Milyen a jó újságírás 2019-ben? Egyáltalán mit jelent ez egy olyan évtizedben, amikor megbízhatónak hitt lapok is sorra hoznak le (figyelmetlenségből vagy szándékosan) pontatlanságokat vagy épp sorra zárnak be évtizedes múlttal rendelkező szerkesztőségek? Az Outriders Network partnereként egy olyan találkozó megrendezésében veszünk részt, ahol a téma néhány nemzetközi szakértőjével a hatásos, minőségi és hiteles riportkészítésről beszélgethetünk.

Hiszünk benne, hogy a technológia XXI. századi fejlődésével új lehetőségek nyíltak meg olyan eszközök és módszerek létrehozására, melyek segítségével könnyebben érthetővé válhatnak a világ bonyolult folyamatai. A közérthetőség pedig az első lépés a közös ügyekben való részvétel felé, amivel demokratikusabbá tehetjük a társadalmat, amiben élünk. A közügyekben való részvételre lenne igény, de annak csatornáit jelentősen beszűkíti a hatalom és a politikából való kiábrándulás. A szűkülő nyilvánosság mellett az újságírás és a technológia metszete kiemelten fontos az állampolgári tájékozottság szempontjából.

Az év végén a kormány és a minisztériumok rendre jelentős összeget költenek számukra kedves, de társadalmilag megkérdőjelezhető célokra. A jelenlegi kormány esetében ezzel többnyire a határon túli szervezetek, az egyházak és a sport jár jól, de kisebb politika-közeli kezdeményezéseknek is jutnak kisebb-nagyobb támogatások. A Miniszterelnökség 2018-as év végi költekezésében számos tétel a hatalom utánpótlás-nevelő intézményeként számon tartott, Tombor András-féle Mathias Corvinus Collegium közelébe került. Mások mellett 5 millió forintot kapott egy eddig sehol sem jegyzett alapítvány migrációs témájú terepkutatásokra. Kikértük a támogatás iratait, melyekből kiderült, pontosan mire kapott pénzt az eddig semmiféle látható tevékenységet nem végző, MCC-közeli fiatalok gründolta alapítvány.

(fotó innen)

A nemrég közzétett támogatás-lista egyik érdekessége volt, hogy feltűnően bőkezű a Miniszterelnökség a Mathias Corvinus Collegiummal és mellékprojektjeivel: egy átlagos szakkollégium költségvetésének többszörösét kapták az év végi támogatási döntésekkel csak a kancelláriától:

• Mindset Pszichológiai szakirányra 7,9 millió
• Fiatal tehetség programra 112 millió
• Vibe koli és fesztiválra 10 millió
• Erdélyi politikai iskolára 5 millió forintot kaptak.

De kapott 5 milliót az eddig ismeretlen A Közérthető és Alkalmazható Tudásért Alapítvány is, ami nyilvános beszámolói szerint eddig nem gazdálkodott közel hasonló összegből sem. Az Alapítvány alapító okiratának kelte: 2017. december 4., bírósági nyilvántartásba vétele 2018. február 15. Célja, hogy "létrehozzon és támogasson olyan kezdeményezéseket, projekteket, amelyek az akadémikusok tudományos, a közösség számára alkalmazható munkáit hivatottak közérthető formában a társadalom elé tárni". A beszámolókban bevételként mindeddig csupán az induló tőke 100 ezer forintja szerepelt. A 2018. év végi támogatás jogcíme az Alapítvány afrikai migráció kutatási projektje, melynek helyszíne Marokkó, Szíria, Líbia, Kenya. A szervezet alapítói Arany Bence és Partos Bence, képviselője-kurátora Pongrác Bálint László. Mindhárman a Mandiner-MCC-Mindset Pszichológia szaklap környékén bukkantak fel, Arany az utóbbi ügyvezetője, Partos annak társtulajdonosa és főszerkesztője, 2018-tól a szintén támogatott MCC-Mindset Pszichológia szakirány vezetője. Pongrác Bálint László kurátor, a “Diákok egy megújult Corvinusért” alapítója, a Mandiner vendégszerzője, a Mindset Pszichológia pénzügyi igazgatója, futballszakértő. Az Alapítványról azonban eddig semmilyen információ nem volt fellelhető, ezért kikértük a támogatás iratait, hogy kiderüljön, mi győzte meg a Miniszterelnökséget a fiatalok projektjében.

Közérthető tudás Afrikáról és környezetéről

A kérelem röviddel tavaly karácsony előtt, december 12-én érkezett a Miniszterelnökségre, a támogatási szerződést december 28-án pedig már alá is írták. Eszerint a kutatás célja, hogy "stratégiai szintű képet kapjon az Afrikai [sic!] régió és környezetének folyamatairól." A kutatóutak végén a résztvevők egy-egy tanulmány formájában számolnak be tapasztalataikról, összegzik a kutatóutak eredményeit, az Alapítvány pedig ezt közérthető formában a társadalom elé tárja. A támogatási kérelem szakmai programja nyilvános, digitális tanulmányokat ígér, amiket a kozerthetotudas.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.

