A közösségi térképezés és adatgyűjtés olyan eszközök, amelyek segítségével a helyi lakosok aktívan részt vehetnek a településük jövőjét érintő döntések formálásában azzal, hogy térképes kérdőívünk segítségével kikérik a helyi lakosság véleményét egy-egy ügy esetében. 

A PartiMap használatával Gárdonyban, Debrecenben és Veresegyházon ezt a célt kívántuk elősegíteni, különös figyelmet fordítva olyan területekre, mint a zöldfelületek használata, a közlekedés és az általános térhasználati szokások. A következőkben bemutatjuk, hogyan zajlik egy PartiMap projekt, hogyan működött a Közösen Monitorozunk!  projektünk során és mire érdemes figyelni az alkalmazásakor.

A társadalmi véleményezés hiányosságai

A helyi fejlesztések esetében a társadalmi véleményezés gyakran csak formális elemként jelenik meg, vagy teljesen el is marad. Ennek következményeként olyan döntések születhetnek, amelyek nem találkoznak a helyi közösség igényeivel, és ellenállást váltanak ki. Sok esetben a civilek kénytelenek pótolni ezt az elmaradt párbeszédet, és gyakran csak akkor kezdenek vitát generálni, amikor a döntések visszavonása már nehézségekbe ütközik. A közösségi térképezés és a kérdőívezés azonban lehetőséget ad arra, hogy a lakosság véleménye már a tervezési fázisban megjelenjen és láthatóvá váljon a döntéshozók számára.

A PartiMap szerepe

A PartiMap egy ingyenes, nyílt forráskódú, könnyen kezelhető és testreszabható térképes kérdőív készítő felület. A felhasználóbarát alkalmazás nemcsak számítógépen, hanem mobilon is kiválóan működik, így rugalmasan alkalmazható különböző helyzetekben. A kérdőívek elkészítése és kitöltése rendkívül egyszerű, ami hozzájárul a gyors és élményszerű adatgyűjtéshez. Támogatja a sokféle választípust, beleértve a térképes és szöveges válaszokat is, így széleskörűen alkalmazható. Ideális tervezést végző intézmények segítésére pl. önkormányzatoknak és olyan szervezeteknek, akiknek ügyük van és ehhez szükséges az állampolgári bevonás pl. civil szervezetek. 

Az adatgyűjtés során alkalmazható eszközökről és módszerekről részletes útmutatót találhatsz a DIY Toolkit és a PartiMap magyar nyelvű leírásában is. Ha kipróbálnád a PartiMapot élesben, ajánljuk demo kérdőívünket!

Mire használjuk a nem reprezentatív felméréseket?

Bár a helyi PartiMap kérdőívek általában nem reprezentatív mintavétellel készülnek, - ahol cél hogy a mintába került résztvevők összetétele és jellemzői arányosan tükrözzék a teljes vizsgált populációt - ez nem csökkenti azok értékét. Íme néhány szempont, ami egy nem reprezentatív helyi felmérés mellett szól:

• Érdeklődő közönség azonosítása: Egy ilyen kérdőívből megtudhatjuk, hogy kik azok, akik aktívan érdeklődnek az adott téma iránt, és ezek az emberek később is bevonhatók a projekt további szakaszaiba.
• Vélemények diverzitása: Bár nem reprezentatív, a kérdőív rávilágíthat arra, hogy a helyi közösségen belül milyen különböző szempontok merülnek fel egy adott problémával kapcsolatban.
  
  

Térképes kérdőívezés Gárdonyban és Veresegyházon

Közösen Monitorozunk! projektünk keretében összesen három PartiMap kérdőívet készítettünk el. Az Alternatív Közösségek Egyesülete (Debrecen), a Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület (Veresegyház) és az Alba Natura Civil Alapítvány (Gárdony) számára készülő kérdőívek mind egy-egy helyi problémára kívántak reflektálni. Az Alternatív Közösségek Egyesülete esetében a helyzet specifikussága miatt, a projektről külön blogposztban emlékezünk meg, de a másik két civil szervezet számára készült kérdőív hasonló módszertannal és szellemiségben épült fel. 

