Ebben a blogposztban a korábban itt bemutatott személyes adatgyűjtés és adatsprint egy sajátos esetét dolgozzuk fel Közösen Monitorozunk projektünk egyik alprojektjén keresztül. A helyszíni feltérképezés során az adatok már valamilyen formában léteznek a feladat csupán az, hogy feldolgozható formába rendezzük őket. A PartiMap ilyen típusú adatfelvételre is alkalmas: nem csupán vélemények rögzítésére használható, hanem akár egyfajta „népszámlálás” eszközeként is.

Bár formailag ez az adatgyűjtési módszer is kérdőíven alapul, a fő különbség a végrehajtás módjában rejlik. A hagyományos kérdőíveket maga a célközönség tölti ki, hiszen a saját élményeikre és véleményükre vagyunk kíváncsiak. Ezzel szemben a helyszíni térképezés során egy adatgyűjtő csapat dolgozik, akik objektíven megfigyelhető információkat rögzítenek – például önkéntesek segítségével.

Mi is pontosan a helyszíni feltérképezés?

A helyszíni feltérképezés (angolul: field mapping vagy on-site mapping) egy olyan tevékenység, amikor valaki a terepen (vagyis fizikailag a helyszínen) végez megfigyelést, adatgyűjtést és dokumentálást egy adott területről. A célja az, hogy részletes és pontos információkat gyűjtsön például egy adott problémáról, jelenségről vagy környezetről.

Mire használják?

• Urbanisztikában: rosszul megvilágított utcák, akadálymentesítési problémák, illegális hulladéklerakók azonosítása.
• Természetvédelemben: élőhelyek, fajok eloszlásának dokumentálása.
• Társadalomtudományban: közösségi terek, infrastruktúra, lakókörnyezet vizsgálata.
• Civil kampányokban: problémás helyek (pl. balesetveszélyes gyalogátkelők) feltérképezése.

Példa:

Ha egy civil szervezet szeretné felhívni a figyelmet a nők biztonságára a városban, akkor helyszíni feltérképezéssel gyűjthetik össze, hogy hol vannak sötét, félelmetes közterületek, és az adatokat egy interaktív térképen mutathatják be.

Mi a PartiMap?

A PartiMap egy ingyenes, nyílt forráskódú, könnyen kezelhető és testreszabható térképes kérdőív készítő felület. A felhasználóbarát alkalmazás nemcsak számítógépen, hanem mobilon is kiválóan működik, így rugalmasan alkalmazható különböző helyzetekben. A kérdőívek elkészítése és kitöltése rendkívül egyszerű, ami hozzájárul a gyors és élményszerű adatgyűjtéshez. Támogatja a sokféle választípust, beleértve a térképes és szöveges válaszokat is, így széleskörűen alkalmazható. Ideális tervezést végző intézmények segítésére pl. önkormányzatoknak és olyan szervezeteknek, akiknek ügyük van és ehhez szükséges az állampolgári bevonás pl. civil szervezetek. 

Az adatgyűjtés során alkalmazható eszközökről és módszerekről részletes útmutatót találhatsz a DIY Toolkit és a PartiMap magyar nyelvű leírásában is. Ha kipróbálnád a PartiMapot élesben, ajánljuk demo kérdőívünket!

Hogyan végezzétek a helyszíni feltérképezést?

A helyszíni térképezés nemcsak a részvételiség elvét erősíti, hanem játékosabbá is teheti az adatgyűjtési folyamatot. Az információk rögzítése teljes egészében a PartiMap alkalmazáson keresztül történhet. A térképezést végző önkéntesek szabadon bejárhatják a vizsgált területet, és amikor egy releváns helyszínhez érnek – például egy intézményhez, közterülethez vagy üzlethez –, a térképen pontosan megjelölik annak helyét, majd rögzítik a hozzá kapcsolódó információkat, például a nyitvatartási időt, a funkciót vagy az állapotát.

Mire figyeljetek a helyszíni adatgyűjtés során?

