Lezárult a jelöltállítás, kevesebb, mint egy hónap múlva polgármestert és képviselőket választunk! Az országos politika árnyékában kevés szó esik arról, hogyan zajlik a kampány a 3155 magyar helyi önkormányzatban. A demokratikus verseny mindenhol megkövetelné, hogy a jelöltek egyenlő esélyekkel mérkőzzenek meg és ne a plakáterdő nagysága, hanem a település érdekében végzett munka és a település jövőjéről alkotott víziók meggyőző ereje alapján mérlegelhessük, kinek adunk bizalmat.

Az országos politikához hasonlóan helyi szinten is gyakran lejt a pálya, a választási szervek pedig csak kevés tisztességtelen gyakorlat ellen lépnek fel. Ezért a K-Monitor úgy döntött, összeállít egy átfogó szempontrendszert a törvényes és tisztességes kampányoláshoz hivatalban lévő jelöltek számára.

A hivatalban lévő polgármester- és képviselőjelöltek előnyből indulnak, hiszen munkájuk eredményével, a pozíció jelentette médiafigyelem, ismertség és tekintély előnyével kampányolhatnak. Ez rendben is van, hiszen legtöbben az öt éves ciklus munkáját teszik mérlegre, amikor arról döntenek, megtartják-e a jelenlegi vezetőt, vagy újat választanak. Szó sincs arról, hogy a kampányidőszakban polgármesternek a nyilvánosságtól visszavonulva kellene várnia a választók ítéletét: bőven van lehetősége beszámolni a választóinak és tervekkel, politikai kezdeményezésekkel formálni a jövőre vonatkozó elvárásokat.

Sajnos azonban jellemző, hogy a polgármester nem elégszik meg a pozíciója jelentette előnnyel és kifejezetten a hivatali pozíciónak a köz szolgálatára dedikált erőforrásait használják fel saját választási sikerük érdekében. A tisztességtelen gyakorlatok igen sokrétűek: a politikusok önkormányzati intézményi programokra telepednek rá, tájékoztatásra hivatkozva kampányújságot adnak ki, teleplakátolják a várost az önkormányzat pénzén arcképükkel vagy éppen a helyi médiában kezdik ki politikai ellenfeleiket.

Zajlik a kampány: június 9-én polgármestereket választunk településeinken! A K-Monitor egy javaslatot készül kiadni a hivatalban lévő jelöltek tisztességes kampányáról, ehhez kérjük a segítséged.

A demokratikus verseny megkövetelné, hogy a jelöltek egyenlő esélyekkel mérkőzzenek meg és ne a plakáterdő nagysága, hanem a település jövőjéről alkotott víziók alapján mérlegelhessük, kinek adunk bizalmat. Ám az országos politikához hasonlóan helyi szinten is gyakran lejt a pálya.

A hivatalban lévő polgármester-jelöltek előnyből indulnak, hiszen munkájuk eredményével, a pozíció jelentette ismertség és tekintély előnyével kampányolhatnak. Ez önmagában nem lenne gond, de sajnos jellemző, hogy az önkormányzat erőforrásait is igénybe veszik a kampányukhoz:

A helyi kampányolásnál még az országosnál is gyengébbek a jelöltek esélyegyenlőségét biztosító jogszabályok. Emiatt számos olyan praktika áll a hivatalban lévő polgármester rendelkezésére, ami szembemegy az elemi tisztességgel, jogi úton mégsem támadható.

Ideje meghúzni a vörös vonalat és rámutatni a trükkökre! Ha a többség visszataszító lenyúlást és állampolgári méltóságunkat lenéző manipulációt látna a kampányra elcsatornázott közpénzben, a jelöltek szankció hiányában sem élnének vissza vele! A helyi politika a nagypolitika iskolája: ha itt elnézőek vagyunk a visszaélésekkel, az országos politikában sem remélhetünk változást. Marad a cinizmus: a hatalmasok azt csinálnak, amit akarnak.