Az alaphelyzet mindkét szervezet esetében azonos volt. Szükségük volt adatokra a zöldterületekkel egybefüggő változások kezdeményezésének alátámasztására. Mindkét civil szervezet esetében a szervezet egyes tagjai önkormányzati képviselők is, nem kizárólag civilként tevékenykednek. Ez különleges helyzetet teremt, mivel az adatokat a képviselői munkában jobban tudják érdekérvényesítésre használni. Az együttműködés során törekedtünk a transzparens és bevonó szemléletű közös munkára. A kérdőíveket a szervezetekkel együtt alkottuk meg, az eredményeket közérthető formában közvetítettük feléjük, de az eredmények végső interpretációját rájuk, a helyi szakértőkre bíztuk. Az Alba Natura esetében a cél az volt, hogy a Velencei-tó környékének zöldfelületeivel, rekreációs területeivel kapcsolatban visszajelzést kapjanak az helyiektől és az odalátogatóktól. A Tavirózsa esetében Veresegyházi  Pamut-tó, a mellette található Fenyves és az Álomhegyi-tározó környékének kihasználtsága, problémái érdekelték a civileket. Mindkét kérdőív alkalmas volt arra, hogy a két vizsgált helyszínnel kapcsolatos hiányosságokra rávilágítson, korábbi feltevéseket megerősítsen. Az Alba Natura kérdőívéből kiderült, hogy a turistákat elsősorban a fürdőzés vonzza, míg a helyieket inkább a kirándulás. A kitöltőket leginkább a partmenti beépítés, közvécék hiánya zavarja. A Tavirózsa Egyesület kérdőívéből láthatóvá vált, hogy a kitöltők ismerik a Tavirózsa Egyesület tevékenységét, a Pamut-tó, Fenyves és Álomhegyi-tározó környékét főként természetjárásra használják, rendszeresen látogatják és főként infrastrukturális problémáik vannak velük. A kérdőív eredményei fontos visszaigazolást adtak a két civil szervezetnek a jövőbeni fejlesztési lehetőségekről és megoldásra váró problémákról. A PartiMap abban is hasznos eszköznek bizonyult, hogy a helyi szervezetek ezentúl a kérdőívezés alapjait elsajátítva saját kérdőíveket készíthetnek, amivel monitorozhatják a lakosság véleményének változását a korábban kutatott témákban és költségeket is spórolhatnak vele.

Ha érdekel a két település kérdőíve, az alábbi linkeken meg tudjátok nézni őket, hogy inspirálódjatok belőlük!

Alba Natura Civil Alapítvány kérdőíve

Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület kérdőíve

Egy PartiMap projekt élete

A PartiMap alkalmazás vagy bármilyen társadalmi kérdőív készítése során fontos az átgondolt tervezés. A fenti két kérdőív esetében is az alábbi módszertant igyekeztünk követni:

1. Pontos igények, célok megértése
2. Célcsoport meghatározása
3. Kérdések összeírása, sorba rendezése
4. Kérdőív programozása
5. Kérdőív terjesztése
6. Beérkező adatok elemzése
7. Elemzés terjesztése, érdekérvényesítés
   
   

1. lépés

Pontos igények, célok megértése

Egy kérdőív megalkotásakor kulcsfontosságú, hogy ne minden lehetséges problémát próbáljunk egyszerre feltárni, hanem fókuszáltan, a projekt céljaihoz igazodva tegyünk fel kérdéseket. Ehhez az alábbi lépések nyújthatnak segítséget:

5x Miért? technika

Az alapvető probléma meghatározásával kezdjük: Mi az, amit a helyi közösség szeretne megoldani? És persze mi az, amire ezen problémákból hatni tud?

Az 5x Miért? technika alkalmazásával bontsuk le a problémát az alapvető okokra, hogy eljussunk azokhoz a tényezőkhöz, amelyekre valóban hatni tudunk. Például, ha a probléma a közlekedési nehézségek, tegyük fel a kérdéseket: Miért van dugó? Miért nem használnak többen kerékpárt? 

Az 5x Miért? technika (5 Whys) egy egyszerű, de hatékony módszer a problémák gyökerének feltárására. Az eljárás lényege, hogy egy adott probléma okát ismételt kérdezéssel vizsgáljuk, míg el nem jutunk az alapvető kiváltó okhoz.

Hogyan működik?

1. Azonosítsátok a problémát: Kezdjetek egy világosan megfogalmazott problémával.

2. Kérdezzétek meg, hogy "Miért?": Miért fordult elő a probléma?

3. Válaszoljatok őszintén és részletesen: Minden válasz után újra kérdezzétek meg, hogy "Miért?" az előző válaszra vonatkozóan.