• Világos célkitűzés: Meghatározni, hogy milyen adatokat szeretnétek gyűjteni (pl. épített környezet állapota, forgalom, szolgáltatások elérhetősége), és ehhez igazítani az adatfelvételi instrukciókat. Érdemes az első néhány rögzített adatot ellenőrizni, hogy mindenki egységesen értelmezi-e a feladatot.
• Helyi visszacsatolás: Beszélgetni a környékbeliekkel, hogy jobban megértsétek a helyszín problémáit és lehetőségeit. Egy elhagyatottnak tűnő épület például lehet, hogy felújítás alatt áll, nem pedig végleg bezárt.
• Vizuális dokumentáció: Fotók vagy videók készítése segíthet az adatok értelmezésében, de ügyeljetek arra, hogy emberek ne szerepeljenek rajtuk felismerhető módon, hacsak nem adtak erre engedélyt.
• Kombinált adatforrások: A helyszíni térképezés jól kiegészíthető más információszerzési technikákkal, például közérdekű adatigényléssel vagy nyilvános adatbázisok felhasználásával. Nem kell minden kérdést kizárólag egyetlen módszerrel megválaszolni.
• Játékosítás: A folyamat még vonzóbbá tehető, ha ösztönző elemeket építetek be – például díjazni lehet azt, aki a legtöbb helyszínt rögzíti vagy a legpontosabb adatokat szolgáltatja.

Mi történik a helyszíni feltérképezés után?

A feltérképezett adatok feldolgozása és vizualizálása segít a probléma mélyebb megértésében és a megoldási javaslatok kidolgozásában. Az eredmények könnyen érthető formában történő bemutatása – például térképes megjelenítés vagy infografikák készítése – elősegítheti a közösségi párbeszédet.

Ezt követően további adatgyűjtési eszközökkel, például kérdőívekkel is kiegészíthetitek a kutatást, hogy jobban megértsétek az érintettek tapasztalatait és igényeit. Az így nyert adatok segítenek az érintettek bevonásában és a közös cselekvés elindításában.

Az adatközpontú szemlélet lehetőséget ad arra, hogy a helyi közösségek intuícióit és tapasztalatait szakmai elemzéssel támogassátok. Ha a helyi lakosok véleményét és a térképezés során gyűjtött objektív adatokat ötvözitek, nemcsak a problémákat azonosíthatjátok pontosabban, hanem konkrét, megvalósítható megoldásokat is kínálhattok. A közösség bevonása nemcsak az adatok pontosságát növeli, hanem hosszú távon is erősíti a helyi részvételt és együttműködést.

Hogyan mélyítsük a helyszíni térképezést?

A PartiMap projekt elméletéről ebben a blogposztban írtunk, ezért itt két olyan gyakorlatok fejtünk ki, amelyeket ti is használhattok, ha egy helyi problémát mélyebben kívántok megérteni. Az egyik offline, a másik online technika.
 

Hogyan működik egy szolgáltatási szafari?

A "szolgáltatási szafari" (angolul service safari) egy olyan offline módszer, amelyet főként a szolgáltatások és a felhasználói élmények elemzésére alkalmaznak. A módszer célja, hogy a kutatók és résztvevők személyesen tapasztalják meg egy adott szolgáltatás működését, és a folyamat során azonosítsák a problémákat, erősségeket, valamint a fejlesztési lehetőségeket.

1. Helyszín kiválasztása: A kutatás egy konkrét szolgáltatásra vagy helyszínre összpontosít, például egy üzletre, közlekedési eszközre, ügyfélszolgálatra vagy közösségi térre.
2. Megfigyelés és részvétel: A résztvevők – akik lehetnek kutatók, érintett közösség tagjai vagy szakértők – ellátogatnak a helyszínre, és személyesen élnek a szolgáltatással, mintha ügyfelek vagy felhasználók lennének.
3. Adatgyűjtés: A tapasztalatokat jegyzetek, fényképek, videók vagy hangfelvételek segítségével dokumentálják. 
4. Elemzés: Az összegyűjtött adatokat elemzik, hogy azonosítsák a problémás pontokat, a felhasználók igényeit és a szolgáltatás javításának lehetőségeit.

Miért hasznos a szolgáltatási szafari?

• Segít a résztvevőknek jobban megérteni a felhasználók nézőpontját és igényeit.
• Olyan részletekre deríthet fényt, amelyek normál körülmények között észrevétlenek maradnának.
• Az azonnali élmények és megfigyelések alapján konkrét, gyakorlatias javaslatokat lehet tenni a szolgáltatások javítására.
• A helyi lakosok vagy érintettek részvétele erősítheti a közösségi elköteleződést és a kutatási eredmények relevanciáját.

A módszer különösen hasznos városi fejlesztések, közösségi terek újragondolása vagy bármilyen olyan helyzet esetében, ahol a szolgáltatások hatékonyságának és használhatóságának javítása a cél.

Hogyan működik a social listening?