A támogató okirat arra hivatkozik, az Alapítványnak adott pénz a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésének törvényileg előírt közfeladatához járul hozzá (hiszen a tudományos kutatás támogatása nem a Miniszterelnökség feladata), ezért a civil támogatások előirányzat terhére a pályázati rendszeren kívül, kérelemre hozott egyedi döntés alapján 5 millió Ft-ot ítéltek meg. A támogatási kérelem is kiemelten hangsúlyozza a kapcsolódást a Miniszterelnökség tevékenységéhez: "mivel a ME a teljes magyar kormányzati tevékenység, így a migráció elleni küzdelem [így!] koordinálását és stratégiai irányítását is végzi, a jelen kutatás fontos háttéranyagul szolgálhat a jelenség jobb megértéséhez [kiemelés az eredetiben] és a trendek elemzéséhez". A közérdekűség alátámasztásánál pedig a kérelmezők így érvelnek: "hazánk biztonsága és életmódunk védelme szempontjából a hasonló alapkutatások elengedhetetlenek". Az alapkutatás megnevezés téves használata különös fényt vet a támogatásra az MTA körüli fejlemények tükrében, bár kétségtelen, hogy a Miniszterelnökség rendszeren kívüli, eseti támogatásai mögött tudománypolitikát nem érdemes keresni.

A kissé zavaros, az akadémiai tudomány szempontjait nélkülöző szakmai leírásnál az elvégzendő tevékenységek ismertetése konkrétabb választ ad arra, mit szeretne csinálni a támogatott alapítvány a Miniszterelnökség pénzén, Afrikában. Itt ugyanakkor egy új szempont is felmerül: a terepkutatásokat eszerint elvben a klímaváltozás által sújtott régiókban végzik majd el. A kutatás tárgya tehát a klímaváltozás és a migráció kapcsolata. A terepkutatások a rövid ismertető szerint ugyanakkor interjúkészítésre épülnek. Az ígért eredmény pedig az Alapítvány szerint "segítheti egy megfelelő kormányzati stratégia kialakítását, és a társadalom megfelelő tájékoztatását". Az Alapítvány az alábbi tanulmányutakra kért és kapott pénzt:

• Egyhetes marokkói kutatóút
• Egyhetes líbiai kutatóút
• Kéthetes szíriai kutatóút
• Tíznapos kenyai kutatóút

A ME a támogatási kérelmet befogadta és vissza nem térítendő feladatfinanszírozási támogatásról döntött, amit az alapítvány az év végéig használhat fel. A formálisan rendben lévő támogatás jogosságát és rendeltetésszerű felhasználását az okirat szerint elvben a KEHI, a NAV, az ÁSz és a támogató Miniszterelnökség is ellenőrizheti. Az csak a publikált anyagokból derül majd ki, kikből áll és sikeres volt-e a szerencsés alapítvány "expedíciója", az azonban inkább tünetszerű és érdekes, hogyan kaphatott meg egy ekkora támogatást kérelemre egy semmiből jövő alapítvány egy szakmailag kétes, a kormánykommunikációt másoló projekttervre a karácsonyi szünet alatt. Sejthető, hogy ahogyan bizonyos civil szervezetek támogatásai esetében, úgy itt is a politika nyúlhatott az ambiciózus fiatalok alá, akik kérdés, találtak volna-e másfajta finanszírozást az utazásaikra a hivatalos (tudományos, civil támogatási) csatornák révén. Míg az akadémiai kutatóknak intézményeik fennmaradásáért kell bizonygatniuk munkájuk hasznosságát, önkényes támogatásokból eközben épül egy alternatív "tudományosság" is, ahol úgy tűnik, más mércével mérnek.

A támogatási szerződés és mellékletei (.pdf)

2017 nyarán adtunk hírt arról, hogy a milliárdos összegeket hétköznapi tételek segítségével "lefordító" alkalmazás ötletünk, a COMPR nyert a Google DNI pályázatán. A célunk az volt, hogy egy olyan eszközt készítsünk, melynek segítségével közérthetőbbé tehetők a sajtóban megjelenő, felfoghatatlanul nagy pénzösszegeket és egy kicsivel nehezebbé a politikai sajtó önkényeskedését, legyen szó a sok nullával való, kontextust nélkülöző riogatástól az ezt fordított előjellel művelő "milliárdokkal dobálózásig". Óriás ugrótornyot ugyan még mindig nem építettünk a Dunába, de a nagy számokról sokat tanultunk. Most megosztjuk, mire jutottunk és merre megyünk tovább!