4. Ismételjétek meg ötször: Általában öt szintnyi kérdezés elég ahhoz, hogy eljussatok a probléma gyökeréig. (Az 5 nem merev szabály, néha kevesebb vagy több lépés lehet a hatékony.)

5. Találjátok meg a gyökérokot: Az utolsó válasz gyakran a probléma alapvető okát tárja fel.

Példa probléma: Mivel a két PartiMap kérdőívünk többnyire zöldterület fókuszú volt, így adódik, hogy példajátékunk problémája egy városi park növényeinek kiszáradása.

1. Miért száradtak ki a növények a parkban?

Mert nem kaptak elegendő vizet.

2. Miért nem kaptak elegendő vizet?

Mert az öntözőrendszer nem működött megfelelően.

3. Miért nem működött megfelelően az öntözőrendszer?

Mert nem történt időben karbantartás.

4. Miért nem történt időben karbantartás?

Mert a parkfenntartási csapatnak nincs elegendő erőforrása és személyzete.

5. Miért nincs elegendő erőforrás és személyzet?

Mert a város költségvetésében nem biztosítottak megfelelő forrást a zöldfelületek fenntartására.

Gyökérok: A városi költségvetésben nem kap elég prioritást a zöldfelületek fenntartása.

A tervezési fázisban még fontos az okok és a hatások szétválasztása, mert ez biztosítja, hogy a problémák gyökerét jól azonosítsuk, hatékonyabb és hosszabb távú megoldásokat találjunk, és pontosabban értelmezzük a helyzeteket. 

Hogyan csináljuk?

Ez a példa segíthet megérteni, hogy hogyan tudjuk elválasztani az okokat és hatásokat egymástól:

Jelenség: Egy városban nőtt a lakossági részvétel a helyi döntéshozatalban.

Ok: Egy új részvételieszköz bevezetése (pl. PartiMap).

Hatás: Több lakossági javaslat érkezett, és nőtt a döntéshozatali átláthatóság.

2. lépés

Célcsoport kiválasztása

A sikeres adatgyűjtés és annak feldolgozása a különböző érintettek (stakeholderek) bevonását igényli. Fontos, hogy adatgyűjtéskor és az eredmények kommunikációjában a megfelelő szereplőket célozzuk meg.

• Helyi lakosok: Ők alkotják általában a kérdőívek elsődleges célcsoportját. A lakosokat közösségi eseményeken, közösségi médián, hírlevélben vagy helyi sajtón keresztül érhetjük el. 
• Szakértők: Az adatok elemzésébe bevonhatók azok a szakemberek, akik releváns tapasztalattal rendelkeznek a projekt témájában. Ez hitelesítheti az eredmények interpretációját és lendületet is adhat a projektnek.
• Önkormányzat:  Az adatok birtokában hatékonyabb és jobb döntéseket hozhatnak, lehetőség szerint a projekt minden fázisában érdemes tartani a kapcsolatot velük, így az eredményeket jobban magukénak érzik majd. 
• Támogató szervezetek és helyi aktivisták: Ők segíthetnek a kérdőív népszerűsítésében és a lakosság mozgósításában.
  
  

A felállás lehet ennél változatosabb is, hiszen elképzelhető, hogy az önkormányzat egy civil szervezettel összefogva kezdeményez egy lakossági felmérést.

3. lépés

Kérdések összeírása, sorba rendezése

Egy kérdőív megalkotásakor érdemes először felírni a minket érintő és érdeklő témákat, ezeket blokkokba és sorba rendezni, majd magukba a blokkokba írni a konkrét kérdéseket és ezeket finomítani. Fontos, hogy reális időben kitölthető kérdőíveket készítsünk, nem érdemes olyan kérdőíveket készíteni, ami 15 percnél hosszabb és 30-nál több kérdést tartalmaz, mert a kitöltő beküldés előtt elhagyhatja a kérdőívet. Egy zárt kérdésre, ha nem tartalmaz 5-nél több válaszlehetőséget 20 másodpercet érdemes számolni, egy nyitott kérdésre 40 másodpercet. Ezzel a technikával ti is könnyen kiszámolhatjátok, hogy hány percnél jár a kérdőívetek.

Kérdések típusai

Érdemes többféle kérdéstípust használni, mert így a kitöltő nem unja meg hamar a válaszadást és nagyobb eséllyel tölti ki a kérdőív teljes egészét.

Zárt kérdések:

Egyszerűbb adatfeldolgozást tesznek lehetővé.

Példa: „Mennyire elégedett a helyi közterületekkel?” (1-től 5-ig terjedő skála).

