Pénteken véget ért Londonban a több mit 60 ország kormányának és civil szervezeteinek részvételével zajló a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) csúcstalálkozója, amelyen a Magyarország is képviseltette magát.
A kétnapos eseményén több mint 60 ország küldöttsége és rengeteg civil szervezet vitázott arról, hogy miként lehetne átláthatóbbá és számonkérhetővé tenni a kormányok működését, és természetesen arról is, hogy az együttműködésben részt vevő országok milyen vállalásokat tettek ennek érdekében, és milyen hatékonyan hajtják végre ezeket. David Cameron brit miniszterelnök megnyitóbeszédében rámutatott, hogy az információszabadság és a nyílt kormányzás nem csupán kutatók és civil aktivisták hóbortja, hanem minden progresszív és demokratikus ország működésének alapja. Nagy-Britannia ezért kiemelten küzd azért, hogy az átlátható kormányzás éllovasa legyen. Az Open Knowledge Foundation felmérése szerint nem állnak rosszul.
A csúcstalálkozó nem csak a párbeszédről szólt, a résztvevő kormányok házi feladatot is kaptak, egy "bátor kötelezettségvállalást" kellett hozniuk a csúcsra. Egyes országok ezt megpróbálták komolyan venni, a britek például a cégjegyzékszerű nyilvános adatbázist készítenek arról, hogy kik az egyes vállalatok haszonélvező-tulajdonosai, azaz hova csorog egy cégből valójában a profit.
Magyarország hasonló témával készült, azonban bátor vállalásról aligha beszélhetünk. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára megígérte, hogy a kormány a 2014-2020-as EU fejlesztési ciklusban is fenntartja az átláthatósági nyilatkozatok rendszerét, és szankcionálja kötelezettség szegő pályázókat. A KIM extraként egy még gyengébb vállalást is bemutatott, mely szerint nyílttá teszik a közigazgatásban bevezetett integritás tréningeket, így állampolgárok is részt vehetnek majd azokon.
Többször is írtunk róla, hogy a magyar kormány rendkívül sovány akciótervvel csatlakozott a nyílt kormányzati együttműködéshez, majd egy héttel ennek bemutatását követően kezdeményezték kormánypárti képviselők az információszabadság törvény szégyenteljes módosítását, ami miatt a szinte minden civil szervezet kilépett a kormány korrupcióellenes munkacsoportjából.
A mostani vállalások sajnos ismét arról tanúskodnak, hogy a kormány csupán egy jó kommunikációs lehetőségként tekint az Nyílt Kormányzati Együttműködésre. A szerdai civil napon több résztvevő is negatív példaként emlegette Magyarországot, amikor az együttműködésben való részvétel szigorításáról egyeztettek küldöttek. A rosszul teljesítő országokkal szembeni szankciók hiánya továbbra is az egyik hangosabb kritika az OGP-vel szemben.
Címkék: magyarország információszabadság OGP
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
toportyánzsóti 2013.11.02. 08:11:38
KullWahad 2013.11.02. 13:46:47
Az immár csak költői kérdés az - _feltéve_, hogy úgymond "bárki", illetve bármilyen civil szervezet bejuthatott erre -, miért nem akadt olyan, amelyik számon kérte volna a magyar kormány e téren folytatott intézkedéseit?
Ha akadt, örülök.