Az Integritás Hatóságról
A Hatóság a 2022. évi XXVII. törvény (Eufetv.) alapján 2022. november 19-én alakult meg mint autonóm államigazgatási szerv. Tevékenységéről nem csak az Országgyűlésnek, hanem az Európai Bizottságnak is beszámol. Célja az uniós pénzügyi támogatások felhasználása során felmerülő csalás, összeférhetetlenség, korrupció, és egyéb jogsértések megelőzése, feltárása és kezelése. A Hatóság a törvényben meghatározottak szerint fellép minden olyan esetben, amikor úgy ítéli meg, hogy egy szervezet nem tette meg a szükséges lépéseket az uniós források hatékony és eredményes felhasználása, vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A feladatai során kiemelt figyelmet fordít az integritáskockázat-értékelési jelentésre, és ezt figyelembe veszi az éves integritásjelentés elkészítésekor. A fentiek mellett kiemelt feladatokat kellene ellátnia a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése során, ezt azonban jelenleg a jogszabályi felhatalmazások hiányában egyelőre nem tudja elvégezni. A szervezet működése kapcsán már korábban is felmerült kritikaként, hogy a magas szintű korrupció feltárásához szükséges jogkörök hiányoznak, ami a Hatóság működési hatékonyságát csökkenti. Emellett a vizsgálataik során megfogalmazott ajánlások nem bírnak kötelező érvénnyel, így azok végrehajtása az érintett szervezetek belátására van bízva. A Hatóság elnöke ennek ellenére úgy véli, hogy a Hatóság létrehozása és működése visszatartó hatással bír. Az elnök szerint a jogkörök hiányában is jelentős eredményeket értek el, és a szervezet munkája a jövőben is hozzájárul majd az elszámoltathatóság és átláthatóság előmozdításához Magyarországon. A hatékonyabb működési kereteket úgy kívánják elérni, hogy a Hatóságot nyomozati jogkörökkel ruházzák fel, hozzáférést biztosítanak bizonyos adatbázisokhoz és az IH ajánlásait kötelező erejűvé teszik.
A 2023-as jelentés
2024-ben az Integritás Hatóság közzétette a 2023-as évre vonatkozó jelentését, amely a tavalyihoz hasonlóan átfogó elemzést nyújt a közbeszerzési piac aktuális helyzetéről, az európai uniós források felhasználásának ellenőrzési rendszeréről és a vagyonnyilatkozati rendszer működéséről. A jelentésben leírtak szerint az a cél, hogy a közbeszerzési piac problémáit azonosításák, növeljék a verseny szintjét és megelőzzék a visszaéléseket, ezzel kapcsolatban a jelentés 74 javaslatot is megfogalmaz. Ezekre a Kormánynak a törvény szerint két hónapon belül reagálnia kell.
Az Európai uniós források ellenőrzési rendszerének értékelése
Az Éves Elemző Integritásjelentés (továbbiakban: jelentés) során áttekintették a 2014-2020-as és a 2021-2027-es programozási időszakokat szabályozó kormányrendeleteket. Az ezzel kapcsolatos újítások közé tartozik az ARACHNE kockázatértékelő rendszerbe küldendő adatok kibővült köre, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság (BEII) bővült feladatellátása, a helyszíni ellenőrzések szabályainak pontosítása, valamint a Vidékfejlesztési Program új szabályainak bevezetése.
Az operatív programok esetében a Hatóság értékelte a szakpolitikai véleményezésnek számító, tervezési jellegű, valamint az előértékelési és előminősítési tevékenységeket is. Ezek a tevékenységek hasonló súllyal bírnak a döntéselőkészítés, szerződéskezelés, finanszírozás, ellenőrzés és szabálytalanságok kezeléséhez képest. A Hatóság szükségesnek tartotta az összeférhetetlenségi nyilatkozatok megtételét és az összeférhetetlenségi helyzetek vizsgálatát is. A jelentésben értékelték, hogy a szervek hogyan vették figyelembe a korábbi jelentések és ajánlások megállapításait.