Példa: „Elégedett a helyi közlekedéssel?” (Igen/Nem)

Példa: „Milyen gyakran használja a helyi buszjáratokat?” (naponta, hetente, havona, soha)

Nyitott kérdések:

Részletesebb, mélyebb megértést segítő válaszok, de nehezebb őket elemezni.

Példa: „Hogyan javítaná a helyi közlekedési hálózatot?”

Kérdések sorrendje

A kérdőívek felépítésénél érdemes az egyszerűbb kérdések felől a bonyolultabbak felé haladni.  

Bevezető szakasz:

• Rövid ismertető a kérdőív céljáról és használatáról.
• Ugyanitt a GDPR adatkezelés rögzítése is szükséges. A felhasználóknak tudnia kell mi fog történni a válaszaikkal, miután kitöltötték a kérdőívet.
• Könnyen érthető, egyszerű kérdésekkel kezdjük, hogy a kitöltők kényelmesen érezzék magukat, úgymond belerázódjanak a kérdőívkitöltés folyamatába.
• Ilyenkor érdemes a demográfiai kérdéseket feltenni, melyek a kitöltők nemét, életkorát, lakóhelyét, iskolai végzettségét rögzítik.

 Fő szakasz:

• A kérdőív központi témájára koncentráló kérdéseket a fő szakaszba pakoljuk.
• Kezdjük általános kérdésekkel, majd haladjunk a specifikusabbak felé.

Példa: „Milyen gyakran használja a helyi buszjáratokat?” majd „Miért választja a buszt más közlekedési módok helyett?”

 Befejező rész:

• Köszönjük meg a kitöltést, és biztosítsunk helyet megjegyzéseknek vagy további véleményeknek.

Példa: „Van-e bármi más, amit hozzá szeretne tenni a témához?”

Kérdések megfogalmazása

Kérdések megfogalmazásásnál az alábbi szempontokra érdemes figyelni:

• Legyenek egyértelműek és érthetőek: Kerüljük a bonyolult, összetett mondatokat vagy szakzsargont.
• Legyenek rövidek és lényegretörők: A túl hosszú kérdéseket a kitöltök nem olvassák végig.
• Legyenek egyértelmű válaszlehetőségek. Ha zárt kérdésről van szó, a válaszok fedjék le a lehetőségeket, és ne hagyjanak teret félreértelmezésnek.
• Egy kérdés – egy téma: Ne kérdezzünk egyszerre több dolgot. 

Rossz példa: „Elégedett-e a helyi buszokkal és vonatokkal?”

Jó példa: „Elégedett-e a helyi buszjáratokkal?” „Elégedett-e a vonatközlekedéssel?”

4. lépés

Kérdőív programozás

A PartiMap kérdőívek programozásával kapcsolatban felmerülő kérdésekről a PartiMap honlapján található súgó tud részletes segítséget nyújtani, de összegyűjtöttünk nektek pár fontos kapaszkodót.

• Használjunk jól látható térképet, jelöljük be előre a területet, amire a kérdésünk vonatkozik majd, hogy egy Veresegyházára vonatkozó kérdés esetén ne Budapestet dobja fel a PartiMap.
• Bátran használjatok emojikat, fogyaszthatóbbá teszik a felületet.
• Érdemes a kérdéseket tegező formában megírni.
• Nem kell, hogy minden kérdés minden válaszadóra vonatkozzon. Például a kisgyermekkel nem rendelkezők számára a lakótelepi játszótér fejlesztése nem feltétlen érdekes kérdés. Ilyenkor a kérdések logikai funkcióit használva, tovább ugrathatjátok a válaszadót az őt érintő kérdésekre.
  
  

5. lépés

Kérdőív terjesztés

A kérdőív terjesztésére számos eszköz kínálkozik egy civil szervezet számára, még akkor is, ha az erőforrásai esetleg szűkösek.