Adatigénylések sorát küldtük az elmúlt hónapokban a Számvevőszéknek és a Kincstárnak, hogy képet kapjunk, mennyi pénzt nyúltak le tavaly áprilisban a jogszabályi kiskaput kihasználó kamupártok. A felhalmozott adósság behajtását a NAV végzi, a bürokratikus eljárásról pedig nem kommunikáltak az állami szervek, pedig közbotrány, ami történt. Az általunk közzétett adatok pontosan mutatják, hogy nem eseti visszaélésekről volt szó: a nyilvánosságban kamupártként azonosított szervezetek szisztematikusan lopták el a közpénzt, pontosan úgy, ahogyan azt a korrupcióellenes szervezetek 2013 óta jelzik. A most megkapott adatokkal az állami szervek helyett mérleget vonhatunk: 3 milliárdot megközelítő összeg tűnt el, nagyobbrészt gyaníthatóan tudatos visszaélések következtében. A kiskapu továbbra is nyitva van: vajon senkit sem érdekel, hogy 4 évenként milliárdokat kaparintanak meg piti csalók? 

 A kampánytámogatásokat kiutaló Államkincstár sajnos nem túl közlékeny. A számlaszintű elszámolásokat csak 1 millió forintot meghaladó összegért adta volna oda nekünk, pedig az elszámolásokra joggal kíváncsiak mindazok a választók, akik az adott pártot, jelöltet tüntették ki szavazatukkal. Ezt az összeget nem állt módunkban kifizetni az Államkincstárnak, így azt továbbra is csak az ő munkatársaik tudhatják, vajon tényleg plakátra és szórólapra, vagy éppen hastáncos nőre és Nike cipőre költötték-e a jelöltek a nekik kiutalt 1 millió forintot. Mindez, ahogy a pártok gazdálkodását firtató ÁSZ-ellenőrzések körüli ellentmondások sem segítik, hogy a választók megbízhassanak a politikusokban. A kampánypénzeket szükséges részletességgel bemutató weboldal, vagy a Kincstár által kiadott tájékoztató közlemények helyett a közvéleményt a Magyar Közlöny érdemi információt alig tartalmazó, nyúlfarknyi beszámolók volnának hivatottak tájékoztatni. Ebből csak felületesen tudjuk meg, mire költötték valójában a pénzt, illetve azoknál, akiknek vaj van a füle mögött, gyakran ez a lépés is kimarad. Marad tehát az adatigénylés.

A költségvetési kampánypénzeket egyfelől az országos listát állító párt kapja (gáláns, 100-900 milliós összegekről van szó annak függvényében, ki hány egyéni jelöltet állított), illetve az egyéni jelöltek, több, mint 1 milliót fejenként. Itt most nem beszélünk a nem állami költésekről, az állami/önkormányzati pénzen folytatott kampányolásról, a mindenféle hitelekről és fekete kasszákról, ami a kamupártok szimptómáján túl a kampányfinanszírozás valódi rákfenéjét jelentik. Az aláírásokat szabályosan, vagy sundám-bundám hamisítással összeszedő jelöltek kincstári kártyán, szigorúbb elszámolási kötelezettséggel 1 milliót kapnak, pártjaik pedig várhatják a 100 milliós összeget a számlájukra, amit kártya nélkül költhetnek el, és amivel utólag kell(ene) elszámolniuk. A helyzetet bonyolítja, hogy az egyéni jelöltek lemondhatnak pártjaik javára a pénzről. 

A választással elérkezik az igazság pillanata: a kamupártok addigra már "biztonságos" helyre folyatták ki a pénzeket, a szavazás eredménye nyomán pedig az 1% alatti országos és a 2%-os komolysági küszöb alatt maradó egyéni jelöltektől az állam visszakéri a pénzt. Emiatt - szól az ÁSZ érvelése - nem is olyan nagy baj, hogy (kérelem híján) nem ellenőrzik az 1% alatti kamupártokat, annak azonban csekély az esélye, hogy a pénzt maguktól visszafizetik, miközben sokakat érdekelt volna, hogy az adataikkal visszaélő csalók szabályosan gazdálkodtak-e a kampányidőszakban. Az állami szervek tehát nem igen hangoztatták, hogy mintegy 3 milliárd forintot fizettek ki olyanoknak, akik valódi politikai ambíciók nélkül nyilvánvalóan a pénzek elcsalására törekedtek, a főkolomposokat pedig a büntetőjog eszközeivel alig lehet nyakon csípni, bíróság elé főként a "kis halak", csekély súlyú bűncselekményekkel kerülnek. Minden szabályszerű, és közben egy merő kupleráj. 

Mennyivel nem számoltak el? Hogy áll a NAV a behajtással?