A social listening (magyarul „közösségi média figyelés”) a másik javasolt eszközünk, ami az online jelenlétre helyezi a hangsúlyt. Ez egy olyan kutatási módszer, amely során figyelik és elemzik a közösségi média, online fórumok, blogok és más digitális platformok tartalmait. A cél, hogy megértsék, mit mondanak az emberek egy adott témáról, márkáról, termékről vagy szolgáltatásról, és hogy az online beszélgetések alapján releváns trendeket, véleményeket és érzéseket azonosítsanak.

1. Adatgyűjtés az online térben:
• A közösségi médiaplatformokon (pl. Facebook oldalak, csoportok, Instagram) megvizsgálják, hogy az emberek milyen kommenteket, véleményeket osztanak meg az adott térről. Például a Piac utcával kapcsolatban lehet, hogy sokan panaszkodnak a parkolóhelyek hiányára vagy az üzletek bezárására.
2. Elemzés:
• Hangulatelemzés (sentiment analysis): Megnézik, hogy a helyieknél a Piac utca említése pozitív, negatív vagy semleges érzéseket kelt-e. Például: „Nagyon szeretem a kávézókat, de az utca egyre kihaltabb” – ez vegyes érzelmet tükröz.
• Gyakran visszatérő témák: Például sokan panaszkodnak arra, hogy kevés a zöldterület, vagy hiányzik egy játszótér.
• Diskurzusok: Például az emberek újrahasznosítási kezdeményezésekről, gyalogosbarát közterekről vagy városi rendezvényekről beszélnek.
3. Cselekvési javaslatok megfogalmazása

Ez a módszer különösen hasznos városi vagy közösségi projektekben, ahol a helyi vélemények és online beszélgetések megértése kulcsfontosságú.

KÖZÖSEN MONITOROZTUNK - Helyszíni feltérképezés a gyakorlatban

Mikor az Alternatív Közösségek Egyesületével (AKE) elkezdtük a közös munkát a debreceni Piac utca helyzetével kapcsolatban fogalmaztak meg aggodalmakat. Az utca élete hanyatlásnak indult, amit az üres üzlethelyiségek növekvő száma és a közösségi térként betöltött szerep csökkenése is tükrözött. Az önkormányzat pedig nem volt reszponzív az aggodalmakra. Az AKE célja az volt, hogy a helyi problémák mélyebb megértésén keresztül javaslatokat dolgozzunk ki az utca újraélesztésére, a meglévő adatokra támaszkodva és figyelembe véve az érintettek véleményét.

Ezekre az igényekre válaszul egy komplex kutatási projektet terveztünk. Úgy látszott, hogy nem elégséges kizárólag adatot igényelni és azokat elemezni. A probléma alátámasztására interjúkat és kérdővet is kell készíteni, hogy az érintettek ki tudják fejezni a véleményüket a problémával kapcsolatban, ezzel legitimitástadva a kezdeményezésnek.

Először a debreceni önkormányzattól és az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat kezelő Cívis Ház Zrt.-től adatigénylés keretében kikértük az utcában található, önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek adatait. Ezeket az információkat összevetettük a Cívis Ház hivatalos honlapján és különböző online hirdetésekben nyilvánosan meghirdetett üzlethelyiségekkel.

Ezután a PartiMap segítségével, helyszíni feltérképezés módszertanával a Nagytemplomtól egészen a Nagyállomásig sétálva önkéntesekkel összegyűjtöttük minden egyes utcafronti üzlethelyiségről, és az utcáról nyíló üzletudvarról, hogy milyen üzlet van itt (név, funkció), illetve feljegyeztük a nyitvatartásukat. Ebben a projektrészben 8 önkéntes vett részt, akik a PartiMap felület segítségével önállóan tudták végezni a feladatot. A felmérésben önkéntesek 301 helyiséget rögzítettek, ebből 56 volt üres. A helyszíni sétával és a PartiMap segítségével jobb és alaposabb adatbázist építettek az önkéntesek, mintha a Google Maps alapján dolgoztak volna. Az adatokkal felfegyverkezve adatvizualizációs technikákat alkalmaztunk és megjelenítettük a projekt céljára létrehozott Piac utca újratöltve! honlapon, amit találtunk.

Ezt követően egy PartiMap kérdőívet állítottunk össze, hogy a Piac utca kihasználtságáról, a vele kapcsolatos élményekről, az utca fejleszthetőségéről és az ezzel kapcsolatos problémákról megkérdezzük a lakosságot. A kérdőívet 594-en töltötték ki 2024.07.17. és 2024.10.15. között. A kérdőívet hírlevelekkel, közösségi média kampánnyal, Facebook csoportokon keresztül terjesztettük. 

A kérdőív elemzéséből kiderült, hogy a válaszadók azt szeretnék, ha a Piac utca jobb állapotba kerülne, hiszen a város központi, ikonikus utcája, ahol hangulatos, vagy hangulatos lehetne időt tölteni, találkozókat lebonyolítani, ráadásul elhelyezkedése miatt útbaesik sokak számára. Ehhez viszont nem feltétlenül további vendéglátóipari egységekre van szükség, hanem egyrészt épített elemekre, amik kellemesebbé teszik az itt tartózkodást, mint például több zöldfelület és több árnyék, nyilvános mosdók (pelenkázási, szoptatási lehetőség a gyerekekkel érkezők számára), ivókutak, másrészt pedig olyan terekre, amik lehetőséget adnak a közös időtöltésre. Ahogy távolodunk a Nagytemplomtól, a kitöltők egyre kevésbé érzik jól magukat. Az üres üzlethelyiségek rontják az utca összképét, ezek helyén leginkább megfizethető, hétköznapi termékeket áruló boltokat és mesteremberek üzleteit látnák szívesen a kérdőív kitöltői, akiket véleményük szerint alacsonyabb bérleti díjakkal lenne szükséges meggyőzni.  A részletes eredményeket elérhetitek a projekt honlapján. 

A fotón a kérdőív kitöltőink szerinti "jó" és "rossz" helyek jelölését láthatjátok a Piac utcán. További eredmények és az elemzés a Piac utca honlapján!

Kérdőíves adatokon túl személyes történetekre is kíváncsiak voltunk. A projekt keretében a Debreciner üzlethelyiségek tulajdonosait szólaltatta meg, akik mesélnek a kialakult helyzetről és megoldási javaslatokról. Továbbá Facebookon terjesztett kérdőív alatt a kommentelők személyes történeteket osztottak meg velünk. Ezen túl közösségi médiafelületek figyelésével (social listening) és Google Trends adatok elemzésével térképeztük fel a helyi narratívákat és igényeket.

Az foglalkoztatott még minket, hogy az együttműködésünk során az adatfeldolgozásnak legyen egy olyan kifutása, mely szakértőket bevonva segít a Piac utcán kialakult jelenség részletesebb megértésében és megoldási javaslatok kidolgozásában. Ezért a projektzáró helyi esemény teljes mértékben szakpolitikai fókuszú volt.

A Piac utca helyzetének megértése érdekében a kutatás két fontos elemet ötvözött: a szakpolitikai szakértelmet és a közösségi tudást. A cél az volt, hogy az utcáról rendelkezésre álló adatok és helyi vélemények összekapcsolásával a meglévő problémák megoldásához ne csak elvi lehetőségeket, hanem konkrét, megvalósítható lépéseket is kínáljunk. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy az érintettek bevonásával, motivációik figyelembevételével érjük el a változást, így a közösség számára is kézzelfogható tétet adjunk az ügynek.

A kutatás rávilágított, hogy az intuíciókra alapozott akciók helyett mennyivel hatékonyabb az adatokkal alátámasztott döntéshozatal. Az adatközpontú szemlélet nemcsak a jelenlegi helyzet mélyebb megértését tette lehetővé, hanem megmutatta, hogy a helyi közösség bevonása hogyan hozhat nyitottságot és szövetségeket a projekt során. Az ilyen megközelítés különösen értékes ott, ahol a helyi ügyek megoldásában nemcsak a problémák felismerése, hanem azok komplex, közösségi alapú kezelése a cél.

A projekt során együttműködő partnerünk volt:

Alternatív Közösségek Egyesülete (Debrecen):
Az Alternatív Közösségek Egyesülete (AKE) egy 1998-ban alapított debreceni civil szervezet, amelynek célja a közösségek fejlesztése és támogatása. Az egyesület különös figyelmet fordít az alulról szerveződő, alternatív csoportok és kezdeményezések felkarolására, valamint a társadalmi szereplők közötti együttműködés elősegítésére.

Az eredeti cikk a Közösen Monitorozunk! Adatból sztori, sztoriból közügy című tanulmányunkban jelent meg. 

Másfél évvel ezelőtt 5 helyi civil szervezettel vágtunk neki a közös tanulásnak Közösen Monitorozunk! Projektünk keretében, ahol a cél a szervezetek érdekérvényesítési képességeinek fejlesztése és digitális kompetenciáik erősítése volt. A projektről részleteket itt találsz. 

Ha kérdésed lenne vagy vissza szeretnél jelezni nekünk a blogposztunkkal kapcsolatban, írd meg nekünk az info@k-monitor.hu címre!