Az Integritás Hatóság által javasolt intézkedések nyomonkövetése
A Hatóság 2023-ban összesen 19 egyedi intézkedést (23 címzett részére), 12 ajánlást és 3 javaslatot fogalmazott meg. Ezeket olyan vizsgálatokra alapozták, amikben megnézték, hogy milyen hiányosságok merülnek fel az uniós források eredményes és szabályos felhasználásakor. Ezek alapján egyedi és rendszerszintű eseteket azonosítottak, amikre ajánlásokat tettek. A vizsgálatok lezárása után a Hatóság utánkövetést valósított meg ajánlásai és intézkedései kapcsán. Az érintett szervezetek azonban gyakran nem tették meg időben a Hatóság szerint szükséges változtatásokat vagy tájékoztatásokat, és csak újbóli felszólítására reagáltak. A Hatóság különböző gyakorlatokat tapasztalt az ajánlások és intézkedési javaslatok végrehajtása tekintetében. A szervezetek 50%-ban egyetértettek az ajánlásokkal, 37%-ban nem tartottak indokoltnak további intézkedést, és 13%-ban nem értettek egyet velük. Ez utóbbi esetekben, a szervezetek döntésüket ugyan indokolták, de a felhozott érvek több esetben vagy ellentmondtak a Hatóság jelentéseiben foglalt megállapításoknak, avagy azokat egyszerűen figyelmen kívül hagyták.
A Hatóság a Kormányt is vizsgálta, aki a 2022-es jelentésre adott válaszában 11 javaslatból 3-mal értett egyet, 3-mal részben, míg 5-tel nem értett egyet. A Hatóság értékelte a Kormány válaszát és álláspontját, és ezt összefoglalva megküldte a területfejlesztési miniszternek. Az előző évi jelentésben megfogalmazott javaslatok gyakorlatba történő átültetése a 2023-as évre nem volt hatással, így azokat később, a 2024-es jelentésben vizsgálják majd.
Az európai uniós források ellenőrzési rendszere
Az európai uniós források ellenőrzési rendszerének értékelése során a jelentés hangsúlyozza a csalással érintett projektek sikeres felderítésének fontosságát. Az előre bejelentett helyszíni ellenőrzések helyett a rendkívüli ellenőrzések alkalmazását javasolják, hogy növeljék a felderítés hatékonyságát. Az uniós források hazai elosztási rendszerében az előminősítési feladatok és az összeférhetetlenségi nyilatkozatok jelentőségét emelik ki. Ezek az intézkedések hozzájárulnak az átláthatóság növeléséhez és a csalások megelőzéséhez.
A jelentés kiemeli, hogy a közbeszerzési szabályok szigorú betartása és az ellenőrzési gyakorlatok hatékonysága kulcsfontosságú az uniós források védelmében. Az európai uniós forrásokat tartalmazó közbeszerzési eljárások átláthatóságának növelése érdekében szükségesnek tartják a nyilvánosság bevonását és az adatközlés javítását.
Közbeszerzési szabályok hatékonysága
A fent említetteken kívül a Hatóság a közbeszerzési szabályok hatékonyságát is vizsgálta, a jelentés szerint különös figyelmet fordítva a problémás területekre és szűk keresztmetszetekre, különösen a keretmegállapodások és központosított közbeszerzések működésére. A jelentés célja az volt, hogy értékelje a közbeszerzési szabályozás alkalmazásának rendszerszintű hatékonyságát, figyelembe véve a jogalkalmazói gyakorlatot és a költség- és időhatékonyságot. A jelentés kiemelten foglalkozik a keretmegállapodások növekvő részarányával és azok közbeszerzési piacra gyakorolt hatásával, javaslatokat téve a központosított közbeszerzések és dinamikus rendszerek működésének javítására és hatékonyabbá tételére.
A Hatóság tavalyhoz hasonlóan javasolja az integritásjelentésben javasolja a központi beszerző szervezetek adatainak átláthatóságának növelését, a központosított közbeszerzési rendszerek költséghatékonyságának felmérését, valamint egy, az ügyfélelégedettség mérésére alkalmas rendszer kialakítását. A központosított közbeszerzések piacának fragmentáltsága miatt a Hatóság a központosított közbeszerzések és keretmegállapodások gyakorlatának átfogó vizsgálatát és célzott hatásvizsgálatok elvégzését javasolja például a központi beszerzés körébe vont tárgyak kapcsán – erre egyébként már tavaly ígéretet tett a Kormány, azonban mindez idáig nem került sor érdemi lépésre. A Hatóság véleménye szerint fontos, hogy a központosítás körébe csak standardizálható tárgyak kerüljenek, ugyanis a központi beszerzések csak így valósíthatóak meg hatékonyan.
A jelentés külön figyelmet fordít a közbeszerzési eljárásokban jellemző verseny alacsony szintjére (pl. “támogató” ajánlatok gyakorlatára, a fordított bírálatra), főleg az egyajánlatos,eredménytelen és feltételes eljárások problémáira, valamint a közbeszerzési eljárások időtartamára és adminisztratív terheire. Javasolják többek között az EKR fejlesztését és a 115§ szerinti, hirdetmény közzététele nélkül indított eljárások megszüntetését – ezt egyébként a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagjai is több ízben felvetették. Ehhez hasonlóan szükséges a közbeszerzési jogorvoslat lehetőségének újragondolása is, például annak érdekében, hogy egységes bírságolási gyakorlat alakuljon ki. Fontos javaslat, hogy az IH kiterjesztené a magántőkealapok esetkörére az off-shore kizáró okokat.
A Keretrendszerben közölt adatok alapján viszont sikerekről is beszámolnak: az egyajánlatos eljárások aránya csökkent, mind az uniós, mind a hazai finanszorozású közbeszerzések tekintetében. A Hatóság az említett kihívással kapcsolatban felhívja a figyelmet a jogalkalmazói gyakorlat problémáira és javasolja a jogszabályok kiigazítását az ajánlattevők bizonytalanságának csökkentése érdekében. A közbeszerzésekkel kapcsolatban a szakma átalakításának kockázatára is felhívták a figyelmet a jelentésben. A Hatóság az FAKSZ intézmény megszüntetése helyett annak átalakítását, a szakmai szabályozás felülvizsgálatát, valamint a közbeszerzési szakmai professzionalizálásának támogatását javasolja
A jelentés a fent említetteken kívül a közbeszerzési adatok és a közbeszerzési piac koncentrációelemzését is tartalmazza. Ebben nemzetközileg elismert koncentrációs mutatókat használtak, amelyek a tulajdoni viszonyokat binárisnak feltételezik és így nem veszik figyelembe a cégekben lévő többségi vagy kisebbségi tulajdonosokat. A pontos eredményeket továbbá nehezítette a magántőke alapok és az osztalékelsőbbségi részvények alkalmazásának gyakorlata. Az elemzésből kiderült, hogy a közbeszerzési eljárások összege az előző évben 29%-kal csökkent. Az uniós kondicionalitási eljárás miatt befagyasztott uniós források következtében az uniós forrásokat tartalmazó közbeszerzési szerződések száma szintén 36%-kal csökkent. Az IH vizsgálata szerint 2023-ban az előbb említett uniós forrásokat tartalmazó közbeszerzésekre átlagosan 4,99, a teljes közbeszerzési piacon pedig átlagosan 3,28 ajánlat érkezett. Az összes közbeszerzés 29,85%-ára viszont csak egy ajánlat érkezett. A jelentésből az is kiderült, hogy 2019 és 2023 között két, konzorciumban induló szervezet összesen 59 tendert nyert meg. Az IH szerint az elemzések során feltárt koncentrációs folyamatok és aránytalanságok fontos jelek lehetnek a közbeszerzési piac problémáira. Ezeket más tényezőkkel, például a cégek gazdálkodására és menedzsmentjére vonatkozó információkkal együtt vizsgálva segíthetnek a visszaélések felismerésében és kezelésében.
Források:
https://integritashatosag.hu/wp-content/uploads/2024/06/2023-Eves-Elemzo-Integritasjelentes.pdf
https://telex.hu/kulfold/2024/04/19/eu-integritas-hatosag-csalas
Címkék: integritás hatóság
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.