A mintegy 3 milliárd forintos összeg három részből áll össze. A legnagyobb tételről még tavaly augusztusban számoltunk be: ez a pártok tartozása, összesen 2,15 milliárd forint értékben. Jól látszik, 13 kamupárt maradt adós a teljes támogatás összegével. A pénzt papíron elköltötték, az állam visszaköveteli, azt a NAV a párt és a párt vezetőinek vagyonából próbálja azóta is behajtani, ahogyan látni fogjuk, kevés sikerrel. Nagyrészt a kamujelöltek lelkén szárad továbbá az a 225 millió forint is, amit 141 jelölt hozott össze, erről tavaly októberben adtunk hírt. Itt kisebb összeggel tartoznak tisztességesnek tűnő, de a választáson leszerepelt jelöltek is, de a tartozók között több feketeöves adócsaló, politikai szélhámos is szerepel. Az egyéni kampánypénzzel tartozók feketelistáját akkor közöltük is. 

A kamupártok okozta kár harmadik kategóriájáról azonban először kaptunk átfogó adatsort. Ez az adósság szintén a pártoknál termelődött, abból a kampánypénzből, amiről az egyéni jelöltek a kamupártok javára lemondtak. A Kincstártól kapott, alábbi adatsorból az látszik, a kamupártok ebből a pénzből is tetemes összeget, 630 milliót síboltak el és ezt azóta sem fizették vissza. Érdekesség, hogy vélhetően a kiesett (az utolsó pillanatban visszalépett) jelöltek miatt több valós ellenzéki párt is adós maradt, ám ezt a pénzt azóta visszafizették (kivétel ez alól a kincstári adatok szerint a Momentum és a Kutyapárt 28 milliós adóssága). A félmilliárdos hiány döntő részét azonban az eddig is ismert, 1% alatti eredményt elért kamupártok hozták össze.

Különösen hatékonyan nyúlta le jelöltjei kampánypénzét az aláírás-hamisításban is jeleskedő MEDETE Párt. A formáció azóta természetesen eltűnt, a kampányelszámolás részleteit a HVG cikke szerint állítólag csak az elnök, Bossányi Edina ismeri, aki azonban elérhetetlen. A pártot több cikk összefüggésbe hozza a kamupártok Paganinijének, Szepessy Zsoltnak a hálózatával. A volt monoki polgármester az idei kampányban újra megcsinálhatta a legjövedelmezőbb kamupártot (Összefogás), majd vízumokkal való ügyeskedésért csak tavaly decemberben ítélték börtönre. Ebben a (komolyabb számlagyártást igénylő) műfajban a legtöbbet egy másik visszatérő, a 4100 szavazatot szerzett Magyarországi Cigánypárt tüntette el. A "visszatérők" sikere azt is mutatja, hogy a 2014 után újrázó pártok nem féltek a törvény szigorától, sőt tapasztalatokkal felvértezve sikeresebbek voltak zöldfülű társaiknál. A kapott adatok érdekessége, hogy a számok nincsenek átfedésben azzal, amit egyes pártok a Közlönyben elszámolásként megjelentettek ("egyéni jelölti kampánytámogatás", pl. Kell az Összefogás). Ezt okozhatná az egyéni jelöltek sikeres szereplése, de ilyenről a kamupártok esetében nem beszélhetünk. Más esetben maga a beszámoló sem lelhető fel, de ami ennél súlyosabb probléma, hogy a pénz sem.

 * A Kincstártól kapott tájékoztatás szerint a NET Párt és a Közös Nevező nevű kamupártok esetében "a jelöltek nem mondtak le a támogatásról a párt javára, és megállapodást sem kötöttek. Tehát [az egyéni indulás után járó] támogatást sem a jelöltek, sem a pártok nem használtak fel." Ezek a pártok tehát csak a pártlistáért járó összeget markolták fel.

A Kincstár válaszával egy időben tette közzé a 444 a NAV képviselői kérdésre adott válaszát, amiből kiderül, az Adóhatóság is tisztában van a pártok 2,6 milliárdos adósságával (amihez még hozzájön az egyéni tartozások 200 milliót meghaladó összege). Sajnos hiába tudnak róla, a pénz sorsát előrevetíti, hogy 

„a NAV által indított végrehajtási eljárások egy esetben, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt estében vezettek eredményre 8169 forint összeget érintően.”

Ez minden kamupártok által elnyelt 350.000 Ft-ból 1 Ft, vagyis gyakorlatilag semmi. Ez azt is jól mutatja, hogy a választások előtti látszatszigorítások nem működtek, a pártok vezetőitől nem lehet behajtani a lenyúlt összeget. Tavaly nyáron ugyan benyújtott a Fidesz egy újabb, kamupártokat érintő módosítást, de valószínűleg ez sem fogja őket elrettenteni a 2022-es indulástól. A valódi megoldást a többes jelölés szabályainak szigorítása (ezzel az aláírás-hamisítási ipar visszaszorítása), a kampánypénzek nagyobb átláthatósága (pl. nyilvános elszámolásai), a kincstári kártya kiterjesztése és a hatóságok erélyesebb fellépése jelentené. Úgy tűnik azonban, hogy velünk ellentétben a döntéshozók mindezt nem a magyar politika szégyenének, a demokrácia megcsúfolásának látják és nem törik magukat, hogy a közpénzt megóvják a piti csalók ténykedésétől. Az pedig továbbra is az elvárható minimum lenne, hogy az állami szervek hozzák nyilvánosságra a pontos elszámolásokat!

