A munkavállalók whistleblowinghoz való viszonyát vizsgálja a lengyelországi Báthory Alapítvány friss közvélemény-kutatása. Eszerint a megkérdezettek 70 százaléka szükség esetén azonosulna a közérdekű bejelentő szerepével, nem maradna néma. A válaszadók 69 százaléka az esetleges visszaéléseket a cég vezetésének, míg 64,5 százaléka az illetékes hatóságnak jelentené, ám a túlnyomó többség a biztonság kedvéért ezt inkább név nélkül tenné meg. A válaszadók 25 százaléka sem a cégvezetést, sem az illetékes hatóságot nem értesítené. A  jelentés azokra a tényezőkre is kitér, amik miatt a lengyelek mégsem szívesen jelentik be a munkahelyen tapasztalt visszaéléseket. 

Az összeállítás szerint a többség két okból vonakodik a munkahelyi visszaélések bejelentésétől. Az egyik tényező, hogy nincsen megfelelő jogi védelem a bejelentők számára - ezt a problémát a válaszadók közel kétharmada említette. A másik indok a kiközösítéstől való félelem. A válaszadók többsége negatív reakcióra számít a munkaadójától, a munkahely elvesztése mellett a retorzióktól és zaklatástól is sokan tartanak. Ráadásul a lengyel társadalomban - ahogy a volt szocialista országok többségében - negatív tartalmakkal is bír a közérdekű bejelentés fogalma, ezért sokak szerint egy ilyen lépést a munkatársak többsége sem tartana helyesnek. Ennek fontosságát hangsúlyozza a kutatás egy másik megállapítása is, miszerint a válaszadók 30 százaléka fontosabbnak tartja a főnökhöz való lojalitásnál a kollégákkal való jó viszonyt.

A tanulmány arra is kitér, hogy a közérdekű bejelentés társadalmi elfogadottsága a szabálytalanság jellegétől is függ. A bejelentésnek legnagyobb támogatottsága korrupciós ügyekben és olyan esetekben van, amikor a visszaélés közvetlen veszélyt (pl. biztonsági szabályok megsértése, munkavégzés ittasan) vagy kárt okoz másoknak. Ugyanakkor a fusizó, saját zsebre dolgozó, de közvetlen kárt nem okozó kollégák jelentését jóval kevésebben helyeslik. 

Forrás: ERCAS

A K-Monitor whistleblowingról szóló összeállítása itt olvasható.

Ha vasúti hídfelújítás, akkor Közgép. A cég ismét a MÁV-nak dolgozik, több mint hétszázmillió forintért. A beszerzés hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt.

A mai Közbeszerzési Értesítőben újabb Közgépes megbízásra lettünk figyelmesek. A cég ezúttal vasúti hidak és acélszerkezetek felújítását és állagmegóvását fogja végezni a MÁV számára.

A MÁV három részre bontott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásából kettőt a Közgép Zrt., egyet pedig az A-HÍD Építő Zrt. nyert meg. Az első csomagban szereplő munkákért a Közgép 474 070 700 forintot, a harmadik csomagért pedig 241 000 000 forintot kap, míg az A-HÍD csak 55 millióért dolgozik.

A jelenlegihez hasonló megbízása 2011 augusztusában is volt már a cégnek. A MÁV akkor szintén a Közgéppel és az A-Híddal kötött nettó 4,56 milliárd forint értékű keretszerződést a vasúti hidak és acélszerkezetek felújítására és állagmegóvására. Akkor a munkák elvégzésére kiírt közbeszerzésen csak a fenti két cég nyújtott be érvényes ajánlatot, míg három versenytársa, a Hídfelújítás 2011 Konzorcium (tagjai: a Porr Építési Kft., a Jakosa Építő Kft. és a Kevefém Ipari Szolgáltató Kft.), a Swietelsky Vasúttechnika Kft. valamint a Magyar Aszfalt Kft. részvételi jelentkezését érvénytelenítette a vasúttársaság – írja a MÁV-ra hivatkozva a Napi Gazdaság.

Egy idén júniusban nyilvánosságra került videó szerint a túlnyomórészt uniós forrásból megvalósított vasúti beruházásoknál megfigyelhető, hogy a kiírt közbeszerzési eljárásokon konzorciumi tagként feltűnően sokszor kap milliárdos megbízást a Simicska Lajos tulajdonában álló Közgép Zrt.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ma reggel küldte az alábbi sajtóközleményt. A közleményt kommentár nélkül közöljük. Kiemelés tőlünk.

Együttműködés a korrupció ellen Magyarország és Kína között

A Magyarország és Kína közötti korrupció ellenes együttműködés előmozdítása érdekében, Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára és Cui Hairong a Kínai Népköztársaság Nemzeti Korrupció-megelőzési Hivatalának vezető-helyettese együttműködési és egyetértési nyilatkozatot  írt alá.

A nyilatkozat rögzíti, hogy a két ország fokozott figyelemmel kíséri egymás, a korrupció megelőzése terén tanúsított intézkedéseit és azok eredményeit.

A megállapodás tartalmazza továbbá, hogy a felek a korrupció elleni küzdelem területén szerzett hasznos tapasztalataikat és módszereiket kölcsönösen megosztják egymással, együttműködési projekteket alakítanak ki,  és ezáltal elősegítik egymás, korrupció megelőzésére vonatkozó képességeinek a fejlesztését.

A kormány márciusban  fogadta el az eddigi legátfogóbb antikorrupciós programot, amelynek fő célja, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön.

Biró Marcell Hong Kongban – az ott véghezvitt antikorrupciós intézkedések megismerése érdekében -   megbeszélést folytatott  Simon Peh Yun Lu-val, a központi kormányzat Korrupcióellenes Független Bizottságának Biztosával, valamint találkozott Daniel Lai, e-közigazgatásért felelős kormányzati információs igazgatóval, ahol tájékoztatást adott a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program elindításáról és az e-közigazgatás magyarországi helyzetéről.

Az államtitkár találkozott még Hong Yi, a Pekingben működő Kínai Közigazgatási Akadémia igazgató-helyettesével, ahol szó esett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Akadémia közötti együttműködés kialakításáról, továbbá egy hivatalos találkozón átadta Magyarország Alaptörvényének kínai fordítását Yuan Shuhong-nak az Államtanács Kodifikációs Hivatala miniszter-helyettesének.

Úgy látszik, Simicska Lajos kiállítás- és rendezvény-szervező cége jól végezte a dolgát tavaly, amikor a magyar tájakat és a magyar kultúrát hirdette Dubajban és Kínában a Magyar Turizmus Zrt. számára, ugyanis most újabb munkával bízta meg őket az állami cég - derült ki a múlt hét pénteken megjelent Közbeszerzési Értesítőből. A Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft. nettó 276 millió forintért, két alvállalkozó bevonásával építhet standokat külföldi turisztikai kiállításokon. A hirdetmény közzétételével indoló tárgyalásos eljáráson csak a Simicska-cég indult.

Érdekesség, hogy a cég csak állami referenciákkal büszkélkedik a honlapján. Feltüntetik az Agrármarketing Centrum, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a szintén állami Magyar Villamos Művek Zrt. megbízásait. (Az Agrármarketing Centrumnak például 750 millióért építhettek standokat különböző ázsiai és európai szakkiállításokon, míg az NFÜ-nek 362 millióért szervezhettek kiállításokat.)

Az elektronikusan közzétett cégbeszámolók szerint a Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft. a tavalyi évben 88 millió forint adózott eredményt ért el, amelyből 80 milliót osztalékként ki is fizetett ki a B-Reklám Kft.-n, a Nemzet Kft.-n illetve a Pro-Aurum Zrt.-n keresztül Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Mahir Zrt.-nek. 

A kormánypártok néhány hete nyújtották be a választási eljárásról szóló törvényjavaslatukat, amely az előzetes regisztráció bevezetésével és az ajánlási szisztéma módosításával jelentős változásokat hoz majd a választási intézményrendszerben. A kampányfinanszírozás reformja azonban továbbra is várat magára, hiába írtak alá áprilisban a parlamenti pártok egy közös politikai nyilatkozatot a TI javaslatára és hiába ígérték, hogy a kérdést még a tavaszi ülésszak végéig rendezni fogják. 

A kampányfinanszírozás körüli anomáliákról többször írtunk már a K-blogon és rendszeresen foglalkozunk a szintén több sebből vérző, a magyarnál mégis ezerszer átláthatóbb amerikai választási rendszerrel. Most egy olyan szoftverre bukkantunk, amelyet három amerikai kutatóintézet fejlesztett ki az amerikai kampányadományok ábrázolására: a Vispolitics projekt a demokratákhoz és a republikánusokhoz áramló támogatások dinamikáját mutatja be egy látványos vizualizáció segítségével, ami leginkább egy szívroham előtti beteg EKG felvételére hasonlít: a vízszintes tengelyen a két párt támogatásainak időbelisége, a függőleges tengelyen pedig az adományok mértéke látható. 

A kutatók több évre visszamenően gyűjtöttek adatokat a kampányadományokról és ezeket elemezték a program segítségével. Az eredményekből kitűnik, hogy a nagyobb adományozók általában pragmatikusabbak és alkalmazottaik mindkét párthoz jócskán juttatnak pénzt. A Goldman Sachs munkatársai például a kilencvenes években még a demokratákhoz húztak, egészen az utóbbi pár évig, 2010 óta ugyanis a cég alkalmazottai inkább a republikánusokat támogatják. A Bain Capital-tól viszont több pénz áramlott a demokratákhoz, mint a republikánusokhoz, ami azért is érdekes, mert a cég egyik alapítója maga Mitt Romney republikánus elnökjelölt.

A projektben nem is a látványos vizualizáció az igazán úttörő, hanem a kutatócsoport által végzett adatbányász munka. És bár az amerikai kampányszabályozás lehetővé teszi a részletes adatfeldolgozást, Magyarországon nincs esély egy hasonló projekt megvalósításához, hiszen gyakorlatilag semmilyen érdemleges adat nem áll rendelkezésünkre a pártok gazdálkodásáról.

Öldöklő piaci versenyről számolt be a mai Közbeszerzési Értesítő. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban keresett közterületi kampányok tervezésére, kivitelezésére és lebonyolítására partnert magának. A Böröcz István vezette állami médiabirodalom meghívásos tenderén két, a közterületi piacon nem teljesen ismeretlen cég tett ajánlatot.

Két hónappal ezelőtti bejegyzésünkhöz hasonlóan most is arról számolhatunk be, hogy Simicska Lajos érdekeltsége győzött a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. tenderén. A Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft. sem csak nagyban utazik: ezúttal egy 12.700.000 forintos megbízást nyert,  amiből a "Győr–Sopron országhatár [sic] vasútvonal kétvágányosításához",  illetve a GySEV közlekedésbiztonsági fejlesztéseihez kapcsolódó kommunikációs feladatokat fogják ellátni.