1. Online eszközök és közösségi média
   - Helyi Facebook csoportok
   - Saját közösségi média oldalak
   - Saját hírlevél rendszeren belüli terjesztés

2. Offline promóciós módszerek
   - Helyi önkormányzati újság
   - Szórólapok
   - Helyi könyvtárak, közösségi házak, iskolák bevonása a terjesztésbe
   - Személyes terjesztés postaládákba helyezéssel
   
   
3. Partneri együttműködések
   - Helyi vállalkozások bevonása pl. kávézók, mozik, pékségek
   - Helyi médiumok bevonása pl. rádiók, újságok
   - Helyi önkormányzat bevonása
   - Együttműködés más civil szervezetekkel
   - Helyi influenszerek, véleményvezérek bevonása
   
   

6. lépés

Beérkező adatok elemzése

Az adatelemzés első lépése az adattisztítás, adatrendszerezés, majd az alapvető statisztikai vizsgálatok elvégzése, amelyek segítenek jobban megérteni az összegyűjtött információkat. Ez hasonló ahhoz, mint amikor egy nagy táblázatot nézegetünk Excelben, és először az átlagokat, leggyakoribb értékeket vagy az adatok szétszóródását vizsgáljuk. Például, ha egy kérdőív eredményeit elemezzük, érdemes megnézni, hogy egy adott kérdésre adott válaszok hogyan oszlanak meg, van-e kiugró érték, vagy hogy egyes adatok összefüggnek-e egymással. 

• Tartsátok szem előtt, hogy a nem reprezentatív mintavétel miatt az eredmények nem általánosíthatók az egész lakosságra. Ezért érdemes a lakosság véleménye szerint formulát kerülni és a kitöltők véleménye szerint-et alkalmazni.
• Vizsgáljátok meg az irreleváns vagy hibás válaszokat (pl. ha valaki minden kérdésre ugyanazt az értéket adta).
• Ha már készítettetek hasonló kérdőívet, hasonlítsátok össze az új adatokat a régebbi eredményekkel.
• Vessétek össze a kérdőív eredményeit más helyi adatokkal (pl. hivatalos statisztikák, szakértői elemzések).
  
  

Az elemzés elkészítéséhez jól használható program lehet a Microsoft Excel, a térképes adatokhoz pedig QGIS vagy a MYMAPS.

7. lépés

Elemzés terjesztése, érdekérvényesítés

Az adatgyűjtés eredményeinek terjesztése és az érdekérvényesítés fontos lépései egy sikeres PartiMap projektnek. Az elemzés eredményeit olyan formában érdemes bemutatni, amely könnyen érthető és hatékonyan ösztönzi a különböző célcsoportokat a cselekvésre vagy a projekt támogatására. Az első lépés a célközönség meghatározása: gondoljátok végig, hogy kiknek szánjátok az eredményeket. Ez lehet a helyi közösség, döntéshozók, civil szervezetek, média, vagy akár a kérdőív válaszadói. Mindegyik csoport számára más formában és hangsúlyokkal érdemes bemutatni az adatokat.

Az érdekérvényesítés során az adatok és elemzések eszközként használhatóak a javasolt változtatások alátámasztására. A döntéshozókkal való tárgyalásokhoz érdemes az eredményeket konkrét megoldási javaslatokkal összekapcsolni. Például, ha a kérdőív rámutatott egy adott utca forgalmi problémáira, szakértők segítségével javasoljatok alternatív útvonalakat, sebességcsökkentő megoldásokat vagy infrastruktúra-fejlesztéseket. Az érdekérvényesítés hatékonyságát növeli, ha az érintett közösség tagjai is részt vesznek a folyamatban, például nyilvános fórumokon vagy petíciók formájában.

A terjesztés és érdekérvényesítés kulcsa az átláthatóság és az elköteleződés fenntartása. Számoljatok be a válaszadóknak arról, hogy hogyan használtátok fel a kitöltéseiket, és milyen eredményeket értetek el velük. Ez nemcsak az adott projekt sikerességét növeli, hanem a jövőbeni kezdeményezések iránti bizalmat és részvételi hajlandóságot is erősíti.

Kérdésed van? Téged is érdekel?

Várjuk leveled az info@k-monitor.hu elérhetőségünkre.

A projekt során együttműködő partnereink voltak:

Alba Natura Civil Alapítvány (Gárdony)

Az Alba Natura Civil Alapítvány egy Gárdonyban működő civil szervezet, amelynek célja a Velencei-tó természeti és kulturális értékeinek megőrzése és gyarapítása. Fő tevékenységeik a környezetvédelem, különös figyelmet fordítva a helyi zöldterületek, vízfelületek és partszakaszok megóvására.

Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület (Veresegyház)

A Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület 1996-ban alakult Veresegyházon, azzal a céllal, hogy előmozdítsa a fenntartható fejlődést helyi és térségi szinten. Tevékenységei közé tartozik a fenntarthatósági érdekek képviselete a döntéshozatalban, a természeti értékek védelme, valamint ismeretterjesztés és környezeti nevelés.