Kik ezek a kamupártok? "A piszkos 13"

Családok Pártja: A párt „célja a magyar családok boldogulásának elősegítése, biztonságának megteremtése, a köztük lévő bizalom megerősítése, a hátrányos helyzetű családok, csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.” Jancsovics Attila, a Demokratikus Koalíció mindszenti vezetője szerint ajánlási csalásában vett részt  a párt. A hírek szerint a Szepessy-féle Összefogás Párttal működött szimbiózisban.

Sportos és Egészséges Magyarországért: 2013-ban alapította Kovács András, 2014-ben is indult. „A párt alapítói úgy gondolják, hogy a fizikai és szellemi jólét, a stresszmentes életvitel, a mindennapos feltöltődés, a rendszeres sportolás a napi politika felett álló értékek: és ahhoz, hogy ennek feltételeit megteremtsék, nincs szükségük ideológiákra, politikai értelemben vett jobb-vagy baloldali betagozódásra.” A párt az LMP képviselőjelöltje aláírásával élt vissza Székesfehérváron. 

Tenni Akarás Mozgalom: A párt elnöke: Váradi Sándor. A párt a választások előtt nem sokkal jött létre. „A mozgalom legfontosabb célja, hogy együttműködési megállapodások mentén egy színes állampolgári érdekszövetség jöjjön létre”. A párt elnöke Váradi Sándor, akinek korábban egy érdekeltsége volt, a Zsolti Multi Plusz Kft. A társaságból, amely jelenleg felszámolás alatt áll, 2013-ban szállt ki.  

Magyarországi Cigánypárt - egyike a 4 éve is indult kamuformációknak. Ezután nem is lehetett hallani róluk, addig, amíg a Számvevőszék nem közölte, hogy hiányos elszámolásuk miatt még az sem megállapítható, hogy egyáltalán a kampánylimitet betartották-e. Ezért feljelentették őket az ügyészségen. Ennek ellenére tavaly tavasszal újra bezsebelték a kampánypénzeket.

Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt - ők végeztek a legkevesebb, alig 1000 szavazattal. A párt Zala megyei jelöltje több (név?)rokonával indult egy választókörzetben, ahol az aláírásaik is gyanúsnak bizonyultak. Nekik az adósságon túl a le nem adott ajánlóívekért is súlyos pénzeket kellett volna fizetniük. A párt szóvivője nemrég a Jobbik elnöke ellen szervezett tüntetést.

Közös Nevező: 2018-ban alapította a pártot Gödény György patikus-izomember.  „ÉRTÉKSEMLEGES közösség, ami a józanság, és az elvek talaján fogalmazza meg elképzeléseit. Attól sem zárkózik el, hogy a későbbiekben  valóságos párbeszédben alakuljon ki a közpolitizálás.”  Legalább 13 választókerületben volt probléma az ajánlóíveikkel.

Szegény Emberek Magyarországért Párt: elnöke: Nagy Richárd.  „A párt tagjai, szimpatizánsai és aktivistái Magyarországon élő, dolgozó és tanuló, elsősorban fiatalok, akik itthon képzelik el jövőjüket, Magyarországon szeretnének boldogulni, családot alapítani. Szeretnénk elmondani és nagy nyilvánosság előtt hangot adni azon véleményünknek, hogy miként lehetséges ez, hogyan lehet megállítani a kivándorlást, hogyan lehet javítani valamennyi Magyar Polgár életkörülményén és hogyan lehet felvenni a harcot a szegénység ellen.” Székhely: 9700 Szombathely, Babits Mihály utca 8.

Kell az Összefogás Párt: elnöke Galyas István. Székhely: Bátonyterenye, Mátyás király út. 21. „A KÖSSZ Párt olyan politikai szerveződés, amely erkölcsi és értékrendjét tekintve tradicionális, a haladó európai értékeket, a demokráciát és az ökoszociális piacgazdaságot vezérlő fonalként fogadja el. A globális rendszer újraszerveződési folyamatában a nemzeti értékek megőrzését, a nemzeti érdekek képviseletét feladatának tekinti”. Legalább 14 választókerületben volt probléma az ajánlólevelekkel. "Miniszterelnök-jelöltjük" a Szcientológiai "Egyház" ex-elnöke, Weith Katalin volt.