A kérdőív kitöltésével abban segíthetsz, hol húzzuk meg a határt. Kampányolni, politikai véleményt nyilvánítani nemcsak jogszerű, de becsülendő is. A cél nem az, hogy a helyi politikusok rossz hírét keltsük, hanem az, hogy a legkirívóbb, legkárosabb ügyeskedésekre rámutassunk.

A tesztben 3x3 olyan esetről mondhatod el a véleményed, ami a "szürke zónába" tartozik, ezzel segítve munkánkat:

Ha fontosnak tartod, hogy legyen, aki előtúrja, kiperelje azokat az adatokat, dokumentumokat, amelyeket a hatalom megpróbál elrejteni előled; alternatívát mutat az önkényes és öncélú hatalomgyakorlással szemben, és azon dolgozik, hogy az állampolgárok beleszólhassanak azokba a döntésekbe, amelyek érintik őket, támogasd a K-Monitort adód 1%-ával.

A NAV honlapján május 21-ig rendelkezhetsz arról, hogy melyik szervezetnek ajánlod fel ezt az összeget, az 18193288-1-42 adószám feltüntetésével szervezetünk korrupcióellenes küzdelmét segíted.

A K-Monitor magára nézve is kötelezőnek tartja az átláthatóság és számonkérhetőség követelményét, beszámolóinkat, gazdálkodásunk számait a honlapunkon találod. A pénzügyi adatainkat külön közzétesszük közérthető formában, ehhez civilzseb.hu alkalmazásunkat használjuk.

Tevékenységeinket nyilvánosan dokumentáljuk, blogunkon és Facebook oldalunkon folyamatosan követhetőek projektjeink, akcióink, felvetéseink.

Ahogy arra az atlatszo.hu is felhívta a figyelmet, egy jogi kiskapunak köszönhetően gond nélkül áramlik a közpénz választásokon induló, vagy akár kormánypárti politikusokkal együttműködő, támogató civil szervezetekhez. Mivel a közpénzfelhasználás legfontosabb szerve az Állami Számvevőszék, közérdekű bejelentéssel fordultunk az ÁSZ-hoz és kértük, hogy ellenőrizze a Miniszterelnökség által finanszírozott szervezeteket. Az ÁSZ válasza szerint nincs szó jogszerűtlenségről, így tennivaló sincs az ügyben.

Forrás: bgazrt.hu

A 2024-es önkormányzati választások előtt az Ez a Minimum! programot meghirdető Átlátszó.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország elvégezte a programban résztvevő önkormányzatok cikluszáró átláthatósági értékelését, az összehasonlíthatóság érdekében kiegészítve azt a kezdeményezésben nem résztvevő önkormányzatokkal.

A három szervezet felmérése szerint a programhoz csatlakozó önkormányzatok átlagosan harmadával értek el jobb eredményt, mint az Ez a Minimum! átláthatósági vállalást nem tett önkormányzatok. Az élen Budapest VIII. kerülete (Józsefváros) végzett, megelőzve a XI. kerületet (Újbuda) és a VI. kerületet (Terézváros). A legkevesebb és legrosszabb minőségű közérdekű adat Budapest V. kerületének honlapján érhető el a vizsgált önkormányzatok közül. A legátláthatóbb vidéki önkormányzat Baja lett.

Az önkormányzati költségvetés nem egy bankautomata, ahonnan a hivatalban lévő jelöltek öt évente felvehetnek pénzt a kampányukhoz. 5 évvel a háta mögött a polgármestert számos dolog eleve a többi jelölt fölé emeli - a helyi adóforintokat elfecsérlő önfényezés és a hivatal erőforrásait felemésztő kampányolás nélkül is.

A közpénz nem költőpénz, akkor sem, ha a Kormány így használja! Kifogás mindig van, de ha téged is felhúz a közpénzből végzett kampány, most segíthetsz nekünk meghúzni a határt az etikus és az etikátlan gyakorlatok között.

