háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (62) adatok (75) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (14) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (7) amsterdam (1) antikorrupció (46) anti korrupció (33) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (199) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (2) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (12) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (15) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (28) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (8) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (44) EU (1) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (8) exszabi (1) ezaminimum (14) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (6) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (11) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (3) igazságszolgáltatás (3) ígyszültem (6) infografika (64) információszabadság (51) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (1) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jogalkotás (31) jogállamiság (2) jordánia (1) k-monitor (28) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (22) kampányfinanszírozás (37) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (6) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (11) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (31) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (48) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közigazgatás (1) közpénz (32) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (1) k monitor (59) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (78) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (11) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (3) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (7) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (5) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (3) olaszország (1) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (51) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (10) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (9) pártfinanszírozás (14) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (3) per (6) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (34) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (3) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (19) tasz (14) térkép (13) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (30) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Minden megváltozott, hogy aztán ne változzon semmi - Korrupciófigyelő 2020-2022

MerényiM // 2022.04.08.

Címkék: tasz átláthatóság antikorrupció anti korrupció korrupciófigyelő

A jogállam eróziója és a korrupció közpolitikai eszközzé emelése Magyarországon egymással szoros összefüggésben történik, többnyire valamilyen közérdekű cél mögé rejtve. Az elmúlt két évben e közérdekű cél a járvány elleni védekezés volt. A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért ezt a folyamatot dokumentálta az elmúlt két évben Korrupciófigyelő jelentéseiben. A választások után a felszínen semmi sem változott, ehhez azonban az államélet számos színterén draszikus változások töréntek. Összefoglaló jelentésünkben bemutatjuk az elmúlt két év legjelentősebb átláthatatlanságot fokozó és korrupció elleni fellépést nehezítő változásait, költségvetési visszásságait, a közvagyon kiszervezését és az ellenzéki önkormányzatokat aránytalanul hátrányosan érintő intézkedéseit.

 

kf_jelentes_2_1.png


Címkék: tasz átláthatóság antikorrupció anti korrupció korrupciófigyelő

Szólj hozzá!

Ollókezű képviselők, korteskedő médiumok, tanúságtételek: kampány állami erőforrások használatával

MerényiM // 2022.04.07.

Címkék: kampány választások kampányfinanszírozás

Sokak szerint az ellenzék vidéki beágyazottságának hiánya volt a nagyarányú Fidesz győzelem fő oka a választáson. Ennek az érmének a másik oldala, hogy a kormánypárti jelöltek olyan lehetőségekkel bírtak a kampányban, amiről mások nem is álmodhatnak: lényegében az állam képviselőiként jelenhettek meg a választópolgárok előtt, akik folyamatosan fejlesztik a körzetüket akkor is, ha ezekhez az állami vagy uniós programokhoz formálisan kevés közük van. Az állami erőforrások használata a kampányban nemzetközi megfigyelők szerint is probléma volt - ez különösen a népszavazási kampány vonatkozásában volt látványos -, az eljárások végén azonban ritkán minősítették törvénysértőnek ezeket a kampányeseményeket.

Sajtóhírek alapján márciusban 200 ilyen helyi jelentőségű eseményt találtunk, ez alapján áttekintettük a legjellemzőbb kampánypraktikákat, ahol végső soron állami erőforrásokat használtak fel. Ez azért gond, mert csorbítja a jelöltek közötti esélyegyenlőséget, és meg is téveszti a választókat, hiszen gyakran olyan átadásokról, programokról van szó, ami közvetve sem köthető a jelölthöz. Miközben a választási szalagátvágások, bejelentések csak közvetett összefüggésben vannak a képviselői munka eredményességével, ezek kampányban történő kihasználása lényegében behozhatatlan előnyt jelent jelent az inkumbens jelölt számára.

 

dkrcs20220313003-1024x785.jpg

Popovics György (Fidesz-KDNP), Komárom-Esztergom megye közgyűlésének elnöke, Czunyiné Bertalan Judit, Komárom-Esztergom megye 3-as számú választókerületének fideszes országgyûlési képviselőjelöltje, Veres András győri megyéspüspök, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Sinkovicz Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester átadja a kisbéri plébánia felújított épületét 2022. március 13-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

  

A kampányidőszak kezdetétől március 31-éig a K-Monitor sajtófigyelése közel 200 olyan esetet talált, ahol képviselőjelöltek átadásnak álcázott kampányrendezvényt tartottak, önkormányzati lapokban kampányoltak vagy más módon próbáltak közpénz vagy hivatali pozíció felhasználásával szavazókat szerezni. A szemézett online sajtótermékek körébe tartoznak az országos hírportálok mellett a regionális és helyi lapok is. Arról, hogy mit kezd a Nemzet Választási Bizottság az ilyen esetekkel, itt írtunk

Az összegyűjtött eseteket áttekintve két általános megállapítást tehetünk. Az első, hogy rendszerint a csatatérkörzetek kormánypárti képviselőjelöltjeinek a kampánya kapta a legtöbb hátszelet kormányzati forrásokból, legalábbis a beszámolók tükrében. 6 körzethez kapcsolódik legalább 5 eset, ezek közül 4-ben 2018-ban a kormánypárti jelölt 44 és 48 százalék között eredménnyel nyert. Ezeket a körzeteket a kormánypárt el is vitte április 3-án.

A másik említésre méltó tény, hogy ugyanezen 6 körzetből 4-ben olyan jelöltet indított 2022-ben a Fidesz-KDNP, aki korábban nem volt a parlament tagja. Az NVB jellemzően azzal az indoklással dobja vissza az ilyen esetekre vonatkozó kifogásokat, hogy az adott, általában kormánypárti jelölt jelenleg is országgyűlési képviselő, és mint ilyen, kampányidőszakban is el kell látnia feladatait, melynek ezen események is részét képezik. Ott azonban, ahol a legtöbb példát találtuk a jelöltek kampányának állami megtámogatására, új és ezért befolyásos politikai tényezőként még megépítendő politikusok indultak. Náluk volt a legnagyobb szükség, hogy a forrásokat helybe megszerezni képes jelölt imázsát megteremtsék az állami programok körüli sertepertéléssel.

A képviselőjelöltek előszeretettel adtak át felújított vagy új iskolákat és óvodákat, tornacsarnokokat, de sok volt az utak átadásával egybekötött kampányesemény isÁtadásra került több falu- és községháza, de ha kellett, állami támogatással megvalósuló magánberuházásoknál is megjelentek szalagátvágásra a helyi jelöltek. Ezeken a rendezvényeken - gyakran a képviselő támogatására felszólítva - jelen voltak helyi polgármesterek, az állami vagy uniós programok közreműködői, egyházi és civil vezetők. Számos településen tartottak kampánybeszédet önkormányzati március 15-ei ünnepségeken is. Több példát találunk arra is, hogy egy választókerület polgármesterei levélben kampányoltak a fideszes jelölt mellett, és - ahogy a ciklus egészében - a kampányban is felhasználták a rászorulóknak osztott segélycsomagokat politikai népszerűségük növelésére a kormánypárti politikusok. Emellett több olyan civil szervezet is kampányolt nyíltan a kormánypárti jelölteknek, melyek működése nagyban függ a kormányzati, önkormányzati forrásoktól, ezen támogatások kommunikációjára is "rásegítettek" a támogatásosztásra formálisan semmilyen ráhatással nem bíró jelöltek.

 

Hasonló történt a te körzetedben? Ha nem találod a gyűjtésünkben, küldd el nekünk a kampányolás képi-sajtóbeli bizonyítékával az info@k-monitor.hu címre.

 

Meghozták a pénzt a választókerületbe

A közpénzből kampányolás képzeletbeli toplistáját az Eger és környékén induló Pajtók Gábor vezeti, akinek 9 különböző átadón való részvételéről számolt be a helyi média, többek közt egy EU-s forrásokból megfinanszírozott kiadvánnyal is erősítette kampányát. A körzetben 2018-ban 46,44 százalékos eredménnyel nyert Nyitrai Zsolt, a Fidesz akkori jelöltje. Pajtók nem képviselő, 2014 óta kormánymegbízottként vezeti a Heves Megyei Kormányhivatalt. Még januárban Pajtókot ebben a pozícióban építették a Facebookon, a hirdetést ekkor a Miniszterelnökség fizette. Pajtók a szavazatok 53%-ával nyerte a körzetet.

Szintén csatatérkörzetnek ígérkezett Csanád-Csongrád 2-es választókerülete, ahol a Fidesz Mihálffy Béla szegedi önkormányzati képviselőt indította. Önkormányzati képviselőségével indokolható lenne részvétele az események egy részén, azonban Mihálffy a kampány alatt a választókerület más településein, így például Mórahalmon vagy Üllésen is adott át olyan fejlesztéseket, amelyekhez elméletileg semmi köze nem kéne, hogy legyen. Hozzá kapcsolódik az az országos sajtót megjárt eset is, amikor momentumos ellenfelével, Mihálik Edvinnel (szegedi tanácsnok) külön-külön mindketten átadtak egy elkészült kerékpárutat.

A harmadik legtöbb esetet Nagy Bálint nevéhez kötöttük, esetében egy biztos körzet új kormánypárti jelöltjének megépítéséről volt szó. Keszthely és környéke kormánypárti körzetnek számít, 2018-ban több, mint 55 százalékot kapott Manninger Jenő fideszes jelölt. Nagy Bálint azonban Pajtókhoz és Mihálffyhoz hasonlóan nem országgyűlési képviselő volt, hanem Keszthely polgármestere. Nagy átadásainak többsége azonban olyan, kormányzati forrásból megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódik, amelyekre egy másik település vezetőjeként nem sok ráhatása lehetett. Adott át falubuszt Zalaszentmihályon, iskolát Türjén vagy épp 135 szupergyors internet elérésre alkalmas végpontot a 370 lakosú Baktüttösön.

 277808902_394825645799094_145334039404015636_n.png

"A PALOTÁSI Általános Iskola több mint 850 millió forintos támogatással újult meg és egy 15x30 méteres tornacsarnokkal is gazdagabb lett" - számolt be közösségi oldalán Becsó Zsolt. 

Szintén a átadási ceremóniákat hagyományosan kampányra kihasználó jelölt Becsó Zsolt, Salgótarján és környékének fideszes jelöltje. Becsónál találtuk az aktív parlamenti képviselők közül a legtöbb átadást, ugyanakkor említésre méltó, hogy 2018-ban listáról, nem egyéni választókerületből került be az országgyűlésbe. Ennek ellenére a helyi média szerint fontos szereplője a térségben megvalósuló fejlesztéseknek, és saját felületein is örömmel híreszteli ezt, bár ez utóbbiért a Választási Bizottság is elmarasztalta. A kampányban Győzikét is bevető Becsó 54,5%-al magabiztosan nyerte a Nógrád 2-es körzetet.

A 2018-ban legszorosabb csatát hozó, és 2022-ben is szorosan végződő Pest megye 2-es körzetben a Fidesz a külügy államtitkárát, Menczer Tamást indította, aki végül el is nyerte a mandátumot. A helyi beágyazottságra rágyúró Menczer ugyan formálisan nem volt ráhatással a helyi beruházásokra az elmúlt években, ennek ellenére adott át utat és környezetbarát buszokat is, jelentett be iskolafejlesztést, illetve a Budakeszi önkormányzat is a külügyi államtitkárt tartotta a megfelelő díszvendégnek a március 15-ei megemlékezésén

4-4 visszás kampányeseménnyel került be gyűjtésünkbe a körzetüket utóbb elbukó két budai fideszes jelölt, Gór Csaba és Fürjes Balázs. Ők nem voltak parlamenti képviselők: Gór a budapesti 4-es körzetben indult, itt Varga Mihály 2018-ban 41,8 %-al nyert. Fürjes Balázs Gulyás Gergely korábbi körzetében szerepel a szavazólapon, a kancelláriaminiszter a szavazatok 42,71 %-ával került a parlamentbe 4 évvel ezelőtt. Gór iskolafelújítást és kórházfelújítást jelentett be, könyvtárszobát adott át, Fürjes pedig - aki egyébként a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára - kormányzati pozíciójához nem kapcsolódó átadásokon is részt vett.

 

1649242775-temp-kdmbao_cikktorzs-komplex-kicsi.jpg

Rétvári Bence átadja a MÁV által felújított Vác-Alsó vasútállomást. Államtitkárként Rétvári nem bír közvetlen befolyással az állami vállalat állomásfelújításraira. A beruházás hiányosságairól a Telex írt. Fotó: Rétvári Bence / Facebook

Néhány eset ellenzéki jelöltekhez is kapcsolódik: Szabó Timea körzetében az Óbuda újságot például el is marasztalta a Választási Bizottság, amiért előnyt biztosított Szabó Timeának, Szegeden az újrainduló Szabó Sándor, illetve a másik körzetben a Szegeden tanácsnokként tevékenykedő Mihálik Edvin is adott át fejlesztéseket, bár utóbbi esetében ez közvetlen kapcsolatban volt önkormányzati pozíciójával. Ásotthalmon egy önkormányzati forrásból megvalósuló szobor átadása alakult a Mi Hazánk kampányrendezvényévé, ahol a pártelnök és a körzetben induló Toroczkai László mellett egy másik képviselőjelöltjük, az Esztergomban és környékén induló Lantos János is beszédet mondott.

 

 

nevtelen_terv_36.png

Részlet 43 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei polgármester Kovács Sándor (Fidesz) melletti tanúságtételéből

 

 A feldolgozott teljes adatbázis itt érhető el.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Támogasd a K-Monitort adományoddal vagy adód 1%-ával!

 

Így használták kampányra köztisztségüket politikusaink

tangentopoli // 2022.04.02.

Címkék: kampány választások bíróság önkormányzat alkotmánybíróság kampányfinanszírozás

A K-Monitor a holnapi országgyűlési választások előtt átnézte azokat az ügyeket, amelyekben a választási eljárási szabályok megsértése miatt kifogást nyújtottak be. A Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria és az Alkotmánybíróság döntéseit áttekintve látható, hogy a benyújtott kifogások jó része plakátok elhelyezésével, elmozdításával, névtelen szórólapokkal vagy éppen a választási bizottsági tagok függetlenségével kapcsolatos. Számos olyan ügy van azonban, amelyek a kampányolás egész rendszerére kihatnak. Az alábbiakban bemutatjuk azokat az eseteket, amelyekből látható, hogy a hivatalban lévő szereplők hogyan élnek vissza az állami, önkormányzati forrásokkal, infrastruktúrával, és szereznek előnyt más indulókkal szemben.

 

fidesz_beke.jpg

Fotó: Nagy Attila Károly / RTL.hu

 

“Az állam” szerepet vállal a kampányban 

A rendszerváltás fontos vívmánya volt a kormányzó párt és a közhatalom szétválasztása, ennek ellenére a kampányfinanszírozás szabályozásának hiányosságai miatt a hatalmon lévők változó mértékben, de minden választáson használni tudták a köztisztségből fakadó privilégiumaikat. A mostani kampányidőszak során is számos kifogás érkezett a kormány kampányban való szerepvállalása, valamint az uniós vagy állami beruházások kommunikációjával kapcsolatban.

 

Kampány az állami megemlékezésen

Egy beadványozó azt kifogásolta, hogy Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszédén összekeverte miniszterelnöki és a párt elnöki szerepét azáltal, hogy egy állami ünnepi megemlékezésen tartott beszédét a FIDESZ népszerűsítésre használta fel, ezzel pedig kampánytevékenységet folytatott. Hivatkozott arra is, hogy az állami ünnepség kampányrendezvényként való felhasználása sérti a kampányköltések átláthatóságának és elszámoltathatóságának elvét, hiszen így a kormányzó párt olyan forrásokhoz jut, amely más jelölőszervezeteknek nem jár.  Az NVB a kifogást azzal utasította el, hogy a kifogástevő nem bizonyította, hogy ki volt a 2022. március 15-ei ünnepség szervezője, így nem lehet megállapítani, hogy történt-e jogsértés.

 

A Kormány “információi”

Az Orbán Viktor kormányfő képmásával futó “kormányzati tájékoztatási” plakátdömpinget próbálta támadni egy kifogást tevő. Az NVB szerint a plakáttal a Kormány “nem a választási kampány lényegét illetően fogalmazott meg kampányüzenetet, hanem közéleti kérdésben nyilvánult meg, amely az ismert háborús körülmények okán éppen kampányidőszakra esett.” Mivel a plakát a választások tényére üzenetet nem hordoz, pusztán csak a Kormány feladatvégrehajtásként értékelhető. 

A logikát igazolhatónak látta a FIDESZ-es jelöltekből összerakott Alkotmánybíróság is, amely a kormány koronavírus-hírlevele kapcsán több kúriai határozatot is megsemmisített. Azon tény tehát, hogy a kormány a koronavírus-hírlevélben megírta, hogy felelőtlennek tartja az ellenzéket, a legfelsőbb bírói fórum szerint jogsértő volt, az Alkotmánybíróság szerint viszont nem, hiszen “a Kormány kommunikációs tevékenységével tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.

 

Állami és uniós pénzek a kampány szolgálatában

Többen kifogásolták, hogy egyes kormánypárti jelöltek uniós vagy állami beruházásokat saját eredményességük igazolására használják fel. Az NVB az ilyen jellegű tevékenységekkel rendkívül elfogadó. Ha a kormányzati beruházás és a képviselőjelölt tevékenysége között van oksági kapcsolat, a kormányzati beruházásra saját vagy közös tevékenységként való hivatkozás, azaz ahogy az NVB nevezi, az “eredménykommunikáció” igazolható: “(...) általában magától értetődő, hogy minden olyan eredmény, amely ahhoz a politikai közösséghez (így például kormánypártokhoz) kötődik, amelynek az érintett képviselő is tagja, azt az adott jelölt a saját eredményeként is feltünteti. Mindez – szélsőséges eseteket kivéve – a Ve. alapelveinek sérelmét önmagában nem alapozza meg.”

Például az állami Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásából megvalósult templomtorony-javítás sikere is a kormánypárti jelölt kampányvideójának tárgya lett. A templom renovációval dicsekedést arra hivatkozva kifogásoltak meg, hogy az állami pénzalapok felhasználása nem tekinthető  pártpolitikusok eredményének. Ugyan az OEVB ezzel részben egyetértett, az NVB a döntést megváltoztatta és a kifogást teljesen elutasította. Az NVB szerint azért nem lehet szó jogsértésről, mert a hivatalban lévő - most éppen kampányoló - országgyűlési képviselő “szavazatával támogatta az Országgyűlés által elfogadott azon törvényeket, amelyek alapján a konkrét fejlesztéshez szükséges pályázati erőforrások rendelkezésre álltak.

 

Kormánytagok kettős szerepben

Egy másik kifogás azt sérelmezte, hogy egy kormánypárti jelölt saját facebook oldalán közzétett videóban a kormányzati és európai uniós forrásból finanszírozott óvodafelújítást úgy tüntette fel, mintha abban neki, vagy a FIDESZ-nek szerepe lett volna. Ebben az esetben az OEVB a kifogástevőnek adott igazat, mivel a központi források lehívása a város eredménye volt, nem pedig az újrainduló országgyűlési képviselőé. A döntés ellen a fideszes jelölt fellebbezett, azonban azt az NVB érdemi vizsgálatra alkalmatlannak találta, mert nem volt elég részeletes az érvelése.

A képviselőjelöltek körében népszerűek az óvodai beruházások. Fóton azt kifogásolták, hogy Tuzson Bence a FIDESZ jelöltjeként a helyi polgármesterrel közösen ovis sportpályát adott át, amiről a helyi sajtó is beszámolt. A helyzet komplex vizsgálatot igényelt, ugyanis Tuzson amellett, hogy jelölt, már hivatalban lévő országgyűlési képviselő, ráadásul államtitkárként, azaz kormányzati tisztségviselőként is dolgozik. Az NVB végül arra jutott, hogy Tuzson csak államtitkárként viselkedett és nem kampányoló jelöltként, így köznevelési intézményben szereplés ide vagy oda, “(a) kormányzati tevékenység politikai jellege miatt helytelen lenne arra a következtetésre jutni, hogy állami szerv köznevelési intézményben tevékenységet nem végezhet. (...) a Jelölt államtitkári, kormányzati feladata nem tekinthető a párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység ellátásának.”

Hasonlóan alakult az uniós forrásból finanszírozott laptopok iskolai kiosztása is. Sem az NVB, sem a Kúria, sem pedig Alkotmánybíróság nem látott abban problémát, hogy az EMMI egyik államtitkára egy képviselőjelölt társaságában oszt laptopokat iskolákban, majd erről facebook-on nyilvánosan beszámol. Az államtitkár ugyanis “csak” köznevelésérért felelős kormányzati feladatait végezte, a bejegyzésben közzétett képeken szereplő képviselőjelölt mellett pedig sem pártszimbólum, sem logó, sem pedig kampányszlogen nem volt látható. 

 1645600433-temp-agpekj_cover_1x.jpg

Fotó: Vitályos Eszter Facebook oldala

Újrainduló képviselőjelölt szerepe kampányban

Tuzson Bence fóti ovis sportpálya-átadása kapcsán az NVB azt is vizsgálta, hogy hivatalban lévő országgyűlési képviselőként elfogadható-e a városi rendezvényen való sikerkommunikációja. Az NVB okfejtése szerint az országgyűlési képviselők esetében a jogszabályok nem tartalmaznak konkrét feladat- és hatáskör felsorolást. Az azonban egyértelmű, hogy az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselő elsődlegesen saját választókerülete lakossága tekintetében látja el képviseleti tevekénységet. Ez jelenthet a választókerület érdekében végzett lobbi tevékenységet, vagy a választókerület életének releváns eseményein való részvételt. Az NVB szerint “(a) sportolási lehetőségek és a mozgás népszerűsítése által az egészségtudatosság gondolatainak népszerűsítése, a választókerületéhez kötődő Ovi-Sport Pálya-átadó ünnepségén mindenképpen ilyen tevékenységnek minősül,” így Tuzson megjelenése hivatalban lévő képviselőként sem kifogásolható.

 

Önkormányzatok részvétele kampányban

Az önkormányzatok kampányban való részvételével kapcsolatban változatos kifogások érkeztek a választási bizottságokhoz. Egy beadványozó például azt kifogásolta, hogy Márok településen az önkormányzat dolgozói a kormánypárt képviselőjelöltjének plakátját helyezték ki a falu községháza előtt. A kifogást mind az OEVB, mind pedig az NVB elutasította. A bizottságok szerint a visszaélés a kifogáshoz mellékelt homályos fényképek alapján kétséget kizáróan nem volt igazolható, mivel a felvételkészítés ideje és pontos helye nem volt meghatározható.

A Budapest XVI. kerületben azt kifogásolták, hogy Kovács Péter polgármester nevében olyan kiadvány került postaládákba bedobásra, amely a kerület fejlesztéseinek bemutatása mellett a kerület újrainduló országgyűlési képviselőjét, Szatmáry Kristófot kizárólagosan pozitív színben tünteti fel. Az NVB szerint alapvető kérdés az volt, hogy a polgármester által jegyzett kiadvány, amely a Budapest XVI. kerületi Önkormányzat által 2019-2022 között végzett munkáról ad számot, tekinthető-e a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott feladatellátásának, vagy sem. A bizottság egy olyan jogszabályt vett elő, amit közfeladatok ellátó szervek ritkán vesznek komolyan. Az információszabadság törvény szerint bizonyos közérdekű adatokat az önkormányzatoknak is közzé kell tenni, a polgármester pedig csak törvényes kötelességének tett eleget a kiadványok terjesztésével. Mivel az önkormányzati kiadvány grafikai kialakítása, vagy az abban használt szlogenek nem mutatnának egyezést Szatmáry Kristóf jelölti kampányában használt elemekkel, jogsértésről nincs szó.

Szintén csak “tájékoztatásról” volt szó Bodonhelyen, Fehértón, Markotabödögen és Rábacsanakon, ahol a polgármesterek a választókerületben újrainduló Gyopáros Alpárról a kampányidőszakban megírták, hogy az általa irányított Magyar Falu Programnak köszönhetően „száz millió forint értékben érkezett kormányzati támogatás” a településre. A lakosoknak szóló polgármesteri levelek arra is utaltak, hogy Gyopáros sikertelen újraválasztása esetén milyen összegektől eshet el az önkormányzat. Az NVB megengedően foglalt állást: “nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, amely azt írná elő, hogy amennyiben a polgármester nem az önkormányzat nevében jár el, és a lakosokkal meg kívánja osztani pártpolitikai véleményét, valamely az országgyűlési választáson induló jelölt melletti állásfoglalását, ennek során el kellene titkolnia azt a nyilvánvaló tényt, hogy ő a település polgármestere.” A választási bizottság szerint “(a) levél idézett szövegei azt támasztják alá, hogy a polgármester a választókkal az elmúlt évek tapasztalatai alapján megfogalmazott gondolatait és a jövőre vonatkozó politikai terveit vázolta a választópolgároknak.” Azt pedig az NVB nem látta bizonyítottnak, hogy a levélhez és annak kiküldéséhez az önkormányzati forrásokat használtak volna, hiszen “az, hogy a levélen aláíróként szerepel a neve is, semmilyen módon nem bizonyítja, hogy a levélhez és annak kiküldéséhez az önkormányzat költségvetéséből vásárolt papírt, borítékot és nyomtatót használta volna, illetve annak költségén juttatta volna azt el a választópolgárokhoz.”

A helyi lapok a választók elérésének hatékony eszközei. Egy beadványozó azt kifogásolta, hogy a lapszámonként több mint félmillió forint közpénzt kapó helyi lap egyik számában Tuzson Bence újrainduló országgyűlési képviselő több cikkben szerepel, míg más képviselőjelölt tevékenysége, munkája egyáltalán nem került bemutatásra. A bizottságok részben azzal utasították el a kifogást, hogy a február 11-én megjelent lapszám a másnap kezdődő hivatalos kampányidőszak előtt jelent meg, így választási eljárási jogsértésről nem lehet szó. 

Volt azonban, ahol az NVB problémát látott. Ellenzéki polgármesterek hiába védekeztek azzal, hogy pártlogók és kampányjelvények nélkül csak a magyar önkormányzatiság helyreállításáról értekeztek, az NVB elmarasztalta a Magyar Önkormányzatok Szövetségét, amiért Márki-Zay Péterrel és Karácsony Gergellyel a váci városházán szervezett önkormányzatisággal kapcsolatos rendezvényt. A választási törvény szerint ugyanis állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos. Ez alól csak az ötszáznál kevesebb lakosú települések jelentenek kivételt, akkor, ha más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

 

Kormánycivilek szerepe kampányban

A CÖF és a CÖKA Márki-Zay Pétert és Gyurcsány Ferencet ábrázoló plakátjai kapcsán hiába hivatkozott arra a kifogástevő, hogy a CÖF és a CÖKA állami forrásból működnek, és ezzel együtt kormánypárti politikai tevékenységet végeznek, az NVB hatáskör hiányában utasította el a kifogást. Az NVB nem látott összefüggést a kormányközeli szervezetek tiltott kampányfinanszírozása és a választás elvei között, így szerinte az ilyen jellegű problémákat legfeljebb az Állami Számvevőszéknél lehet sérelmezni, az NVB-nél nem.

 

1647604391-temp-mkgbji_cover.jpg

A FIDESZ-nek kampányoló plakátokat a közpénzből is támogatott CÖF-CÖKA helyezte ki. (fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex)

 

A jelöltek kampányköltése

Számos - főleg ellenzéki jelöltek ellen benyújtott - kifogás érkezett a képviselő-jelöltek Facebook hirdetéseivel kapcsolatban. Az NVB ezekben az ügyekben következetesen megállapította hatásköre hiányát. Értelmezése szerint a szabálytalan kampány-finanszírozásának választási eljárási szempontból nincs jelentősége, ilyen visszaélések kezelésére az Állami Számvevőszék, valamint a Magyar Államkincstár rendelkezik hatáskörrel. A hatáskör-értelmezést a kúriai gyakorlat is visszaigazolta. A gyakorlattal akár egyet is lehetne érteni, ha az ÁSZ és a MÁK ténylegesen ellátná ellenőrző feladatait. A K-Monitor és más civilek a héten adatokkal alátámasztva mutattak rá: csak közterületi plakátolással márciusban a Fidesz túlkölthette a számára engedélyezett költési limitet, "segédszervezeteivel" (Kormány, CÖF-CÖKA) nyolcszoros túlerőben van az ellenzékkel szemben.

 

Meglepőek-e ezek a döntések?

A fentebb bemutatott gyakorlat nem az idei választások kapcsán alakult ki, hanem sokkal korábban. Az újrainduló képviselőjelöltek vagy éppen a kormány, kormányzati vezetők burkolt kampányolásával foglalkozó bírói döntések alapvetően tágra szabták ezen szereplők mozgásterét. Különösen erős a tendencia 2019 óta. Akkor a Kúria egy döntésében részletesen elemezte az állam kampányban való semlegességének elvét a választási eljárási törvény egy módosítása kapcsán. A bíróság arra jutott, hogy Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként nem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban. 

Van azonban egy olyan jelentős tényező a jelenlegi kampányban, ami teljesen újnak tekinthető. Egy 2019-es törvénymódosítás eredményeképpen kormányzati szervek is jogosultak Alkotmánybírósághoz fordulni, hogy ha úgy érzik, hogy a bíróság döntése megsértette alapjogaikat. Ez tehát az első olyan választás, amikor a kormány élesben próbálhatta ki alkotmányjogi panaszjogát választási ügyekben. 

Az Alkotmánybíróság itt bemutatott döntései alapján pedig azok félelme bizonyosodott be, akik szerint a FIDESZ által foglyul ejtett testület a kormánypárt érdekében fogja felülbírálni a Kúria esetlegesen a kormánnyal szemben hozott ítéleteit. A kormány koronavírus hírlevelével kapcsolatos kúriai döntések, amelyek megállapították a kormány jogsértését, a Miniszterelnöki Kabinetiroda indítványára sorban kerültek megsemmisítésre az Alkotmánybíróság által. A döntések után a Kúria - FIDESZ által megválasztott - elnöke, Varga Zs. András fontosnak érezte, hogy külön közelményt adjon ki “Nincs semmiféle csata a Kúria és az Alkotmánybíróság között” címmel. 

 

A K-Monitor szakpolitikai javaslatai a választáson induló pártoknak:

 

VAGYONNYILATKOZATOK 

KAMPÁNYFINANSZÍROZÁS 

ÖNKORMÁNYZATOK

ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL

KÖLTSÉGVETÉS

 

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Támogasd a K-Monitort adományoddal vagy adód 1%-ával!

 

 

Beleszólást! Javaslatok a társadalmi részvétel erősítésére

MerényiM // 2022.04.01.

Címkék: önkormányzat javaslat részvétel jogalkotás k monitor OGP k-monitor

Az állampolgári részvétel erősítése a döntéshozók iránti bizalom helyreállításának egyik kézenfekvő módja lenne. A közösségi média folyamatos, személyre szabott üzenetekkel bombáz minket, de a felturbózott érzelmi azonosulás ellenére a XXI. századi demokráciák konkrét döntéshozatali folyamatai nem váltak nyitottabbá, elszámoltathatóbbá. Nem gondoljuk, hogy a ma ismert képviseleti demokráciát le kellene cserélni valamiféle "részvételi demokráciára", de nem beszélhetünk valódi demokráciáról, ha a tényleges döntéshozatal kicsúszik a társadalmi kontroll alól és kizárólag technokrata logika mentén működik, amihez populista szólamokkal teremtenek társadalmi támogatást. Helyi-önkormányzati szinten az elmúlt években itthon is számos példát láttunk részvételi demokratikus eszközök bevezetésére, országos szinten azonban nem volt stratégiai gondolkodás a részvételi demokrácia erősítéséről.

A következőkben néhány javaslatot fogalmazunk meg arra nézve, hogyan lehetne beengedni az állampolgári részvétel és a demokratikus közviták logikáját a politikai többség kommunikációs eszközökkel való megteremtésére optimalizált, erősen központosított kormányzati felfogásába. Ehhez egy ideális helyzetet veszünk alapul, ahol a kormányzaton belül ennek vannak támogatói, de a javaslatok realisztikusak abban az értelemben, hogy nem kezelik alapvetésnek a kormányzat filozófia hirtelen megváltozását. A részvételi fordulat arra irányul, hogy belülről változtassa meg a tehetetlensége okán erősen részvételellenes struktúrákat. 

 

korrupcioellenes_javaslatok_2.png

Villanykapcsolós szavazás 1971-ben, a Riporter kerestetik vetélkedő döntőjekor. forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Orban’s Fidesz to overspend in Hungary’s election campaign

tangentopoli // 2022.03.31.

Címkék: english

Elections are held this Sunday in Hungary. Pro-government forces have spent almost eight times as much on billboard advertisement in the ongoing Hungarian election campaign than the opposition. Fidesz itself seems to have violated the spending cap of HUF 1.177 bn, just with its billboard ads worth HUF 1.4 bn. Altogether pro-government forces have spent HUF 3 bn on outdoor ads in March. The opposition is lagging behind with HUF 390 million according to a flash report by K-Monitor, Political Capital and Transparency International Hungary summarizing data on outdoor advertising in Hungary’s election campaign. 

Source:  K-Monitor, Political Capital and Transparency International Hungary (based on data purchased from Outdoor Media Audit kft.)

The summary published by three Hungarian non-governmental organizations is based on data purchased from Outdoor Media Audit Ltd, a media research and audit firm monitoring billboard and city light ads all over Hungary. According to the data provided, pro-government forces published 12.171 billboard and city light posters worth 3095 million HUF (EUR 8.4 m) at list prices in March while the united opposition only bought 1.564 ads worth 390 million HUF (EUR 1.05 m). Only around half of the pro-government ads can be directly affiliated with Fidesz itself. The rest were campaigns by the government resonating with Fidesz messages or anti-opposition ads by the GONGO CÖF  (Civil Alliance Forum, organiser of pro-Fidesz rallies called ‘peace marches’) that is backed by huge amounts of public money. Fidesz may also benefit from ads by Megoldás Mozgalom (Solution Movement), a new party by LiveJasmine founder György Gattyán. According to the opposition the movement was established to confuse opposition minded voters and operates as a proxy of Fidesz. Hungary’s poor campaign finance regulation doesn’t deal with third party actors, and other laws have only vague rules that would limit government interference in the election campaign. It is important to note that the data published only covers a share of campaign expenses. Vast amounts are spent in media, social media, direct campaigning and other campaign activities. 

The most important finding of the report is that Fidesz has likely gone beyond the official spending cap of HUF 1.17 bn (EUR 3.2 m) with its own ads worth HUF 1.4bn (EUR 3.9 m). The question is if this will have any consequences. In case Fidesz admits overspending, this would result in a fine double the amount overspent - not a very big deal for a party in power. In case it would refer to ads bought at discount prices, this would be evidence for accepting illegal donations, as individual discounts from list prices have to be counted as donations. However, parties are not allowed to accept such from legal entities. In the past the State Audit Office, the state organ tasked with overseeing political finance and campaign spending has proven reluctant to do the in-depth auditing of campaign expenditures, including checking declared costs against real spending of the parties. At a by-election in 2020, Fidesz candidate Zsofia Koncz has exceeded the spending limits just with social media ads and underreported her expenditures. Despite evidence from Facebook’s Ad Library, the violation of campaign rules had no consequences, the SAO did not find any irregularities.

The full report can be accessed in Hungarian here.

Eltették: térképen az alapítványoknak átadott közvagyon

MerényiM // 2022.03.31.

Címkék: térkép kekva

Bár ez volt a jelenlegi parlamenti ciklus egyik legfontosabb döntése, sokak figyelmét elkerülhette, hogy a járvány leple alatt ezer milliárd forint értékű állami vagyon került át ingyenesen a kormánypárthoz kötődő alapítványokhoz. Ezek vezetőit a jelenlegi kormány nevezte ki, de a kurátorokat egy későbbi kormány már nem tudja leváltani. A puccsszerű vagyonkiszervezés valódi célja nem a kulturális-oktatási javak hatékonyabb kezelése, az intézmények függetlensége és stabilitása volt, hanem a jelenlegi politikai elit bebetonozása egy esetleges választási vereség esetére. Interaktív térképen mutatjuk be az alapítványi tulajdonba került ingatlanvagyont.

 

social_1.png

 

Nem kérték, nem indokolták, csak eltették

2022-ben a 2010 óta kétharmados többséggel kormányzó Fidesz-KDNP váratlan választási kihívással szembesült: az ellenzéki pártok összefogtak, hogy közösen induljanak ellene a választási rendszer sajátosságai miatt, így hosszú évek után először lett valós esélye annak, hogy Magyarország miniszterelnökét ne Orbán Viktornak hívják. 

A rezsim a fenyegetés hatására érdekes átalakuláson, egy perverz privatizációs hullámon ment keresztül. Miközben a 2010 utáni Orbán-kormányok visszaállamosításokkal, erőteljes központosításokkal az “erős állam” és a kormányzati hatalom maximalizálása mellett törtek pálcát, mint ami képes megoldani a társadalmi problémákat. 2020-ban azonban fordult a kocka és a laikus szemlélő számára úgy tűnhetett: az állam és a kormány talán mégsem mindenható, nem biztos, hogy jó gazdája a közös vagyonunknak. Az átalakítás mellett a növekvő állami támogatással korteskedtek az egyetemeknél, de vajon mi gátolta az államot abban, hogy a köztulajdonban lévő egyetemeket támogassa kiemelten?

Az állami vagyon kiszervezésének központi eleme volt a 2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról. A sorra létrehozott alapítványok (“KEKVÁ-k”) magánjogi szereplőként névleg a mindenkori kormánytól függetlenül látnak el kulturális-oktatási közfeladatokat, ehhez pedig pénzbeli vagyonjuttatást, részvénycsomagot és összesen sok ezer milliárd forint értékű ingatlanvagyont is kaptak ingyenesen a magyar államtól. A törvény ráadásul azt is előírta, hogy a mindenkori költségvetés tervezésekor előresorolt tényező kell legyen az alapítványok finanszírozása.

 

Egyetemek, kastélyok, kulturális intézmények

Újonnan létrehozott alapítványokba szervezték ki a teljes magyar vidéki felsőoktatást és számos kulturális, szociális, műemlékvédelmi illetve mezőgazdasági közfeladatot ellátó állami intézményt. Ezen felül KEKVA-státuszt nyert két olyan nagyobb múltra visszatekintő alapítvány is, amely már korábban is kifejezetten a Fidesz szellemi holdudvarát és utánpótlását volt hivatott finanszírozni (Batthyány Alapítvány, Mathias Corvinus Collegium).

Az átszervezés indokaként megnevezett függetlenség és hosszú távú stabilitás a valóságban politikai bebetonozást takar, felfedve a hirtelen jött kormányzati szemléletváltás valódi célját. Az alapítványok kuratóriumába tucatszám ültetett be az alapító magyar állami kormánytagokat és képviselőket, akik innentől a mindenkori kormányok számára leválthatatlanul irányítják a rájuk bízott intézményeket és gazdálkodnak jelentős szabadsággal a kapott vagyonnal. Ez nemcsak biztonságos, jól fizető pozíciókat jelent egy esetleges ellenzéki időszakra ezen kádereknek, de politikai ellensúlyszerepet is, hiszen a megkerülhetetlen egyetemfenntartó kuratóriumokkal (és a politikailag őket összekapcsoló Fidesszel) egy más színű kormánynak is együtt kell működnie.csanyi_sandor_a_magyar_agrar-_es_elettudomanyi_egyetemert_alapitvany_kuratoriumi_elnoke.png

Figyelemre méltó az is, hogy a KEKVÁ-k tisztségviselői esetében gyakorlatilag semmilyen összeférhetetlenségi szabály nem érvényesül, ezzel pedig sérül hatalommegosztás Alaptörvényben rögzített elve. Amióta a gyakorlatban is működnek az alapítványok, a bennük vezető pozíciót betöltő képviselők dokumentáltan megszavazták az állami támogatást a saját alapítványaiknak. Ráadásul hiába működnek már egy éve ezek az alapítványok, egy részük továbbra sem érhető el, nincs honlapjuk vagy e-mail címükAz ellenzék az egyetemi autonómia súlyos megsértésének látja az intézkedést, amit egy esetleges győzelem esetén visszacsinálna - ehhez azonban kétharmados többséget kellene szereznie.

 

Már nem a miénk

Az Eltették.hu oldalon térképen mutatjuk meg a vagyonkezelő alapítványoknak kijátszott ingatlanvagyont. Mivel az ingatlanok átadásáról a Parlament akkor döntött, amikor mindenki a járvánnyal volt elfoglalva, a magyar lakosság nagy része valószínűleg nem is tudja, hogy az, ami korábban a közös vagyonunk volt, ma már egy magánjogi szereplő által tulajdonolt épület, föld, kastély, múzeum. Azaz már nem a miénk. Az ingatlanokat a vagyonjuttatásról rendelkező jogszabályokból gyűjtöttük össze, helyrajzi szám alapján. Emiatt a térképen csak a vagyonjuttatás egy része látható: mivel nem ingatlan, nem tüntettük fel az átadott részvénycsomagokat és készpénzt, illetve nem látszanak azok a főként határon túli ingatlanok, amelyeket cégeken (pl. MANEVI Zrt.) keresztül adtak oda alapítványoknak. Szintén hiányoznak a térképről azok az ingatlanok, amelyeket a KEKVA tv. előtt juttattak bizonyos alapítványoknak (pl. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány).

 

nevtelen_terv_34.png

Néhány helyszín, ami köztulajdonból alapítványi tulajdonba került. Felismered őket? További részletek az eltették.hu-n.

 

Az ingatlanok és a hozzájuk tartozó adatok elsődleges forrása a KEKVÁ-kat létrehozó törvények, amelyek mellékletei tartalmazzák az átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok felsorolását. A legtöbb esetben helyrajziszámot tartalmazó felsorolást a MePAR segítségével alakítottuk földrajzi koordinátákká. Az adatbázist kiegészítettük továbbá az alapítványok kuratóriumi tagságával. Az ingatlanok beazonosíthatósága érdekében - ahol arra lehetőség volt - hétköznapi elnevezéssel, képpel illetve kapcsolódó sajtócikkekkel láttuk el a helyszínt.

A térképen megjelenített teljes adatbázis 23 közérdekű vagyonkezelő alapítvány közel 1400 ingatlanát tartalmazza. A felsőoktatási épületeken túl ezek között akad számos beépítetlen terület, gazdasági épület, de sok esetben nemzetgazdaságilag és társadalmilag értékes kutatóközpont, műemlék, lakóház, üdülő is. A mezőhegyesi ménesbirtokot működtető Jövő Nemzedék Földje Alapítvány 776, többségében mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanját mennyiségi korlátok miatt egy elemként szerepeltetjük a térképen. Ezek mindegyike Mezőhegyes (Békés megye) területén fekszik.

 

 

Mezőhegyes nélkül 1356 ingatlan került ingyenes vagyonjuttatásra, ebből 167 budapesti, 425 debreceni, 170 gödöllői, 121 szegedi és 101 pécsi. Jellegüket tekintve legalább 300 mezőgazdasági terület, 160 egyéb gazdasági épület, 154 lakás, 138 felsőoktatási épület, 79 beépítetlen belterület, 79 út, 62 kollégium, 54 üdülő, 42 udvar/kert, 38 egyéb oktatási épület és 26 sportpálya került az alapítványok tulajdonába.

 

sz_2.png

 

Hibát találtál? Jelezd felénk!

Büszkék vagyunk rá, hogy önkéntesek segítségével építettük az alkalmazást és nyitottak vagyunk minden észrevételre. Az adatok tetemes mennyisége és a kézzel végzett adattisztítás miatt a legalaposabb törekvésünk ellenére előfordulhat, hogy az oldalon hibát találsz. Írd meg nekünk az info@k-monitor.hu-ra! 

Külön köszönet az oldal fejlesztésében részt vevő Code for Hungary önkénteseknek és Ferencz Miklósnak (grafika). Hosted on Vercel.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Támogasd a K-Monitort adományoddal vagy adód 1%-ával!

 

 

Nyolcszoros túlerőben a kormányoldal plakátkampánya, már túlköltötték a törvényi előírásokat

MerényiM // 2022.03.30.

Címkék: kampány fidesz plakát kampányfinanszírozás átláthatóság

Márciusban 3 milliárd forintos összköltséggel 12.171 darab plakáttal tarolta le a kormányoldal a közterületi plakáthelyeket, míg az egységes ellenzéki tömb 1.564 darabos plakátkampánya 390 milliós összegbe került. Listaáron számolva az ellenzékhez képest nyolcszoros túlerővel és a törvényi előírásokat közel háromszorosan túlköltve zajlott a Fidesz érdekében a plakátkampány márciusban. Ebben a Fidesz segítségére volt a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a kormányzati propaganda is. A Fidesz kampányában a CÖF és a kormánypropaganda közreműködése „csak” tisztességtelennek tekinthető, ellenben a kormánypárt túlköltése törvényileg védhetetlen. A K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország közös gyorselemzése a politikai pártok 2022. márciusi közterületi kampányköltéseiről.

 

2f99e405-8c34-4031-91c9-00d20da578e8.jpg

(fotó:  HVG.hu )

 

1_5.jpg

Voksmonitor: hasonlítsd össze a véleményed a választáson induló pártokéval!

MerényiM // 2022.03.28.

Címkék: választások Voksmonitor

Egy hét van már csak a választásokig, de a nyilvánosságban kevés szó esik arról, milyen közpolitikai alternatívákat kínálnak a választáson induló pártok. A döntést akár vasárnap, a szavazófülkében is meg lehet hozni, de még jobb, ha választópolgátként tájékozódunk a lehetőségeinkről. A Voksmonitor nevű alkalmazás célja, hogy a választók a politikával ne csak a pártok kommunikációján keresztül találkozzanak – hanem megismerjék a különböző pártok konkrét programját és álláspontját a legfontosabb szakmai-politikai kérdésekben. Erre a Voksmonitor segítségével akkor is lehetőségünk van, ha nincs időnk végigolvasni a pártok programjait. 

 

voksmonitor_2022_1.png

 

Az alkalmazás úgy működik, hogy a válaszadóhoz rendeli azt a pártot, amely a válaszok alapján legközelebb áll értékrendjéhez. A kérdéseket az alkalmazás elkészítése előtt eljuttattuk a legesélyesebb pártok képviselőihez. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk tisztelt meg minket a válaszok kitöltésével, míg a Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért nem reagáltak megkeresésünkre. Közvetlen válaszok hiányában a K-Monitor a pártok programját és kommunikációját – illetve a kormánypártok esetében írott választási program híján a meghozott intézkedéseket – vette alapul a válaszok kialakításánál. Ez természetesen felveti annak lehetőségét, hogy a pártok hivatalos álláspontjától eltérhetnek a válaszok, ugyanakkor a K-Monitor minden, az alkalmazásban szereplő politikai erőnek megadja a lehetőséget ezek korrigálására.

A Voksmonitor 45 fontos közpolitikai kérdésben kéri az álláspontodat. Az állításokra igennel, nemmel és nem tudommal lehet válaszolni, a domináns álláspontokat (pro és kontra) rövid magyarázatban is összefoglaltuk. A kitöltés 20-30 percet vesz igénybe, melynek végén súlyozni is lehet a kérdéseket: ha van olyan, amely számodra kiemelten fontos a választásodhoz, akkor azok súlyát megnövelheted a végeredményben.

 

 

A Voksmonitor az ezen a linken a teljes böngészőablakban is kitölthető. A projekt a cseh KohoVolit.eu-val és Česko.Digital-lal együttműködésben készült.

 

 Az MKKP szakpolitikai anyagai itt érhetők el.

Az Egységben Magyarországért programja itt érhető el.

A Mi Hazánk programja itt érhető el.

A Fidesz-KDNP nem adott ki választási programot.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Támogasd a K-Monitort adományoddal vagy adód 1%-ával!

 

 

Liget Monitor: egy presztízsberuházás anatómiája

MerényiM // 2022.03.24.

Címkék: liget építőipar infografika

A környéken működő szervezetként kezdettől nyomon követjük a Városligetben zajló építkezéseket. Sajtóadatbázisunkban külön aktában gyűjtjük a ligetes cikkeket, most pedig arra vállalkoztunk, hogy a közbeszerzések alapján összegezzük, mennyi pénzt költöttek már biztosan el a Liget projektre. A Néprajzi Múzeum átadásával egy szakasz lezárul majd a közpark múzeumi negyeddé alakításának történetében: a folyamatban lévő fejlesztések elkészülnek, a lezárások nagy része megszűnik. Van azonban még három nagyobb terve a projektgazdának (Városligeti Színház, Galéria, Innováció Háza), ami Orbán Viktornak a Magyar Zene Háza átadóján elmondott beszéde alapján egy újabb választási győzelem után meg akarnak építeni - persze ha lesz rá pénz a költségvetésben. 

 

borito_v3.png

Orosz oligarchák az EU-ban: Az állami nyilvántartások nyilvánossága fontosabb lenne, mint valaha!

tangentopoli // 2022.03.15.

Címkék: oroszország pénzmosás átláthatóság közadatok nyílt adat

A gazdasági összefonódások átláthatóvá tétele érdekében újságírók és átláthatóságért küzdő szervezetek közösen követelik a cégjegyzékek és a tényleges tulajdonosi adatbázisok valódi nyilvánosságát. A nyilvánosság különösen fontos lenne az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók végrehajtásához is.

A K-Monitor is csatlakozott az Access Info Europe átláthatóságért küzdő szervezet kezdeményezéséhez, amelyben világszerte már 127 szakmai szervezet követeli, hogy az államok által vezetett hivatalos nyilvántartás tartalmát tegyék mindenki számára hozzáférhetővé. 

 



süti beállítások módosítása