Iránytű Párt: A párt elnöke Schiller László. A párt honlapja szerint 4214 taggal rendelkezik országszerte. Társadalmi felzárkóztatás, korrupció elleni harc, tisztességes kormányzás a párt fő célja. Legalább 15 választókerületben volt probléma az Iránytű Párt ajánlóíveivel

Rend és Elszámoltatás Párt: Párt elnöke: Tóth Csaba, neki sincsenek érdekeltségei. A párt célja "a becsületes, igazságos politika visszaállítása, a rend, a biztonság, a kulturált és szabad élet, a jólét, és ezzel együtt a testi-lelki egészség megteremtése. Továbbá, a halálbüntetés visszaállítása." Legalább 14 választókerületben volt probléma az ajánlólevelekkel. A kampánypénzekkel ők sem számoltak el.

Net Párt: „A Net Párt küldetése, hogy Magyarország lépéselőnyben legyen azokkal az országokkal szemben, akik nem veszik észre, milyen változások előtt állunk! Ehhez azonban szemléletváltásra van szükség, és egy olyan generációs politikai átrendeződésre, amire ezidáig nem volt példa.” A párt nem aktív a 2018-as választás után sem a facebookon sem pedig a párt honlapján egyaránt. A párt az LMP képviselőjelöltje aláírásával élt vissza Székesfehérváron. 

Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja: „Párt célkitűzése négy pontban foglalható össze: családtámogatás, otthonteremtés, oktatás, szakmunkás iskolák visszavezetése, az iparos oktatók újraindítása, támogatása Magyar vállalkozások megerősítése, foglalkoztatói támogatás, bérjárulék csökkentése Vidéki Magyarország újraélesztése.” A párt vezetője Bossányi Edina. Jancsovics Attila, a Demokratikus Koalíció mindszenti vezetője ajánlásának a csalásában részt vett a párt. A párt az LMP képviselőjelöltje aláírásával is visszaélt Székesfehérváron. 

Összefogás Párt: 2009-ben alakult Szepessy Zsolt, Monok korábbi polgármesterének vezetésével. Önmagukat „problémamegoldó pártnak” definiálják, s harmadik utasnak tartják. Egyik programjuk a szociális kártya bevezetése. Több népszavazást is kezdeményezett a párt. 2010-ben és 2014-ben is indultak a választásokon. Jancsovics Attila, a Demokratikus Koalíció mindszenti vezetője ajánlásának a csalásában részt vett a párt. Kecskeméten választói aláírás másolásán kapták rajta a pártot, összesen legalább 13 választókerületben volt probléma az ajánlólevelekkel.

Az "illiberális" fordulaton átesett országokban folyamatos támadások érik a független intézményeket. Így járt a régió egyik legjobb múzeuma, a gdański Európai Szolidaritás Központ is, melyet a lengyel kulturális kormányzat a támogatások megvonásával próbált az állami emlékezetpolitikai irányvonalnak megfelelő vágányra terelni. Alig néhány héttel a város polgármesterének tragikus meggyilkolása után azonban a lengyel polgárok tanúságot tettek arról: még él a Szolidaritás szelleme! Mindössze 48 óra alatt elképesztő összefogással több, mint 220 millió forintot adományoztak az intézménynek, biztosítva ezzel a tervezett programok finanszírozását a lengyel függetlenség 30. évfordulójának eseményeire. 

(fotó: polska.pl)

Nem az első forduló ez a lengyel kultúrharcban. A kikötőváros egy másik szimbolikus helyszínéhez, a második világháború kirobbanásának színhelyéhez közel már összecsapott az ellenzéki vezetésű város és a kormányzat egy, a város által kezdeményezett múzeum ügyében. Ez évekre elhúzódó konfliktusok után egy, a jelenlegi kormány történelemfelfogását képviselő II. világháborús múzeumi tárlatot eredményezett. A Szolidaritás Központ a legendás Lenin hajógyárban szintén a támadások célkeresztjébe került. A 2007 óta működő interaktív múzeum és kutatóközpont évek óta helyt ad például a régió legjelentősebb demokráciáról szóló, civil konferenciájának, amin a K-Monitor is rendszeres résztvevő. A kormányzó Jog és Igazságosság mást gondol a Szolidaritás örökségéről, mint az uralkodó felfogás, és a hazai jobboldalhoz hasonlóan a kommunista és liberális elitek által ellopott rendszerváltásról beszél. Ezzel szemben a kiállítás sokkal inkább a demokrácia univerzális eszméjéről, a békés párbeszéd és a nyilvánosság kultúrájáról és a civil társadalomról szól, mintsem az emlékezetpolitikai csatározásokról. Fájó pont lehet a kormánynak a Szolidaritás hőse, a Nobel-békedíjas egykori hajógyári munkás, Lech Wałęsa mitikus alakja, akit a jelenlegi kormány ellenzéki tevékenysége miatt árulóként, ügynökként taszítana le a piedesztáról. Ezzel párhuzamosan az új emlékezetpolitika a Szolidaritás második vonalába tartozó Kaczyńskiéket jelenítené meg a független Lengyelország építőmestereiként.

Az év elején a kormányzati elvonást a kulturális miniszter azzal indokolta: az intézmény eltért az eredeti célkitűzéseitől, ám sokan úgy érezték, a központi kontroll kiterjesztése fenyegeti a múzeumot. A fenyegetés cselekvésre sarkallta a polgárokat, döbbenetes eredménnyel. Az elvonás hírére egy online adománygyűjtés indult, ami mindössze 2 nap, 48 óra alatt összegyűjtötte a kieső összeget. 40 ezer adományozó 3 millió zloty-t, azaz 222 millió forintot juttatott a Központnak, ami ellensúlyozni tudja az idei év elvonásait. A tárgyalások továbbra is folynak a kormány és a város között, ám a rendszerváltás 30. évfordulójának közeledtével az emlékezetpolitikai csatározásoknak még nincs vége. A Szolidaritás szelleme azonban újra jelt adott magáról.

Apollo, Hankook, Mercedes... A látványos gyárátadókra sokan emlékezhetünk, de arról a folyamatról, melynek nyomán a külföldi beruházó Magyarországon köt ki, kevesebbet tudunk. A pártok gyakran vádolják egymást azzal, hogy "kiszolgáltatják az országot a multiknak", az elmúlt másfél évtized kormányai azonban évről évre tízmilliárdokat juttattak egyedi kormánydöntéssel (EKD) döntően külföldi tulajdonú beruházóknak. Elődeihez hasonlóan az Orbán-kormányok is nagyvonalúan osztják a beruházás-támogatásokat a tőkebefektetések bátorítására. Az Orbán-kabinetek 2010 óta 346 milliárdot osztottak szét ezen a módon. 2015 óta jelentősen nő az így kiosztott pénz: a 2018-as több, mint 90,8 milliárd rekord, a támogatásért vállalt 8761 új munkahely azonban nem az, így egyre több EKD-pénzbe kerül egy új munkahely. Hogy befogadhatóbbá tegyük az adatsort, infografikán mutatjuk be az egyedi kormánydöntésen alapuló, nagyvállalati támogatásokat. (Frissítve: 2019.07.31., ábrák frissítve: 2020.01.23.)

2004 óta elvben 75 ezer munkahelynek kellett létrejönnie azokból a döntően külföldi beruházásokból, amire a magyar kormányok egyedi döntéssel 477 milliárd forintot juttattak (egyéb támogatások, pl. infrastrukturális feltételek, telkek biztosítása, alacsony TAO-kulcs, kkv-knak juttatott európai uniós források mellett). 2010 után az Orbán-kormányok is használatba vették ezt az eszközt, és Mészáros Lőrinc vagyonának megfelelő összeget, több, mint 346 milliárdot osztottak ki. Ismerve a Mészárost segítő, gyarapító kormányzati ügyeskedést az elmúlt években, el tudjuk képzelni, mekkora segítséget jelent ez az összeg a hazai beruházásoknak. Az időről időre a Külügyminisztérium által közzétett adatsor tartalmazza, hány munkahely teremtését vállalták a cégek a támogatásért cserébe, illetve milyen ágazatban tevékenykedik és melyik országból jön a támogatott beruházó. Ehhez mi hozzágyűjtöttük sajtóhírek alapján, az ország mely városaiban valósultak meg a beruházások, a következőkben ezekről kaphatsz átfogó képet.

Közzétette a Miniszterelnökség a Modern Városok Program 2018-as támogató okiratait, mi pedig ennek megfelelően frissítettük azt az országos térképet, melyen a fejlesztések és a hozzá kapcsolódó támogatások láthatók. A Programot, amit a választások előtt a megyei jogú választások egyedülálló, több ezer milliárdos fejlesztéseként tüntettek fel és sajtóképes Orbán-látogatásokon is beharangoztak, 2016 óta követjük nyomon. Azóta hosszas levelezésünk nyomán a kormany.hu-ra is felkerülnek a támogatói okiratok és azok módosításai. Mely városok beruházásait hagyta jóvá a leggyorsabban a kormány?

Bár az év elején még Kósa Lajos volt felelős a Programért, akkor is jeleztük, hogy a beharangozott milliárdos pénzosztás helyett inkább megfontolt osztogatásról van szó. A felelős nyár óta kormánybiztosként Gyopáros Alpár, de a támogatásokról szóló kormánydöntések azóta sem gyorsultak fel. Ennek oka kívülről nehezen látható: ez lehet a támogatásokról határozó miniszterek megfontoltsága de az önkormányzati előkészítő munka körülményessége is. Az év végén közzétett lista mindössze 9 elemű, és ezek sem csak milliárdos nagyberuházások elindítására, hanem sok esetben még ezek előkészítésére ítél meg pénzt. Az ezen felül kikerült tucatnyi módosítás nagy része pedig korábban indított programok kitolásáról és többletforrásáról rendelkezik. A kormányoldal szerint az év végén több mint 37 milliárd forint értékben adott ki támogatói okiratot a Miniszterelnökség (érdekesség, hogy ezeket Gulyás miniszter a korábbiakkal ellentétben már Gulyás Gergely Győzőként írta alá). A teljes tavalyi támogatási összeg 150 milliárd forint volt, jövőre 135 milliárd az előirányzat. Becslésünk szerint az eddig kiutalt kb. 400 milliárd forintnak még két-háromszorosa kelhet el 2025-ig (!).

2019 tavaszára a K-Monitor gyakornokot keres egy önkormányzati költségvetések átláthatóságával kapcsolatos projektjébe, melyben több hazai település is partner. Gyakornokként egy, a költségvetés átláthatóságát és közérthetőségét javító IT-eszköz fejlesztésében vehetsz részt, továbbá egy olyan konferencia megszervezésében és lebonyolításában, mely a magyar önkormányzatok számára mutat be jó hazai és nemzetközi gyakorlatokat a gazdálkodásuk közzétételére és részvételi technikák alkalmazására. Jelentkezni február 1-ig tudsz, a munkába február közepétől lehet becsatlakozni.

A Holland Külügyminisztériumtól elnyert támogatásból a K-Monitor 2019-ben egy civil-önkormányzati partnerségben megvalósuló projektet bonyolít le, mely könnyen hozzáférhető megoldást kínál a hazai települések számára, hogy informatikai eszközökkel közelebb hozzák gazdálkodásukat a polgáraikhoz. A fejlesztés eredményeként nyárig egy olyan, nyílt forráskódú online eszközt szeretnénk közreadni, amelyet bármely magyar önkormányzat használatba vehet. Az önkormányzatok igényein alapuló informatikai fejlesztéssel azt szeretnénk elérni, hogy tavaly bemutatott programunk képessé váljon a települések feladatköreinek, költségvetési döntési mozgásterének, fejlesztési prioritásainak tényszerű, közérthető bemutatására, illetve állampolgári visszajelzések feldolgozására. A projekt másik eleme egy konferencia, mely az eszköz bemutatásán túl hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat ismertetne az önkormányzati átláthatóság és a társadalmi részvétel és kapcsolattartás témáiban.

Évek óta ismételgetjük, hogy a parlamenti választások idején, a kampányfinanszírozás rendszerének hiányosságait kihasználva rosszhiszemű kamupártok milliárdokat tesznek zsebre. A jogalkotó ugyan időről időre finomít a szabályozáson, de a végleges megoldást, vagyis a kampányköltések nyilvánosságát és szorosabb ellenőrzését máig nem teremtette meg. Az áprilisi választások előtt arra kértünk titeket, tegyetek a tömeges aláíráshamisítás ellen. Az állampolgárok számos esetben tettek feljelentést és a választásokon is jól vizsgáztak, hiszen a csaló pártokra gyakorlatilag senki sem szavazott. Az államot és a politika szereplőit azonban, mintha nem zavarná, hogy elfolyik a pénz - erre pedig egy újabb, szomorú bizonyítékot találtunk: az ÁSZ nem fogja ellenőrizni a gazdálkodásukat. 

Idén a hatalom kinyilvánította, hogy neki mindent szabad és továbbment a jogállami intézmények kiüresítésében. Az általunk szemlézett több ezer cikk és közbeszerzés, több tucat adatigénylés és feldolgozott ügy egy minden eddiginél koncentráltabb, informális kapcsolatokon és függő viszonyokon alapuló politikai teret mutat. A hatalmasra duzzasztott kormánypárti média ütlegei dacára idén a munkánkat támogató állampolgárok szolidaritásából és támogatásából is jócskán kijutott nekünk, ez pedig lehetőséget adott arra, hogy a helyzethez alkalmazkodva újfajta tevékenységekbe fogjunk. Ahogy december végén lenni szokott, idén is áttekintjük, mit tettünk az idei évben a korrupció ellen.

A közügyekkel foglalkozó, kritikus civil szervezetek munkáját nehezítő, erős kormányzati ellenszél 2018-ban sem csökkent. Az áprilisban, súlyosan egyenlőtlen feltételek mellett lezajlott választásokat követően a kormány tovább fokozta a független intézmények, szervezetek visszaszorítását és a gazdasági hatalomkoncentrációt, A kormányközeli klientúra hizlalása soha nem látott méreteket öltött. Mészáros Lőrinc minden valószínűség szerint az ország leggazdagabb emberévé vált, az idegenforgalomban Tiborcz Istvánnal, Orbán vejével közösködve. Elmondható, hogy a politikai, gazdasági siker záloga egyre kevésbé a kreativitás, a tisztesség, a kemény munka vagy a vállalkozó kedv, hanem a feltétlen lojalitás. Ezt a szolgalelkűséget várja a kormány lényegében minden állampolgártól, legyen az közalkalmazott, magánzó vagy középiskolai diák. Ez a nyomás pedig egyre fullasztóbb légkört teremt az országban, bénítóan hat minden egyéni kezdeményezésre, társadalmi önszerveződésre.