A K-Monitor a 2024-es önkormányzati kampányban is monitorozni fogja a kétes gyakorlatokat és bírálni azokat, akik a közös kasszában turkálva harcolnak a szavazatokért. Ha idővel sokaknak leesik a tantusz, hogy a kampányakciók árát a település napi működtetésének költségeiből csippentik le, a politikusoknak ciki lesz ezt csinálni. Emlékezzünk a kamupártokra: eleinte nem volt egyértelmű, hogy lopást látunk, de miután feltártuk a történetüket, mindenki számára világos lett, hogy mit csinálnak, és nem tudták megtéveszteni az embereket. Tisztességesen kampányolni menő, közpénzt felhasználni viszont a választók meglopása!

De hol húzódik a határ az etikus és a tisztességtelen kampányolás között?

Erről készítünk most egy átfogó anyagot. Segítsd a munkánkat, és küldd be nekünk, milyen visszás önkormányzati kampánygyakorlatokat ismersz, ahol a hivatalban lévő jelölt a helyi költségvetést vagy a hivatal erőforrásait használta fel kampányához! 

A beküldés anonim, az eseteket a konkrét helyzettől elvonatkoztatva dolgozzuk fel egy, a hivatalban lévő jelöltek kampánygyakorlatait informáló normarendszerhez.

A kegyelmi botrány után a K-Monitor közérdekű adatigénylésben kért adatokat az Igazságügyi Minisztériumtól arra vonatkozóan, hogy 2013 óta milyen jellegű kegyelmi kérvényeket ellenjegyzett az igazságügyi miniszter. A tárca elutasította az adatigénylésünket.

Az elmúlt évtized talán legnagyobb politikai botránya a Novák Katalin és Varga Judit lemondásával járó kegyelmi-ügy, amelynek számos részletéről továbbra sem kapott tájékoztatást a nyilvánosság. Az ügy egyebek mellett rávilágított, hogy milyen alapvetően fontos eleme az állam működésének az átláthatósága, hiszen a bírósági határozatok nyilvánosságának köszönhetően derülhetett ki K. Endre ügye. Az ügy egyben azt is megmutatta, hogy más területeken egyáltalán nem működnek megfelelően a társadalmi nyilvánosságot biztosítani hivatott jogszabályok. Hiába van Magyarországon régóta közérdekű bejelentőket védő törvény, amely segíthette volna, hogy például egy nevelőotthon lakói, gondozói félelem nélkül, valódi vizsgálatok reményében megfelelő fórumokon jelezzék az intézményben zajló visszaéléseket, kevesen tudnak erről, és kevesen bíznak abban, hogy tényleg érdemi segítséget és védelmet kapnak, ha közérdekű bejelentést tesznek.

Egy másik ilyen terület a kegyelmi döntések nyilvánossága, amely Magyarországon nem létezik, így nyilvános kontroll nélkül osztogathat kegyelmet az államfő. Ennek köszönhetően nem sokon múlt, hogy K. Endre ügye örökre titok marad (a kegyelmet követően zárult le a vonatkozó bírósági ügy, így belekerült a bírósági határozatba, a kegyelmi döntésre történő utalás). Ha valódi szándék lenne arra, hogy a jövőben ilyen ügyek ne fordulhassanak többé elő, már szavazott volna az Országgyűlés a kegyelmi döntések nyilvánosságra hozataláról.

Fotó: MTI

Úgy tűnik, hogy a kormány még a meglévő kereteken belül sem szeretné, ha társadalom világosabb képet kapjon a kegyelmezés intézményének működéséről. A K-Monitor még februárban közérdekű adatigényléssel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy adatokat kérjen a kegyelmi döntések ellenjegyzéséről. Tehát nem magukat a kegyelmi határozatokat kértük el, hanem olyan nagyrészt statisztikai adatokat, amelyek bár anonimak, segítenek jobban megérteni az elnöki kegyelem intézményének, illetve a miniszteri ellenjegyzés gyakorlatának működését. Ezért a 2013. és 2024. év között a miniszter által ellenjegyzett államfői kegyelmi döntések listáját igényeltük az alábbiak szerint: 

