, a Voksmonitor

A Voksmonitor (választási kalkulátor) egy olyan online alkalmazás, amely összehasonlítja a kitöltő politikai véleményét az adott választáson induló politikai pártok vagy konkrét jelöltek álláspontjával. Célja, hogy a választók ne csak a pártok kommunikációján keresztül találkozzanak a politikai elképzelésekkel, hanem megismerjék azok konkrét programját és szakmai-politikai ügyekben foglalt álláspontját, és így megtudják, hogy melyik párt álláspontja áll a legközelebb és legtávolabb a saját elképzeléseiktől. A Voksmonitor honlapján 2014 óta találkozhattok különböző választások:  országgyűlési, európai parlamenti illetve önkormányzati (ill. főpolgármesteri) választás kalkulátorával magyar és angol nyelvű verzióban.

Miért építsünk saját teszt alkalmazást? 

A választói tesztalkalmazások, mint például a Voksmonitor, hasznos eszköz lehet a demokratikus folyamatok erősítésében és a választók tájékozódásának támogatásában. Az ilyen tesztalkalmazások nemcsak tájékoztatnak, hanem aktívan ösztönözhetik a politikai részvételt is. Az interaktív formátum különösen vonzó lehet a fiatalabb generációk számára, akik gyakran kevésbé érdeklődnek a politizálás hagyományos formái iránt. Emellett a bizonytalan szavazók számára is irányt mutathatnak, hiszen átláthatóvá teszik a politikai kínálatot, és megkönnyítik a döntéshozatalt.

Amióta a Biden-elnökség egyik utolsó intézkedéseként megszületett a döntés Rogán Antal szankciós listára tételéről, egymás után születtek a cikkek a propagandaminiszter életvitelének páratlan luxusáról, az amerikai döntés esetleges visszavonásáról és Rogán lehetséges bukásáról. A történet nemrég újabb fordulatot vett: mindössze 3 hónappal a döntés meghozatala után az amerikai pénzügyminisztérium kihúzta a propagandaminisztert a listáról. Rogán Antal a korrupciós vádak alaptalanságának bebizonyosodására hivatkozva erkölcsi elégtételt vár a sajtótól, ezért összeszedtük, valóban megalapozatlan volt-e a listára vétele, esetleg azóta jó útra tért-e, vagy más indokolja a váratlan fejleményt.

A kép forrása

Rogán Antalra hamar rátalált a politika: a gimnáziumban KISZ-titkárrá választották, majd az egyetemen megismerkedett Kövér Lászlóval, akinek – a különböző közös szervezetekben elmélyített kapcsolatuknak köszönhetően – végül a kabinetfőnöke lett. A Fidelitas tagjaként 1998-ban, mindössze 26 évesen lett a Fidesz országgyűlési képviselője, majd frakcióvezető-helyettese, egyúttal a a miniszterelnöki kabinet belpolitikai titkárságvezetője. 2004-től 2006-ig a Fidesz országos kampányát igazgatta, a választási vereséget követően azonban rövid időre elfordult az országos politikától. 2006-ban Belváros-Lipótváros polgármestereként került először felelős közigazgatási pozícióba, amit 2014-ig töltött be.

Ez a poszt nyitotta meg az utat az első korrupciós ügyletek előtt. Az Egyesült Államok a politikus szankciós listára vételének indokaként többek között állami vagyonok magánosítását, közbeszerzési visszaéléseket és vesztegetéseket jelölt meg, melyek közül a belvárosi polgármesterség időszakához az önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát övező botrányok kötődhetnek.

Az év elején jelentkeztünk először összefoglalóval a K-Monitor adatbázisába felkerült cikkek kapcsán. Akkor a 2024-ben megjelent közpénzekkel és korrupcióval foglalkozó írások képével foglalkoztunk, most hasonló elemzésben hagyományteremtő módon bemutatjuk az idei év első negyedévének termését.

Másfél évvel ezelőtt 5 helyi civil szervezettel vágtunk neki a közös tanulásnak Közösen Monitorozunk! Projektünk keretében, ahol a cél a szervezetek érdekérvényesítési képességeinek fejlesztése és digitális kompetenciáik erősítése volt. A projektről részleteket itt találsz. 

Az egyes helyi együttműködések keretében több kisebb projektet is végrehajtottunk, és ugyan a puszta végrehajtás is fontos és hasznos lehet, de a megfelelő eredménykommunikációval multiplikálható a hatása. A civil szervezetek eredményeik kommunikációjával tudják élővé és elérhetővé tenni magukat. Egy jó kommunikációs stratégia és a megfelelő eszközök ismerete segíthet abban, hogy egy szervezet új önkénteseket, támogatókat gyűjtsön, sikeresen érdekérvényesítsen. Ezzel összefüggésben egy sikeres projekt kulcsa nem csupán a jól kidolgozott tartalom, hanem az is, hogy elérje a célközönségét. Ehhez hatékony kommunikációs és népszerűsítési stratégia szükséges.

Helyi demokrácia a gyakorlatban című konferenciánkon a projektben résztvevő civil szervezetk lehetőséget kaptak saját projektjeik bemutatására.

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Fővárosi Önkormányzat az új átláthatósági rendeletének tervezetét, mi pedig elmondtuk róla a véleményünket. Felüdülés, amikor nem korrupciós ügyekkel, titkolózó minisztériumok elleni perekkel kell foglalkoznunk, hanem azon lehet gondolkodni, hogy miként működhet jobban egy intézmény vagy közösség.

A Fővárosi Önkormányzat még 2019-ben határozatot hozott arról, hogy megvalósítja az "Ez a Minimum" átláthatósági programot, ehhez pedig átláthatósági rendeletet alkot és felülvizsgálja a létező szabályzatait és gyakorlatait. Átláthatósági rendelet viszont a 2019-2024-es ciklus végére sem készült és az "Ez a Minimum" szempontjai sem maradéktalanul valósultak meg a 2024-es év elején készült felmérésünk alapján. 

A téma napirenden maradt, sőt, a választások után a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén rögtön újra úgy határozott, hogy átláthatósági rendelet meghozására van szükség. A témához a decemberi közgyűlésen újabb javaslatok érkeztek, az átláthatósági rendelet tervezete pedig most áprilisra elkészült és társadalmi egyeztetésre lett bocsátva. 

A K-Monitor eddig is minden platformon elmondta javaslatait a főváros átláthatóságának javításával kapcsolatban: az "Ez a Minimum" felméréseken kívül a választások előtt dr. Számadó Tamás főjegyzővel beszélgettünk a tapasztalatokról, 2024 novemberében pedig konferenciára hívtuk a főpolgármestert és a fővárosi képviselőket, hogy vitassák meg elképzeléseiket és tegyenek vállalásokat, hogy ők miben fogják javítani a fővárosi átláthatóságot. Az elmúlt évek tapasztalatait sűrítve véleményeztük a főváros átláthatósági rendeletének tervezetét, amit az alábbiakban olvashatnak.  

A fővárosi frakciók képviseletében balról jobbra a K-Monitor igazgatója mellett: Porcher Áron Sommerville, Barna Judit Annamária (TISZA), Keszthelyi Dorottya (DK), Nagy Dávid (MKKP), Gál József (Podmaniczky Mozgalom).