• Kegyelmi kérelem azonosítója / iktatószáma
• Kegyelmi kérelem kelte
• Kegyelmi eljárás hivatalból vagy kérelemre indult
• Kegyelmi eljárás kérelmezője (Be. szerint meghatározott kategóriák szerint)
• Kegyelmi eljárás elindítója (ügyészség vagy bíróság)
• Kegyelmi döntés kelte
• Miniszteri ellenjegyzés kelte
• A büntetőeljárás mely szakaszában történt a kérelem elbírálása
• A büntetőeljárás tárgyává tett cselekmény pontos leírása  
• A büntetőeljárás tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése
• Ítélethozatal esetén tényállást és a kiszabott büntetést vagy intézkedést
• Amennyiben a kegyelmi döntéshez indoklás, feljegyzés készült, ennek az ismertetését

A kérdésekből látható, hogy csupán két pont (cselekmény leírása, illetve feljegyzés - indoklás a kegyelmi döntéshez) érintett tartalmi adatokat, ugyanakkor álláspontunk szerint ezek is kiadhatóak lennének a személyes adatok nyilvánosságra hozatala nélkül.

Az IM múlt heti válaszában elutasította az adatok kiadását arra hivatkozva, hogy a kért adatok részben olyan technikai adatok, amelyek ismeretében érdemben csak olyan közérdekű adatokra vonhatna le következtetést, amiket az Igazságügyi Minisztérium a honlapján összesített formában közzétesz. Az IM azt is megjegyzi, hogy a Kúria egy korábbi döntése értelmében (Pfv.21.518/2012/5) “az igényében kért technikai adatszolgáltatás az Infotv. céljával ellentétes”. Nehezen érthető, hogy a statisztikai adatközlés miért merül ki az ügyek számának publikálásában, és miért nem fér bele ennél bővebb információ.

Az IM válaszában hozzáteszi, hogy az adatigénylésünkben ezen túl olyan adatok kiadását kérjük, “amelyek az Infotv. 3. § 4. pontja szerint büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettekkel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok, és erre figyelemmel az Infotv. 3. § 5. pontja szerint közérdekű adatként nem ismerhetőek meg”. Álláspontunk szerint ezen adatok többsége is statisztikai adatnak tekinthető, vagy olyan információnak, amely a bírósági tárgyalások nyilvánosságából kifolyólag nyilvánosságra kerül, ezért indokolatlan azok visszatartása.

Mindenesetre az IM reakciója egyben válasz is Gulyás Gergely cinikus felvetésére, hogy kérje ki közérdekű adat formájában, akit érdekel a kegyelmi döntések ellenjegyzésének háttere.

Fejlesztéseket élesítettünk a PARTIMAP-on, a K-Monitor saját fejlesztésű, ingyenes térképes kérdőívén. A felületen kezdő számítógépes ismeretekkel is létrehozhatsz olyan felméréseket, amelyekben arra is lehetőséged van, hogy térképre rajzolt elemekről kérd a kitöltőid véleményét, vagy akár azt, hogy pont, vonal vagy terület felrajzolásával válaszoljanak! Ha el tudod juttatni a felmérést a célcsoportodhoz, kis erőbefektetéssel is több száz jó minőségű bejelentést, térképes jelölést gyűjthetsz a számodra fontos ügyről. Bemutatjuk a legfrissebb újításainkat és egy online webináriumra is meghívunk!

A másodfokú bíróság kötelezte a Belügyminisztériumot, hogy küldje meg a K-Monitornak a Boston Consulting Group (BCG) által készített tanulmányt, amiben a globális tanácsadó cég ajánlásokat fogalmaz meg az egészségügy átszervezésére. Eközben az Alkotmánybírósághoz fordultunk, hogy a BCG-hez hasonló közpénzt használó magáncégek is perelhetők legyenek.

János Kórház, műtét. 1989. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás